Kapitulált az LMP politikusa

Az LMP-s Sallai Róbert Benedek kiszáll a politikából. Azt mondja, már rég tervezte, csak amikor Schiffer András kiszállt, nem akart ő is, hogy ne támadjon süllyedő hajó hangulat a pártban. 2018-ban már nem politizálna egy ilyen apró frakcióban, inkább visszatér a családjához és a gazdálkodáshoz.

Ez így egy mínuszos hírecske lenne, kis párt képviselője befejezi a politizálást, na, bumm. A Sallaival készült interjú azonban több pontján is megrázó – persze, lehet, hogy csak annak, aki évek óta az előretolt lövészárkokból gyűri a közéletet. De mivel én ilyen vagyok, Sallai szavai őszintén elfancsalítottak.

Úgymint:

Tudom, hogy a termőföld privatizációja egy csomó embernek semmit nem jelent, de nekem ott szakadt el valami. Nem látom, hogy ha ezzel nem lehet felkelteni az emberek érdeklődését a közügyek iránt, akkor mivel, persze furcsa társadalmi folyamat ez, a CEU kapcsán már látjuk.

…míg 2005 és 2015 között összesen kaptunk hét-nyolc ellenőrzést, 2015 után egyetlen év alatt többet kaptunk. Nem akarom, hogy úgy tűnjön, mintha azt várnám, hogy ne legyen ellenőrzés. De tény, hogy mióta képviselő vagyok, sokkal több a szankció. Ennek szakpolitikusként akár örülhetnék is, de nem hiszek benne, hogy ez Mészáros Lőrincnél is jellemző.

2020-ig tartanak a kifizetések, addigra 2021-től megjelenik már az OLAF, és elkezdődik néhány visszafizetés. 2021-22-re már közel sem lesz akkora pénz a politikában, mint addig. A fideszesek közül viszont mindenki eléri már az ötvenet, és a fiatal generáció is stabilizálja magát anyagilag, és hátradőlhetnek. Itt 2022-ben jöhet egy nagy politikai váltás, de az új kormány meg ugyanúgy nem tud majd nagyjából semmit elérni, mint Antallék, a Fidesz ellenfeleinek a kormányzása ezért minden bizonnyal tehetetlen és súlytalan lesz.

Én 2005-től tele szájjal szidtam az MSZP-t, a vidékpolitikájukat, az agrárpolitikájukat, de ők nem nyúltak az ember után. Most meg nagyjából a kapituláció határán vagyok. Egyszerűen nem megy így tovább.

A vidék embereivel sincs idő foglalkozni, pedig a vidék sorsa, a táj és az a abban élő ember, ami leginkább motiválni tud. De itt mindig azzal kell foglalkozni, amit a napi média nyom, most például a CEU-val, mert ez van a figyelem középpontjában. Mondhatom én, hogy hihetetlenül súlyos ügy, hogy közben Mezőtúrra nem lehet átmenni Túrkevéről szülni, mert olyan szar az út. Vagy hogy megszüntették az utolsó iskolát, meg hogy csak négy busz jár. Vagy hogy Szolnokra a 14 éves gyerekek úgy tudnak csak bejutni a középiskolába, hogy ötven percet várnak a csatlakozásra télen-nyáron. Vagy hogy ismerőseim a fizetésükből nem tudnak megélni, nyugdíjasok nem tudnak magukra fűteni. Akárhány ilyen, az emberek mindennapjait érintő probléma van, senki nem figyel rád.

És még mielőtt (ezt már ismét én mondom), mindebből természetesen nem az a tanulság, hogy a CEU-ügy egy marhaság, oszt jónapot. A lex CEU története annyiban másabb csupán, hogy épp e mentén hasadt fel a NER szövete, de ahogy a vidék panasza nem „ér fel” Budapestre, a lex CEU valósága pont úgy nem „ér le” vidékre. A Fidesz szempontjából érdekes időszak pedig akkor kezdődik majd (ha egyáltalán), ha a kettő valahogy majd mégis összeér.
(valasz)

Bal-Rad komm: „…A vidék embereivel sincs idő foglalkozni, pedig a vidék sorsa, a táj és az a abban élő ember, ami leginkább motiválni tud. De itt mindig azzal kell foglalkozni, amit a napi média nyom, most például a CEU-val…”

-Mondja ezt annak a politikai maffiabandának az egyik legismertebb embere, aki egy akolba van beszorítva Kancsal Maca fiával!

Ha ma Döbrögisztánban politikai maffiózót elismerés illet meg, akkor az Sallai R. Benedek! Nem a döntése miatt, hanem amiatt a viszonylagos őszintesége miatt, ahogyan LE MERTE FESTENI A MAGYAR JÖVŐT!

„…a termőföld privatizációja egy csomó embernek semmit nem jelent, de nekem ott szakadt el valami. Nem látom, hogy ha ezzel nem lehet felkelteni az emberek érdeklődését a közügyek iránt, akkor mivel, persze furcsa társadalmi folyamat ez, a CEU kapcsán már látjuk…”

-Bizony-bizony! Furcsa egy „társadalmi” folyamat ez! Ami természetesen NEM TÁRSADALMI FOLYAMAT, csak egy egy szűk „pesti elythréteg” koncharca Döbrögisztán bitorlójával.

AMIBE BELEROGYOTT A VIDÉK-MAGYARORSZÁG, AZ EGYETLEN MEGTARTÓ ERŐ!

Sallai R. Benedek „vallomásában” viszont van egy rémisztő dolog! A TEHETETLENSÉG, A KILÁTÁSTALANSÁG JÖVŐKÉPE!

Ami valóban elfancsalító!

Üldögélünk az egykoron virágzó, biztonságot nyűjtó hazánk-a Magyar Népköztársaság-romjai között, és lesünk ki a fejünkből. Tehetetlenül! Nézzük a tanítványok pesti vircsaftját!

Ez pedig valóban elfancsalító!

(Miközben ezt a kommentet pötyögöm, a szomszédban tenyésző díszkancigány már fél órája az út közepán állva, Tarzan módjára a mellét döngetve hulalázik! És csak a kutyák ugatnak neki vissza!)

Bizony Tisztelt Sallai R. Benedek úr! NEM LEHET MÁS a politika!

Amíg Soros kedvtelése szerint csinbálják!-Soros-tanítványok!-addig nem lehet más. „Ritka őszinteség” bővebben