A Nemzeti Szakszervezet pár hete azzal a kéréssel fordult a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy vizsgálják felül a városvezetőknek kifizetett prémiumok jogosságát, és fontolják meg, hogy elismeréssel forduljanak a városért dolgozó munkások felé, akik a forróság és a nehéz körülmények ellenére is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Arra hivatkoztak, hogy a vezetők többmilliós bónuszokat kaptak, miközben a munkavállalók számára alig jutott valami. A főpolgármester által jóváhagyott prémiumok, amelyek 2,2 milliótól egészen 11,7 millió forintig terjednek, kétségtelenül jelentős összegek. Mártha Imre, Walter Katalin és Bolla Tibor – a városi közszolgáltató cégek vezetői – a legnagyobb nyertesei ennek a pénzesőnek. Vitézy Dávid is kritikát fogalmazott meg, ami tovább növelte az ügy körüli feszültséget.

A budapesti közszolgáltató cégek bérstruktúrái is ráerősítenek erre a tendenciára. Ezek a struktúrák jelentős munkaerő-egyenlőtlenségeket okoznak, ami az alacsonyabb fizetésű munkavállalók gazdasági és megélhetési bizonytalanságához vezet. Például a járművezetők átlagosan 550 000 forintot keresnek, amelynek 25-45 százalékát juttatások és műszakpótlékok teszik ki. Ezzel szemben az igazgatók és osztályvezetők már eleve milliós nagyságrendű fizetésekről indulnak.

A Kiss által említett juttatások messze elmaradnak a vezetői prémiumoktól. A hajnali vagy késő esti műszakokban dolgozók a magasabb pótlékok miatt többet keresnek, azonban ezek a műszakok megterhelőbbek és kevésbé vonzóak. A költségvetési megszorítások következtében a jegyellenőrzés és a pénztárosi szerepek átszervezése is gondot jelent: a jegyellenőrzést a buszsofőrökre bízták, akik ezért óránként mindössze 150 forintot kapnak, míg a jegyellenőrök bruttó 350 000 forintot keresnek az ellenőrzési pótlékkal együtt.

Bajzik Tamás, a Nemzeti Szakszervezet elnöke néhány hete a HVG-nek arról beszélt, hogy a prémiumok teljesítményhez kötése homályos és átláthatatlan. Kiemelte, hogy a szerződésekben rögzített célok sok esetben nem egyértelműek, és szerinte a városnak jobban kellene takarékoskodnia a forrásokkal, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. A dolgozók jutalmazása sem megfelelő, Bajzik szerint inkább az alacsonyabb beosztású munkavállalókat kellene megbecsülni, akik a város működését ténylegesen biztosítják.