Az idealizmus alapvetően a reakciós hatalom támasza – SaLa gondolatai

Idealizmus

  • · Ha a képzelet elrugaszkodik a valóságtól, lazul az objektivitáshoz való következetes ragaszkodás, akkor a magyarázat hamissá, torzzá válhat és ha azzá válik, akkor elvezet az idealizmus kitalált virtuális, a valóságban nem létező, nem igazolható, nem bizonyítható, sőt a bizonyítást nem is igénylő, nem is tűrő világába!
  • · Az idealizmus lényege, hogy a megfigyelt jelenségekre, a világegyetem, az élővilág, az ember, a társadalom jellemzőire alapvetően a képzelet által kitalált a magyarázatot ad, aminek azonban nem kell feltétlenül következetesen megfelelnie az objektív valóságnak, sőt!
  • · A képzelet nagyon is fontos, mert sok az ismeretlen, amire nincs még megfelelő magyarázat, ezzel azonban körültekintően kell bánni, nem szabad az ismert tényektől nagyon elrugaszkodni és a valóságban ellenőrizni kell az állításokat. A dialektikus materializmus tudománya erre törekszik, az idealizmus azonban végül is megmarad a képzelet világában, így tudománytalan módszerrel alakul ki a világnézete!
  • · Az idealizmussal többé-kevésbé logikus, de nem a következetesen objektív tudományos gondolkodással, a hiszékenységre, a felületességre alapozott elmélettel egészen addig lehet eljutni, hogy a képzelet szülte képnek a valóságnak megfelelő bizonyítására már nincs is szükség, azt egyszerűen csak el kell hinni, sőt másként nem is lehet azt elfogadni! A vallás világnézete ilyen!
  • · Az idealizmus lényege, módszere, az hogy a valóságban nem kell objektíven léteznie, működnie a kitalált, a spekulált valaminek, nem is kell azt feltétlenül következetesen az objektív valóságnak megfelelően bizonyítani sem, elég a képzelet által a kitalált valamit a hiszékenységre támaszkodva valósnak állítani. Ehhez viszont elkerülhetetlen a tudatlanságra, a tudománytalanságra, a következetlenségre, a vak hitre alapuló hiszékenység!
  • · Az idealizmus képzeletvilága alapvetően a hamis, az objektív valóságot nélkülöző útra tévedve jár. Mivel azonban nagyon sok még az ismeretlen, így többé-kevésbé minden ember eltévedhet, ha a valóságban nem ellenőrzi vagy nem tudja, nem képes ellenőrizni az elképzeléseit, elméleteit! Az igaz állítások az objektív valóságot tükrözik, ami bizonyíthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie!
  • · Az idealizmus a tudatot a természettől elszakítva vizsgálja! A vallás szerint a világ időben és térben véges, és az isten teremtette (a semmiből)! Ezt azonban a következetesen objektív tudomány nem támasztja alá!
  • · Az idealizmus jellegzetessége a képzeleten túl azonban az is, hogy nem hajlandó, nem akarja, nem tudja felismerni, elismerni, elfogadni az objektív valóságot úgy ahogy az van, nem hajlandó vagy képtelen a következetesen objektív megismerés útján járni, a képzelt világnézetét nem akarja a valósághoz következetesen igazítani, a nézetének ellenmondásait, hibáit felismerni, elismerni, korrigálni, úgy ahogy az a következetesen objektív tudományos módszer által megállapítható lenne!
  • · Az idealizmus minden formája alapvetően megmarad a képzelt, az óhajtott világ szintjén, még akkor is, ha a világnézetének vannak valós értékes összetevői is. Az idealizmus valójában a képzeletével magyarázza a valóságot. A vallás a képzeletbeli szellemvilágban él! Mintha az valóban létezne, pedig csak kitalálta! Elhiszi a saját képzelgéseit!

SaLa

SaLa-2025.05.02.

SaLa – Könyvespolca

*

Kommunizmus – SaLa gondolatai

*

Tanúkihallgatások

A haza őrhelyén: SaLa könyvismertetés

*

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

*

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

*

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

*

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

*

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Kommunizmus – SaLa gondolatai

Kommunizmus

  • · A termelőerők fejlődésével a létfeltételekért folytatott verseny, az ember-ember közötti harc szükségessége csökken, majd a (kommunizmusban) meg is szűnik, értelmetlenné válik! Előbb-utóbb a fejlett termelőerőket az emberiség már csak a kollektivizmussal a valódi demokráciában képes biztonságosan uralni, ami az objektív valóságra támaszkodó világnézetre alapulva igényli és kényszeríti a társadalmi modell, a társadalmi rendszer változását, fejlődését! A kommunista demokratikus kollektív forma a gondolkodó emberré válás létfeltétele!
  • · „A kapitalista társadalmat felváltó társadalmi-gazdasági alakulat, a munkásmozgalom végcélja. Fejlődésének több szakasza van: alsó foka a szocializmus, felső foka a kommunizmus. Elméletileg Marx és Engels alapozta meg.“
  • · Az ember a létszükségleteit, használati értékeit a modern korban egyre inkább és idővel kizárólag a kollektívákban termeléssel világméretű munkamegosztásban állítja elő. A termelőerők fejlődésével a kollektivizmus, a termelőeszközök kollektív tulajdona és üzemeltetése lehetőséggé, szükségessé és elkerülhetetlenné válik. Sőt a kommunista kollektivizmussal, a valódi demokrácián alapuló demokratikus együttműködéssel a tudatos, tudományos tervgazdálkodás az emberiség megmaradása érdekében létszükségleté válik. Azonban ez csak a kommunista társadalmi formában valósítható meg, ez az emberiség megmaradásának egyetlen lehetősége, ha létezni akar!
  • · A termelőerők fejlődésével, a robotok termelő tevékenységének kizárólagos elterjedésével szükségszerűen teljesen új társadalmi életforma lehetősége jön létre. Ezen a fejlettségi fokon a termelés a robotok dominanciájával az emberiség hagyományos, a létszükségletek termeléséhez szükséges munkára alapozott életformája értelmetlenné válik!
  • · A kommunista társadalmi forma tudatosan és tudományosan szervezett, ami a valódi demokráciában kollektív formában működik, amihez szocializmuson keresztül lehet eljutni, szükség szerint a népi demokrácia közbeiktatásával. A népi demokrácia és a szocializmus átmeneti társadalmi forma a kommunizmusba, ahol már a tudományos világnézet, a marxizmus-leninizmus a domináló és a társadalom érdeke a meghatározó! Az emberiség megmaradása, a fejlett termelőerők feletti uralom, az emberiség érdekében a társadalmi, a világméretű tervgazdálkodás, a következetesen objektív tudományos világnézet, a kollektivizmus és valódi demokrácia nélkül lehetetlen!

SaLa

Éljen május elseje! – A proletárok harca a kizsákmányolók ellen! – SaLa gondolatai

Éljen május elseje!

A proletárok harca a kizsákmányolók ellen!

A kapitalizmusban a proletár munkások, dolgozók, rendőrök, katonák, hivatalnokok, stb. bérrabszolgák, akik a kapitalisták profitjáért vagy a kapitalizmus működéséért dolgoznak, csak ezért dolgozhatnak, mert a kapitalizmusnak csak ezért van rájuk szüksége. Mivel a proletárok nem rendelkeznek a létfeltételeik kielégítéséhez szükséges termelőeszközökkel ezért kénytelenek a létük érdekében (de a szabad akaratukból) a munkaerejüket, munkaképességüket (mert a termeléshez alapvetően csak ezzel rendelkeznek) munkabérért eladni.

A kapitalizmusban mindenkinek, így a proletároknak is joguk van a létfeltételük megteremtésére, de nem rendelkeznek az ehhez szükséges termelőeszközökkel. A proletárok a létük érdekében szabad akaratukból dönthetnek úgy, hogy nyomorognak vagy törvényesen kizsákmányolható bérrabszolgákká válnak és profitot termelnek a kapitalistáknak. A kapitalizmusban törvényesen mindenkinek a lehetősége a vállalkozás, azonban csak elenyészően kevés ember képes az ehhez szükséges tőkét megteremteni, így a többség elkerülhetetlenül a kapitalista vállalkozók bérrabszolgája, beszélőszerszáma lesz, ami szélsőségesen megosztja az emberiséget felsőbb- és alsóbbrendű emberekre.

A kapitalizmusban a proletárok (az emberiség túlnyomó többsége) szükségszerűen bérrabszolga, akik a bérük nélkül nyomorognak, elpusztulnak. Bérrabszolgaként azonban a létük a kapitalisták profitját szolgálja, a kapitalizmusnak csak ezért van szüksége rájuk. A bér-rabszolgák a kapitalisták számára a termeléshez szükséges beszélő-szerszámok, tőkebefektetések, költségek csupán.

A kapitalista árutermelésben a proletár dolgozók termelési tényezők, úgy mint a szerszámok, a gépek, mint a termeléshez szükséges minden egyéb dolog, ezért a dolgozó proletár emberek a beszélő-szerszámok, hasonlóan, mint a rabszolgatartó társadalomban. A bérük a rabszolgaszíj és a korbács is amivel féken tarthatók.

A kapitalista állam a bér-rabszolgaságot, a kizsákmányolást szolgálja.

A kapitalista polgári demokratikus jogállamban a törvényhozás az elenyésző kisebbségben létező kapitalisták osztályérdekében történik, ezen az alapon a végrehajtó hatalom alapvetően a joguralommal működik. Ez azonban kapitalista osztály önkényuralom a kapitalista-fasizmus, ami valójában totális diktatúra a bérrabszolgák számára, mert csak beszélőszerszámok, így az osztályérdekükben a hatalom semelyik formájába sem szólhatnak bele, számukra a demokrácia, a jogállamiság a bér-rabszolgaság színvonalán valósul meg!

A kapitalizmusban a proletár dolgozók május elsején az emberi jogaikért vonulnak fel. Május elseje osztályharc és nem a munka ünnepe, hanem a tőkés elnyomás elleni osztályháború. A proletár dolgozók bér-rabszolgák, ami az emberi jogaikat sértik, de a kapitalizmus nem működik másként.

A kapitalizmusban törvényes a bér-rabszolga vásárlás, a termelőeszközök magántulajdona alapján a kizsákmányolást, e-nékül azonban a kapitalizmus nem működik.

A kapitalizmus bér-rabszolgatartó kizsákmányoló társadalom!

Május elseje harc a bér-rabszolgaság megszüntetéséért a kapitalizmus meghaladásáért, a kommunizmusért, ahol megvalósulnak az emberi jogok, a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia, mert a kapitalizmusban ez lehetetlen.

***

Májusköszöntő

***

Idézet: Munkás Mozgalom Történeti Lexikon

„május elseje: 1890 óta a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünnepe. A II. Internacionálé alakuló kongr.-a 1889-ben R. F. Lavigne francia küldött javaslatára kimondta, hogy a munkások minden o.-ban és minden városban egyidejűleg, egy meghatározott napon követeljék a 8 órás munkanap bevezetését. A nap kiválasztását az döntötte el, hogy az AFL már előbb, 1888-i Saint Louis-i kongr.-án elhatározta, hogy az 1886-os chicagói véres események emlékére 1890. május 1-én agitációs kampányt indít követelései megvalósításáért. Máj. 1. mellett szólt az európai munkásság egyik legkorábbi megmozdulásának — az olasz Lucca városban 1531. máj. 1-én lezajlott munkástüntetésnek — emléke is. A II. Int. felhívása nyomán már 1890-ben a munkásság százezrei vettek részt a május elsejei felvonulásokon, gyűléseken. A II. Int, 1891-i brüsszeli kongr.-a úgy döntött, hogy minden o. munkásai maguk határozzák meg az ünneplés módját és napját. Nagy-Britanniában és néhány más o.-ban máj. első vasárnapját tették ünneppé, hogy elkerüljék az akcióval járó ált. munkabeszüntetést. Az európai munkásmozg.-ban hosszú időn át harc folyt a forr, és a megalkuvó erők között a munkásszolidaritás napjának az eredetileg meghatározott napon való, harccal, általános sztrájkkal összekapcsolt megünnepléséért. (Az USA-ban és Kanadában pedig 1894-től szept. első vasárnapja a Labor Day, a munkásünnep.) Az I. vh.-t követően a munkásosztály több kap o.-ban kiharcolta a május elsejei munkaszünetet. A fasizmus is igyekezett demagógiája szolgálatába állítani, ezért a hitleri Németo. is hivatalos ünneppé nyilvánította. 1945 — május elseje a legtöbb o.-ban munkaszüneti nap. A nemzetközi munkásmozg. ünnepének legfőbb tartalma és jelszava napjainkban a béke védelme. A szoc. o.-okban (a SZU-ban a NOSZF győzelme óta) május elseje állami ünnep és az egész dolgozó társadalom nagyszabású demonstrációjának napja a világbéke és a szoc. ügye mellett. — Mo.-on 1890-ben ünnepelte a főváros és több vidéki város munkássága első ízben május elsejét. A fővárosban a városligeti nagygyűlésen több mint 60 000 munkás vett részt. Az MSZDP 1890. évi I. kongr.-a elhatározta május elseje minden évben való megünneplését. 1891— a Viharsarok agrárproletariátusa is bekapcsolódott a munkásünnep megtartásába; Orosházán és Békéscsabán összecsapásra került sor a tüntetők és a katonaság között. 1893-ban Hódmezővásárhelyen Szántó Kovács J. volt a nagygyűlés szónoka. A fővárosban csak 1899-ben engedélyezték első ízben a felvonulást. Az ünnep fő jelszavai a 8 órás munkanap, munkásvédelmi törvények, majd a századfordulón az ált. választójog követelése. 1919. máj. 1-én a TK vörös virág- és zászlódíszbe öltözött fővárosának utcáin százezernyi felvonuló ünnepelte az első szabad május elsejét és a prol. államot. Az ellenforr, rendszer időszakában az MSZDP és a szaksz.-ek majálisokat és helyi szakmai ünnepségeket szerveztek, központi ünnepélyt a hatóságok csupán egyes években engedélyeztek. A szd. jelszavak elsősorban május elseje ált. eszmei tartalmát hangsúlyozták, a munkásosztály konkrét harcaira, feladataira a KMP röplapjai mutattak rá. A komm, szervező munka sok esetben harcos tüntetéssé tette ezekben az években a munkásünnepet. 1945 az első szabad május 1. éve. Ekkor vált Mo.-on is hivatalos munkaszüneti nappá, amikor az o. minden városában, községében felvonulásokon, népünnepélyeken vesz részt a lakosság valamennyi rétege. Különös jelentőségük volt az 1957. május elsejei ünnepségeknek, amelyeken a dolgozó tömegek immár a levert ellenforr. fölötti pol. és eszmei győzelem jegyében hitet tettek a szoc.-t építő népközt, és a Forr. Munkás-Paraszt Kormány mellett.“

***

***

Idézet: Magyar történelmi kronológia 1970-ig

„1890. máj. 1-én először került sor Magyarországon a munkásosztály nemzetközi ünnepének megtartására. Mintegy 60 000 főnyi tömeg vonult a Városligetbe, s határozatba foglalták fontosabb követeléseiket. Itt hangzott el először a magyar mozgalomban a „háromszor nyolc” jelszó: nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés. Megünnepelték május 1-ét a vidéki városokban is.

1891. máj. 1-én a munkások és a kirendelt karhatalom között. A munkásegylet vezetőit letartóztatták. Másnap Békéscsabán heves tüntetések zajlottak le a főszolgabírói hivatal előtt. Egy munkás belehalt az összetűzés során szerzett sebeibe. Tüntetésekre került sor Gyulán, Szőregen, Csorváson, Eleken, Meggyesbodzáson, Nagykamaráson.

1895. ápr.-máj.-ban Magyarországon időzött Agliardi pápai nuncius, akinek jelenlétét Bánffy – a katolikus ellenállás miatt – nem tartotta kívánatosnak. Ezzel kapcsolatban Kálnoky külügyminiszterrel is összeütközésbe került, amelynek eredményeként a magyar kormány kikényszerítette Kálnoky lemondását. Noha a kormány eltiltotta a május 1-i tüntetéseket,

1895. máj. 1-én mégis több fölvonulásra került sor, s a tüntetőket karhatalom verte szét.

1940. márc. 30-31-én a Földmunkásszövetség közgyűlése, ahol hangot kapott a munkás-paraszt szövetség létrehozásának igénye mindkét oldalról. Az OIB május 1-én röpiratban mozgósította az ifjúságot „a független és demokratikus Magyarországért”; 1940 tavaszán (márc.-ápr.) a belügyi szervek tömeges letartóztatásokat foganatosítottak a munkásszervezetekben, a június közepéig tartó nyomozás során több mint 800 személyt tartóztattak le, (így Kulich Gyulát április 10-én). Ápr. 16-án nagyarányú építőmunkássztrájk zajlott le. Budapesten, okt.-nov.-ben bányászsztrájk az ország minden nagyobb szénbányájában (okt. 7-én kezdődött Salgótarjánban), okt. 19-20-án kulminált (súlyos ítéletek). A honvédelmi miniszter katonai parancsnokot nevezett ki a hadiüzemek élére a sztrájk és a szabotázsakciók megakadályozására (máj. 10.). A kormánypártban újabb szélsőjobboldali támadás indult Teleki ellen (ezzel párhuzamosan nyilas föllendülés).“

***

***

SaLa

 

SaLa-2025.05.01.

SaLa – Könyvespolca

*

Tanúkihallgatások

*

marxizmus-leninizmus – SaLa gondolatai

*

A magyarországi forradalmak krónikája 1918-1919: SaLa könyvespolca

*

Éljen május elseje! – A proletárok harca a kizsákmányolók ellen! – SaLa gondolatai

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

*

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

*

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

marxizmus-leninizmus – SaLa gondolatai

Marxizmus-leninizmus világnézete

  • · A marxizmus-leninizmus az egyetlen következetesen objektív tudományos világnézet! A tudományos világnézetet következetesen a marxista-leninista vezérfonalán járó kommunista pártok képviselik!
  • · A tudományos világnézet a következetesen objektív tudományos módszerre támaszkodik, egymást feltételezik, együtt fejlődnek, ez a marxizmus-leninizmus vezérfonalán járó és ezt továbbfejlesztő világnézet!
  • · A dialektikus és történelmi materializmus – a következetesen az objektív tudományos módszerre alapozva – a marxizmus-leninizmus világnézetének filozófiai alapja, ami a tudomány eredményeinek alapján alakult ki és ezen az alapokon fejlődik tovább!
  • · Kommunista Pártok: a munkásosztály új típusú, forradalmi pártjai, élcsapatai, amelyek összeforrva a munkásosztály egészével és a dolgozók széles tömegeivel, a marxizmus-leninizmus alapján vezetik a proletariátus harcát a szocializmus, majd a kommunizmus megvalósításáért. Szervezetileg a demokratikus centralizmus elvén épülnek fel. Biztosítaniuk kell a tudatos pártfegyelmet, a pártokon belül nem tűrhetik meg a frakciók és csoportok tevékenységét. Feladatuk a pártegyesség, a párt eszmei-politikai és cselekvési egységének megőrzése. Végső céljuk a kommunizmus világméretű győzelmének kiharcolása. – Marxista fogalomlexikon
  • · Marxizmus-leninizmus: Marx, Engels és Lenin forradalmi tanítása, amely filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézetek átfogó és harmonikusan összefüggő rendszere. A marxizmus létrejötte forradalmi fordulatot jelentett a természet- és a társadalomtudományban, kivált az emberi tudás olyan területein, mint a filozófia, a politikai gazdaságtan, a szocializmus elmélete stb. A marxizmus megalapítói valóban forradalmi tudományt alkottak, melynek feladata nemcsak a világ helyes magyarázata, hanem megváltoztatása is. Marx elmélete, mint Lenin rámutatott, logikusan felépített és teljes, egységes egész, amelynek ereje, hatékonysága igazságában van. Legfontosabb tétele az, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepe az osztály nélküli kommunista társadalom megteremtése. A tudományos kommunizmus a Marx által megalapozott politikai gazdaságtan tudományos bizonyítékain nyugszik, amely feltárta a tőkés termelési mód törvényeit és bebizonyította, hogy a kapitalista társadalmat szükségszerűen a szocializmusnak kell felváltania. A Marxizmus-leninizmus filozófiai alapja a dialektikus materializmus és a történelmi materializmus. A marxizmus alkotó továbbfejlesztésének új szakasza Lenin nevéhez fűződik, aki Marx munkásságának hű folytatója. Leninnek a marxizmus fejlesztésében betöltött alkotó szerepét fejezi ki a Marxizmus-leninizmus elnevezés. – Marxista fogalomlexikon

SaLa

SaLa-2025.04.30.

SaLa – Könyvespolca

*

Tanúkihallgatások

*

Az idealizmus a társadalmi haladás ellensége – SaLa gondolatai

*

Zászlóbontók: SaLa könyvespolca

*

Sztálin könyvei – SaLa KJMEK

*

Lenin könyvei – SaLa KJMEK

*

Mao Ce-tung könyvei – SaLa KJMEK

*

Marx és Engels könyvei: SaLa könyvismertetés

*

Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár – SaLa

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com