„Kétharmad a Tisza párt politikusa ellen” címmel közölt felmérést a qrmányközeli intézet

Kollár Kinga fagyizós képpel reagált a Tisza-ellenes demonstrációra

A magyar választók közel kétharmada helytelennek tartja, ha egy magyar politikus pártpolitikai érdektől vezérelve a Magyarországnak járó EU-források felfüggesztését támogatja – állította a kormányközeli Nézőpont Intézet a legfrissebb közvélemény-kutatását ismertetve szerdán. 

Ezt annak kapcsán végezték, hogy a Tisza EP-képviselője, Kollár Kinga arról beszélt nemrég, az uniós források visszatartása a magyarok romló életszínvonalát eredményezte, ez pedig az ellenzék esélyeit erősíti a 2026-os választásokra. Kollár szavaira a Fidesz rögtön kampányt indított: Orbán Viktor személyesen tiltakozott, Bayer Zsolt pedig tüntetést szervezett múlt szombatra.

Most a kormányközeli intézet azt vizsgálta, hogy „a választók miként ítélik meg, ha egy magyar politikus, pártpolitikai érdekből támogatja a Magyarországnak járó EU-pénzek felfüggesztését. A kutatás világos eredménye, hogy a teljes felnőtt magyar népesség közel kétharmada (64 százalék) ellenzi az ilyen cselekedetet és kevesebb, mint negyede (24 százalék) tartja helyesnek. Mindez azt jelenti, hogy közel 5 millió választó egyértelmű elutasításába ütközik, ha magyar képviselők pártpolitikai céljukat követve kiállnak a magyar EU-források megvonása mellett”.                                    (hang.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…A magyar választók közel kétharmada helytelennek tartja, ha egy magyar politikus pártpolitikai érdektől vezérelve a Magyarországnak járó EU-források felfüggesztését támogatja…-Mindez azt jelenti, hogy közel 5 millió választó egyértelmű elutasításába ütközik, ha magyar képviselők pártpolitikai céljukat követve kiállnak a magyar EU-források megvonása mellett…”

-Gyorsan előrebocsájtva: jómagam – balrad.hu admin – EGYÁLTALÁN NEM VAGYOK a TISZA párt híve, NEM VAGYOK MP – rajongója, ÉS NEM IS VAGYOK SZERELMES KOLLÁR KINGÁBA!  Én CSAK AZ IGAZSÁGOT AKAROM – SZERETEM – KERESEM! És mint ilyen, bátran kijelenthetem:

A LEGMESSZEMENŐBBEKIG CSAKIS EGYETÉRTENI TUDOK A „magyar” qrmányhoz oly közeli Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának eredményével, ÉS AZ ABBÓL LEVONT KONZEKVENCIÁVAL, miszerint közel 5 millió választó egyértelmű elutasításába ütközik, ha „…magyar képviselők pártpolitikai céljukat követve kiállnak a magyar EU-források megvonása mellett…”

ÉN CSAK AZT NEM ÉRTEM, HOGY MI KÖZE VAN KOLLÁR KINGÁNAK „EHHEZ AZ EGÉSZ CIRKUSZHOZ”? Hiszen amit ő mondott, az köszönő viszonyban sincs a vajdabanda és a „magyar” qrmány médiáihoz köthető – EGYÉRTELMŰEN HAZUG ÁLLÍTÁSHOZ!

Mert hát mit is mondott ez a „brüsszelita fejérnép”? ERRŐL ITT VAN az általa elmondott kétperces szöveg teljes, magyar nyelvű leirata:

„A téma a jogállamisággal kapcsolatos kondicionalitási eljárás hatékonysága. Magyarként azt kell mondanom, hogy nagyon hatásosnak bizonyult a jogállamisági mechanizmus. Mert körülbelül 21 milliárd eurónyi forrást felfüggesztettek, ebből pedig több mint 1 milliárd eurót már el is vesztettek a magyarok.

Ez komolyan befolyásolja a magyar állam működését, mert az állam nem tud költeni az infrastruktúrára, nem tudja támogatni a magyar gazdaságot, és az alapvető szociális szolgáltatásokat sem tudja biztosítani az emberek számára. Csak pár példát hadd hozzak.

A helyreállítási alap forrásaiból 50 kórházat lehetett volna felújítani, de ez nem történt meg. A vasúti hálózat állapota tragikus Magyarországon, egyes vonalakon 170 évvel ezelőtti sebességgel közlekednek a vonatok. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kondicionalitási szabályozás igenis komoly hatást gyakorolt a magyarok mindennapi életére.

Politikailag viszont nem vagyok ennyire biztos ebben, mert a folyamat elvezetett a társadalom radikális polarizálódásához. Az egyik előttem felszólaló azt mondta, nem volt politikai ellenreakció. Szerintem viszont volt.

Egyrészt a Fidesz és a magyar kormány még mindig visszaél a helyzettel belpolitikai céljai érdekében, és azt állítja, hogy a Bizottság kettős mércén alapuló érveléssel tartja vissza a forrásokat, mert politikailag motivált az ügyben. És ha hagyjuk, hogy a politikai engedmények szerepet kapjanak a folyamatban, azt gondolom, valahogy tényleg politikailag motiváltak lesznek a döntések. És ez végül is elvezet a magyar kormány pozíciójához. A kormány úgy állítja be magát, mint ami folyamatosan a hungarofób brüsszeli vezetőkkel szemben védekezik.

A dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket. Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra.

A szakértőkhöz tennék fel még egy kérdést: hogyan tudják az EU pénzügyi érdekeit az EU politikai érdekeivel összhangba hozni? Miközben megőrzik Magyarország uniós integrációját. És milyen aktív lépéseket kellene tennie az EU-nak, hogy fellépjen a kondicionalitási eljárással kapcsolatos hamis információkkal szemben?”

Hát Drága Felejim! A Kollár Kinga által abban a ‘zátkozott Brüsszelben elmondottakból – nekem legalábbis – NEM AZ JÖN LE, hogy a „gúnyosan” VERES FAGYLALTOT NYALOGATÓ tiszás gépviselőnő ÉPPEN A NYÍLTSZÍNI HAZAÁRULÁS BŰNTETTÉT VALÓSÍTOTTA MEG!

Márpedig a „magyar” qrmányhoz – és a vajdabandához – EZER SZÁLLAL, (ÉS SOK – SOK KÖZPÉNZMILLIÁRDOKKAL ILL. KÖZPÉNZMILLIÁRDOKÉRT FOGGAL – KÖRÖMMEL RAGASZKODÓ ÉS A VÉGSŐKIG KÜSZKÖDŐ!) MÉDIUMOK ÉS ILYEN – OLYAN „INTÉZETEK” SZERINT AMIT MONDOTT, AZ BIZONY KIMERÍTI A NYÍLTSZÍNI HAZAÁRULÁS BŰNTETTÉNEK FOGALMÁT!

Ami végett pedig neki – máminthogy Kollár K.- nak, – az ő pártbéli elnökének MP. – nek AZONNAL LE KELL MONDANIA! A velük egy húron pendülőknek pedig ERŐSEN AJÁNLOTT A döbrögista HITRE VALÓ MEGTÉRÉS! 

VAGY PEDIG LÉSZEN ITT MAJD AKKORA NAGY IRGUM – BURGUM, HOGY CSAK… – NA!

Az elhunyt kisgyermek szüleinek és hozzátartozónak gyászában osztozva, kivánunk nekik MIELŐBBI MEGNYUGVÁST!

DE NEM BELENYUGVÁST!

Az egészségügyi állattitkár elkezdte bemutatni a lepukkant kórházakat, a tiszás Kulja András köszöni a segítségét

Tavaly nyáron Magyar Péter, a Tisza elnöke és az orvos végzettségű Kulja András, a párt EP-képviselője elindultak, hogy bemutassák, milyen elhanyagolt állapotban vannak a magyar kórházak. A kormány akkor minden erejével azon volt, hogy kisebbítse, bagatellizálja a bemutatott problémákat, így született meg például a Gulyás Gergely-i értelemben vett penészeufemizmus, a zsírra rakódott por (ld. közmédia: a vereség a negatív siker).

Most pedig Takács Péter egészségügyi államtitkár kezdett road show-ba: bejárja a lepusztult, elhanyagolt állapotban lévő kórházakat, hogy bemutassa őket. A kormány(zati kommunikációs agytröszt) ugyanis most kétségbeesetten próbálja egy négy nappal ezelőttig szinte ismeretlen tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga szavaiba kapaszkodva – őszödibeszédezve, tüntetve – abba a narratívába helyezni az uniós pénzek évekkel ezelőtti elapadását, hogy azért az egy éve működő Tisza párt felelős (ebben a cikkünkben elmagyarázzuk a bonyolult helyzetet).

Így azért is, mondja a kormányzat agytröszt, hogy az egészségügyi intézmények lepukkant állapotban vannak, hiszen azokat csak uniós pénzből lehetne felújítani (ld. tanárbéremelés). Miután Kollár azt mondta a beszédében, hogy a helyreállítási alap forrásaiból 50 kórházat lehetett volna felújítani, de ez nem történt meg, Takács most megmutat 50 fel nem újított kórházat. Persze a helyreállítási alap befagyasztásának története is évekre nyúlik vissza, nem úgy, mint a Magyar Péter-féle Tiszáé.

Ha a hazug magyarázat mázát lehántjuk a történetről, akkor viszont nem történik más, mint az, hogy az egészségügyi államtitkár bejárja a borzasztó állapotban lévő, és abba az állapotba nem egy év alatt került egészségügyi intézményeket, hogy megmutassa: erre volt képes a Fidesz-kormány az elmúlt 15 évben.

Nem csoda, hogy Kulja András vasárnapi Facebook-posztjában köszönetet mond Takács Péternek a „cseles támogatásért”, és azt írja, hogy az egészségügyi államtitkár „úgy tűnik, a TISZA-t támogatja! Valószínűleg felébredt a lelkiismerete, és most megpróbálja finoman bemutatni, milyen állapotba került az egészségügy a 15 éve tartó Fidesz-kormányzás alatt.”

Aztán persze komolyra fordítja a szót, és megkérdezi Takács Pétert:

„Valóban azt állítod, hogy nem a 15 éve hatalmon lévő kormány, hanem külső erők miatt omladoznak a magyar kórházak? Miközben ti évek óta hirdetitek, hogy szuverén, másoktól független, erős kormány vagytok?”

Mennyire szuverén az a kormány, amely mástól vár pénzt a kórházak felújítására, az iskolák rendbetételére, mennyire szuverén az a kormány, amely másoknál kuncsorog hitelért a saját kampányához? – sorolja ezután a kérdéseit, majd a posztját azzal zárja, hogy megemlíti a hatvanpusztai birtokot, a Tiborcz-féle 600 milliárdos ingatlanbizniszt és a folyton vagyonosnak tűnő Rogán Antalt, és megkérdezi: ezek nem játszhattake-e szerepet abban, hogy nem jutott pénz a kórházakra.

• BIZONY – BIZONY A KÉRDÉSEK ILYETÉN  MEGFOGALMAZÁSA IS (!!!) BSZOLÚT JOGOS! Felvetésük is időszerű – ÁM SAJNOS SZELEKTÍVNEK TŰNNEK!

NEM PEDIG A MIÉNK! 

Kormányváltás sem elég, hogy itt újra jogállam legyen, méltatlannak tartják helyzetüket, a saját szervezeteikben sem bíznak Magyarországon a bírók

Rendszerváltásra, illetve az állampolgárok részéről szemléletváltásra van szükség – hangzott el a Szabadság Körei sorozat igazságszolgáltatásról szóló beszélgetésén.

Bár Orbán Viktor március 15-i poloskázó beszéde kivágta a biztosítékot körükben, a lapunknak nyilatkozó bírók szerint rezignáltság, beletörődés tapasztalható a bírói karban. A várttól elmaradó bírói és igazságügyi alkalmazotti béremelést továbbra is rendkívül méltatlannak tartják, de nehezen birkóznak meg azzal a helyzettel, hogy miközben tilos politizálniuk, épp a kormány intézkedései és kommunikációja miatt kerülnek „politikai térbe”.

Nem bíznak a bírósági szervezetekben sem; az Országos Bírói Tanács (OBT) teljesen elvesztette hitelét, miután év végén előbb aláírta a kormánnyal kötött úgynevezett négyoldalú megállapodást – az igazságügyi miniszter, a Kúria- és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke mellett –, majd januárban felmondta azt. A megállapodás a kormány vázlatosan ismertetett igazságszolgáltatási reformjainak támogatásához kötötte a bírák három évre elosztott béremelését. Ez az „árukapcsolás” váltotta ki az első, december eleji tiltakozását, mondván, a méltó javadalmazás a bírói függetlenséget védő alapvető garanciák egyike, melynek biztosítása nem köthető feltételhez. Emiatt mondott le az OBT elnöke, Szabó Péter is, aki a tanács nevében szignálta a megállapodást, de egy ideig a helyére megválasztott Pecsenye Csaba is bízott a kormány adott szavában. Az OBT csak akkor jött rá, hogy a kormány átverte őket, miután december közepén a parlament úgy fogadta el a bíróságokat érintő jogszabályokat, hogy azokról a tanács nem mondhatott véleményt. Ekkorra vált világossá az is, hogy az egyébként OBT-tag Varga Zs. András Kúria-elnök háttéralkut kötött a kormánnyal a kúriai bírák fizetéséről; míg az alsóbb bíróságokon dolgozók bére 15 százalékkal emelkedett idén januártól, a kúriai bírák bérét a Kúria elnökének az illetményéhez kötötték – s ezáltal fizetésük egy átlagos bíró bérének két-háromszorosára nőtt. „Nincs egyetlen bíró sem, aki ezek után bízik az OBT-ben” – fogalmazott egyikük.

Varga Zs. András Kúria-elnökre eddig is a kormány embereként tekintettek, amit az elmúlt hónapok megnyilvánulásai csak fokoztak. A háttéralkuval ugyan megerősítette a kúriai bírók iránta való lojalitását, de a többieket elidegenítette. Ezt csak tetézte, hogy a tiltakozások szervezőiről azt állította, hogy „felelőtlenül megtévesztik bírótársaikat”, sőt, egy részüket tudatos politikai zavarkeltéssel vádolta. A kormányfő „poloskázós” beszédét is úgy kommentálta, hogy „politikai megnyilvánulások elkerülhetetlenül politikai válaszokat váltanak ki”, amivel a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) által szervezett február 22-i bírói demonstrációra utalt. Varga nem Orbán, hanem Magyar Péter március 15-i beszédét kifogásolta, amely szerinte „az igazságszolgáltatás legitim vezetői elleni fellépés” volt.

A Kúria elnökének „hiperaktivitását” szembeállították az OBH-elnök teljes passzivitásával. Bár hatáskörébe tartozik a bíróságok költségvetése, így a fizetések ügye is, Senyei György annak ellenére írta alá a négyoldalú megállapodást, hogy annak a bérrendezésre vonatkozó része teljesen eltért az általa kormány elé vitt javaslattól. Utóbbi a bírói illetményalap 35 százalékos, visszamenőleges emelését tartalmazta, és a béreket az előző évi bruttó átlagkeresethez kötötte volna, ami évről évre automatikus béremelést tett volna lehetővé. Senyei ugyan kiállt a bírák nyilvános tiltakozásának jogszerűsége mellett, és személyesen is konfrontálódott a Kúria elnökével, de a bíróságok igazgatási vezetőjétől többet várnának.

Az Alaptörvényben is nevesített három bírói szerven – Kúria, OBH, OBT – túl nem éreznek erőt a februári bírói demonstrációt szervező Mabie, illetve a március 23-i megmozdulást kezdeményező Res Iudicata Egyesület mögött sem. A két érdekvédelmi szervezetnek nem elég szoros a kapcsolata a bírói karral, a Mabie a fővárosban, ahol a bírák harmada dolgozik, alig van jelen. „Kérdés, hogy akkor is demonstráltak volna, ha nem a bérekről lenne szó” – mondta az egyik nyilatkozó, aki hiányolta az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság melletti erőteljesebb kiállást. Pedig szerinte épp azzal lehetne nagyobb támogatottságot szerezni, ha tudomásul vennék, hogy az igazságszolgáltatás „politikai erőtérbe” került, hiszen a bíróságok elleni támadások nem Orbán március 15-i, bírákat is sértő, a múlt század 30-as 40-es éveit idéző kijelentésével kezdődtek.

Hogy a kormány milyen „reformokra” készül, még nem tudni, a négyoldalú megállapodásban szereplő kitételekből csak a bírói alsó és felső korhatár változása valósult meg. Az uniós jogállamisági eljárás miatt ugyanakkor továbbra is kitüntetett figyelem irányul erre a területre; nem véletlen, hogy a kormány és a Kúria elnöke érvényesnek tartja az OBT által felmondott megállapodást, amire hivatkozva azzal adhatnák el a „reformokat”, hogy azokat a magyar bírák is támogatják.

„Az volt a fő bűnöm, hogy a munkámat végeztem”

Magyarországon nem érvényesül a bírói függetlenség elve – hangzott el már az első percekben azon a beszélgetésen, amit a Szabadság Körei sorozatban két volt bíró és egy ügyvéd részvételével, Perintfalvi Rita katolikus teológus moderálásával rendeztek a minap.

– A bírói függetlenség nem csak az, hogy a politikai hatalom nem tud beleszólni a bírói döntésekbe, hanem az is: egy bíró más, például gazdasági hatalom számára sem enged – fogalmazott Szepesházi Péter, aki maga mondott le bírói tisztségéről, mivel konfliktusba került a Handó Tünde által fémjelzett rendszerrel.

Szabó Gabriella bírói karrierje akkor ért véget, amikor három éves határozott idejű kinevezésének lejárta előtt egy értékelési eljárásban a Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter alkalmatlannak nyilvánította. „Az lehetett az ősbűnöm, hogy egy előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztem az Európai Unió Bíróságánál, a Stop Soros törvény egyik menekültügyi rendelkezése miatt” – mondta leváltásáról a volt bíró, akinek az uniós szerv igazat adott. „Az előzetes döntéshozatali eljárás nekünk, tagállami bíráknak nem csak feladatunk, nem csak jogosultságunk, hanem kötelezettségünk is bizonyos esetekben. Tehát nekem az volt a fő bűnöm, hogy a munkámat végeztem” – tette hozzá. Úgy gondolta, hogy a határozott időre kinevezett bírák rendkívül kiszolgáltatottak, és tendenciává kezd válni az ő esetében alkalmazott eljárás az olyanokkal szemben, akik valamiért nem állnak be a sorba, nem igazodnak a hatalom elvárásaihoz.

Az elsősorban a devizahitelesek ügyében folytatott munkájáról ismert ügyvéd, Marczingós László az uniós jogharmonizáció hiányáról beszélt, azt mondta, Magyarországon sok esetben azzal szembesül, hogy még a bíróságokon sincsenek tisztában az uniós joggal. Szabó Gabriella is megerősítette saját példája alapján, a bírók nem fordulhatnak bírósághoz, vagyis gyakorlatilag nincs számukra hatékony jogorvoslat. Az egykori bíró szerint az ellene illetve két másik kollégája ellen indított eljárások koncepciós pereknek voltak tekinthetők, és ide sorolta a Donáth Anna, Szél Bernadett, illetve Varju László elleni eljárásokat is. Emellett nem tartja kizártnak, hogy a választások közeledtével további hasonló perekre lehet számítani, a Völner-Schadl ügyet pedig kirakatpernek minősítette, mivel van egy „elfeledett” bírósági szála, amelyben Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke is érintett.

Marczingós László az  uniós jogállamisági büntetések ügyében is igen pesszimista hangot ütött meg. Magyarország tavaly nyáron kapott 200 millió eurós bírságot amiatt, mert nem teljesítette az EU Bíróságának ítéletét a nemzetközi védelmet kérelmező menekültek befogadásával kapcsolatban. Emellett a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű kényszerítő bírság is ketyeg, ennek következtében az ügyvéd szerint Magyarország soha nem fogja megkapni a befagyasztott uniós támogatásokat, így gyakorlatilag végérvényesen elesik az uniós támogatások rendszerétől. „A magyar kormány, illetőleg a törvényhozás azzal, hogy nem tett eleget tagállami kötelezettségének és a menekültügyi rendelkezéseket, jogszabályokat nem igazította az EU-s joghoz, tulajdonképpen felrúgja azt a szövetségi rendszert, amibe beléptünk 2004-ben. (…) Az, hogy Magyarország súlyos pénzeket veszít el, kizárólag a kormány, illetőleg a magyar törvényhozás, a magyar kormány felelőssége” – érvelt Szabó Gabriella.

A beszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarország már nem nevezhető jogállamnak. A jogászok abban is közös állásponton voltak, hogy a kormányváltás önmagában nem lesz elég a jogállam helyreállításához ahhoz rendszerváltás, illetve az állampolgárok részéről szemléletváltás szükséges.                                                                                                                                        (Népszava)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: A „…résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarország már nem nevezhető jogállamnak. A jogászok abban is közös állásponton voltak, hogy a kormányváltás önmagában nem lesz elég a jogállam helyreállításához ahhoz rendszerváltás, illetve az állampolgárok részéről szemléletváltás szükséges…”

-KIMONDATOTT TEHÁT VÉGRE AZ ÁLTALUNK – a balrad.hu „elindulása” óta – MINDIG IS HANGOZTATOTT MEGOLDÁS A MINKET – MAGYAROKAT! – IMMÁRON 35 (+ néhány) ÉVE GYÖTRŐ PROBLÉMÁINKRA! RÁADÁSUL MOST NEM MIÁTALUNK, HANEM „ŐÁLTALUK” MONDATOTT KI!

A mi problémánk ezzel „csupáncsak annyi”, hogy ez „ŐÁLTALUK” lett kimondva! Valamint SEMMIFÉLE KONKRÉTUMOT NEM TARTALMAZ, csak annyit, hogy ehhez „…az állampolgárok részéről szemléletváltás szükséges…” -Márminthogy az „ŐÁLTALUK” SZORGALMAZOTT RENDSZERVÁLTÁSHOZ!

Alighanem joggal tarthatunk attól, hogy az „ŐÁLTALUK” szorgalmazott RENDSZERVÁLTÁS CSAK A POLGÁRI DEMOKRATIKUS JOGÁLLAM VISSZAÁLLÍTÁSÁT SZOLGÁLNÁ!

Ami pedig nem jelentene mást, mint a napjainkra 

ITT KIALAKÍTOTT CIONNÁCI REZSIM A JELENLEGINÉL KONSZOLIDÁLTABB VÁLTOZATÁT!

Amitől MÉG NEM LENNE SAJÁT ORSZÁGUNK – AZ EGY SAJÁT ORSZÁGRA JELLEMZŐ VALAMENNYI JÁRULÉKOS „HATÁSSAL” EGYÜTT!

Mindazonáltal örülünk annak, hogy VÉGRE – VALAHÁRA KIMONDATOTT EGY, A balrad.hu – nál SOKKAL JELENTŐSEBB SZERVEZŐDÉS ÁLTAL: ITT RENDSZERVÁLTÁS KELL! Annak pedig még jobban tudnánk örülni – még akkor is, ha számunkra – NEMZETI KOMMUNISTÁK számára – valójában nem sok örömködésre adna okot, ha az „ŐÁLTALUK” szorgalmazott rendszerváltásnak a lényegét is feltárnák! És tennék ezt meg EGY MINDENKI SZÁMÁRA KÖNNYEN MEGÉRTHETŐ MÓDON, NEM PEDIG A „TŐLÜK” MEGSZOKOTT „JOGI BÜKKFANYELVEN”! Merthogy az állampolgárok részéről elengedhetetlenül szükséges szemléletváltáshoz bizony az kell.

AZTÁN MAJD MEGLÁTJUK! – mondhatnók amúgy „vakemberesen” – A HOGYAN TOVÁBB? – KÉRDÉSRE. 

-Persze gyorsan hozzátesszük:

GYORS CSODÁT NE VÁRJON SENKI EGY VALÓDI RENDSZERVÁLTÁS ESETÉN SEM! HISZEN AZ EDDIGI 35 + ESZTENDŐ  KÁRTÉTELÉT HELYREHOZNI LEHETETLEN!

DE LEGALÁBB – A MI REMÉNYEINK SZERINT – EGY VALÓDI RENDSZERVÁLTÁS ESETÉN, LEHETŐSÉG KÍNÁLKOZIK ARRA, HOGY UTÓDAINK EGY SAJÁT ORSZÁGBAN ÉLHESSENEK! (ÉS BOLDOGABBAN, MINT A FELELŐTLEN ELŐDEIK! – azaz: MI!)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                         

Kollár Kinga megosztott egy 2006-os cikket, amiben a vajda azt kéri, hogy az EU ne segítsen „hazug és csaló” kormányokat

Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője megosztotta az Átlátszó találatát egy 2006-os cikkről, amiben Orbán Viktor akkor arról beszélt Strasbourgban, „hogy az EU ne nyújtson segítséget »hazug és csaló« kormányoknak”. A megosztott poszt fölé azt írta, „Miniszterelnök úr, még egy mondást ajánlok a figyelmébe a mai napon: A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát!”

Kollár Kinga ellen egészpályás letámadást indított a kormánypropaganda, és még Orbán Viktor is megszólalt, miután bekerült a hírekbe a tiszás EP-képviselő egy megszólalása: „A dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket. Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra” – mondta Kollár a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság hétfői ülésén a jogállamisággal kapcsolatban.

A kormánymédia nem adta közre a teljes felszólalást, mi azért lefordítottuk, hogy ne csak a kivágott rész alapján ítélhessék meg az olvasók a kijelentéseket. Kollár Kinga az uniós testület egy bizottsági ülésén arról beszélt, hogy a jogállamisági eljárás hatékonynak bizonyult, mert megközelítőleg 21 milliárd eurót függesztettek fel, amiből egymilliárd már el is veszett (itt elolvashatja). Orbán szerint ez a nyilatkozat olyan, amilyen az őszödi beszéd óta nem volt a magyar történelemben, és ezek alapján a megszólaló és politikai közössége annak örül, „ha Magyarországon rosszul mennek a dolgok”.

A jogállamisági eljárást az Európai Bizottság (EB) azért indította, mert Magyarországgal kapcsolatban számos jogállamisággal kapcsolatos aggodalom merült fel. Amíg a kormány nem hajlandó megfelelni az EB által támasztott követelményeknek, addig az ország súlyos uniós forrásoktól esik el.