· A természetfeletti szellemvilág, az anyag nélküli valami kitalált vízió, aminek semmi köze az objektív valósághoz. A léte nem bizonyítható, sőt nem is kell következetesen, objektíven bizonyítani, el kell hinni és kész. A természetfeletti szellemvilág a következetesen objektív tudományos módszerrel nem észlelhető, nem bizonyítható, a híve számára nem is kell bizonyítani. A természetfeletti szellemvilág létének az állítása valótlan tudománytalan állítás, alapvetően a butaságra, a félelemre épül, nem szereti, nem tűri a tudományos világnézetet! A természetfeletti szellemvilág hívei ezt a virtuális képzelt világot valósnak fogadják el, a tudatukban ez valóságosnak tűnik!
· Az istenről, a szellemi lényekről, a természetfelettiről nincs semmilyen következetesen objektív tudományos tény, magyarázat, objektív bizonyíték. Így ennek a világképnek az elfogadásához alapvetően a hiszékenység szükséges. A megmagyarázhatatlan valami az nem a természetfeletti hatalom műve, hanem csak ismeretlen, előbb-utóbb ismerté válik, válhat!
Hiszékenység
· Az értelmetlen hamis képzelgés azonban alkalmas a társadalmi haladás ellen, mert ez a hiszékenységre, a tudománytalan butaságra alapul, csak ezért használja fel a kapitalizmus, mert nem érdeke a gondolkodó emberré válás, azonban érdeke a gondolkodó állat emberi forma konzerválása, ehhez az élősködése érdekében szüksége van a hiszékeny emberiségre!
· A kapitalizmus szükségszerűen még csak az emberiség gondolkodó állat korszaka, a beszélőszerszámok világa, ezt csak a hiszékenységgel, a világnézeti tudatlansággal, butasággal lehet kordában tartani, erre a vallás idealizmusa, képzeletvilága kitűnően alkalmas!
· Vallás hiszékenység nélkül nem létezik! Hiszékenység, mert nem igényli, nem tűri, nem szereti a következetesen objektív tudományos bizonyítékokat! A vallás a tudományt a tudománytalansága bizonyítására használja! A tudomány segítségével akarja bebizonyítani a nemlétező semmi valami létezését, amit azonban saját maga talált ki és mégis hisz is benne.
· Sok mindent nem ismer még az emberiség, sok jelenségre nincs következetesen objektív tudományos magyarázat, azonban ezeket érdemben nem lehet az objektivitást nélkülözve, a következetlen tudományoskodó spekulációval, a képzelet, az idealizmus, a hiszékenység alapján a valóságnak megfelelően megérteni, megmagyarázni, csak félremagyarázni!
· A különböző vallásokban a képzelet által kitalált világnézetben a hiszékenységgel elfogadott jellemzők, tulajdonságok változatosan eltérően jelentkeznek. De vajon megfelel ez az objektív valóságnak? Lehet a semmiből valami és fordítva? Lehet a semmi a valami? Vajon mi a semmiben létező anyag nélküli semmi, az isten valami? Aki azonban tökéletes, mindentudó és mindenható? Lehet ez az objektív valóság? Aligha, mert a vallás ezeket az állításokat nem tudja és nem is akarja objektíven bizonyítani, hinni kell és kész, ez azonban csak a képzelet világa, idealizmus csupán. Értelmes dolog ez?
· A kapitalista profitja alapvetően, leegyszerűsítve: A kapitalista profitja a saját tőkebefektetésén és alapvetően a kizsákmányoló tevékenységén, a „munkáján” felül a proletárok termelésével, a proletárok munkájával keletkező értéktöbbletből törvényes kizsákmányolással származik. A kapitalizmusban a „termelőeszközök“ magántulajdonának szentsége az alapja a bér-rabszolgaságnak, mert a kapitalista termelő gépezet jelenleg csak a dolgozó proletár bér-rabszolgák munkájával működik. A kapitalizmus a bér-rabszolga munkaerő tőkebefektetésére alapul, ez a termelés leglényegesebb alkotórésze, ettől keletkezik az áru, az értéktöbblet, a tőkések profitja, azonban a ezeknek a dolgozó proletár emberek csak beszélőszerszámok.
· A kapitalista a tőkéjével a termelő gépezetet létre és mozgásba hozza és a végén zsebre vágja a profitot. A termelő gépezet a tőkével megvásárolt termelési tényezők és a bérrabszolgák munkájával értéktöbbletet termel, amiből a tőkés profitja származik. A tőkés termelő gépezet mozgatói a bérrabszolgák, akik ezt a munkabérért teszik, azonban a profit a tőkésé, aki ebben a gépezetben alapvetően csak kívülálló tőkebefektető! Mert a tőkés termelés célja a profit, amihez a bérrabszolgák kizsákmányolásával jut hozzá, ezen az alapon élősködik! A tőkés a termelő gépezeten kívülálló parazita, de a haszonélvező, a termelő gépezetben általában nem vesz részt, a fő feladata a kizsákmányolás szervezése, ennek érdekében a termelő gépezet működési körülményeinek a megteremtése. A tőkés a termelő gépezetben alapvetően kívülálló, bár mégis néha jelentős és meghatározó a munkája a termelésben is, de ettől még kizsákmányoló!
· „Értéktöbblet: a tőkés gazdaságban a bérmunkás által megtermelt érték és munkaerejének értéke közötti különbözet, amelyet a tőkés ellenérték nélkül elsajátít. Marx”!
· A kapitalistának általánosságban, alapvetően nem a munkája értékének megfelelő a jövedelme, hanem a kizsákmányoló tevékenységgel az értéktöbblet elsajátítása – ingyen törvényes eltulajdonítása – alapján a törvényes kizsákmányolás!
· Az értéktöbbletből származó profitot a kapitalista a saját élősködésére kizsákmányolással, azaz ingyen törvényesen ellenszolgáltatás nélkül eltulajdonítja elveszi a dolgozó proletároktól. Megteheti mert a proletár dolgozó bérrabszolga az beszélőszerszám, az alacsonyabb rendű ember csupán a kapitalizmusban, aki az osztályérdekében semmilyen hatalommal sem bír!
· A materializmus a tudományos módszer alapján megismert, érzékelt, az objektív valóságból nyert ismereteiből, a tudományos következtetésekből alkotja meg a magyarázatait, a világképét, aminek azonban meg kell egyeznie a valósággal, csak így lehet következetesen objektív tudományos!
Idealizmus és materializmus
· Az idealizmus és a materializmus között az alapvető különbség az, hogy mennyire ragaszkodik az objektív valósághoz, az objektív igazsághoz. Még akkor is, ha nincs megfelelő objektív magyarázat, amit azonban így ismeretlennek kell elfogadni és csak a következetesen objektív tudományos módon szabad vizsgálni. Erre azonban csak a materializmus, az anyagelvűség és a dialektikus gondolkodás a megfelelő!
· Az idealizmusnak nem a spekuláció, a képzelgés a hibája, hanem a tudományos következetlenség. Az ismeretlen úton járva, az ismeretlen jelenségre szükséges magyarázat megmozgathatja a képzeletet, de ez nem biztos, hogy megegyezik az objektív valósággal, ennek kiderítésére csak a következetesen objektív tudományos módszer az alkalmas!
A tudományos módszer
· 1: Vizsgáld meg valamilyen szempontból az univerzumot.
2: Találj ki egy hipotézist, ami összeegyeztethető a tapasztalataiddal.
3: A hipotézis segítségével adj előrejelzéseket.
4: Teszteld az előrejelzéseket kísérletekkel vagy további megfigyelésekkel.
5: Változtasd meg a hipotézist az eredményeknek megfelelően.
6: Folytasd a 3. lépéstől. – idézet: internet
A képzelet
· A képzelet a gondolkodó ember számára nagyon fontos az ismert jelenségek alaposabb megérésében, de még inkább hasznos a világ ismeretlen vagy nem eléggé ismert jelenségeinek magyarázatára, amit még a meglévő ismeretekkel nem lehet kellően megérteni, mert nincs rá megfelelő objektív tudományos magyarázat. A képzelet segítségével készült modell azonban lehet az objektív valóságra támaszkodó, de lehet hamis is, ami az objektív valóságtól eltávolodva vagy akár azt mellőzve, a valójában nem létezőnek valóskénti elfogadása is. A materializmus alapján a képzelet az objektív valóság megismerését szolgálja, állításainak bizonyíthatóan az objektív igazságnak kell lennie. Az idealizmus azonban alapvetően megmarad a hamis vagy a nem létező képzeletvilágban, az állításainak nem szükséges objektív igazságnak lennie. Ez a lényeges különbség a materializmus és az idealizmus között!
· A képzelet képessége nagyon fontos a megismerés számára, de csínján kell vele bánni. A képzelet segíti az emberiséget az ismeretlen felfedezésében, az útkeresésében, de ez ingoványos út és néha valóban az ingoványba akár a katasztrófába is vezethet!
· A képzelet útján óvatosan, körültekintve kell járni, az idealizmus azonban mégis alapvetően a képzelet útján marad, világnézete nem támaszkodik következetesen az objektív tudományra, az objektív valóságra, éppen hogy nem, bár a tudomány eredményeit felhasználja hamis állításainak, elméletének alátámasztására!