Kategória: Külföld

A minapi hídavatón Sztanyicja Luganszkánál furcsa dolgok történtek. Az egyoldalú avatáson túl.

Bem az volt a furcsa, hogy az ukrán tévések a luganszki újságírókat – a ‘zoroszokat – a „Szláva Ukrajínye – Dicsőség Ukrajnának!” – hivatalos rikkantással (köszöntéssel) provokálták. A videon 1:50 – től.

Bár a furcsasághoz ez is kellett! Hiszen így válik bájossá a történet. Amelynek a főszereplője Zelenszkij. Aki könnyed öltözékben érkezett a szeánsza, és fázott. Aztán nehogy a nátha miatt kútba essen őbohócsága december 9 – i jelenése a „Normandiai négyek” csúcson, hát a „Fekete Kozákok” latoregylet ráadott gyorsan egy meleg kabátkát.

A melegérzet úgy el varázsolta Kijev és minden ukránok bohócát, hogy észre sem vette a kabátka karjelzését. Amit feketéék bevallottan a hitleri SS – től vettek át.

Egy stilizált koponya, fölötte pedig az „Ukrajna ili szmerty -Ukrajna vagy halál” felirat!

A történet nyugodtan belefér a donbasszi helyzetösszefoglalóba, hiszen az elmúlt 48 óra során rendkívüli esemény nem történt!

Természetesen szó nincs olyasmiről, hogy leállt volna Donbassz latorostroma. Csupán hétvégies üzemmódra váltott. Mindenhová egy kevés latorgránát! Oszt’ vszjo!

Írástudók azt föltételezik, hogy ez a működési rend marad a „normann – csúcsig”. Utána meg majd jöhet az újabb karácsonyi „tűzszünet”. Ahogy az már szokott lenni!

De ugyanezek az írástudók a BÉKE ELJÖVETELÉT legfeljebb közép távon prognosztizálják. Ha egyáltalán…

 

Az EBESZ állandó orosz képviselője Alekszandr Lukasevics a szervezet Tanácsának mai ülésén nagyon keményen nyilatkozott.Szerinte a december 9 – i „Normandiai négyek” csúcs előkészítése nem kielégítő.

Lukasevics erősen kritizálta Kijev hozzáállását a minszki megállapodásokhoz, vonakodását a Steinmeier – formátum iránt, a „lágyítás” vontatottságát, valamint a donbasszi népköztársaságoknak megadandó különleges jogállásról szóló alkotmányozási folyamat helybenjárását.

„Ukrajna csak a csúcstalálkozó megtartására törekszik, ám szinte semmit nem tesz annak sikere érdekében!” – jelentette ki Lukasevics.

Donyeckben Eduard Baszurin hírszerzési forrásokra hivatkozva ismertette: az ukrán hadsereg műveletet tervez a donbasszi frontokon tüsténkedő latorzászlóaljak eltávolítására, de makrancoskodásuk esetére akár a megsemmisítésükre is. Az ok nagyon egyszerű. Jóval több martalóc pusztult bele az utóbbi időkben a tezsvírharcokba Donbassz frontjainál, mint amennyit a népköztársasági erők vágtak hidegre.

Tekintettel arra a kedvező körülményre, hogy ma a Petrovszkoje – Bogdanovka „lágyítási” térségben az ukrán oldal nem lövöldözött, a DNR megkezdte a katonai létesítményei lebontását.

Hírek szerint az ellenoldalon is hasonló munkálatok kezdődtek.

De persze a frontélet ma sem főként a lövészárkok betemetéséről szólt. Zajlott azért Donbassz latorostroma ma is, még ha volt már a mainál gorombább is a helyzet.

Erről mesélnek az alábbi videon a donyecki 57. számú iskola diákjai. Milyen is volt 2014 októbere?

„NEM VOLT AKKOR SEMMI! CSAK A REMÉNY…!”

 

„Donbasszban választásokat csak azt követően lehet tartani, ha a régió már vsszatért Kijev fennhatósága alá… A donbasszi – orosz államhatárok feletti ellenőrzés jogának Kijevre való átruházását is föl kívánom vetni a „Normandiai négyek” december 9 – is csúcstalálkozóján” – közölte Zelenszkij.

A Luganszki Népköztársaság elnöke Leonyid Paszecsnyik kijelentette: „A Luganszki Népköztársaság Ukrajnába való visszatérése kizárt.” Nem azért mer ő így akarja, hanem mert az LNR polgárai akarják így!

„KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSÉRE SZÓLÍTJA FEL MOSZKVÁT MAAS

Ideje, hogy Oroszország teljesítse a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére született minszki megállapodásokban vállalt kötelezettségeit – szólította fel Moszkvát Heiko Maas német külügyminiszter kedden Kijevben.

Az ukrán fővárosban tartott sajtótájékoztatóján Heiko Maas a normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország közelgő csúcstalálkozójára utalva kijelentette: „A Donyec-medencében zajló háborúban már több mint 13 ezer ember halt meg, ideje véget vetnünk ennek, túl régóta ez a valóság Ukrajnában. Most van egy jó lehetőség, talán hosszú ideje a legjobb lehetőség arra, hogy változtassunk a helyzeten” – tette hozzá.

„Fontos lépések történtek Sztanicja Luhanszkában, Zolotéban és Petrivszkében, végrehajtották a csapatok szétválasztását, zajlik a (Sztanicja Luhanszka-i) híd építése. Véleményünk szerint itt az ideje, hogy Oroszország végrehajtsa a megállapodásokat, cselekedetekre és eredményekre van szükség” – idézte a Jevropejszka Pravda hírportál a német diplomatát.

Maas szerint a Donyec-medence egyes területeinek különleges státusáról és a helyi választások előkészítéséről szóló törvény, valamint a háború éveiben az Ukrajna által nem ellenőrzött területeken elkövetett bűncselekményeknek az ügye csak egy része a közeljövőben megoldandó kérdéseknek.

„Ezért Németország Franciaországgal együtt igyekszik minél többet megtenni annak érdekében, hogy végre eljöjjön a béke Ukrajna keleti részében. Ezt nem semleges közvetítőként tesszük, hanem mert Európa érdeke, az európai békés rend alapelvei mellett állunk, és ezért állunk Ukrajna területi integritása mellett is”– fogalmazott a német külügyminiszter.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a Donyec-medencei válság rendezését célzó normandiai csúcstalálkozóra – amelyen az ukrán, az orosz és a francia elnök, valamint a német kancellár vesz részt – a tervek szerint december 9-én Párizsban kerül sor.

*                    *                     *

MÁR MEGINT A RÉGI LEMEZ: „OROSZORSZÁG NEM TELJESÍTI A MINSZKI MEGÁLLAPODÁSOKAT.”

I.

Sokadszor teszem — de újra megkérdezem: mióta tartozik egy szerződés garantálója TELJESÍTENI egy szerződést?

Minszk formátuma: 3+3. Az első három, akikre a szerződés vonatkozik. Vagyis a három szembenálló fél: Ukrajna és a két népköztársaság.

A második három: a szerződés garantálói. Akik ezért felelősek, hogy az előző három végrehajtsa a szerződésben foglaltakat.

A három garantáló fél: Német-, Francia- és OROSZORSZÁG.

Akkor ez most hogy van? Oroszország egyszerre teljesíti a szerződést, EGYBEN ELLENŐRZI is, HOGY VÉGREHAJTJA-E? A saját körmére néz? Nem nonszensz ez?

Ha úgy véli a másik kettő, hogy Oroszország részese a konfliktusnak, akkor miért egyeztek bele abba, HOGY OROSZORSZÁG NE VÉGREHAJTSA a szerződést, HANEM ANNAK MENETÉT ELLENŐRIZZE? Hiszen a szerződés ebben a formában írták alá: három részes állam, és három – a végrehajtást ellenőrző.

És, pontosan, mit is nem hajtott végre Oroszország?

Vagy netán Oroszország esetében a minszki szerződés végrehajtása azt jelenti, hogy rá kellett vennie a Donbasszt a kapitulációra? És az egyezmény másik részt vevő felével szemben a másik két garantálónak nem voltak feladataik? De bizony, hogy voltak. Az ő feladatuk az volt: RÁBÍRNI KIJEVET, HOGY LEGALÁBB LÁSSON HOZZÁ Ő IS A SZERZŐDÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ? Rábírták? A fészkes fenét. Megtörtént, például a csapatszétválasztás. És? Az ukránok tüzérséggel lövik azt a helyszínt, ahonnan a csapatok hátravonták. Lövik a népköztársaságok utászait, akik szedik föl az aknákat. Szélsőséges félkatonai alakulatok visszatéréssel fenyegetőznek. A hátravont egységek egy részét a front másik szakaszaira csoportosítják át, megerősítve az ott állomásozó ukrán egységeket. Például Gorlovkánál. Ahol a megerősített ukrán egység benyomult az eddig fegyvermentes övezetbe, elfoglalt egy stratégiailag fontos magaslatot (egyben a városi temető egy részét – megfosztva például Gorlovka lakóit, hogy mostantól azon a helyen szeretteik sírjait fölkereshessék).

Ha Oroszország esetében a minszki megállapodások végrehajtásán azt értették, hogy Moszkva lefegyverzi a népköztársaságokat, és megadásra kényszeríti őket – a másik két országnak tán nem voltak kötelességeik? Például, védenceiket, az ukránokat rászorítsák arra, hogy tartsák be a tűzszünetet. Betartják? Nem. Lövik a néphadseregek állásait, lövik a békés lakosságot. Teljesítette-e akkor Berlin és Párizs a minszki megállapodást? Nem teljesítette! Akkor pedig szankciókat rájuk, de íziben! És olyan büntetést, hogy megfeketedjenek!

(„Ez hülye, Oroszország csak arra vállalt kötelezettséget, hogy garantálja, hogy a felek hajtsák végre a megállapodásokban foglaltakat, azonban az ukrán fél azóta sem hajtott végre belőle semmit sem.”)

II.

Pontosabban, erről minimum hetekig – valójában azonban inkább hónapokig – folytak a tárgyalások. És megállapodtak abban, amiben.

Vagyis a minszki megállapodásnak van három részese. A hadviselő felek, akiknek, igen, be kell tartaniuk a minszki megállapodást. Mondom még egyszer: be kell tartaniuk a megállapodást. Mint hadviselő félnek, UKRAJNÁNAK IS. (Főleg neki, miután eddig egy betűt, nem sok, annyit nem teljesített a minszki megállapodásokból. Tehát még egyszer: az a három ország, amelyikre a szerződés vonatkozik.

Oroszországot nem említik azon országok között, amelyekre a szerződés vonatkozik. A szerződést úgy írták alá, hogy abban Oroszországot a szerződés garantálójaként említik. Ennek két oka lehet.

Az egyikre gondolni sem merek. Hogy, tudniillik, hiába mondják – A MINSZKI MEGÁLLAPODÁS ÉRTELMÉBEN OROSZORSZÁG NEM RÉSZESE A KONFLIKTUSNAK. Ezért két okból sem teljesítheti a minszki megállapodást. 1.) Merő logika alapján az ember azt gondolhatná, hogy egy szerződést nem lehet egyszerre végre is hajtani, illetve a végrehajtást is ellenőrizni. 2. Azzal, hogy Oroszországot a szerződés véglegesített szövegében a minszki megállapodás garantálójaként nevezik meg, ezzel elismerték, hogy Oroszország nincs jelen a Donbasszban, TEHÁT NEM HADVISELŐ FÉL. És ezért a szerződés rá nem is vonatkozhat. De, könyörgöm, ha nincs jelen a Donbasszban, ha nem hadviselő fél – akkor milyen harcokat hagyjon abba, milyen fegyvereseit és katonáit vonja ki?

És itt jön a következő kérdésem (a második verzióm): ha Oroszország hadviselő fél – agresszor –, akkor maguk hogy az istenbe egyezhettek bele abba, HOGY A SZERZŐDÉSBEN OROSZORSZÁGOT NE ANNAK RÉSZESEKÉNT, HANEM GARANTÁLÓJAKÉNT tüntessék föl? Ennyire gyávák maguk? Vagy ilyen gyenge a diplomáciájuk, hogy nem tudták megvédeni az igazságot, nem tudták érvényesíteni az akaratukat?

Vagy netán utólag változtatják meg az aláírt szerződést? Netán utólag hazudnak bele valami olyat, ami nincs is benne? Ejnye-bejnye! És a tisztes polgári erkölcsök ilyenkor hol vannak? Utólag kérjük vissza a babaruhát? Hiszen a boltokban is ki van írva: A PÉNZTÁRTÓL VALÓ TÁVOZÁS UTÁN REKLAMÁCIÓT NEM FOGADUNK EL.

Eddig úgy tudtam: EGY SZERZŐDÉST MÓDOSÍTANI CSAK VALAMENNYI ÉRINTETT FÉL EGYETÉRTÉSÉVEL, az erről lefolytatott tárgyalások eredményeként, ÍRÁSBAN RÖGZÍTETTEN KELL KÖZZÉTENNI. Én, speciel, sem ilyen tárgyalásokról nem hallottam, sem a közös megegyezéssel megváltoztatott szerződést nem láttam.

Csikós Sándor hu.news-front.info

Az LNR Népi Milíciájának szóvivője Ivan Filipinyenko arról tájékoztatott, hogy a „Jobb Szektor” latorjai megtámadták az ukrán Nemmzetthy Gárda martalócait. A mókázásba két jobbszektoros beledöglött, három alaposan belesántult. A gárdisták közül négynek az állapota válságos. Filiponyenko szerint a dolog tegnap este sett meg, de az érdekeltek próbálják a dolgot eltussolni.

„Lőnek ránk minden nap, éjjel – nappal! Mi pedig maradunk, sehovánemmenekülünk4” – mondja egy gorlovkai lakos.

Kijev ordashada pedig lődözött ma is. A donbasszi frontok teljes hosszán.

Sovány vigasz, de több a semminél: ma befutott Donbasszba a 92. gumkonvoj. NEM KIJEV IRÁNYÁBÓL! Oroszországból!

 

Vlagyimir Putyin orosz államfő ma nagy vonalakban kifejtette elképzeléseit a donbasszi válság rendezéséről, a „Normandiai négyek” csúcsról, és Zelenszkij kollegáról.

Kijev és minden ukránok bohócát amúgy telefonon keresztül „kedves és őszinte embernek” ismerte meg, aki az orosz elnök reményei szerint „valójában jobb dolgokat szeretne elérni Donbasszban, mint ami eddigi erőlködései nyomán összejött.”

Vlagyimir Putyin nagyon reméli, hogy a „lágyulás” befejezése után az ukránok nem akarják a keletkezett űrt a sajátjaikkal kitölteni. Merthogy – állítása szerint – ő is hallott ám ilyen örömre neki okot nem adó ötletekről.

„Most azt hallom, hogy a minszki megállapodások fölülvizsgálatáról, meg a Donbassznak megadandó különleges státus miatt agyalnak a Radában. Hogy mit akarnak ebből kihozni? – számunkra még nem világos. Detalán még Zelenszkij elnöknek sem. Ugyanakkor a DLNR által jóvá nem hagyott törvény nem fog működni, és csak zsákutca lehet” – fejtette ki az orosz elnök.

Tegnap este Moszkvában a DNR elnöke Gyenyisz Pusilin is beszélt (többek között) a Kijev – Donbassz konfliktusról. A „Jó Emberek Klubja” közönsége előtt elmondta, hogy a népköztársaságoknak vannak reményeik a „Normandiai négyek” csúcshoz fűzve, de nincsenek túlzott várakozásaik. „Nem szabad túlértékelnünk a találkozót. Az meglesz, de Donbassz számára sajnos a konfliktus azzal még nem ér véget.”

Pusilin hangsúlyozta: „NEKÜNK UKRAJNÁVAL VAN DOLGUNK, és fel kell készülnünk adolgok bármilyen alakulására.”

Zelenszkij ma hídavatóra érkezett Sztanyicja Luganszkához. Csak elfelejtették értesíteni az LNR -t, hogy mire készülnek. Így aztán valóban csak fölavatta az ukrán oldalt, majd közölte, hogy néhány nap múlva lehet rajta jönni – menni. És nagy dérrel – dúrral távozott.

Persze a nyilatkozatok azok egy dolog, a másik dolog a valóság!

Délután fél ötkor a latorhad tüzérsége 152 – es buffokból kezdte Avgyejevkából ostromolni Donyeck északi ívét!