Elég néhány könnygázpatron, és sírva rohan ki az ülésteremből a T. Ház
Sikerült meglepnie Pintér Sándor belügyminiszternek Molnár Zsoltot, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnökét. Pintér ugyanis – egyebek között – a megnövekedett terrorfenyegetéssel indokolta az Országgyűlési Őrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményéről és eljárási szabályairól, típusairól, fajtáiról szóló BM-rendelet módosítását.
Csakhogy a BM, illetve az irányítása alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ vezetői az utóbbi időben egyszer sem tettek említést a szakbizottság zárt ajtók mögött tartott meghallgatásain fokozódó terrorfenyegetettségről.
– Nem értem, mire fel ez a nagyfokú fegyverkezés – válaszolta a Magyar Nemzetnek Molnár arra a kérdésre, hogy mi szüksége az Országgyűlési Őrségnek mesterlövészpuskákra, gránátkilövő fegyverre és nagy mennyiségű könnygázgránátra, valamint a gránátok újratöltéséhez szükséges folyadékra.
– Tartok tőle – tette hozzá Molnár –, hogy amolyan fegyveres szervezetek közti „kinek van több új felszerelése” típusú rivalizálásról lehet szó. Ha már a TEK-nek és a Készenléti Rendőrségnek vannak ilyen eszközei, akkor hadd legyen az Országgyűlési Őrségnek is. Előbb-utóbb aztán majd bejelentkeznek az új holmiért Matolcsy nemzeti banki fegyverese őrei is.
A Belügyminisztérium mossa kezeit. Ők csak postások ebben az ügyben, mondta a tárca illetékese. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka meghatározza az eszközigényét, a tárca pedig jogszabályba foglalja azokat, majd a miniszter kihirdeti a rendeletet.
De ki vagy kik ellen fegyverkezik az Országgyűlési Őrség? Mi célból kell nekik gránátvető?
(Az már csak a beszerezhető eszközök felsorolásából valószínűsíthető, hogy nem kézigránátot vagy ahhoz hasonló robbanóeszközt akarnak kilőni vele, hanem csupán könnygázgránátot.) És mire használnak majd a Kövér László házelnök személyes védelmét is ellátó katonák olyan mesterlövész-puskákat, amelyek hatótávolsága a többszöröse a Parlament hosszának?
Nyilvánvaló, hogy nem az épületen belül fogják ezeket használni, ahogy a drónok elfogására való hálókat sem – de ezekre majd még visszatérünk. De akkor hol akarnak mesterlövész-puskákkal lövöldözni, könnygázgránátot bevetni, drónokat levadászni, ha nem az épületen belül? A Kossuth téren?
A rá vonatkozó törvény szerint az Országgyűlési Őrség feladata – a házelnök személyi védelmén túl – az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek és az azokban tartózkodók védelme. A felsorolt épületekbe történő beléptetés lebonyolítása, a belépők biztonsági ellenőrzése. Az épületekben tartózkodás, valamint a tűzvédelmi szabályok betartatása, a veszélyhelyzetek megelőzése. Az Országgyűlési Őrség látja el továbbá a protokoll díszelgési feladatokat. Melyikhez kell ezek közül könnygázgránát-kilő fegyver, mesterlövészpuska, drónbefogó háló?
A módosított BM-rendeletben felsorolt eszközök egy része zárt térben kifejezetten önveszélyes lenne az őrség és az épületben dolgozókra nézve. Egyetlen véletlenül „eldurranó” patron a folyosón, és az ott tartózkodók jó időre papír zsebkendőikbe temetkeznek.
Egy szakértő a 40 milliméteres könnygázpatronok hatását érzékeltetendő úgy fogalmazott: négy-öt bőven elég lenne ahhoz, hogy a parlamenti patkóból még Kövér László is sírva rohanjon ki. És most nem Kövér személyéről van szó, hanem arról, hogy öt gázpatron képes annyi könnygázt fejleszteni, hogy az még az elnöki pulpitust is beborítja az ülésteremben.
És akkor még nem beszéltünk a drónbefogó hálóról! Elég nagy baj van (lesz) akkor, ha egy drón be tud repülni a Parlamentbe. Az épület súlyos károsítása nélkül a beszerezni kívánt eszközzel a T. Házban nem is lehetne leszedni. A Kossuth téren pedig ma még jogszerűen az Országgyűlési Őrség nem lőheti le vagy foghatja be az ismeretlen repülő eszközöket.
Az általunk megkérdezett szakértők ugyanakkor megkérdőjelezték, hogy a könnygázgránát kilövésére alkalmas fegyverből a szabadban ki lehet-e lőni egy olyan hálót, amely képes egy akár csak kis magasságban repülő drónt befogni. Szerintük nem.
Nyilvánvaló, hogy a beszerezni kívánt eszközök egy részét nem az épületen belül akarja használni az Országgyűlési Őrség, hanem – például a kormánynak és a kormánypártoknak nem tetsző tüntetések alkalmával – az épület környékén, ahol azonban a rá vonatkozó törvény értelmében már nincs joghatósága. Hacsak nem keletkeztet magának az által, hogy a törvény együttműködésre kötelezi az Országgyűlési Őrséget a rendőrséggel.
Megkérdeztük a parlament illetékeseit is, mi végre ez a nagy fegyverkezés? Miért van szükségük elfogóhálóra és könnygázgránát-kilövő fegyverre? És hogy az Országgyűlési Őrség fennállásának elmúlt öt évében hány rendbontót és terroristát kellett fegyveres fellépéssel vagy legalábbis annak kilátásba helyezésével ártalmatlanná tennie?
Az utolsó kérdésre nem feleltek. Egyebekben azonban írásos válaszukban azt tudatták velünk, hogy „a megjelent jogszabálytervezet csak lehetőséget kínál az Országgyűlési Őrség számára, hogy szükség esetén mindazokhoz a védelmi eszközökhöz hozzáférjen, amelyek már rendszeresítve vannak a rendvédelmi szerveknél. Így nem kerül sor az összes megnevezett eszköz beszerzésére, esetleg csak azokra a legmodernebb és legkíméletesebb, a kor követelményeinek megfelelő kényszerítő eszközökre, amelyek révén garantálható a képviselők és az Országgyűlés biztonsága. A gránátvető puska pedig a drónbefogó háló kivetésére alkalmas eszköz.”
Elvileg tehát majd csak a rendelet alapján kiírandó közbeszerzésből tudjuk meg, hogy a sok katonai holmi közül végül melyeket vásárolja meg az Országgyűlési Őrség. Bár ez sem valószínű, mivel az efféle közbeszerzéseket nemzetbiztonsági okokból titkosítják, sőt, általában speciális eljárások keretében bonyolítják le.
Molnár Zsolt szerint a hamis indokokkal végrehajtott fegyverkezés helyett (mert reméli, hogy ténylegesen nem nőtt a terrorfenyegetettség) az Országgyűlési Őrség által védett épületek be- és kiléptetését kellene tisztességesen megoldani. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke – elmondása szerint – számtalanszor szemtanúja volt, hogy a Képviselői Irodaház dolgozói átvilágítás nélkül léphettek be az épületbe. Kilépéskor pedig gyakorlatilag senkit nem ellenőriznek. Így tűnhetett el ismeretlen körülmények között jó néhány laptop az őrség által védett egyik épületből.
(mno)
Bal-Rad komm: A “választásokra” meglássuk: a Mekkmester-bandérium még jobban fel lesz fegyverezve, mint a Kövér-armada!
Az pedig nyilvánvaló, hogy NEM A BELSŐ ELLENSÉGTŐL kell védeni a Duna-parti Nagy Cirkuszház úri közönségét.Ha meg törvényt kell módosítani a KÜLSŐ ELLENSÉGGEL SZEMBENI összefogásról, hát az nem lehet akadály! Megír-beterjeszt-megszavaz! Mindössze egy nap!
De ha már ezeket a fegyvereket kénytelenek lesznek ÖNMAGUK VÉDELMÉRE BEVETNI, “nekik” már akkor régen rossz! Bár már most sem lehetnek jó érzéseik, ha fegyverektől remélnek védelmet-biztonságot!
Megy a háború a riválisok között. Működik a félelem a Soros-féle fenyegetéssel szemben, s nem utolsó sorban, egy esetleges népharaggal szemben.
T. Admin!
Nem kellene a régi oldalt felszámolni? Az új oldalon szinte csak én hozzászólásaim vannak, nem számítva Emeric “magas kultúrájú, építő jellegű hozzászólását”.
Vagy össze kellene a kettőt vonni, mivel úgy néz ki, hogy az újat képtelenek használni.
Igen mert egyszerübb!
Félnek? Igen!
Én már nem félek! Te se félj! Most ez foglalkoztat – TERJESZD CSAK MAGAR JOGÁSZ ÍRJA ALÁ!
https://www.youtube.com/watch?v=3fntyDiXLAg
a videó margójára: fenti youtube nem vette be – ezt írta ki: A megjegyzést nem sikerült közzétenni ! Piros színű betűkkel!
Ők nem fogják megtenni, mert: http://alfahir.hu/kivonult_a_fidesz_frakcio_a_trianon_megemlekezesrol
Ezért nekünk kell megtenni!
A Magyarországot érintő Trianoni-békediktátum revíziója!!
A Magyar honpolgárok nevében kérem!
Javaslom illetve követelem – az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Béke-diktátum jogi szempontból történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlő elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.
Közismert tény, hogy a Béke-diktátum delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetően egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzőkönyvekből, visszaemlékezésekből egyértelműen igazolhatók.
A továbbiakban a Diktátum létrejöttében és a Diktátum megkötése utáni időszakban hivatalban lévő politikai személyiségek véleményét idézem:
David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én előadott beszédében kijelentette: „a teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt.” A fentiekről David Lloyd George az emlékirataiban szól.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelősségét. Lord Newton szerint „a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett.”
Robert Cecil angol delegátus szerint „a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy „időről időre határrevíziót eszközöljön.”
Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következőket írta: „Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe.”
Az angol diplomata „Peacemaking” címűkönyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következőt jegyzi fel: „az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább előkészíti a háborút, mint azt megakadályozná.”
Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erőt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt.
A későbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következőket írta Wilson elnöknek: „Én csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását.”
Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: „nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.”
A Trianoni Békeszerződés tárgyalása során több esetben felvetődött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képviselő Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselő államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy „a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik”, tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétől annak befejezéséig harcoltak Németország – Ausztria-Magyarország ellen.
Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi.
A magyar delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a Béke-diktátumot. Ez az aláírás, mivel a kényszerítő körülmények hatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.
A közelmúlt – de a Béke-diktátum következményeivel szorosan összefüggő – jellemző példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történő visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élő magyar anyanyelvű lakosság – akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna – semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.
Záradék:
A petícióból kitűnik, hogy a Trianoni diktátum elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Béke-diktátum aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét diktátum kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan.
Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Béke-diktátum alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el.
Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg.
Egy emberként kijelentjük, hogy a jelenlegi ÖSSZEZSUGORÍTOTT ÁLLAPOT A DIKTÁTUMMAL ÁTRAJZOLT MAGYARORSZÁGI TÉRKÉP ÉS A BENNE LEVŐ működtetett antidemokratikus rendszer semmiképp sem szolgálják a magyar NÉP – NEMZET érdekét.
Hisszük, hogy EREDETI FORMÁBAN ÉS RENDBEN kell működnie, nem pedig egy függőségen alapuló, kiszolgáltatott rendszert kell fenntartania.
Korszerű, demokratikus, szakmai alapokon nyugvó rendszert akarunk, amit nem a félelem, hanem a közös tenni akarás vezérel.
Szeretnénk együttműködni MINDENKIVEL annak érdekében, hogy a magyar NÉP-NEMZET az általa megérdemelt helyet foglalhassa el a világban.
IGAZSÁGOT – TISZTÁNLÁTÁST
Petíció a trianoni diktátum semmissége miatt annak nemzetközi bíróság előtti megtámadásáért és az eredeti helyzet visszaállításának követeléséért
Mi, akik a Magyar Nép nevében ma személyesen megjelentünk, kifejezésre juttatjuk azok nevében is, akik nincsenek itt, hogy nem nyugszunk bele a Trianonban történt és a II. világháború után véglegesíteni szándékozott Magyarország-megcsonkításba és követeljük, hogy az ellen tegyen konkrét jogi és politikai lépéseket a Kormány mint Magyarországot képviselő szerv. „Az a magyar, akinek fáj Trianon”, mondja a közismert mondás.
2019-ben lenne 99 éve, hogy elvesztettük ősi országunk és szeretett lakosságunk nagy részét. Követeljük, hogy ne hagyja tétlenül telni az időt a Kormány. Indítson mielőbb pert megfelelő nemzetközi bíróság előtt, megfelelő ország-alperesek ellen, megfelelő tartalmú keresetlevéllel az iránt, hogy bíróság állapítsa meg a békediktátum semmisségét, és rendelje el az in integrum restitutiót, vagyis az eredeti helyzet visszaállítását
A MODERN VILÁG SPARTAKUSAI nevében én id. Kiss László 2016-12-28
Elérhetőségem: 8887. Bázakerettye, Petőfi u.7. tel: 06 30 4593968 email: ktbektbe@gmail.com
KÖVETELEM
in integrum restitutiót, vagyis az eredeti helyzet visszaállítását
Ez terjedjen ki mind ősi területeink visszakérésére, mind az elszenvedett hadisarc kamattal növelt visszakövetelésére, és olyan kártérítésre, mely alkalmas annak az elmaradt haszonnak és annak a tömeges lelki szenvedésnek a kompenzálására, mely érte országunkat, hazánkat, népünket a békediktátummal. Nehéz megfogalmazni mindazt, amit kérni kellene, mert erre eddig senki semmilyen konkrét erőfeszítést nem tett, részletesebb tervet nem alkotott. Eljött az ideje.
Követeljük, hogy Magyarország perbeni keresetlevele tartalmának megszerkesztésére és a perbeni képviselet ellátására szervezzen a Kormány egy, nemzetbiztonsági érdekből jól fizetett, jól képzett és felesketett szakértői csapatot, mely álljon jogászokból, történészekből, gazdasági szakemberekből, és minden felvetődhető egyéb szakterületű szakemberekből, akik kapjanak meg minden segítséget és lehetőséget munkájuk minél hatékonyabb és gondosabb végzésére, beleértve a kisegítő személyzetet, infrastruktúrát és az erkölcsi megbecsülést is.
Meggyőződésünk, hogy az alapvetően erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, alattomosan szerzett országterületeink birtoklása bitorlás, vagyis jogtalan használat, mely nem indíthatta be a nemzetközi közjogban is ismert területelbirtoklást (a nemzetközi jogban van 99 évre példa), végleges tulajdonjog-átszállást. Meggyőződésünk, hogy a szerződés semmis, aminek természetes jogkövetkezménye az in integrum restitutio. Meggyőződésünk, hogy a szerződés semmisségére bárki határidő nélkül hivatkozhat és mivel a semmisség tegnap, ma és holnap is fennáll, ezért annak csupán megállapítása lenne a nemzetközi bíróság dolga, de a semmisség annak ítéleti kimondása nélkül is fennáll. Meggyőződésünk, hogy azzal, hogy ha valaha is a magyar állam bármilyen joglemondó nyilatkozatot tett a trianoni békediktátum vitatásáról való lemondás, az az által előállított helyzet megváltoztathatatlanságáról, szintén semmis, mert a semmis szerződés nem létező szerződés és a semmisség eleve jogba, jó erkölcsbe és a természetjogba ütköző, joghatást kiváltani nem képes. Ezért a semmis szerződést elfogadó jognyilatkozat szintén semmis, joghatást kiváltani nem képes.
Elődeink és mi soha meg nem szavaztuk a kegyetlen és álnok országcsonkítást és azt, hogy ez örökre így is maradjon. Ezért mi, magyarok követeljük, hogy a magyar államot képviselni jogosult Magyar Kormány ne maradjon passzív többé, érdekeink és akaratunk szerint pedig feltétlen köteles arra, hogy újabb joglemondó jognyilatkozatot többé nem tehet. Eljött az idő elkezdeni tenni valami konkrétat, ami üdvös, erkölcsös és praktikus is.
Tisztában vagyunk azzal, hogy „a per az per”, vagyis bizonytalan kimenetelű, sikerességét biztosra venni nem lehet, de reménykedünk a sikerben, legalábbis már pusztán a perindítás kedvező hatásában, mert ha meg nem próbáljuk, akkor semmi soha sem sikerülhet. „Minden munka nehéznek látszik, míg meg nem próbálod” – írja Zrínyi Miklós, idézve egy római hadászati írót. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetközi helyzet is jelentős tényező egy ilyen, nagy és számos érdekeket érintő ügyben, vagyis a per önmagában valószínűleg kevés az ítélet végrehajtását is magában foglaló eredményességhez. Ezért követeljük, hogy mind a peres, mind a peren kívüli eredményességhez keressen a Kormány minél tartósabb és erősebb nemzetközi szövetségeseket, akik ugyanúgy léteznek, mint ellenfeleink. Vlagyimir Putyin 2016. szeptember elején egy interjúban a II. világháború után kialakított európai határok rendezése kapcsán kifejezetten megemlítette a magyar határ revíziójának lehetőségét is – a románok nagy ijedtségét kiváltva. A Szovjetunió, Jugoszlávia széthullott, új államok keletkeztek, a két Németország egyesült, már csak egy nagy jogos határmódosítás várat magára Európa közepén: a trianoni diktátum által kialakított határoké.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az elvett területek mostani lakossága már nem ugyanaz és ebből is számos megoldandó probléma származna pernyerésünk esetén. Ezek megoldására is fel kell készülnünk, megfelelő módon, de ahogy a jogtalan döntések következményeit országunk elszenvedte, úgy volnának kötelesek tűrni a visszarendezést a pervesztes államok és lakosságuk. Továbbá a visszarendezés költségeire szükséges volna fordítani a jogszerűen, bírói döntéssel visszafizettetett hadisarc egy részét, vagyis abból telnie kell erre is az eddig bitorló, államunkat körbevevő államoktól járó pénzből. Megfontolandó a békediktátumot aláíró összes állammal, utódállammal szembeni arányos kárigény-érvényesítés.
A jogilag lehetséges nemzetközi jogi per által teremtett helyzetet ki kellene használni országunk tekintélyének, erejének növelésére. És nem utolsó sorban végig egyezségekre kellene törekedni a nemzetközi bírói hatalom, per számunkra jótékony meglétét kihasználva.
Vannak eszmék, melyek nem maradhatnak örökké fenn, mert téveszmék, mert az igazsággal ellenkeznek. Téveszmének tartjuk azt a megrengethetetlennek ábrázolt hitrendszert, hamis szabályrendszert, hogy a trianoni határok megváltoztathatatlanok és nem szabad erről még beszélni sem. „Szabályszegőnek” kell ahhoz lenni, hogy valaki szembe menjen a hagyományos „bölcsességgel” és újat alkosson. Ez már neurobiológiailag is bizonyított. Újat csakis „hitrombolók” tudnak alkotni. Mi jogszerű hitrombolók vagyunk. Számunkra a régi állapot az új. Már kreatív szemmel nézzük az igazságot, ami az, hogy a trianoni határokon belüli terület, természeti kincsek a miénk örökre, jogszerűen el nem birtokolhatók tőlünk.
Ami jogszerűen visszajár, csak azt kérjük, egyetlen négyzetméterrel, egyetlen forinttal többet sem. De ezt kérnünk kell végre! Követeljük, hogy ezt a jogi és természetjogi igazságossági elvet tartsa szem előtt a minket képviselni köteles és jogosult Kormányunk, amelytől természetjogi alapon követeljük, hogy igaza tudatában, kreatívan és okosan álljon a trianoni országcsonkítás jogi és politikai visszaváltoztatási kívánalmához. Önkéntes alapon nem kapunk semmit vissza. Helyettünk más nem intézkedhet. Magyarország kell forszírozza.
A mi szándékunk alapvetően nem erőszakos úton való területszerzésre, pénzkövetelésre, idegen lakosság feletti uralom-szerzésre terjed ki. Azonban az óhatatlanul felvetődő nemzetbiztonsági kockázatok miatti párhuzamos óvatos és ügyes lépéseket is szorgalmazunk.
Budapest, Kossuth tér, 2016. november 30.
Dr. Grespik László ügyvéd
Minden jóakaratú magyar jogász írja alá!
Aláírom……………………………….. elérhetőségem:………………………………………
Szükség esetén képviselem az ügyet nemzetközi bíróság előtt!
Küldő és egyetértő ezen írással:
Id. Kiss László sk. Elérhetőségem: ktbektbe@gmail.com 06 30 4593968
Postac: 8887. Bázakerettye, Petőfi u.7.
2017-04-23
Azt hittem a bal-rad írt ide cikket…