..Ugye emlékszik még? Volt nemrég egy tiltakozás a zsidók budapesti olimpiája ellen.
Köszönjük, hogy aláírásával támogatta petíciónkat, mellyel szerettük volna elérni, hogy 2019-ben NE Budapest legyen a színhelye a zsidók olimpiájának, a Maccabi Játékoknak.
Szerettük volna megakadályozni legfőképpen azt, hogy a magyar Kormány 2,1 Milliárd forinttal támogassa ezt a rendezvényt.
Úgy gondoltuk, nem ide való ez a származási vagy vallási alapon szervezett, kirekesztő sportverseny, amely ellentétes az olimpiai eszmével és ráadásul nemzetbiztonsági kockázatot is jelent.
Sokan egyetértettek velünk, köszönjük!
Végül mégis be kellett látnunk, hogy a döntéshozókat nem tudjuk jobb belátásra bírni. Támogatják, mert támogatniuk kell.
Olyan darázsfészekbe nyúltunk, amelyről őszintén beszélni sem lehetett az utóbbi évtizedekben.
Az alábbi honlapon összefoglaljuk, mi történt a tiltakozásunkkal és azóta. Tanulságos olvasmány, szánjon rá néhány percet!
http://www.magyar.xyz/
Az alábbi honlapon pedig arról gondolkodunk, hogyan tovább. Tartson velünk Ön is!
Kérjük, segítsen! Fogjunk össze, amíg nem késő!
Csak együtt tudjuk megőrizni, megvédeni azt a Magyarországot, amelyet a lelkünk legmélyén hordozunk.
Nem tartozunk egyik párthoz sem, nem kívánunk választási jelölteket állítani vagy támogatni. Nekünk Magyarország, a magyar kultúra a fontos, azt szeretnénk megvédeni.
Őszinte szívvel: a petíció megfogalmazói,
akik most már az Egymást segítő magyar lelkek szervezői
Igaz bal-rad-nak szól, de közlöm az én véleményem – idézem magom:
“….Egy emberként kijelentjük, hogy a jelenlegi ÖSSZEZSUGORÍTOTT ÁLLAPOT A DIKTÁTUMMAL ÁTRAJZOLT MAGYARORSZÁGI TÉRKÉP ÉS A BENNE LEVŐ működtetett antidemokratikus rendszer semmiképp sem szolgálják a magyar NÉP – NEMZET érdekét.
Hisszük, hogy EREDETI FORMÁBAN ÉS RENDBEN kell működnie, nem pedig egy függőségen alapuló, kiszolgáltatott rendszert kell fenntartania.
Korszerű, demokratikus, szakmai alapokon nyugvó rendszert akarunk, amit nem a félelem, hanem a közös tenni akarás vezérel.
Szeretnénk együttműködni MINDENKIVEL annak érdekében, hogy a magyar NÉP-NEMZET az általa megérdemelt helyet foglalhassa el a világban.
IGAZSÁGOT – TISZTÁNLÁTÁST…”
tisztelettel és szeretettel: id. Kiss László
Szép gesztus. Ha őszinték a szavak, akkor rokonszenves a kezdeményezés is. Csak azt sajnálom, hogy már megint zsidó-magyar viszonylatban szeretnék meghatározni magukat azok, akik teljesen jogosan fogalmaztak meg kritikát, tiltakozást egy magát identitásában a többiektől határozottan megkülönböztető közösség játékainak támogatásával ill. megrendezésével szemben. Természetesen más identitásokhoz hasonlóan fontos a zsidósággal kapcsolatban felvetett kérdések tisztázása egy szellemi műhely és vitafórum keretében, a megfelelő helyen kezelve, de hol marad annak részletes és minden más felett álló vizsgálata, hogy a magyarok miképp vélekednek önmagukról? Ez a kérdés számomra pl. sokkal fontosabb, mint az, hogy ki tartja magát zsidónak és ki nem. Magyarként van annyi önbizalmam, hogy nem folyamatosan egy konkrét (vagy kevésbé konkrét, de megnevezhető, tőlem meglehetősen idegen) identitáshoz képest határozom meg önmagam, ezzel gyakorlatilag felemelve, kiválasztottként kezelve azt. Mert így csak eszköze lennék annak a másik identitásnak, amelynek képviselői rám húzhatnák a helyzetükből következően nagyon hatékonyan használható, valódi fegyvernek bizonyuló sablonokat, s ezekkel megbélyegezhetnek, ellehetetleníthetnek már a kezdetektől.
Ha zsidó lennék (nem vagyok), kaján vigyorral szemlélném, hogy már megint önkéntelenül reklámot csinálnak nekünk, mert főképp velünk foglalkoznak ahelyett, hogy magukkal tennék ugyanezt, és így lehetőséget adnak arra, hogy továbbra is összefogjuk, fenntartsuk identitásunkat. Például azzal, hogy elhitetjük a világgal: már megint minket támadnak félelemre és gyűlöletre alapozva, hiszen hálózatainkkal ezt könnyedénn vádként fogalmazhatjuk meg.
Nagyon fontos, hogy egy közösség tisztában legyen saját helyzetével, érdekérvényesítő képességével. Inkább magát fejlessze ahelyett, hogy rögtön lehetőséget ad – van sapka, nincs sapka alapon – egy sokkal erősebbnek a kötekedésre. Abba nehezen kötnek bele, ha azt fogalmazom meg, mi vagyok, mert az egyrészt az én dolgom, másrészt a tudománynak (pl. genetika) köszönhetően nekem is lehetnek objektív válaszaim a támadásokra. Abba viszont már sokkal könnyebben bele tudnak kapaszkodni, ha őket helyezik a középpontba, ráadásul megjósolhatóan negatív attitűdök mellett. És pillanatok alatt a földre visznek.
Ez csak egy tanács egy magyartól.
Hogy miért jutott eszembe a nemrég olvasottakból éppen az alábbi, talán nem is érdekes. Fogadjátok szeretettel!
———–
Márton Áron püspök szerint: A kiválasztás értelme tehát az Istenhez való belső, lelki igazodás volt. Ábrahám ivadékai azonban idővel a kiválasztottság értelmét éppen ellenkezőjére fordították. A zsinagóga magyarázatában a kiválasztottságot nem lelkület, hanem a testi származás jelentette. Úgy vélték és úgy tartották, hogy elég Ábrahámtól származni: elég a kiválasztott néphez testileg tartozni, a külső előírásokat megtartani, számukra az üdvösség így is /…/ biztosítva van. *** A zsidóság tehát a kiválasztottságnak sajátos, torz értelmezést adott, s ennek eredménye Jézus tragédiája is. Márton Áron zsidókritikájának fontos pontja ez:
Mert földies beállítottságában Isten gondolatait sem tudta felfogni, sőt nem ismerte fel a közéje leszállott Istent sem, keresztre vitte azt, akit várt, akinek eljövetele volt minden reménye. Ezért, elferdült lelkülete miatt ordította azon a nevezetes gyilkos reggelen, éppen ő, a feszítsd-meget (Jn 19,6), hívta fejére az igaznak vérét (Mt 27, 25). És míg a pogányok készséggel fogadták igéit, a zsidóság megvetette s engesztelhetetlenül üldözte azután is. *** A zsidóság történetében elkövetkezett tehát a faji bezárkózás, az idegenek népektől való végleges elkülönülés korszaka. Márton Áron ezt a folyamatot így kommentálja:
Ettől fogva a már kifejlődött sajátos zsidó nacionalizmus, s a vallási és faji előkelőség kihangsúlyozott tudata pedig törvényeknél hatékonyabban visszatartott minden igaz zsidót attól, hogy a lenézett és gyűlölt goj-im-mal keveredjék. *** Szomorú tény, hogy a zsidóság emancipációja többnyire a befogadó népek elzsidósodását eredményezte. A torz zsidó lelkületet, a mindent elrohasztó zsidó amoralitást átvette a többségi társadalom egy része is, s ez katasztrofális következményekkel járt és jár ma is. *** Maga Marx mondja – eredeti nevén Karl Mordöcháj, talán éppen a babiloni udvarban Eszterrel szereplő Mardocheusnak az egyenes leszármazottja -, hogy a zsidóság annyira emancipálódott, amennyire a keresztények zsidókká lettek. Tehát a keresztény tömegekhez annyira jutott közel, amennyire a keresztény lelkületet zsidó szellemével meg tudta fertőzni. Tömegében nem tud mást tenni. Súlyos örökségként kapta és vérében hordja a kereszténység tagadását, vallási kötelességet vél teljesíteni, ha tudományban, művészetben, bölcseletben ellene dolgozik; lelkében hordja egy – már ezelőtt 1935 évvel – hazuggá lett kiválasztottság gőgjét s Istennek tetsző dolognak hiszi, ha gazdasági, társadalmi, politikai eszközökkel a népeket a zsidó faj uralma alá igyekszik hajtani.