Tán Isten küldte őt, ide le a földre,
Hogy legyen nemzetének hű vezére.
Vagy csupán csak egy földi ember,
Ki, ha kell, küzd, szól, s tenni is mer!
Kit követnek százak, ezrek, milliók,
Kinek szaván csüngnek, földi régiók.
Kinek első az országa, nemzete, népe,
Kit ezért ütnek a gyűlölködők cserébe!
De áll a gáton, mert ő igaz magyar,
Ő az, ki nemzetének Kánaánt akar.
Százezrek mozdulnak mellé állva,
Egyetlen, kérő, halk, hívó szavára.
Ő az, ki, védi, óvja, elszakadt nemzetét,
És mozdulnak érte mind, egy emberként.
Milliók harsogják, pajzsként állva eléje,
Eddig és ne tovább, magyarok ellensége.
Nem átkozza, nem mocskolja ellenit,
De legyőzi népe hazug ellenfeleit.
Hátára ostorcsapások ezreit vállalja,
Bennünket kímélve, azt büszkén állja.
Vezesd országod, vezesd nemzeted,
Isten talán nékünk ezért teremtett.
Ne halld a kétkedők vádló táborát,
De halld nemzeted, áldó, hívó szavát.
A fenti csodát tavaly május 30-én olvashattuk először a neten. Egy Sándor Kinga nevezetű alattvaló faragta ki. Imigyen dicsérték a „művet” a NERtársnők és NERtársak: „Drága Kinga! Ez már szózat – oly gyönyörű és minden szava ráillő!”
Nincs tudomásunk arról, hogy azóta remekebb köznépi óda született volna.
A vajda szülinapja tiszteletére. Akkor volt Döbrögi 53 éves.
Holnap pedig – következésképpen – 54
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A Szabad Pécs tudósítása szerint kisebb botrány tört ki a pécsi közgyűlésben, amikor az 5 milliárd forintos hiányról szóló zárszámadást fogadták el a képviselők. Civilek egy csoportja egy Csőd feliratú molinót feszített ki az ülésterem karzatán, majd Mészáros Lőrinc és Páva Zsolt arcképével díszített bankókat szórtak a képviselők fejére.
Pécs polgármestere kizavarta az aktivistákat az ülésteremből, majd a jegyzővel közösen rájuk hívták a közterület-felügyelet két alkalmazottját, akik igazoltatták őket. Lovász István, Pécs jegyzője a lapnak azt mondta, hogy az ülés megzavarása miatt indulhat ellenük eljárás.
A civilek azzal magyarázták akciójukat, hogy ha a város annak ellenére, hogy pár éve átvállalták az adósságát ismét csődben van, akkor annak legyen következménye: mondjon le Páva Zsolt, ha pedig a rossz gazdálkodáshoz a közgyűlés asszisztál, akkor azt is fel kell oszlatni.
(index)
Bal-Rad komm: Kell ilyen mutatvány is! Persze FORDULAT NEM AKKOR LESZ, ha papírpénzzel hintik meg a gépviselőket. MAJD HA AZ UTCAKŐ ZÁPOROZIK!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Sötét ügyre derült fény a Dózsa György úti kabrióssal kapcsolatban
A Dózsa György úti balesetben érintett M. Richárd is szereplője volt egy titkos nyomozásnak az év elején. De nem csak ő, hanem bizonyos K. Konrád is, aki annak a biztonsági cégnek az ügyvezetője, amelynek tagjai védték Rogán Antal és Németh Szilárd csepeli lakossági fórumát, a miniszter titkárságának válasza szerint a szervezők kérésére.
A 444.hu birtokába jutott rendőrségi, ügyészségi és titkosszolgálati dokumentumok szerint M. Richárd, K. Konrád és társaik feltehetően egy korrupt rendőrtiszt elleni titkos nyomozás során kerültek a hatóságok látókörébe 2017 elején. K. Konrádot “Izom”, M. Richárdot “Gyurma” fedőnéven ismeri a magyar titkosszolgálat.
Vissza akarták szerezni a lopott kocsit
Az ügy lényege, hogy korrupt rendőrök segíthettek nekik megszerezni egy nagy értékű autót. A szóban forgó autónak egyébként február elején kelt lába a III. kerületből. Az Audit előző nap Németországból hozta be egy luxusautók tartós bérbeadásával foglalkozó német cég.
M. Richárd közösségi oldalain sok fotón látható ilyen, német rendszámú sportkocsi, illetve a német cég logóját viselő autószállító. A hatósági dokumentumok úgy fogalmaznak, hogy Gyurma „üzleti kapcsolatban” áll a német vállalkozással. Eszerint M. Richárd elhatározta, hogy a német üzlettársától ellopott kocsit megszerzi – pontosabban vissza – ha kell, akkor erőszakkal.
Az Audi eltűnése után kevesebb, mint két héttel egy férfi sétált be az egyik belvárosi olasz étterembe, és az egyik felszolgálónak azt mondta, tudja, hogy ki lopta el az autót. A cégbírósági adatok szerint az éttermet működtető cég ügyvezetője M. Richárd, akit a személyzet azonnal értesített a különös látogatóról, aki a feltételezett autótolvaj nevét, és a kocsijának a rendszámát is elárulta. A férfi később telefonon is beszélt M. Richárddal az ügyről, de a saját nevét akkor sem árulta el.
Rendőr volt éttermi látogató
A lap azt írja a hatósági dokumentumokra hivatkozva, hogy az étterembe látogató férfi rendőr lehetett, erre jutott a szakszolgálat szerint maga M. Richárd is, vagyis az egyenruhás “kihasználva hivatali helyzetéből adódó ismertségét szerezte meg jogtalanul a bűnügyi információkat, és adta át M. Richárdéknak, akik így jutottak el az autótolvajhoz. A Készenléti Rendőrség egyik tisztje egy nappal a látogatás után kezdett információkat a férfiról, akit az ismeretlen éttermi látogató az Audi ellopásával vádolt meg.
M. Richárd megbízásából Izom, azaz K. Konrád kapta el a tolvajt és ugyancsak ő járt el később a kocsi visszaszerzése érdekében is. És ezt ugye ezt mind nyomon követte a titkosszolgálat. Az autót egyébként a TEK emberei tartóztatják fel Esztergom határában már nappal később, a volánja mögött K. Konráddal. A papírokból az derül ki, hogy a titkos megfigyelés egyébként jóval a 2017 februári autólopás előtt, még 2016 őszén kezdődött, és vélhetően nem M. Richárd és csapata volt a célpont, sokkal inkább rendvédelmi kapcsolataik. A két férfit önbíráskodás miatt feljelentette az NVSZ, ügyükben a Budapesti Nyomozó Ügyészség járt el. Ügy egyébként van is önbíráskodás miatt, de ennek M. Richárd nem gyanúsítottja.
M. Richárdot a 444.hu nem érte el, de K. Konráddal beszéltek. Ő azt mondta, a tulajdonos, akitől ellopták a kocsit, két hétre bízta meg a cégüket magánnyomozással, hogy kezdjék el felderíteni a kocsit.” Két hétig nyomoztunk, mire a kocsit sikerült visszakapnunk. Nem tudom, hogy ki jelentett volna fel [önbíráskodás miatt], minket erről egyáltalán nem tájékoztattak” – állítja. Arra a kérdésre, hogy a cége pontosan milyen megbízás alapján védte Rogán Antal és Németh Szilárd csepeli lakossági fórumát, azt válaszolta, hogy a szerződéseinkkel kapcsolatban nem tud semmilyen felvilágosítást adni.
Kettős tragédia
Ahogy arról beszámoltunk, a tragédia május 15-én délután történt. A körülményekről a rendőrség akkor annyit közölt, hogy két autó karambolozott a Kassák Lajos és a Dózsa György út találkozásánál, és az egyik jármű az ütközés erejétől belerohant a buszmegállóba. A szemtanúk arról számoltak be, hogy a fehér kabrió nagy sebességgel rohant bele a másik, éppen kanyarodó Citroën oldalába, amely így a várakozók közé csapódott. A balesetben a Vízművek két munkatársa vesztette életét.
A kabrió sofőrje a történtek után több lapnak is nyilatkozott és azt mondta, mérhetetlenül sajnálja, de vétlennek érzi magát, a balesetben nem ő hibázott, a másik kocsinak kellett volna megadnia az elsőbbséget. Boszorkányüldözésről” beszélt. M. Richárd úgy nyilatkozott, hogy bár szerinte nem ő a felelős, segíteni szeretné az áldozatok családjait. Mint írtuk, a férfi a kecskeméti maffiaper egyik elítéltje.
Korábban úgy tudtuk, az egyik fiatalembert a megállóban várakozva érte a halál, de időközben kiderült, a hatalmas ütközéstől repült ki a járműből, és úgy vesztette életét szinte azonnal. A cikkből kiderült, hogy kezdetben a rendőrök is így gondolták, az adatgyűjtéskor ugyanis a szemtanúk azt mondták, hogy az áldozat velük várakozott a megállóban. Az egyik egyenruhásnak gyanús lett, hogy a Citroën mindkét utasa a Vízműnél dolgozik. Elmentek a cég telephelyére, és megnézték a kamerafelvételeket, amelyeken látszott, hogy hárman hagyták el a helyszínt a kocsival.
A 23 éves fiatal az eddigi adatok szerint a jobb hátsó ülésen ült, a másik áldozat, 37 éves kollégája pedig előtte. A 45 éves sofőrt súlyos állapotban vitték el a helyszínről, ahogy a kabrió 39 éves vezetőjét is. A megállóban várakozók közül egy 62 éves asszony szintén súlyosan megsérült, egy 18 és egy 66 éves nő pedig könnyebben.
Nincs féknyom
A Zsaru magazin múlt héten arról írt, hogy továbbra is vizsgálják, mi vezethetett másfél héttel ezelőtti Dózsa György úti tragédiához. A rendőrök még mindig tanúkat hallgatnak meg, begyűjtötték a környék térfigyelő kameráinak felvételeit, elszállították a roncsokat, amelyeket igazságügyi műszaki szakértő vizsgál, pontosabban felméri a kocsik műszaki állapotát.
M. Richárd azt állítja padlóféket nyomott, de az ütközést már nem tudta elkerülni. A helyszínen nem találtak féknyomot, de a rendőrség szerint lehetséges, hogy ilyen rövid idő alatt a “fékrendszer még nem tudta kifejteni a hatását”.
(24.hu)
Bal-Rad komm: „…a “fékrendszer még nem tudta kifejteni a hatását…” A sündőrség szerint. Akik még MINDIG CSAK TANÚKIHALLGATÁSOKAT VÉGEZNEK!
-Pedig Sintér Satya még 2010-ben kinyilatkozta: „Két hét alatt…”
Vajon hány ilyen „Gyurma” fertőzheti Döbrögisztán levegőjét?
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Szakmai ártalom lehet az amerikai elnöknél: boldog-boldogtalannal kezet fog. Öltönyös partnere nem vette a lapot, csak fontos megbízatása lebegett a szeme előtt: neki most itt az utat kell mutatnia, nem Donald Trumppal barátkoznia.
A most előkerült minivideó feltépte a még alig behegedt sebeket. A múlt héten Emmanuel Macron francia elnök leckéztette meg kissé Trumpot a brüsszeli NATO-csúcstalálkozón. Az alábbi, igen hatásos videón az új francia államfő szembesétál az állami vezetők tömegével, és bár látszólag az amerikai elnök elé siet, aki már nyúlna is felé, inkább Merkelhez kanyarodik, és Trump végül csak a harmadik, akit üdvözöl. Macron ráadásul visszaadja Trump híres, berántós kézfogását is.
A történet annyira egyszerű, mint a faék, ám mint cseppben a tenger, benne van minden, ami minket mostanában körülvesz. Kor- és kórkép következik Orbán Magyarországáról.
Az Átlátszó információi szerint még április elején „harminc-negyven kigyúrt, félelmet keltő személy, továbbiakban kopaszok, Security feliratot tartalmazó ruhában, minden előzetes értesítés nélkül megjelentek a belvárosi Sas utcában, a Godunov nevű étteremben, az asztalokhoz ültek, a bent levő vendégeket hangoskodással, trágárkodással megijesztve távozásra bírták”. A kopaszok a „konyha ajtóinak zárjait dologi erőszakkal feltörték, és zárat cseréltek”.
Az alkalmazottak rendőrt hívtak, de a rendőrök „azt mondták, nem intézkednek, mert nem folyik vér, és ez birtokháborítási ügy, amelyben a jegyzőnek kell eljárnia.”
A kopaszok egy Eduard Uszikov ukrán üzletember cégének képviseletében jelentek meg és keltettek félelmet. Uszikov Habony Árpád ismerőse, volt társának az apja.
Eddig a hír, és akit nem érdekel, hogy miként működik ma Magyarország, az dugja nyugodtan a homokba a fejét és lapozzon.
A többieknek elmondanám, hogy Budapesten, de bárhol Magyarországon, ma bármi megtörténhet, amit azok, akiknek ez érdekükben áll, hagynak megtörténni. Magyarországnak van rendőrsége és van egy terrorelhárításra létrehozott központja is – utóbbi Orbán Viktor miniszterelnök testőrségéből nőtt ki és ma már tízmilliárdnál több forintból gazdálkodhat évente.
Az ügy főszereplője személyesen nem vett részt az eseményekben, de nélküle ez nem történhetett volna meg. Kubatov Gáborról van szó, a Fidesz alelnökéről, az FTC elnökéről. Kubatovhoz köthetők azok a kopaszok, akik a Fidesz székházat elfoglaló fiatalok ellen erőszakosan felléptek, valamint azok a kigyúrt, büntetett előéletű fiatalemberek is, akik a Nemzeti Választási Irodánál, az irodavezető lojális asszisztálása mellett megakadályoztak egy Nyakó István nevű állampolgárt, hogy népszavazási kérdését az irodához időben eljuttassa.
A történet másik hőse szintén nem tette tiszteletét a helyszínen. Ő Habony Árpád, az Ember, Aki Nem Szerepel a Miniszterelnökség Fizetési Listáján, és akiről senki sem tudja, hogy miből él. Csak annyit lehet róla tudni, hogy meglehetősen jól megy neki. Drága kocsikon jár, a belvárosi bérelt lakásának falait díszítő festményeket a Szépművészeti Múzeumból kölcsönzi. Ha kedve tartja, Ibizán mulat, miközben kokainfogyasztókat megszégyenítő ügyességgel mozgatja az orrát. Ja, még annyi, hogy évekkel ezelőtt elítélték garázdaságért, amiért megvert egy idős házaspárt.
Ezek az emberek a főszereplői annak a történetnek, amelynek helyszíne Orbán Viktor Magyarországa. Egy olyan ország, amely Kelet és Nyugat között van félúton, s melynek miniszterelnöke szerint Ázsiában vagyunk otthon, Európában idegenek vagyunk.
Magyarországon egy boltból kefirt lopó nyugdíjas nénit minden további nélkül elvisz a rendőr, miközben a letelepedési kötvényekkel üzletelő és milliárdokat lenyúló, magukat politikusnak álcázó gazemberek szabadon élhetik a világukat, de még Kubatov Gábor (ismételjük: a kormányzópárt egyik alelnökéről van szó) kopaszainak sincs különösebb okuk az aggodalomra, gond nélkül garázdálkodhatnak, étteremben, nemzeti választási irodánál.
Mindenhol, ahol a megbízóiknak tetszik.
(gepnarancs)
Bal-Rad komm: „Mindenhol, mindenkor!” Persze ne feledjük a más egyéb „Biztonsági szolgáltató” cégeket se! A „Tett és védelem”-től a Fradi Secur.-ig!
De mást se feledjünk: EGÉSZEN APRÓ DOLOG IS KÉPES BÁRKIT HANYATT LÖKNI! RENDCSINÁLÁSBÓL!
Legyen az tarra beretvált koponyájú kétajtós, göndörhajú csuklópántos, vagy elszánt rejtett munkaerőtartalék.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Magyarországon jelenleg családonként 1,44 gyermek születik, ami elégtelen a népességszám stabilizálásához. Bár a régió többi országához képest kimondottan sokat költünk családpolitikára, még a születésszám drasztikus növelése sem lesz elég ahhoz, hogy ne fogyjon tovább a magyar lakosság.
Magyarországon az utóbbi három évtizedben folyamatos népességcsökkenés figyelhető meg. Népesedési helyzetünket, az alacsony termékenységet, a népesség fogyását és öregedését vagy általános, Európát, a „nyugatot”, „a keresztény kultúrkört” jellemző jelenségnek, vagy pedig „magyar átoknak” tartjuk. A népességnövekedés legfőbb gátló tényezőit az Index szedte össze.
A régióban kimondottan termékenyek vagyunk
A magyar nemzeti hagyományokba beivódott a nézet, mely szerint még a hasonló helyzetű, kultúrájú környező országokhoz viszonyítva is lényegesen rosszabb a hazai demográfiai helyzet. Eszerint a környező népek gyermekvállalási kedve lényegesen magasabb lenne a magyarságénál, és ez a „magyar átok” részben oka volt történelmi traumáinknak, továbbá hosszabb távon „nemzethalálhoz” vezethet. Az igazság azonban az, hogy a Kárpát-medencében élő népek gyermekvállalási kedvében (a cigányságtól eltekintve) már évtizedek óta nincs érdemi különbség.
Az aktuális, 2016-os becslések szerint a teljes termékenységi arányszám Ausztriában 1,47, Magyarországon 1,44, Szerbiában 1,43, Szlovákiában 1,40, Horvátországban 1,39, Szlovéniában 1,35, Romániában 1,34 körül lehet, így a régió országaihoz képest a magyar számok még meglehetősen jónak számítanak.
Beavatkozhat a politika a családalapításba?
Az utóbbi évek kormányzati intézkedései számos módon próbálják ösztönözni a családalapítást és a gyermekvállalást, ezeknek a politikai beavatkozásoknak a sikerességéről azonban nincs minden szakértő meggyőződve. Az egyik álláspont szerint nem érdemes népesedéspolitikára költeni, mert az ilyen intézkedések hatástalanok vagy igen korlátozott hatásúak. A másik álláspont szerint – ezt főképpen a politikai döntéshozók képzelik így – a családtámogatások nem jelképes, hanem komoly mértékű emelése mintegy törvényszerűen a termékenység emelkedését hozza magával.
A valóság ezzel szemben az, hogy megbízható empirikus bizonyítékok támasztják alá, hogy a különféle társadalmakban különféle családpolitikai intézkedések képesek hatni a demográfiai folyamatokra. Ráadásul nem csak diktatúrákban, és nem csak represszív, vagy a gyermekvállalás csökkentésére irányuló intézkedések lehetnek hatásosak.
Magyarország európai és az OECD-országokkal való összehasonlításban kiemelkedően sokat költ családpolitikára. Hogy ezek a vártnál kisebb hatást érték csak el, számos okra visszavezethető. A családpolitikai programok csupán egy tényezőt jelentenek, komoly szerepük van a párkapcsolati viszonyoknak, az érintettek által vallott értékeknek és a munkaerőpiaci helyzetnek is.
Miért fogy a magyar?
Magyarországon nemzetközi összehasonlításban igen nagy az ingadozás az egymást követő generációk létszámában, ezért a demográfiai helyzet javítását nemcsak a közvélemény, de a szakma is támogatja.
A magyar népességfogyás egyik jelentős oka, hogy 1989-et követően a társadalomban olyan jelentős és gyors változások történtek, amelyek alapvetően rendezték át az életutakat (az oktatási robbanástól a munkapiaci bizonytalanságon át a szabad költözés lehetőségéig). Egy ennyire gyorsan változó – és alapvetően a korai gyermekvállalási minta ellen ható – társadalmi környezetben igen korlátozott lehetett a mozgásterük a különféle családpolitikai intézkedéseknek.
Magyarországon a demográfiai helyzet javítását célzó intézkedések hagyományosan évtizedek óta elsősorban a gyermekvállalást célozták meg, vagyis olyan szabályozási környezetet kívántak teremteni, amelyben minél több pár vállal gyermeket. Ezzel szemben lényegesen kevesebb figyelem jutott a várható élettartam növelésére (így például a fiatalok és középkorúak halálozásának csökkentésére, vagy a várható élettartam növelésére), valamint a migrációs politikákra. Utóbbiak közé nemcsak a bevándorlással, hanem a ki- és visszavándorlással kapcsolatos politikák is beletartoznak.
Az 1990-es évek második felétől egészen 2015-ig igen nagy létszámú generáció volt éppen gyermekvállalási korban. Ha ebben az időszakban sikerült volna jelentősen ösztönözni a gyermekvállalási kedvet, akkor ez önmagában képes lett volna rövid és középtávon stabilizálni az ország népességszámát. A „Ratkó-unokák” generációjának kiöregedésével, körülbelül 2015-öt követően azonban több évtizedre elveszett a lehetőség, hogy kizárólag a gyermekvállalási hajlandóság növelését célzó szakpolitikákkal stabilizálni lehessen az ország népességszámát.
Az állami intézkedések már nem elégségesek
A jelenlegi demográfiai helyzetben már tévedés arra alapozni, hogy csupán egyetlen tényező, a hatékony születésösztönző családpolitika önmagában képes lenne Magyarországot a célként kitűzhető fenntartható népesedési pályára állítani.
Itthon jelenleg a termékenység (a teljes termékenységi arányszám) 1,4-1,5/gyermek/nő, ami jelentősen elmarad attól a 2-2,1-es értéktől, amelynek tartós fennállása biztosítaná, hogy a szülői generációk gyermekeikkel „újratermeljék” önmagukat. A magyarországi gyermekvállalási kedv az elmúlt években növekedett – a 2011-es abszolút minimumot jelentő 1,24-ről -, de még mindig elmarad az EU 1,6 körüli, egyébként szintén igen alacsony átlagától.
A gyermekvállalási „kedvvel” sok szempontból nincsen gond, a legtöbb családban azonban mégsem annyi gyermek születik, mint szeretnék. Magyarországon igen komoly szakadék van a kívánt és a tényleges gyermekszám között – a kívánt gyerekszám (átlagosan) eléri a két gyermeket. Ha ez a szám megvalósulna, akkor idővel a népességszám stabilizálódásához vezetne. Ez azonban már nem elégséges: becslések szerint ha a teljes termékenységi arányszám 2018-ra a 2-es értékre ugrana, majd ott stabilizálódna, még „csupán” azt jelentené – az előreszámítás egyéb tényezőit változatlanul hagyva -, hogy a népességszám stabilizálódása Magyarországon 2053-ra következne be mintegy 8,9 millió fővel.
Önmagában tehát a termékenység növelését célzó politika nem lehet sikeres, ahogyan a várható élettartam növelése vagy a bevándorlás ösztönzése sem jelenthet egyedüli megoldást. A fenntartható demográfiai helyzethez, stagnáló népességszámhoz tehát reálisan akkor közelíthet az ország, ha a népességszám változását befolyásoló mind a négy területen hatékony szakpolitikai szabályozást alakít ki: ha a sikeres családpolitika mellett stabilan javuló várható élettartamot elősegítő egészségügyi ellátórendszer működik, ha a kivándorlás mértéke alacsony szinten stabilizálódik, valamint ha mérsékelt számban fiatalos korstruktúrájú bevándorló népesség is folyamatosan érkezik hazánkba.
Ez utóbbi nélkül a népesség reprodukciójának hosszú távú biztosítása lehetetlennek látszik.
(hazipatika)
Bal-Rad komm: Összezsugorított igazságszeletke becsomagolva egy hatalmas sztaniolba. Amelyen alig kivehetően ott van a csomag lényege: KIIRTANDÓK!
„…A magyar népességfogyás egyik jelentős oka, hogy 1989-et követően a társadalomban olyan jelentős és gyors változások történtek, amelyek alapvetően rendezték át az életutakat (az oktatási robbanástól a munkapiaci bizonytalanságon át a szabad költözés lehetőségéig). Egy ennyire gyorsan változó – és alapvetően a korai gyermekvállalási minta ellen ható – társadalmi környezetben igen korlátozott lehetett a mozgásterük a különféle családpolitikai intézkedéseknek…”
A gazdaság lepusztítása és a bevált struktúrák módszeres szétdúlása-ezzel együtt a szociális biztonság megszüntetése-KÖZEL EGYMILLIÓVAL CSÖKKENTETTE A MAGYARSÁG LÉLEKSZÁMÁT!
EZZEL PÁRHUZAMOSAN egy elvtelen és kimondottan káros segélyezési rendszer bevezetésével és a mai napig való fenntartásával pedig a genetikai összetétel káros megváltoztatása történt meg.
Azért eléggé sokatmondó és szentségtörő megállapítás ez: „… a Kárpát-medencében élő népek gyermekvállalási kedvében (a cigányságtól eltekintve) már évtizedek óta nincs érdemi különbség…”
A határok megnyitása pedig a végső csapás volt! Illetve az még csak ezután következik:
„…mérsékelt számban fiatalos korstruktúrájú bevándorló népesség is folyamatosan érkezik hazánkba. Ez utóbbi nélkül a népesség reprodukciójának hosszú távú biztosítása lehetetlennek látszik.”
-Csakhogy ezáltal a népesség, és NEM A MAGYARSÁG REPRODUKCIÓJA fog megtörténni!
Rendszerbűn ez a javából! Ezt „eredményezte” a RENDSZERVÁLTÁS! MI AKARTUK!
Mi pedig lelkesen tapsolunk a bűn kivitelezőinek! Vagy egyiknek!-vagy a másiknak!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Valamit nagyon tudhat Farkas Flórián. Legalábbis erre utal, hogy a Fidesz pénteken aláírta azt a dokumentumot, amelynek értelmében a pártszövetség újra azzal a Lungo Drommal készül a soron következő országgyűlési és önkormányzati választásokra, amelyet a pótolhatatlannak tűnő Farkas vezet.
Arra azért ügyeltek a kormány kommunikációs gurui, hogy a Lendvay utcai pártszékházban ne Orbán Viktornak kelljen paroláznia és közös fotókon szerepelnie a botrányok sorozatába keveredett politikussal. A stratégiai megállapodást végül Kövér László látta el kézjegyével – ha úgy tetszik, ő tartotta a hátát a kormány kudarcos romapolitikája, a felzárkóztatásra szánt, de eltűnt milliárdok miatt. Azonban a Fidesz választmányi elnökének is felettébb kellemetlen lehetett a szituáció, hiszen már órákkal a meghirdetett időpont előtt, fű alatt sort kerítettek a kínos aktusra.
Ráadásul a kisstílű csellel sikerült kizárni az eseményről a sajtó azon részét, amelynek képviselői elől hónapok óta sikeresen menekül a roma politikus. Farkasnak szombat reggel sem kellett kemény kérdésekkel szembesülnie az évi csaknem százmilliárd adóforintból fenntartott köztévé stúdiójában, ahol a műsorvezetőhöz képest már egy mikrofonállvány is Pulitzer-díjas teljesítményt nyújtott volna. Érezhették ezt a Lungo Drom vezetőjének tisztára mosásában szerepet játszó kormánypárti kommunikátorok is, így hát gyorsan leszerveztek egy igazinak tűnő interjút egy szintén adófizetői forintokkal kitömött blogon. Ott már látszólag érintették azokat az ügyeket, amelyekben milliárdok tűntek el a romák felzárkóztatására szánt hazai és uniós pénzekből. A látszat persze mindig csal, végül ebből is csak szerecsenmosdatás lett. Így maradhatott újságírói visszakérdezés nélkül a legegyszerűbb csúsztatás és a legszembetűnőbb hazugság is. Zárójeles megjegyzés: Farkas egyébként nem csak a valódi újságírók elől menekül. Lapunk tárta fel, a fideszes politikus úgy vette fel a parlamenti bizottsági munkáért (is) járó fizetését, hogy szinte be sem járt az ülésekre. Zárójel bezárva.
Saját szempontjukból persze nagyon is érthető a kormánypárti sajtó abbéli igyekezete, hogy tisztára mossák Orbán Viktor kedvenc roma politikusát még a 2018-as választások kampánya előtt. Nem lesz egyszerű dolguk, hosszú a Farkas-féle lista, amely a Híd a munka világába program gyanús pénzköltéseivel kezdődik. A 75 százalékban uniós forrásokból indult programban az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) és az általa alapított foglalkoztatási szövetkezet nem a leghátrányosabb helyzetűek érdekében használta fel a pénzt. Az eredetileg ötmilliárd forintos keretből jutott több száz milliós gellérthegyi irodaházra, piaci árnál drágább autóbérlésre és tagtoborzásra – cigány emberek foglalkoztatására viszont annál kevesebb.
Hiába indult adóhivatali nyomozás, hiába vizsgálódott az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ügyben, nem lett lényegi következménye a gyanús pénzköltéseknek. Sőt, miután a humántárca megállapította, hogy legalább tucatnyi szabálytalanságot követett el az ORÖ, már meg sem kísérelte lehívni az európai uniós forrást. Ez pedig azt jelentette, hogy a romák által addig elköltött 1,6 milliárd forintot az ORÖ-nek saját zsebből kellett volna visszafizetnie. Azért a feltételes mód, mert a kormány nagyvonalúságának köszönhetően ebből végül 1,3 milliárdot a költségvetésből pótoltak.
A Fidesz és a Lungo Drom együttműködése – ahogy Farkas a meghívóban fogalmazott – tizenhat éve töretlen. Sajnos, mivel ebben a több mint másfél elpazarolt évtizedben továbbra sem sikerült előrelépni a cigányság integrációjában. Pedig ez mindannyiunk érdeke lenne. Farkas Flórián mosdatása viszont csak a jelenlegi kormánypártoké. A politikus ugyanis még mindig több roma voksot tud szállítani 2018-ban, mint amennyit elbuknak a botrányai miatt. A polgári Magyarországot évek óta politikai terméknek tekintő Fidesznek pedig csak ez számít.
(mno)
Bal-Rad komm: „…A politikus ugyanis még mindig több roma voksot tud szállítani 2018-ban, mint amennyit elbuknak a botrányai miatt…”
-Az az igazán sajnos, hogy a még egyszerű beltenyészeti döbrögista „lakossági fórumnak” nevezett hordagyülekezetre is kokárdában parádézva vonuló, álmagyarkodó és álnemzetieskedő vén kecskék sem hajlandóak eltűnődni a dolgon. (Elgondolkodni meg végképp nem! A gondolkodás képességének legteljesebb hiánya miatt!) Már imádott vajdájuk is ódzkodik a moremaffia fejével való nyilvános parolázástól!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Társadalmi robbanással ér majd véget Orbán Viktor hatalma?
Ha a nép nem zavar el egy diktátort, azt nem azért nem teszi, mert elégedett vele. Inkább azért tart ki mellette, mert nem lát kormányképes alternatívát. Vélemény.
Sokan latolgatják Orbán Viktor és az általa teremtett, illiberális – valójában diktatórikus – rendszer jövőjét. Két éve két kutató matematikai modellekkel eredt a nyomába annak, milyen hatások formálják a 21. század új típusú diktátorainak sorsát (S. Guriev, D. Treisman: How Modern Dictators Survive: Cooptation, Censorship, Propaganda, and Repression.).
Kiindulópontjuk: a globalizáció és a szociális média korában a diktátorok stratégiája megváltozott. Egykor a féktelen erőszakra és az ideológia monopóliumának kisajátítására alapoztak. Korunk modern diktátorai csak kivételes esetben – bár akkor habozás nélkül – alkalmazzák a tömeges erőszakot. Inkább, kisajátítva a társadalom pénzügyi forrásait és a véleményformáló médiát, manipulálják a társadalmat és arról igyekeznek meggyőzni a polgárokat: kompetensek és hatékonyan kormányoznak.
Stratégiájuk lényege: országaikon belül „megvásárolnak” kiválasztott társadalmi csoportokat, az országaikban tevékenykedő nemzetközi szervezeteket viszont zsarolják. Ennek példája Orbán Viktor civilek elleni támadása, és egyes külföldi nagyvállalatok „szívatása”. Gyakran – pusztán szeszélyeik érvényesítése érdekében – túszokat szednek, és azokat használják eszközként céljaik valóra váltására. Ez a gyökere Orbán Viktor CEU-val kapcsolatos akciójának. „Nem tárgyalnak velem az amerikaiak? Túszul ejtem a CEU-t. Majd kijelentem: a CEU sorsa az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson múlik”. Az efféle túszejtés nehezen megoldható problémák elé állítja a diktátorok racionális és a morál által is vezérelt partnereit.
Ez a fajta stratégia azért lehet gyakran sikeres, mert az átlagpolgárok nem rendelkeznek reális képpel a társadalom tényleges állapotáról, és gyakran nem is érdeklődnek az iránt. Benyomásaik viszonylag egyszerűen manipulálhatók. Egyrészt, a totálisan kisajátított média azt sulykolja: minden rendben és minden a polgár érdekében történik. Azért, hogy az „agymosás” tökéletes legyen, a diktátorok ellehetetlenítik a független médiát, kiszorítják mindenhonnan a hozzáértő és kritikus szakembergárdát, és kizárólag hozzájuk hű „véleményvezéreket” neveznek ki. Másrészt, különböző fortélyos módon megvesztegetik a polgárok nagyobb csoportjait. Számtalan lehetőség van a társadalmi szolgáltatások költségeinek a valóságostól való eltérítésére – lásd rezsicsökkentés – vagy meghatározott térségek és rétegek ígéretekkel vagy juttatásokkal való megvásárlására.
Ha a média a helyzetet nagyjából rendben levőnek, sőt sikeresnek tűnteti fel, az esetleges problémákat meg külső támadás következményének mutatja be, a polgár békén marad, sőt támogatja a diktátort. Ám e manipulációs stratégia sikerességét két tényező behatárolja: képes-e finanszírozni a diktátor a támogatás megvásárlásának költségeit, és létezik-e a diktatórikus hatalomnak működőképes alternatívája, olyan ellenzéki csoportosulás, amelyet a polgárok, kormányképesnek tekintenek?
Amíg a gazdaság működik – érveltek a kutatók – a diktátor meg tudja vásárolni a támogatást. Ezt egészíti ki a veszélyhelyzet érzetének kialakítása, amely a „ne rázd a csónakot” nyugalomra intő figyelmeztetését üzeni. A diktátor így nem csupán hatalmon képes maradni, a stabilitást idővel személyes kompetenciájának tulajdonítják. S bár a diktátorok mindig készek a különböző típusú – jogi, intézményi, politikailag szervezett – erőszakot alkalmazni, a modern autokraták inkább kompetens vezetőként igyekeznek feltüntetni magukat.
Napjaink polgára megszokta, hogy az életében előbukkanó lehetőségek között az alternatívák összevetésével válasszon. Ennek mintájára politikai támogatásának „odaítélésénél” is azt latolgatja: vajon van-e másik alternatíva, és azt támogatva jobban jár-e? Vagyis, ki tudatosan, ki ösztönszerűen azt kutatja, van-e jelenleginek kormányképes alternatívája? Ha ilyent nem lát, akkor – miként a piacon – hajlandó belenyugodni egy sérült termékbe, amennyiben az működőképesnek látszik, legfeljebb morgolódik. Ezért a diktatúrák többnyire akkor roppannak meg – érvelnek a hivatkozott cikk szerzői – ha váratlanul megromlik a gazdasági helyzet, és finanszírozhatatlanná válik a támogatás-vásárlás.
Eddig az Orbán kormány, döntően az EU pénzeinek köszönhetően, képes volt fenntartani a gazdasági stabilitást. Alapvetően nem a gazdaság versenyképességének és a társadalom alkalmazkodóképességének javítására törekedett. Inkább a „leghangosabban nyikorgó kerékre figyelj” stratégiát alkalmazta. Ahol látványossá vált a leromlás, vagy erős társadalmi ellenállás mutatkozott, oda gyorsan átcsoportosított erőforrásokat. Így érte el, hogy a rendre felbukkanó összeomlást vizionáló jövendölések ellenére a szekér halad, bár inkább csak döcög, és mind jobban lemarad a környezetétől.
Figyelemmel azonban az éleződő globális problémákra valamint a világpolitika és a világgazdaság bizonytalan helyzetére, krízishelyzetek nagy valószínűséggel bekövetkezhetnek öt éven belül. Hasonló destabilizáló hatást váltana ki, ha valamilyen politikai vagy gazdasági ok miatt az EU kiegyensúlyozó szerepe jelentősen meggyengülne.
Az ilyen helyzet szinte azonnal megroppantja a diktátorok – estünkben Orbán Viktor – korábban olajozottan működő rendszerét. Ugyanakkor éppen a demokrácia hiánya miatt a változások ilyenkor többnyire társadalmi robbanás formájában mennek végbe. És ez a lehetőség irányítja rá a figyelmet a diktatúrák bukásának másik fontos tényezőjére: kormányképes alternatíva létrejöttére. Ha a nép nem zavar el egy diktátort, azt nem azért nem teszi, mert elégedett vele. Inkább azért tart ki mellette, mert nem lát kormányképes alternatívát.
Ám éppen a diktatúrák bukásának idején növekszik meg a demokratikus ellenzék elháríthatatlan felelőssége: képes-e összetartó, magas szakmai színvonalú, gyakorlottan működő, vagyis kormányképes koalíciót létrehozni. Ez nem egy éppen előbukkanó választásra összeszerveződő, ideiglenes szövetséget jelent. Egy diktatórikus rendszer „leváltása” nem egyéjszakás kaland. A diktatúrák ugyanis – elvonva a forrásokat a fejlődést meghatározó területeiről, és elhanyagolva az alkalmazkodás intézményeinek kialakítását – gazdaságilag és morálisan egyaránt lepusztítják a társadalmat. Az újrakezdés pillanatában a társadalom a végtelenségig kiéheztetett és kivéreztetett. A győztesek – ösztönszerűen – „osztogatással” akarják megszilárdítani hatalmukat, ami középtávon tovább súlyosbítja a helyzetet.
Ezek a körülmények ezért nem kedveznek a gyors javulásnak. Még ha a társadalom céltudatosan és kitartóan a felzárkózást segítő területek fejlesztésére összpontosít, akkor is csak hosszú távon és fokozatosan lehet enyhíteni helyzeten. Erre egy olyan koalíció, amely a diktátor leváltását követően gyorsan felbomlik, majd mindenki a maga külön útján keresi a kibontakozást, nem képes. Olyan tartós szövetségre van szükség, amely akár másfél évtizedig együtt és egy irányba „menetel”, miközben résztvevői megtartják a maguk identitását. Olyan, amelyikről az értékek különbözősége ellenére hihető, hogy nem esik szét az első viták során.
Ha erre képtelenek – márpedig az elmúlt nyolc év hazánkban ezt mutatta – akkor miért higgyen nekik bárki? A polgár nem bízik azokban, akik nem tudnak, és nem is hajlandók egymással szót érteni, pusztán csak arra várnak, majd egyszer rájuk mosolyog a történelem.
Ha ilyen helyzetben rendül meg a diktatúra és robban ki a lázadás, az többnyire borzalmakat szül. Erre azoknak, akik reális alternatívának gondolják magukat, fel kell készülni. Ez már csak azért is szükséges, mert a diktátorok előtt még válsághelyzetekben is lehetőségek széles tárháza nyílik. Feláldozhatják saját régebbi támogatóikat, leváltják kompromittálódott kiszolgálóikat, megvásárolják az ellenzék egyik vagy másik csoportját, maguk indítanak el ellenzékinek feltüntetett mozgalmakat, és újabb szervezetet, társadalmi csoportot ejthetnek túszul. Főként azonban: igénybe vehetik diktátor-társak támogatását. És minél keletebbre van ez a diktátor-társ, annál kíméletlenebb és erőszakosabb eszközökkel képes és hajlandó segítségre sietni.
Sokkoló látni, hogy a demokratikus ellenzék – hosszú évek tapasztalata után – még mindig csak az ezernyi zsibbadt vágy lázában ég. A polgár meg egyre csak azt kérdezi: mikor születik végre meg az egy erős akarat siker-forgatókönyve?
(HVG)
Bal-Rad komm: A véleménycikk végére azért megjelent a szándék is. „A’ zoroszok-Putyin hadai”-majd kimentik a vajdát!
„…Sokkoló látni, hogy a demokratikus ellenzék – hosszú évek tapasztalata után – még mindig csak az ezernyi zsibbadt vágy lázában ég. A polgár meg egyre csak azt kérdezi: mikor születik végre meg az egy erős akarat siker-forgatókönyve?”
-A „demokratikus” álellenzék ugyanabban a szindrómában szenved, mint a döbrögista horda! Fóbiában!
Döbrögistáéknak „mindenről ugyanaz jut az eszükbe!” A SOROS!
A „demokratikus” álellenzéknek is „mindenről ugyanaz jut az eszébe!” A Putyin!
Érdekes módon a NÉPRE EGYIK SEM HIVATKOZIK! Ez is a fóbiájuk része! Illetve mindkettő CSAK A NÉPRE HIVATKOZIK, amelynek kizárólag ŐK a hiteles és fölkent képviselőik!
Pedig a nép az csak legyint rájuk! A nép, amely Petropavlovszk Kamcsatszkijtól-Gibraltárig ugyanaz! Csak a politikusaik másabbak-MINT A MAGYAR NÉP POLITIKUSAI! Mert nekünk EBBŐL A FAJBÓL A LEHETŐ LEGGONOSZABB JUTOTT! És ha már itt tartunk, akkor meg kell említenünk: KÖZVETVE-VAGY KÖZVETLENÜL!-de mindegyik Soros-neveltje!
Akik most Putyinnal ijesztgetve mentegetik a sorosizmust, bőszen kerülik a témát: A KÁRTÉTELT! Amelyet a tanítványok okoztak! A NÉPNEK OKOZOTT KÁRT!
Akik most Putyinnal ijesztgetnek, bőszen kerülik a témát, miszerint a sorosizmus legádázabb ellenfele a „putyinizmus”!
Akik most Putyinnal ijesztegetnek, azok elfeledkeznek az oroszokra jellemző praktikus gondolkodási-és cselekvési módokról. És lelkületről. És emlékezetről.
Oroszország SOHA NEM FOGJA MEGSEGÍTENI DÖBRÖGIT, a sorosizmus kegyeltjét. (Legfeljebb fel-és kihasználja!)
Lesz társadalmi robbanás Döbrögisztán ura ellen! A sorosizmus valamely elszánt-ma még meglehet, kevésbé ismert-jelese vezetésével.
Putyint-ha szabad így fogalmazni-ez a jelenség hidegen hagyja.
Putyin van annyira pragmatikus, és van olyan felfogó képessége, hogy tudja: A MAGYAR NÉPNEK KÖZE NEM LESZ a pesti Majdanhoz! Az egy alombéli belső ügy lesz!
A MAGYAR NÉP pedig sodródik majd tovább! Döbrögi nem Moszkvától kap segítséget, és nem Moszkvában lel menedékre! Döbrögi senkitől sem kap segítséget! Ő már a múlt! A maga kártételével. Még persze fog okozni kárt-talán minden eddiginél nagyobbat!-de az az utolsó marása lesz. A MAGYAR NÉP testébe fog marni, de már megszoktuk.
A közeljövőben pedig nem várható, hogy a MAGYAR NÉP ZAVARJA EL bármelyik kártevőjét is!
NINCS AKI/AMI EZT MEGSZERVEZZE-LEVEZÉNYELJE! Látja-tudja ezt a Putyin is! Aki hülyeségekbe nem szokott belemenni!
Márpedig egy NÉP ÁLTAL ÚTÁLT vajdát-aki elég sokat ártott „neki”-hülyeség lenne segíteni! Ezzel ő nagyon is tisztában van!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Tegnap rendezték Lisszabonban a portugál futballkupa döntőjét. A Benfica és a Victoria küzdött meg a kupáért. Amit végülis a Benfica nyert meg, miután 2:1-re legyőzte ellenfelét.
De a legtöbb szurkolóban valószínűleg nem ez marad meg bevésődött emlékként. A labda a „jövőből” érkezett.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
