A Jó Lőrinc Koma nem fonódik

Az utolsó akadály is elhárult, Mészárosé lehet a fél Balaton

Megérkezett az összefonódásról a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalása is.

Szerdán a Gazdasági Versenyhivatal közzétette döntését egy pár hónappal ezelőtti Mészáros-tranzakcióval kapcsolatban. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a BLT Group Zrt. (melyben a Konzum Nyrt. kisebbségi tulajdonos) felvásárolta a legnagyobb turisztikai vállalatot, a Balatontourist csoportot. Ennek eredményeként hozzájuk kerül mintegy 12 vízparti kemping, ahol tavaly 183 ezer vendég fordult meg, csoportszinten 1,7 milliárd forintos árbevételt generálva.

Az ügylethez szükség volt a Gazdasági Versenyhivatal engedélyére is, mely szerdán meg is született. Eszerint a versenyhivatal úgy döntött, hogy a BLT Group Balatontourist csoport feletti közvetlen egyedüli irányításszerzésével megvalósuló összefonódás “nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon”.

A Konzumnak nem ez volt az első turisztikai felvásárlása, hiszen tavaly a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Hunguest szállodalánc 14 szállodáját is megszerezte.
(mfor)

Bal-Rad komm: Összefonódás?! Miféle összefonódás?!

Az pedig csupán VÉLETLEN, hogy az Új Nemmzetthy Turizmusfejlesztési Stratégia keretében a 2030-ig terjedő időszakban előirányzott fejlesztési források: 574,6 milliárd forint hazai költségvetési forrás és 253,6 milliárd forint uniós fejlesztési forrás.

Amiből a Jó Lórinc Komának (!) is leesik majd némi fejlesztési zsé.

Ha valaki galád módon arra gondolna, hogy…

Mert aki “ARRA” gondol! – az minimum téved!

Tudás, szorgalom, szerencse és pénz kérdése az egész. A Jó Lőrinc Koma pedig dúskál ilyen kellékekben. Hát hogy 2010 – óta?

Addig csak szunnyadt benne a tehetség! De akkortól hagyta magát kibontakozni!

Még hogy összefonódás?! Rossz az aki rosszra gondol!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Elszunnyadt a Pannon Puma

Visszaütött a torz iparszerkezet

Az autógyárak kisebb sebességre kapcsoltak, és ez nagyon meglátszik az összmutatókon

 

A magyar gazdaság makroszámai ma már jók, az összkép ugyanakkor sokkal árnyaltabb ennél – tartja számos közgazdász. Ők elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy túl nagy szerep jut az összteljesítményt tekintve néhány ágazatra, ezért bármiféle ezeket érintő negatív hatás azonnal meglátszik az egész magyar gazdaság mutatóin. Hogy ez mennyire így van, azt jól érzékeltetik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss ipari termelési adatai.

A KSH második gyorsbecslése szerint ugyanis idén júliusban a hazai ipar teljesítménye 4,2 százalékkal múlta alul a májusit, és ez még akkor is jelentős visszaesés, ha tavaly júliushoz képest még mindig 0,2 százalékkal emelkedett a termelés. A zuhanás okát egyértelműen abban látják a szakértők, hogy kisebb sebességi fokozatra kapcsoltak a magyarországi autógyárak, és ez az egész ipar teljesítményére rányomta a bélyegét. A júliusi magyar visszaesés a második legnagyobb mértékű volt az Európai Unióban. A szintén erős autóiparral rendelkező Csehország produkálta a legnagyobb, tízszázalékos mínuszt. Az autógyártásban ugyancsak erős Szlovákia 3,3 százalékos visszaesést produkált júliusban a májusi mutatóhoz képest.

Lapunk megszólította a friss adatok kapcsán Csath Magdolna közgazdászt. Szerinte rossz hír, hogy nemcsak a termelésben, de a rendelésállományban is visszaesés látható, ami mögött a szezonális hatások mellett a dízelüzemű járművek iránti kereslet csökkenése is megmutatkozik. Csath Magdolna fontos eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy az informatika, az elektronika, illetve az élelmiszeripar teljesítménye növekedni tudott. – Ez azt mutatja, hogy ezeket a területeket érdemes lenne megerősíteni, és ezzel csökkenteni a járműgyártástól való függőségünket – jelentette ki.

Szintén az autóipar szerepét emelte ki kommentárjában a K&H Bank vezető elemzője. Németh Dávid szavai szerint a gyenge eredmény egyértelműen a járműgyártásban bekövetkezett visszaesésnek köszönhető, ám az összkép szerinte is vegyes: vannak jól teljesítő alágazatok, de a rendelésállomány egyelőre kedvezőtlenül alakul. – Az autóiparban nyáron szoktak lenni a szabadságolások, ezért fontos kérdés, hogy az ágazat augusztusi teljesítménye milyen lesz. Ezek ismeretében lehet majd csak megmondani, hogy tartós vagy átmeneti lassulásról van-e szó. Több alágazat viszont jól szerepelt, a gépgyártás, a gumigyártás és az elektronikai termékek gyártása nőtt a júliusi adatok szerint – hangsúlyozta az elemző, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az ipar összesített rendelésállománya csökkent, mégpedig éves szinten 2,9 százalékkal, ami a jövőbeli teljesítményt is kedvezőtlenül érintheti. Németh Dávid szerint az ipari teljesítmény az év második felében valamelyest javulhat, és 2017 egészében 4 és 5 százalék közötti bővülésre lehet számítani.

A KSH tegnapi gyorsjelentése szerint az év első hét hónapjában a termelés 4,8 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A vizsgált időszakban a feldolgozóipari termelés 28 százalékát adó járműgyártásban a kibocsátás 7,9 százalékkal elmaradt a tavaly júliusitól. A járműipar mellett a vegyipar termelése 7,7, a gyógyszeriparé 5,9 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi teljesítményt. A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ugyanakkor 4,9 százalékkal nőtt.
(mno)

Balrad komm: Óh! A “MAGYAR GAZDASÁG!” Az “X; Y; Z; – Hungary Összeszelde Kft”-k tömkelegére, meg szolgáltatókra gondolnak?

Amelyeket Döbrögisztán qrmánya stratégiai partnerré fogadva stafírungol évről-évre?

És mitől magyarok?

Jah! Hogy Döbrögisztánterületén működnek? Meg többnyire magyar biorobotok termelik bennük a profitot? A tulajdonosoknak? Amit azok ilyen-olyan qrmányzati kiegészítésekkel szabadon ki is visznek Döbrögisztánból?

Nem számít! Csak a nyugdíjkasszát még egyensúlyban tartsák!

“…Több alágazat viszont jól szerepelt, a gépgyártás, a gumigyártás és az elektronikai termékek gyártása nőtt a júliusi adatok szerint…”

– Úgymint a DIGÉP vagy a CSEPELI SZERSZÁMGÉP? Vagy a TAURUS, vagy a BRG? És még hosszan sorolhatnánk! A MÚLTAT! Ami VALÓBAN MAGYAR VOLT!

Jah! Hogy “AZ” csak VOLT? EMLÉKSZIK MÉG CSATH DOKTORNŐ? (Arra is emlékszik még, hogy VOLT ITT EGY SAJÁT ORSZÁG? Jah! Hogy az orosz okkupáció volt!) 

De van helyettük “…Hungary Kft”! Döbrögisztán Kolónia területén.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Ma a főgépész vetített a díszelőadáson

Döbrögi szerint szó sincs arról, hogy a magyar gazdaság csak az uniós támogatások miatt fejlődik

Orbán Viktor a Kavosz csütörtöki ünnepségén tartott beszédében megjegyezte, hogy van egy olyan „színvonaltalan, de elterjedt” nézet, hogy a magyar gazdaság csak azért fejlődik, mert európai uniós támogatások állnak rendelkezésre.

A miniszterelnök azért tartja színvonaltalannak ezeket az érveket, mert magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, miközben az uniós támogatások évente csak 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki nettóban.

„A két nagyságrend jól mutatja, hogy nem szabad engednünk, hogy a mostani gazdaságpolitikai sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki, mert akkor elveszítünk egy fontos fölhajtó erőt, az elvégzett munkánk sikeréből fakadó fölhajtóerőt” -tett hozzá Orbán Viktor.

Ezek szerint Orbán Viktor nem olvasta azt a tanulmányt, amit a kormány rendelt meg a KPMG-től és a GKI-től.

Az elemzés egyik fő megállapítása éppen az volt, hogy ha nem lettek volna uniós források, akkor a magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos növekedés helyett 1,8 százalékos csökkenést produkált volna.

A miniszterelnök által figyelmen kívül hagyott tanulmány megállapította azt is, hogy a magyar gazdaság kórosan függ az uniós támogatásoktól. A lakossági fogyasztás ebben az időszakban 5,3 százalékkal csökkent, de uniós források nélkül 11 százalékkal esett volna vissza. A legkomolyabb függés a beruházásoknál tapasztalható: a befektetések az uniós pénzeső ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalékos lenne a visszaesés.

A GKI és a KPMG arra jutott, hogy 2007 és 2013 közötti a foglalkoztatás 280 ezer fővel emelkedett, de uniós pénz nélkül ez csak 105 ezer fős bővülésre lett volna elég.

2016 júniusában Varga Mihály is arról beszélt, hogy „kétségkívül meglepő volt az első negyedéves szám még nekünk is, bár az NGM volt a legpesszimistább az 1,7 százalékos prognózisával. A 0,9 százalékos GDP-adat mögött két alapvető, szerintem átmeneti hatás húzódik meg. Kétharmad részben az uniós források negyedéves felhasználása esett oly mértékben vissza, hogy az a bruttó hazai termék adatát is befolyásolta, nagyjából egyharmad részben pedig a járműipari kitettség okozta a lassulást”.

A csütörtöki ünnepségen a miniszterelnök bejelentette, hogy a Széchenyi kártya program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet. Egyúttal átadták a 250 ezredik Széchenyi kártyát is.
(444)

Bal-Rad komm: Díszelőadást rendezett ma a horda, ahol maga a vajda volt a vetítőmester. Csak a gyönyörűségtől lehetett ájuldoznia a válogatott vendégseregletnek.

Az előadás fantasztikus volt! Szó szerint! A valósághoz az égvilágon semmi köze! “Magyar gazdaságról” hablatyolt a háborodott elméjű bűnöző. Ami – ugye nincs is!

Mert attól, hogy egy külföldi tulajdonú összeszerelde cégtáblájára ráírják, hogy …-Hungary Kft. – az attól még nem lesz magyar tulajdonú. Még attól sem, ha x-összegű qrmányzati stafirungot kap, meg adókedvezményt.

Szóval a vajda fölmondta a szokásos hülyeségeit. A mennyezet sem szakadt le az orbitális hazugságok hallatán. Minden a legnagyobb rendben!

Minden?

“…magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, miközben az uniós támogatások évente csak 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki nettóban…”

– Már ez a két adat azonnali bosszú után kiált!

Döbrögisztán államháztartásának adóssága 2016 végén 25 922 milliárd forint, a GDP 73,9 százaléka volt, jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank 2017 február 17-én. (Ami persze csak a Mekkmester Zrt. bejelentése szerinti, és közel fele a valósnak! – de hagyjuk!)

Ez a fékevesztett őrült pedig ráhemperedik a pulpitusra, és “MAGYAR GAZDASÁGI SIKEREKRŐL” fröcsög!

ÉS NEM VOLT SENKI, AKI HOZZÁB…OTT VOLNA EGY SZÉKET!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Lusta a Pannon Puma

Tényleg nem ugrott valami nagyot a pannon puma

Képtalálat a következőre: „Pannon Puma - kép”

Az ipar teljesítménye nem nőtt elég nagyot, a mezőgazdaság pedig még vissza is fogta a gazdasági növekedést a második negyedévben. A fogyasztás nem bővült annyira, mint várták, a beruházások viszont szépen nőttek – az előző negyedévhez képest legalább nem csúnya az adat.

Második ránézésre is csalódást keltő a magyar gazdaság második negyedéves teljesítménye: 3,2 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest a kedden megjelent második becslés szerint – épp ennyi állt a korábban közölt első becslésben is. A bővülést a vártnál gyengébb mezőgazdasági és ipari teljesítmény fogta vissza.

Az előző negyedévhez mért (kiigazított) 0,9 százalékos növekedési ütem viszont nem tekinthető rossznak, a bővülés azért folytatódik.

Termelési oldal

Az ipar és a mezőgazdaság okozott csalódást

-Az ipar hozzáadott értéke 3,0, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült, kivéve a járműgyártást.

-Az építőipar teljesítménye 29%-kal emelkedett. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt.

-A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,8%-kal nőtt.

-A mezőgazdaság hozzáadott értéke 13%-kal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.

A 3,2%-os növekedéséhez a szolgáltatások 1,5, az ipar 0,7 és az építőipar 0,8 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Felhasználási oldal

Nem ugrott meg úgy a fogyasztás, mint várták

Ami a felhasználási oldalt illeti: a háztartások tényleges fogyasztása a vártnál kevésbé, 3,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,8, a közösségi fogyasztásé 1,8%-kal csökkent.

A végső fogyasztás összességében 2,6%-kal emelkedett.

A beruházások szépen pörögnek

Pozitív meglepetést okoztak viszont a felpörgő beruházások. A bruttó állóeszköz-felhalmozás nagy mértékben, 21%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki, alacsony bázist. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 13%-kal nőtt.

A belföldi felhasználás az II. negyedévben összességében 4,7%-kal emelkedett.

A 3,2%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 1,8, a bruttó felhalmozás 2,3 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,0 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.


(privatbankar)

Bal-Rad komm: Még mielőtt hurráhangulatba ordítanánk magunkat: a szépen pörgő beruházások sorában nem kis jelentőségűek a youdapesti buszbeszerzések, meg a vizes vb. eszközállománya.

A harmadik negyedév pedig még az előzőnél is sokkal gyalázatosabb lesz. Az összeszereldék ugyanis nyári szünetet tartottak. Viszont a turisztikai ágazat az fölpöröghetett! A saját láb tovább erősödött!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Ne higyjünk az urbanlegendnek!

9,4 milliójába kerül Döbrögiéknek egyetlen új munkahely idén

Nem aprózza el a dolgokat a kormány, ha arról van szó, hogy új munkahelyeket teremtő beruházásokat kell támogatnia.

Hét elején tette közzé a külügy az egyedi kormánydöntések frissített listáját, ami alapján az már biztos, hogy Mészáros Lőrinc visontai projektje olyan nagymértékű támogatást kapott, amit eddig legfeljebb nagy autógyártak tudtak megkaparintani maguknak.

Ahogy írtuk, a Visonta Projekt Kft. 6,2 milliárdos támogatásban részesült, a beruházás során pedig 250 munkahelyet fognak létrehozni, vagyis egyetlen új munkahelyért Mészárosék kicsivel több mint 25 millió forintot kaptak az államtól. A beruházás nemcsak a támogatása és a tulajdonos személye miatt kiemelkedő, hanem azért is, mert egyrészt idén az így megszülető munkahelyek lesznek a második legdrágábbak. Másrészt pedig a projekt az örökranglistára is felfér, hiszen 2004-től kezdődően a visontai beruházás a 8. legdrágább munkahelyeket fogja létrehozni.

Csak az idei évi támogatásokat nézve a legdrágább állások az Alföldi Tejnek köszönhetően jöhetnek létre. A beruházáshoz az állam 4,8 milliárdos támogatást adott, a fejlesztés során pedig 181 új munkahelyet fognak létrehozni, vagyis egyetlen pozícióért 26,6 millió forintot adott a kormány. A dobogó harmadik fokán a Material-Plastik Műanyagipari és Kereskedelmi Kft. áll, a cég 66 új munkahelyet teremt majd a kormány 1,4 milliárdos támogatásának is köszönhetően, vagyis fajlagosan 21,3 millióba kerül egyetlen új álláslehetőség a környéken.

Összesítve a 2017-es egyedi kormánydöntéseket, Orbánék 36,2 milliárd forintnyi támogatást osztottak szét, a dotált beruházások pedig 3868 új munkahelyet hoznak létre országszerte. Ez már több, mint amennyit 2015-ben sikerült megteremteni, viszont még jócskán elmarad a 2016-os évtől, amikor 5809 új munkahelyet hoztak létre a támogatott projektek. Igaz, tavaly egy munkahelyért nem is keveset fizettek Orbánék, a fajlagos támogatás nagysága meghaladta a 11 millió forintot is. A legfrissebb adatok alapján egyelőre 2017-ben átlagosan 9,38 milliós támogatást fizetett a kormány azért, hogy egy új munkahely létrejöjjön. Ez persze az év hátralévő részében meghozott kormánydöntésekkel még növekedhet és csökkenhet is.

Pár hónap alatt csak kicsit fordult a világ

Az április végéig rendelkezésre álló adatok alapján még úgy állt az Orbán-kormány, hogy közel 3000-rel kevesebb munkahely megszületését támogatták jóval több pénzből, mint ami a 2004-2010 közötti időszakot jellemezte. Egészen pontosan egyetlen munkahelyhez 6,8 millió forint támogatást adtak szemben a korábbi időszakkal, amikor 4,3 millió volt a fajlagos támogatást. Mostanra viszont az utóbbi hónapokban meghozott döntésekkel a munkahelyteremtésben túlszárnyalták a 2010 előtti időszakot, hiszen immár 654-gyel több új pozíció megszületését támogatták Orbánék.

A fajlagos támogatásban továbbra sincs változás, vagyis az új munkahelyek “sokkal többe kerülnek” Orbánéknak, mint az 2010 előtt jellemző volt. A korábbi 4,3 millió forint egy munkahelyre jutó támogatás mostanra 7,2 millióra ugrott. Igaz, ebben nagy szerepet játszat a gazdaság és a magyar költségvetés lényegesen kedvezőbb jelenlegi helyezete és az infláció is.

Nincs érdemi változás a toplistában

A friss adatok ismeretében sem történt változás a korábbiakhoz képest. Az egy munkahelyre jutó támogatás tekintetében továbbra is a Richter Gedeon van az élen, ahol 39,6 millió forintért jöhetett létre új munkahely. Mögötte 35,6 millióval az Audi Hungária beruházása áll. Az ötödik helyre azonban befért a cikkünk elején már említett Alföldi Tej beruházása.

Ugyanakkor még ennyi változás sem történt a legtöbb munkahelyet létrehozó beruházások listáján, melynek egyébként az a legfőbb érdekeltsége, hogy az 5 projektből mindössze 2 köthető az Orbán-kormányhoz: a GE és az Audi egy-egy projektje. Az első helyen a 22 ezer új munkahelyet létrehozó kecskeméti Mercedes-gyár áll, melyet 2008-ben 22,1 milliárd forinttal támogatott az akkori kormány.


(mfor)

Bal-Rad komm: “…Mészáros Lőrinc visontai projektje olyan nagymértékű támogatást kapott…a Visonta Projekt Kft. 6,2 milliárdos támogatásban részesült, a beruházás során pedig 250 munkahelyet fognak létrehozni…”

– Keményítőt fognak gyártani a Jó Lőrinc Koma visontai “beruházásában”! Biztosan megéri majd. De könyveljük el, hogy ez egy magyar beruházás. Ami 28 milliárdba fog (?) kerülni. A Jó Lőrincünk ebbe majd 24 milliárdot invesztál bele. Igaz, ebből 15 milliárdot hitelből. Egyik részét a tegnap a Jó Lőrinc többségi tulajdonába került MKB, míg a másik hányadot az Eximbank adja.

“…A gyártóüzem hozzájárul majd ahhoz, hogy az egész magyar élelmiszeripart és gazdaságot versenyképesebbé tudjuk tenni…” – nyalitkozta áprilisban a gyár alapkőletételekor Varga Mikhál, Döbrögi nemmzetthgarázdálkodási főreferense.

-De mi a francért nem tudunk örülni?

Matekozzunk egy kicsit.

Döbrögi a 2010-es felszentelésekor EGYMILLIÓ ÚJ MUNKAHELYET ÍGÉRT! Ez már majdnem meg is van. (!)

Ám ha egy MAGÁNVÁLLALKOZÁSI munkahelyet 7,2 millióval dotálnak, akkor az már szép summa.

7200 000 000 000 = HÉTEZER-KETTŐSZÁZ MILLIÁRD! A lejobban tejelő júdáspénzes év termése!

De legyünk realisták. Ennek CSAK a felét számoljuk. Az 3600 milliárd forint.

Az urbanlegend 20 százalékot emleget. Ez alapján 720 milliárd jön ki.

CSAK “MUNKAHELYTEREMTÉSBŐL”!

Persze ne hagyatkozzunk az urbanlegendre. Inkább örüljünk!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

A “versenyképesség” ára

Kihasznált és panaszkodni nem merő magyar dolgozók – meghökkentő jelentés látott napvilágot

Továbbra is rendkívül sok magyar dolgozót sújt a cége: nem adják ki a törvényileg kötelező szabadságot, visszatartják a fizetést, sőt, volt, aki a felmondáskor szembesült azzal, hogy nem is volt bejelentve. Íme, az idei első negyedév munkaügyi ellenőrzései számokban.

Az idei első negyedévben összesen 5 524 munkáltatót ellenőrzött a munkaügyi hatóság, akiknél 22 887 dolgozó is a célkeresztbe került. Nos, az eredmény ismét nem lett túl szép: a cégek 60, a munkavállalóknak pedig az 59 százalékánál találtak valami szabálytalanságot. Az egyetlen jó hír, hogy egy évvel ezelőtt még rosszabb volt a helyzet, akkor mindkét területen 62 százalékot ért el ez az arány – derül ki az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből.

Van, ami viszont egyáltalán nem változik: ahogy a korábbi években szinte mindig, úgy most is a rengeteg problémát okoz a feketefoglalkoztatás. Az összes dolgozó több mint 10 százalékánál (10,7 százalék) találkoztak ezzel a hatóságok, a leggyakoribb szabálytalanság továbbra is a bejelentés hiánya. A hatósági összefoglaló szerint, ez forma mind a rendes munkaviszonynál, mind az egyszerűsített foglalkoztatásnál gondokat okoz, ám ez utóbbinál többször előfordul. Ennek oka egyszerű: az időszakos egy-egy napokra történő foglalkoztatás során az ellenőrzések elmaradásának reményében, egyszerűsített foglalkozásnál még nagyobb a “kockáztatási hajlandóság”, mint egy rendes munkaviszony bejelentésénél. Ha egy ilyen munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a “rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja “elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. (Nemrég jelent meg a munkavédelmi hatóságok ellenőrzéseinek összefoglalója is: ezt sem tesszük ki az ablakba.)

Indok persze mindig van: a magyar cégektől az “adminisztrációs hiba”, “könyvelő mulasztása”, “próbamunka” és “első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek a hatósági összefoglaló szerint. Hasonlóan sok probléma van a részmunkaidős bejelentéssel is, miközben a dolgozókat teljes munkaidőben foglalkoztatják. Ezzel leginkább az a gond, hogy az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.

Kihasznált és panaszkodni nem merő dolgozók

Továbbra is nagyon sok van a munkaidő betartásával, a megfelelő mennyiségű pihenőidő kiadásával, illetve a rendkívüli munkavégzéssel is, ilyen problémákkal 5 059 dolgozó volt érintett. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya áll: a munkáltatók egy része helytelenül a munkavállalókra bízza, döntsék el maguk, hogy melyik nap ki jön munkát végezni.

Sok helyen probléma, hogy nem határozzák meg írásban a munkaidő kezdeti és záró időpontját. Ezzel az a fő gond, hogy így ellenőrizhetetlen a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés, amivel az ez után járó plusz pénzt és szabadidőt is bukják a dolgozók. Nem meglepő, hogy a munkavállalók munkaideje továbbá sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét.

Ezek a szabálytalanságok egyébként leginkább a kereskedelem, a vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) területén jellemzőek.

Visszatartott bérek

Sajnos a bérek kifizetésével sincs minden rendben, ez a probléma is közel az ellenőrzött dolgozók tizedét érinti. A legtöbbször csúsznak a kifizetéssel, de gyakori az is, hogy nem adják meg a jogos pótlékot. Ez utóbbi oka, hogy sokszor átláthatatlan az elszámolás, abból nem megállapítható, hogy kinek, mennyi plusz pénz jár.

A hatóság megjegyzi azt is, hogy 2016. I. negyedévéhez képest az idei első negyedévben “a várakozásokkal ellentétben nem emelkedett” a garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma és igaz ugyan, hogy az utóbbi két évhez képest nőtt az ilyen jogszabálysértéssel érintett munkavállalók létszáma, de nem érte el 2014. hasonló időszakában tapasztalt mértéket. Jellemző, hogy bizonyos munkaköröknél több munkáltató “eltérő jogértelmezés miatt” vitatja a garantált bérminimum megfizetését.

Voltak olyan a munkavállalók is, akik elmondásuk szerint azzal szembesültek, hogy nem fizetik ki számukra a magasabb összegű munkabért vagy pl. megemelik ugyan a bért, de megszüntetik az eddigi cafeteria-juttatásokat. Érkezett olyan panasz is, hogy “a munkáltató tájékoztatta őket a szakmai minimálbér miatti alapbéremelés szükségességéről, de ezt csak úgy hajlandó megtenni, hogy amennyivel megnövelik a dolgozók alapbérét, ugyanazt az összeget elveszik az ún. mozgóbérből.”

Itt fontos megjegyezni, hogy a bérrel kapcsolatos visszaéléseknél a hatóság mindig ad lehetőséget a cégeknek, hogy azt egy bizonyos határidőn belül kifizessék. Amennyiben ezt megteszik, úgy mentesülnek az egyébként kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól. A módszer lényege, hogy a munkáltató a bérek kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait.

Sokszor a szétválás is csúnyára sikerül

Máig gyakran előforduló probléma, hogy a munkáltatók nem adják ki a munkaviszony megszűnését követően a szükséges igazolásokat, vagy egyszerűen elmaradnak az elszámolások. Sok ez egyszerű mulasztás, de sajnos nem ritka az sem, hogy megromlik a felek között a viszony vagy elszámolási vita alakul ki és a munkáltatók szándékosan tartják vissza a dokumentumokat. Olyan esettel is találkoztak, amikor a munkavállaló akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, mikor a munkavégzést követően a munkáltató nem adja ki a kilépő igazolásokat.

A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson “kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő szabadságot.

Büntetnek is

A jogsértéseket elkövető 3 335 munkáltató közül 307 vállalkozással szemben közel 44 millió forint összegben alkalmaztak a hatóságok munkaügyi bírságot. Az első alkalommal megbukó kkv-kat nem lehet büntetni, így ők csak figyelmeztetés határozatot kaptak, ebből 687-et adtak ki az első negyedévben. Ezzel a kapcsolatban a hatóság azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság miatt bevezetett kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől az egyebekben gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat. A többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok “megtakarításával”.

A fentieken kívül több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezést (610), valamint szabálytalanságot megállapító határozatot (995) hoztak a hatóság munkatársai. Mindezek alapján elmondható, hogy az érdemi döntések 90 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Indulatmentesen nem működnek együtt

Az ellenőrzések vegyes fogadtatásúak munkáltatói oldalon, ami attól is függ, hogy milyen jogsértést tártak fel a munkáltatónál, de általánosnak mondható az indulatmentesség, atrocitások csak igen ritka esetben fordulnak elő. A helyszíni ellenőrzés akadályozása nem fordult elő, de az eljárások során jellemző az együttműködés hiánya, így különösen a bekért dokumentumok bemutatásának megtagadása, illetve az idézések figyelmen kívül hagyása. A munkavállalók döntő többségben kedvezően fogadták az ellenőrzéseket, nyitottabbak, mint a korábbi években, mert a hatóságtól várnak pozitív fordulatot, de még ennek ellenére is nehezen nyilatkoznak az őket érintő szabálytalanságról, félnek a következményektől, állásuk elvesztésétől.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: Nos hát ez a jelentés a “magyar gazdasági versenyképesség” valós tükre. Pontosabban ÁRA!

A fölsorolt problémák szinte csak az apró szereplőkre igazak. A “vállalkozásba menekültek” bármi áron való felszínen maradásáról, aminek az árát valójában a munkavállalók fizetik meg! Sokszor megalázó körülmények között!

A Döbrögisztánná vált ország evolúciós folyamata ez! A legvadabb, legkíméletlenebb kapitalizmus farkasvigyorgása! Valahol áldozat a vállalkozó is! Aki ha elbukja a farkastörvények diktálta “versenyt”-mindent bukik. A munkavállaló-mondják-csak az utolsó havi fizetését!

De azt is nehéz túlélnie!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com