Goebbels Napló

1941

(idézet: Goebbels Napló – Ormos Mária)

1

1941. február 22.

Tegnap: nálunk nem volt berepülés. Mi végrehajtottunk néhányat Anglia ellen. Főként Swanseat és Londont támadtuk. Számos hajót is elsüllyesztettünk. A Földközi-tengeren kevés esemény. Rommel Tripoliba érkezett. Teljes felhatalmazást kapott Mussolinitól. Három harckocsihadosztálya van. Bengázi visszafoglalása a cél. A légi támaszpont miatt. Grazianit már le is váltották. Vagyis ott is rövidesen rend lesz. Albániában kemény állóharcok. […] Bulgáriában mozdul valami, de nem komoly. Túlságosan késő már ehhez. Az USA-ban egyre radikálisabban hajlanak a háború felé. Már a legmagasabb helyeken is nyíltan beszélnek róla. Angliában hetvenkednek. A legképtelenebb hőstetteket agyalják ki ellenünk. Olaszország lagymatag magatartása alapot is kínál ehhez. Onnan megint nagyon pesszimista tájékoztatást kapok. Egyre többen és többen vonják kétségbe Mussolini vezetői tekintélyét. Ez a lehető legrosszabb. Legfőbb ideje már, hogy kitavaszodjék. Egy újabb háborús tél valamennyiünk számára nagyon nehéz lenne. […]

1941. március 13.

Tegnap: már korán a hivatalban. Támadás érte Kielt és Hamburgot, de komoly károk nincsenek. Mi Birminghamet és Londont támadjuk 200 repülővel. Legalább újra elkezdjük. London meglehetősen megrendült, főleg hajóinak elvesztése miatt. A veszteségek mértékét ma már beismeri. Ez Anglia legsebezhetőbb pontja. Ismét elsüllyesztettünk néhány hajójukat. Katonai segélyszállítmányaink sértetlenül eljutottak Líbiába. Baj már nem történhet. Egy egész gépesített hadosztályunk van már ott. S ha most győzünk, a dicsőség nem az olaszoké lesz. London is hadd tudja meg, hogy ott vagyunk, mivel már ott vagyunk. Rengeteg munkám van. Kész a filmbemutató-terem. Nagyon szép lett. Csodás időben Linzbe repülök. Az Anschluss harmadik évfordulójára rendezett ünnepségre. Útközben még ezernyi dolgot kell elintéznem. Martin attól tart, hogy engedek Brauchitschnak. Szó sem lehet róla. Megnyugtatom. Átnézem a nemzetközi filmkamara alapszabályát. Jól előkészítették. Az egész dolgot Berlinbe kell hoznunk, még akkor is, ha az olaszok ágálnak ez ellen. Mi vagyunk Európa filmnagyhatalma. A biztonsági szolgálat jelentése: jó a hangulat az egész országban. Mindenki az újabb győzelmekre vár. A repülőgépen új iratokat nézek át, kijavítom őket, vitatkozom. Az idő nagyon gyorsan múlik. Dél körül Linzben. A város zászlótengerben. Ráadásul még a tavaszi ég is ragyog. Eigruber fogad a körzet teljes vezetőségével. Mintha béke lenne, úgy vonulunk be a városba. Alig érezhető itt bármi a háborúból. A Berlinből kitelepített gyerekek sorfalat állnak a szállodánál. Jól tápláltak, egészségesek, egyáltalán nem akarnak visszajönni Berlinbe. A főpolgármester jó beszédet mond. A városházán Fick professzor bemutatja Linz átépítésének terveit. Nagyszabású munka, melyen észrevehető a Führer útmutatása. Linznek a növekvő iparosodással szemben fel kell építenie a kulturális ellensúlyt. Ez a Führer kedvenc terve, még mindig rajong a szülővárosáért.¹ Hitlernek kora ifjúságától kezdve egészen 1945-ig egyik kedvenc eszméje volt Linz megszépítése, átépítése. Ambicionálta, hogy e hozzá legközelebb álló osztrák város felülmúlja mind Bécset, mind – főleg – Budapestet. Goebbels fogalmazásával ellentétben Linz nem volt a szülővárosa, de gyermekkorában a leghosszabb időt a Linz melletti Leondingban töltötte, és a linzi reáliskolába járt.* A Göring-művek hatalmas létesítmény. Kapcsolódik hozzá egy hatalmas lakótelep, melynek felépítését nagyon szorgalmazza Eigruber. Nagyon energikus, életvidám ember benyomását kelti. Úrrá lesz a dolgokon. Leondingba megyek, ahol megkoszorúzom a Führer szüleinek a sírját. Megborzadok! Abban a házban vagyok, ahol a Führer a fiatalságát töltötte. Sok minden megváltozott itt, de nem a hely előnyére. Túlságosan finom lett. Ennek ellenére ismét mélyen meghatódom. A leondingiek nagyon lelkesek. Sankt-Florianba utazom. Az apátsághoz, ahol Bruckner alkotott. Milyen csodálatos barokk építmény. El akarjuk űzni innen a papokat. Egy zenei főiskolát és a Bruckner-társaságot kell elhelyeznünk az épületben. Nagyszerű terv. Csodálatos márványterem. Pompás fafaragások a sekrestyében, és itt van ez a páratlan templom. Bruckner orgonája. Az utolsó tanítványa játszik rajta. Egyórás koncertet ad. Majd lemegyek a kriptába a koporsójához, amely épp az alatt az orgona alatt van, amelyen oly sok éven át játszott. Egy parasztfiú, aki muzsikájával meghódította a világot. Milyen gazdag ennek a tájnak a kultúrája, a történelme, de jelenlegi művészi adottságai is! Ez megmutatkozik a körzeti kulturális díjak átadásakor a városházán. Olyan nevek kerülnek szóba, mint Richard Billingeré. Nagyon elégedett vagyok. Magam is mondok néhány szót Linz kulturális feladatairól. Az emberek véget nem érő sorfala között haladunk. Óriási a lelkesedés. És az emberek még nem is tudják, hogy a Führer itt akar lenni estére. A szállodában, ebben a kissé primitív kősátorban rövid pihenő. Este gyűlés. Az utcákon ismét sorfal, és az emberek vég nélkül ünnepelnek. Rengeteg a résztvevő a gyűlésen. Jó formában, röviden felvázolom a helyzetet. Minden mondat után tapsvihar. Utánam az egyik körzeti vezető mond rövid beszédet. Majd a tömeg számára teljesen váratlanul megjelenik a Führer. A viharos lelkesedés, amellyel fogadják, szinte leírhatatlan. A Führer üde és rugalmas. Teljes lendülettel beszél egy fél órát. A végső győzelembe vetett abszolút bizalom. A nép tombol. Sorfalak között vissza a szállodába, és a Führer szobájának erkélyéről nézzük Linzet. Nagyon szereti ezt a várost, ami érthető. Új kulturális központot akar teremteni itt. Már csak Bécs ellensúlyozására is, amelyet fokozatosan ki kell kapcsolni. Nem szereti Bécset, már csak a politikai célszerűség okából sem. Beszámolok neki néhány Bécsből kapott, ellenséges híradásról, amin mélyen felháborodik. Linz azonban a kedvence. Beszámolok itt szerzett benyomásaimról. Ezeknek nagyon örül. A Szent Flórián apátságot a saját költségére akarja átépíttetni. Egyre elégedettebb Eigruberrel. Egy szép estét töltöttünk el együtt. Elmondja, hogy katonai és diplomáciai szempontból egyaránt rendkívül jó a helyzetünk. Elégedettek lehetünk. Késő estig elbeszélgetünk még a linziekkel. Igazi német férfiak, nem olyan naplopók, mint a bécsiek. Nagyon késő van. Három óra alvás.

1941. március 29.

[…] Jugoszláviában lévő embereinknek ajánlották, hogy már ma hagyják el az országot. A Führer ezen a téren nem ismer tréfát. A horvátok már megkezdték a civakodást. Valószínűleg nagyon nagy árat kell fizetnie ezért ennek a bizonytalan államnak. Az USA hivatalosan is közli, hogy Roosevelt kissé támogatta a belgrádi operettforradalmat. De mit használ ez a szerbeknek. Magas az égbolt és az USA messze van. A többi hamarosan kiderül. Április 7-én el kell kezdődnie a régóta előkészített hadműveletnek Görögország ellen. Ez azonban csak a nyitány lesz. Előnyomulásunk Szalonikiig, aztán Leeb hadseregcsoportja jobbra fordul és minden oldalról neki Jugoszláviának. Addig mindenki érezze magát biztonságban. A jugoszláv probléma nem igényel túlságosan sok időt. A hadsereg bátor ugyan, de nem elég korszerű a fölszerelése. Fizetniük kell a provokációért. […] Aztán később sor kerül a nagy hadműveletekre is: O. ellen. A leggondosabban leplezzük, csak kevesen tudnak róla. Bevezetésként nagyarányú csapatszállítások lesznek nyugatra. Elaltatjuk a gyanút mindenütt, nemcsak keleten. Látszathadműveletet készítünk elő Anglia ellen, aztán villámgyorsan vissza és rajta. Ukrajna kiváló éléstár. Ha megszerezzük, sokáig kitartunk. A Balkán és a Kelet kérdése ezzel véglegesen rendeződik. Pszichológiailag van néhány nehézség az ügyben. A Napóleonnal való párhuzamosságok stb… Ezek azonban az antibolsevizmussal könnyedén áthidalhatók. […]

1941. április 6.

Tegnap: kevés légitámadás érte Németország nyugati területét, valamivel több Bresztet. Mi erősen bombázzuk Avonmouth-t. Újabb nagyszámú hajót süllyesztettünk el. A márciusi légi és tengeralattjáró-tevékenységünk tiszteletet keltő képet mutat a világnak. Egyre inkább érezhető az ínség a tonnaűrtartalom tekintetében Angliában. Lloyd George először beszélt az alsóházban a küszöbön álló éhínségről. Rossz ómen. Londonban megpróbálják kisebbíteni Bengázi jelentőségét, de hiába.² A Rommel által 1941 februárjában elindított támadás egyik állomása.* A sokkhatás, főleg az USA-ban, óriási. Az angoloknak ingyen nem adunk semmit. Előkeressük azokat a mondatokat, amelyeket akkor közöltek, amikor Bengázit elfoglalták. Csapataink, most harcok árán, bevonultak a városba és tovább menetelnek előre. Az olaszok az oldalszárnyat fedezik, német biztosítással. Ez Észak-Afrika csodája. Rettenetes szégyen Anglia, de főleg Olaszország számára. Abesszíniában nem jól állnak a dolgok. Az olaszok saját maguk süllyesztették el négy rombolójukat. Abesszíniát egyelőre fel kell adni.³ Az angol erők által még 1940-ben Etiópia, Eritrea és Olasz Szomália ellen indított támadás sikerre vezetett, ezt a területet Olaszország elvesztette.* Még egy nappal elhalasztottuk a támadást Jugoszlávia és Görögország ellen.⁴ Görögországban az olaszoknak mindenképpen segítséget kellett nyújtani, ehhez azonban társult Jugoszlávia is amiatt, hogy Belgrádban március 27-én megdöntötték a háromhatalmi szerződéshez csatlakozó kormányt, az új kormány pedig a nyugati hatalmak és a Szovjetunió felé tájékozódott. Hitler azonnal kiadta a parancsot a felkészülésre, hogy a Wehrmacht Jugoszláviát – mint katonai erőt és mint államot – megsemmisítse. Az akció Ausztria, Magyarország, Románia és Bulgária felől április 6-án hajnalban kezdődött.* Vasárnap hajnalban kerül rá sor. Teljesen készen állunk. Belgrád mozgósított. Már nyomjuk a horvátoknak szóló röplapokat. Titkos adóink is munkához láttak. Mindenki feszült lázban ég. A minisztériumban bevezettem az éjszakai ügyeletet. Új propagandamódszer: bel- és külföldi hírszolgálataink minden este egy mértékadó angol véleményt idéznek a tavalyi év ugyanezen napjáról. Elképesztő hatása van. Ma éppen Ironside van soron a „fiatal német tábornokokról”. Erőteljesen hat. […] Átnyújtom Janningsnak az újra alapított film-becsületgyűrűt. Azért a nagy teljesítményéért, melyet a német filmművészet terén nyújtott. Rendkívül boldog. Elintézek néhány film- és színházi ügyet. Még ezekben a feszült napokban is kell ezekkel foglalkoznom, hisz az élet nem állhat meg, bár csak félig figyelek oda. Bouhler a Führert uszítja ellenem a könyvbetiltások miatt. Én azonban határozottan megvédem magam. Ezek a kis nullák azt hiszik, hogy egy birodalmi vezető rögtön a birodalom vezetője. A cím nem számít, csak a minőség. […] Befejeződött a mozgósítás Jugoszláviában. Ez már nem sokat használ nekik. Már minden hasztalan és késő. Már megint mi ébredtünk fel korábban. Londonban egyre terjed a pesszimizmus. Főleg Bengázi miatt, amelyről azt hitték, hogy biztosan tartják a markukban. Enyhítették az újságok és a rádió hangját. Bengázit is túlzottan úgy állították be, mint az angol támadó szellem szimbólumát. Ez most keserűen megbosszulja magát. Propagandánk teljes erőbedobással és legjobb formájában dolgozik. Ha csak anyagot kapunk, mindig tudunk vele mit kezdeni. Ha viszont az angoloknak nincs anyaguk, rögtön teljesen tehetetlenek. Belgrád a nap folyamán Macsek útján és Rómán keresztül még egyszer megpróbál érintkezésbe lépni velünk. Egy héttel ezelőtt talán még lett volna értelme; most azonban már túl késő. Már fanfárokkal zengjük be a rádióban a délkeleti hadjáratot. Az induló zene a „Prinz Eugen”. Pattogó katonaindulókat keresek a délkeleti és az észak-afrikai hadjárathoz. […] Az este újabb és újabb feszültségekkel telik el. Még a végén rám is átterjed. Néhány órát szeretnék aludni. De éjjel 1-kor a Führerhez hívnak. Még egyszer részletesen megbeszéli velem a helyzetet. Az akció hajnali 5.20-kor indul. Szerinte körülbelül két hónapig tart majd ez a hadművelet. Szerintem hamarabb befejezzük. Pontban 7.20-kor háromszáz repülő kezdi el bombázni Belgrádot. A következő éjjel rengeteg robbanó- és gyújtóbombát szórunk a városra. Kifüstöljük a szerb összeesküvés fészkét. A Balkán lőporos hordó volt. Londonnak kellett volna megragadnia a lehetőséget, hogy szükség és kívánság szerint lángra lobbantsa. El kell pusztulnia az egész szerb összeesküvő klikknek. Oroszországtól nem tart a Führer. Kellőképpen bebiztosította magát. De ha mégis be akar avatkozni, minél korábban teszi, annál jobb. Már bejelentették nálunk a barátsági szerződésüket Belgráddal. Ha most nem cselekszünk, akkor talán az egész Balkán és Törökország is elhalasztódott volna. Ezt meg kell előzni. Magyarország és Bulgária velünk vonul be. Ez nem sok, de mégis valami. A szerb gyújtogatók elleni háborúban nem ismerünk kegyelmet. A Führer orvlövészháborúra számít, elég nagy vérveszteséggel. De ezen éppúgy, mint a terep nehézségein, hamar túljutunk. Aztán megkezdődik a versenyfutás, mindenekelőtt Görögországban. Taktikánk Görögországgal szemben még valamelyest tartózkodó. A Führer két kiáltványt diktált a német néphez és a délkeleti fronton harcoló katonákhoz. Vele együtt javítom a szöveget. Holnap reggel 6-kor fel kell olvasnom a rádióban, és meg kell tennem hozzá az összes szükséges technikai előkészületet. Gépezetünk fantasztikusan dolgozik. Az új szignál: a „Prinz Eugen” nyitánya. A Führer ezt óriási ötletnek tartja. A külügyminisztérium egy kicsit áskálódik ellenünk, hogy csökkentse tekintélyünket. Bal kézzel elintézem. Dr. Dietrich teljesen kiakadt. Végtelennek tűnnek az órák. Megiszunk még egy teát a Führerrel, és mellékes dolgokról beszélgetünk. […] Szeretné, ha lenne Linzben néhány filmstúdió. Meg is csinálom. Ez lesz az összekötő kapocs Bécs és München között. A Führernek különben is nagy tervei vannak Linzcel. Kulturális versenytársa lesz Bécsnek. Graz ehhez túlságosan elzárt. És Bécs ne legyen az osztrák tartományok Mekkája. A Habsburgok szántszándékkal erőltették vezető szerepét. Az ő szempontjukból jogosan. Mi Berlinből politikai központot, míg más városokból kulturális központokat akarunk csinálni. Minden erőmmel azon leszek, hogy Linz fejlődjék kulturálisan. Hajnali fél 5. Még egy kerek óra. Aztán 5.20. A Führer gondolatai katonáinál járnak. Minden kívánságával köztük van. Mintha mindegyikre egyenként, külön-külön gondolna. Tényleg nagyon megható. A Führer visszavonul az irodájába. Mindenki lázasan dolgozik. Még néhány kétkedőt, más hivatalokból, el kell igazítanom. Moszkva jelentkezik: kész a Belgráddal kötött szerződésük. Jóakaratú semlegesség öt évre. […]

1941. április 8.

Tegnap: két alkalommal is pusztító bombatámadást intéztünk Belgrád ellen. A rádióadó hallgat. Ebből a városból semmit sem lehet hallani. Kísérteties. Jugoszláviában ugyanolyan lassan tudunk csak előrenyomulni, mint Görögországban. A hegyvidék nagyon alkalmas a védekezésre. És a szerbek, ugyanúgy, mint a görögök, bátran harcolnak. A legnagyobb elismerést érdemlik. Először páncélosaink indulnak Belgrád ellen. A szerbeknek először össze kellene vonniuk a csapataikat, hogy el tudjuk kapni őket. A görögök jól kihasználják az ideális terepet a védekezésben. Az elfoglalt bunkerekben csak halottakat találunk. London illúziókban ringatja magát. A zughírlapírók a hangadók. Újabb csavarás: feladtuk Bengázit – írják -, hogy megmentsük Görögországot. Nem rossz, csak valószínű, hogy rövid életű hír lesz. London régóta nyíltan és szervezetten hatol be Görögországba. Ez jó kiindulási alap propagandánk számára. Egyik oldalon sincsenek berepülések. Délkeleten az ellenfél kilencven, mi tizenkét repülőt veszítettünk. Nagyon is elfogadható arány. A légierő harmincezer tonnát süllyeszt el. Észak-Afrikában páncélosaink már jóval Bengázin túl nyomulnak előre. Lélegzetelállító. Bombatámadás érte Klagenfurtot és Grazot. Korlátozott sikerrel. A ljubljanai rádióadó sokat bosszant bennünket. A légierő megpróbálja elnémítani. Rossz hírt kapunk: a „Gneisenau”-t találat érte a levegőből, de nem süllyedt el. Be kell vontatni a javítóba. Kellemetlen adalék a sikerekhez. Anglia szétkürtöli, hogy az eddigieknél nagyobb segítséget nyújt Görögországnak. Nem mondunk ellent. Annál nagyobb lesz később a győzelmünk. Az angolok harmincezer embert állomásoztatnak Görögországban. Ami a konkrét ígéreteket illeti, az USA nagyon visszafogott. Törökország és Oroszország várakozó állásponton. Majd a győzelmeink után megszólalnak. „A régi dal” címmel vezércikket írok az angolok megtévesztési taktikája ellen. Időszerűsége miatt a Völkischer Beobachternek adom le. Sokféle apró munkám van, de Gutterer sokat átvállal belőlük. Tiszta fejre van most szükségem. A Führernél. Ő is csodálja ellenfeleink bátorságát, főleg a görögökét. Talán megőriztek magukban még valamit a régi hellén hagyományból. A szerbek kétségbeesetten küzdenek. De ha sikerült felmorzsolni az első ellenállásukat, akkor elindul majd a nagy futás. A pontos adatok hiányoznak még a hadműveletek lefolyásáról. Pireuszt elaknásították. A Führer megtiltja Athén bombázását. Igazi, nemes elhatározás. Róma és Athén szent helyek a számára. Nagyon sajnálja, hogy harcolnunk kell a görögök ellen. Ha az angolok nem fészkelik be magukat oda, biztosan nem siet az olaszok segítségére. Ezt, mivel az ő dolguk, saját maguknak kellett volna elintézniük. A Führer nagyon vonzódik az antik világhoz. Utálja a kereszténységet, mert minden nemes emberséget megnyomorított. Schopenhauer szerint a kereszténység és a szifilisz tette boldogtalanná és rabszolgává az emberiséget. Micsoda különbség van a jóságos, bölcsen mosolygó Zeusz és a fájdalomteli, megfeszített Krisztus között! Maga az istenfogalom is mennyire nemesebb és emberibb volt az antik népeknél, mint a kereszténységben. Mekkora különbség van egy sötét dóm és egy világos, szabad ég alatt álló antik szentély között! A Führer meséli, milyen volt az élet a régi Rómában: világosság, nagyság, monumentalitás. A történelem legnagyszerűbb köztársasága. Nem csalódnánk, ha hirtelen áthelyeznének bennünket ebbe az örök, régi városba. A Führer nem szereti a gótikát. Gyűlöli a homályt, a sötétséget és az elmosódó miszticizmust. Világosságot, fényességet és szépséget akar. Ez a mi korunknak is az életideálja. A Führer nagyon modern ember. Számára a világtörténelem csúcspontja Augusztus császár uralkodásának ideje. És ami a rabszolgákat illeti, akiket állítólag a kereszténység szabadított fel: a középkorban sokkal rosszabb, elnyomottabb helyzetben voltak, mint az antik Rómában. Mit jelent egyáltalán a rabszolgaság? Ma szabadabb-e például egy ipari proletár, mint volt a rabszolga a déli államokban, mielőtt az amerikaiak elhozták neki a „szabadságot”? Ezek mind előítéletek. A szerbekre terelem a beszélgetést. Épp egy nagyon érdekes könyvet olvastam az Obrenovicsokról és a Karagyorgyevicsekről.⁵ Két szerb (ill. jugoszláv) uralkodócsalád.* Ezek kimondottan bűnöző bandák voltak. A Führer egész pontosan ismeri ezeket a dolgokat. Az egész Balkán, minden rejtelmével, nyitott könyv előtte. Bolond történeteket mesél az öreg Nyikitáról és lányai házasságáról. Szélhámos volt a trónon, és bizony a régi Bécsnek meggyűlt a baja vele. A szerbek mindig nyugtalanságot keltettek. De most le kell terítenünk őket. A Balkán nem maradhat tovább Európa lőporos hordója. Oroszországnak sem szabad újra belepiszkálnia az itteni ügyekbe, mint ahogy tette az első világháború előtt. Bécs a régi jó diplomáciával kezelte őket. Most hatalmunk révén kell rendet teremtenünk ott. Ez folyik most. A régi Bécs világváros volt. Tengerentúli érdekeltsége soha nem volt, de gyakorlatilag ő kormányozta egész Délkelet-Európát. Berlinnel és elsősorban Münchennel úgy állt szemben, mint a főváros a vidékkel. Beszámolok a Führernek az angol propaganda néhány új virágáról. Csak nevetni lehet rajtuk. […]

1941. április 14.

Tegnap: húsvétvasárnap! A csodás győzelmek napja. A rádióban most már nem hallgatnak a fanfárok. Kleist páncélosai bevonulnak Belgrádba. Zágrábban huszonkét tábornokot és tizenkétezer embert ejtettünk foglyul. Magyarország tervszerűen nyomul előre. Gyors előrehaladás Dél-Szerbiában. Összesen tizenhét szerb hadosztályt vertünk most szét. Körülzártuk Tobrukot, Bardia a kezünkön van. Gyásznap Anglia számára. Egyik tengeralattjárónk hetvenötezer tonnát süllyeszt el. A repülőgépek veszteségi aránya 46:2; egyik oldalon sem történtek berepülések. Jelentés Coventryből: maga a pokol. Angliában a hangulat a mélyponton. Az USA nagyon kijózanodott. Csodás húsvétja van a német népnek. Pontos utasításokat adok a rádiónak. Nagyszerűen mutatja be győzelmeinket. Már Zágrábba küldjük az embereinket. A külügyminisztérium szeretné ott learatni a termésünket. Persze ez szóba sem jöhet. Izgalmas, de szép húsvétunk van kint Lankében. Hildének születésnapja van. Sajnos, a gyerekek nincsenek velünk. Marina Saljapin mesél a bolsevista forradalomról, melyet személyesen átélt: maga volt a pokol. Moszkva és Tokió barátsági egyezményt köt. Egész jó pillanatban. Délután egy kis friss levegőt szippantottam, és egy keveset olvastam is. Így szállnak el az órák. Csak most veszi észre az ember, milyen fáradt. Telefonon kedves beszélgetés a gyerekekkel. Helga bölcs és koraérett, mint mindig. A nagy szenzáció az orosz-japán barátsági és megnemtámadási egyezmény. Kölcsönösen garantálják Mandzsúriát és Mongóliát. Sztálin és Molotov félrevezetik Matszuokát.⁶ Matszuoka Joszuke, japán politikus, 1940-ben külügyminiszter.* Sztálin átöleli a német katonai attasét, miközben azt mondja, hogy Oroszország és Németország együtt menetel a célig. Ez óriási dolog, és ebben a pillanatban kiválóan fel is lehet használni. Megfelelő hangerővel tájékoztatást is adunk róla.⁷ Hitler a Szovjetunió elleni támadási terv, a „Fall Barbarossa” kidolgozására 1940. december 18-án kiadta utasítását, és a hadsereg főparancsnoksága 1941. január 31-re azzal elkészült. Érezhető, hogy Goebbels előtt a terv ismeretlen maradt.* Szép dolog a hatalom birtokában lenni. Sztálin szemmel láthatóan nem kíván közelebbről megismerkedni a német páncélosokkal. Sötét nap a mai Anglia számára. Egyik utolsó illúziója is szertefoszlott. Lassan idegösszeomlás következik. Az egész nap lázas boldogságban múlik el. Milyen csodás is ez a húsvét! Micsoda feltámadás a téli sötétségből!

1941. május 13.

Tegnap: […] este szörnyű hír: Hess a Führer parancsa ellenére felszállt repülőgépével, és szombat óta nincs hír róla. Arra is számítani lehet, hogy meghalt. A Führer parancsára letartóztatták adjutánsait, csak ők tudtak szándékáról. A Führer által kiadott közleményben mint okot rögeszméjét és csalóka békeábrándjait jelölik meg. Az egész ügy pillanatnyilag még nagyon zavaros. A Führer közleményét rögtön ki kell adnunk. Nehéz, szinte elviselhetetlen csapás számunkra. Jelenleg nem is lehet áttekinteni. Telefonon keresnek a Berghofból. A Führer teljesen össze van törve. Micsoda hír ez a világ számára: a második legfontosabb ember a Führer után szellemileg megbomlik. Iszonyatos és elképzelhetetlen. Most kell a fogakat összeszorítani. És mindenekelőtt fényt kell deríteni erre a nagyon is titokzatos ügyre. Pillanatnyilag semmi kiutat nem látok. De majd csak lesz valami. Utasítom a sajtót és a rádiót, hogy minden kommentár nélkül csak a hírt szabad közölni. Aztán várjuk ki a reagálásokat. London bizonyára hamarosan jelentkezik. És mi nem maradunk majd adósok a válasszal. Hess a lehetséges béke gondolatával játszadozott. Túlságosan elzárkózott a napi harcok elől, és így befolyásolhatóvá vált. Nehezen fogjuk megemészteni ezt az ügyet. Az utolsó heti filmhíradóból eltávolíttatom a képét. A Reuter egészen békésen közli a hírt. A vihar azonban a következő órákban várható. Mindenünnen hívnak telefonon: párt- és állami vezetők stb. Senki nem akarja ezt az őrültséget elhinni. Annyira abszurd, hogy legszívesebben mindenki szándékos megtévesztésnek tartaná. A Führer elrendeli, hogy Hess munkáját tovább kell folytatni a párt központjában. Át kell mennem Obersalzbergre, ahol közelebbit is megtudhatok. Telefonon erről nem szabad beszélni. Szörnyű este. Vajon mit közölnek a pokoli híradások Londonból? Csak ez a kérdés foglalkoztat. Ezt már nem tudjuk megtakarítani magunknak. De majdcsak túl leszünk rajta. Talán gyorsabban, mint ma gondoljuk.

1941. május 14.

Tegnap: ismét egy őrült nap. Már kora reggel megkezdődnek a leghihetetlenebb riasztó jelentések és találgatások. Teljes a zűrzavar. A hírek skálája az árulástól a békejavaslatig terjed. Végre valami világos: Hess Skóciában ugrott le, ejtőernyővel. Tönkretette a gépét és kificamította a lábát. Egy paraszt talált rá, majd ezt követően a polgári védelem letartóztatta. Tragikomédia. Egyszerre lehet sírni meg nevetni is. A hivatalba megyek. Eligazítom Fritschet és Bömert. A miniszteri értekezleten kitartásra és fegyelemre intettem munkatársaimat. Pillanatnyilag abszolút csend. Semmilyen híresztelés sem hallható. A hadi helyzet: hetvenkétezer tonnát süllyesztettek el tengeralattjáróink. Itt-ott légi csaták. De ez most nem is olyan fontos. Mégis elrendelem, hogy csináljanak neki nagy hírverést. Különben őrizzük meg tartásunkat. Szörnyű az emberek hangulata. Ainringbe repülök. Onnan autóval Obersalzbergre. Útközben megint dolgozom. A Führer már vár. Elolvasom Hess leveleit, amelyeket a Führernek hagyott hátra. Zavaros összevisszaság, kisiskolás műkedvelő. Angliába akar menni, hogy megmagyarázza kilátástalan helyzetét, hogy Skóciában Lord Hamilton segítségével megbuktassa a Churchill-kormányt, és hogy olyan békét kössenek, amely megőrzi London arcát. Hogy közben Churchill azonnal letartóztathatja, az sajnos meg sem fordult a fejében. Ilyen bolond volt a második ember a Führer után. Alig hihető. Levelei kiforratlan okkultizmustól dagadnak. Haushofer professzor és felesége voltak a rossz szellemei. Mesterségesen lovalták bele ebbe a szerepbe a „nagy fiút”. Volt képe horoszkópokat és ehhez hasonló csalásokat készíttetni saját magának. És egy ilyen ember kormányozza Németországot! Mindez egészségféltésének es vegetáriánusságának atmoszférájából vezethető le. Teljesen patologikus eset. Alaposan el kellene páholni a feleségét, az adjutánsait és az orvosait. Az előző este kiadott közleményre szükség volt. Az ügyet az eszelősségére kellett visszavezetni. Másként hogyan lehetne megmagyarázni? Különösen tengelybeli barátainknak, akik különben kételkedni kezdhetnének szövetségi hűsegünkben. Azt, hogy ez Hessnek egy magánkirándulása volt, senki sem hiszi el nekünk. Hesstől ez őrült fegyelmezetlenség. A Führernél már végérvényesen elintézte magát. A Führer teljesen meg van rendülve. Ő sem takaríthat meg magának semmit. A legkeményebb szavakkal beszél róla, de számításba veszi Hess idealizmusát is. Újabb közleményt hozunk nyilvánosságra, amely egy kicsit megvilágítja a hátteret. Nagyfokú nyugtalanság tapasztalható a nép körében. Joggal kérdik, hogy lehetett egy bolond a Führer után a második ember. Egy dicsvágyó, félresikerült messiás. Nyilvánvaló, hogy idegei felmondták a szolgálatot. Az egész annyira fura és abszurd, hogy szinte hihetetlen. És ez épp most, amikor a Führer fogadta Darlan admirálist, és az előtt az elhatározás előtt áll, hogy délen megindítja a támadást. Közben tombol az ellenség visszataszító propagandája. Valóságos szökőár. Churchill azonban az igazi okokról nem beszél. Neki sincs szüksége békevitákra. Duff Cooper ismét bebizonyítja, hogy valóban műkedvelő. Nekem kellene angol propagandaminiszternek lennem, én tudnám, mit kellene tennem. Ribbentrop Rómába repül, hogy tájékoztassa Mussolinit. Hosszan megbeszélem Göringgel az esetet. Ítélete megsemmisítő. A Führer megszünteti a helyettesi hivatalt, és pártkancelláriát hoz létre. Élére Bormannt⁸ Bormann, Martin, jelentéktelen funkcionáriusságból küzdi fel magát, 1941-től a pártkancellária vezetője, 1943-tól Hitler titkára.* nevezi ki. Majd beszédet mond az állami és pártvezetők előtt. A kezdeti elképedést határtalan felháborodás váltja fel. Göring összefoglalja a hűség megnyilvánulásait. Minden a Führerhez köt most bennünket. Össze kell fognunk és ki kell tartanunk. Sokáig beszélgetek még a Führerrel. Nagyon elkeseredett. Erre igazán nem számított. Az ember mindenre felkészülhet, de egy eszelős őrült eszméire nem. Osztozom a Führer szenvedéseiben. Neki és nekünk, mindnyájunknak, tűzön-vízen át, de el kell jutnunk a csúcsra. Mivel mennem kell, szívélyesen elbúcsúzunk. Nagyon sajnálom, hogy el kell hagynom, de vár rám a lüktető Berlin. Letartóztattak Pintschet és Hess többi adjutánsát. Mindenről tudtak, ezért súlyos felelősség terheli őket. […] London és New York tombol. Jön a vihar. Most kell vigyázni. Churchill beszédet mondott az alsóházban. Ismertette a hivatalos angol jelentést az ügyről. Most majd világosabban látjuk, hová akar kilyukadni Anglia. Várnunk kell. Késő este van. Most már nem tehetünk semmit. A fekélynek érnie kell. A nép hangulatáról a biztonsági szolgálat jelentése szerint mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy örvendetes. De túl leszünk ezen is. Most csak időt kell nyernünk. Néhány hét múlva már senki sem beszél róla. Kimegyek Lankéba és mindenekelőtt jól kialszom magam.

1941. május 15.

Tegnap: szörnyű a Hess-ügy. Az országban a biztonsági szolgálat és más szervek jelentései szerint valóságos fejvesztettség lett úrrá. Érthetetlen az egész. A reakció és a Wehrmacht részben örül neki. A régi, derék párttagok szenvednek leginkább. A világsajtóra gyakorolt hatás leírhatatlan. Ha Hessnek az volt a szándéka, hogy esztelen tettével magára irányítsa a közfigyelmet, akkor ezt tökéletesen sikerült elérnie. Nem létezik olyan rémtörténet, ami itt ne került volna terítékre. London ravasz módon vár a hivatalos magyarázattal, és teret enged minden hazugságnak. De valami nagyszabású irányvonal kidolgozása még nem érzékelhető. Ha én lennék az angol propagandaminiszter, nagyobb politikai tőkét kovácsolnék ebből az ügyből. Churchill nagyon visszafogott. Állítólag személyesen akar Hess-szel beszélni. Jó hír: londoni hivatalos körök szerint Hess békét akar, de a német erő alapján. Fennáll a veszélye annak, hogy kitalált rémtörténeteket fognak rá. De ez még nem történt meg. Az USA sajtója tele van a róla szóló hírekkel. Gyerekes figura! Ismertetem az esetet a miniszteri értekezleten. Óriási csodálkozás. Kiadom a jelszót: itthon kitartás és egyelőre hallgatás, kifelé a hazugságok elhárítása és a tények homályos bemutatása. Ezután ismertetem a berlini területi vezetőkkel az esetet. Arra kérem őket, hogy megfelelő szájpropagandával próbálják ellensúlyozni a rémhíreket. […] A katonai helyzet: egyik oldalon sem történtek berepülések. Az angolok nappal bizonyos sikerrel támadják Helgolandot. Sikerül néhány hajót eltalálnunk. Bombázták Máltát. Észak-Afrikában súlyos harcok. Vichy egyhangúlag elfogadta a Führer feltételeit. Tehát mehet a dolog. Rendkívüli módon szenvedek a Hess-ügyből fakadó szégyentől. Az ember úgy érzi, mintha pofon vágták volna, és legszívesebben már az utcán sem mutatkozna. A Führer után az első ember a pártban ezt teszi. Olyan, mint egy vad álom. A párt még sokáig fog ezen rágódni. De biztos, hogy kimászik belőle. Utasítom a sajtót és a rádiót, hogy teljes erőbedobással más ügyekkel foglalkozzanak, és tegyenek úgy, mintha semmi sem történt volna. Leginkább ez segít. […] Néhány héten belül remélhetőleg már senki sem beszél erről. Egy nagy katonai siker, és az egész kisiskolás csínyt mindenki elfelejti. […] Most már bizonyos távolságtartással olvasom London rémmeséit. Félelmetes keveréke a hazugságnak, a botránynak és a valóságnak. Itt leírhatatlan visszaélés történik a jó Hess-szel. Gyerekes hiszékenysége felmérhetetlen károkat okoz nekünk. Fokozatosan rájönnek az angolok arra a trükkre, hogy a legképtelenebb hazugságokat adják a szájába. Az természetes – de ezt előre kiszámíthatta volna -, hogy ezzel szemben ő tökéletesen védtelen. A legtöbbről nem is fog értesülni. Ez egy szomorújáték. Szakadatlanul a cáfolatokon dolgozom. Ha ez így folytatódik, ki kell jönnünk az igazsággal. Bömer már ezt teszi kifelé. Az idegen nyelvű külföldi adásaink szintén. Én még várok. A Führer parancsára kiadjuk a rendeletet a húsfejadagok kismértékű, és csak a nyárra vonatkozó csökkentéséről. Reméljük, hogy ősszel már nagyobb élelmiszeralappal rendelkezünk. Tabodyval egy beszélgetés során áttekintettük az olaszországi és a magyarországi helyzetet. Késő éjszakáig jönnek a híresztelések és a riadók. Már hegy van az asztalomon a kivágott újságcikkekből. Hessre figyel a világ. Valószínűleg ő sem gondolta volna, hogy ez lesz belőle. Szörnyű, elképzelhetetlen, szörnyű!

1941. június 5.

[…] Irányelvek az O. elleni propagandához: nem antiszocialista, nem visszatérés a cárizmushoz; ne hangoztassa nyíltan az orosz birodalom szétverését, mert ellenünk hangolja a hadsereget, amely nagyorosz szemléletű; Sztálin és a mögötte álló zsidók ellen; a föld a parasztoké, de a kollektív gazdaságot egyelőre fenntartani, legalábbis a termés megmentéséig; súlyos vádak a bolsevizmus ellen, kipellengérezni a csődjét minden területen. Egyébként pedig tenni, amit a helyzet diktál. […]

1941. június 11.

Tegnap: nem volt berepülés. Valószínűleg a rossz idő miatt. A légvédelmet nagyrészt már Keletre helyeztük át.⁹ A Szovjetunió elleni támadási tervről Goebbels valamikor április elején szerzett tudomást, és azonnal elkezdte a „keleti” náci propagandakampány előkészítését (rádióadások, röplapok, plakátok minden szóba jövő nyelven).* Remélhetőleg az angolok nem veszik túl korán észre, különben nehéz napok várnak ránk. Észak-Afrikában heves állásharcok Tobruk körül. Ott valóban világháborús a helyzet. Katonáink és az olasz katonák számára Rommel legendás figura. Az olasz tisztikar igen gyatra. Rommel azonban nem sokat teketóriázik. Katonáink a sátrakban még élénken vitatják a Hess-ügyet. Éles vallási viták is vannak. A háború alatt helyesebb, ha békén hagyjuk az egyházakat. Mi mást kínálhatunk a kisembereknek, mint a vallást? Szíriában a hadi helyzet szakadatlanul változik. Az angolok nem jutnak olyan gyorsan előre, mint ahogy gondolták. A franciák erőteljesen védekeznek, de sok reményük nincs. London újabb német támogatásról hazudozik. Mi ezt élesen visszautasítjuk. Vichy bátran polemizál. Mi annyira segítünk, amennyire érdekeink megkívánják; továbbra is érdekelt szemlélők maradunk. Sztrájkok az Egyesült Államokban. Hadiüzemekben. Roosevelt szuronnyal támad a munkásokra. Demokrácia! Egy amerikai hajó elsüllyedt. Azt állítják, hogy német torpedóktól. Bizonyíték nincs. Mi hallgatunk. Nincs vitaalap. Pánik Alexandriában. Légitámadásaink megteszik a hatásukat. A rádió programját tovább színesítem. Egyre több szórakoztató műsor. A rádióműsorról írt cikkemben megmagyarázom ennek az okát. Szombaton valamennyi német adó sugározni fogja, aztán hatórás nagyszabású szórakoztató műsor. Ez majd megszabja a követendő utat. Cikkem csodát fog tenni. […] Jelentést kapok Olaszországból. Ciano befolyása ismét nő, a rendszer válsága még egyáltalán nem ért véget, a monarchia presztízse nagyobb, mint a fasizmusé, nő a németellenesség. Ezzel hálálják meg, hogy kihúztuk őket a csávából. Oechsner visszatért az Egyesült Államokból, s közli egy bizalmi emberrel: egyelőre kizárt, hogy belépnek a háborúba, még nem készültek fel, talán egy év múlva, különben Anglia Kanadából akarja folytatni a háborút. Egészen zavaros elképzelések a jövőről. Csodálkozni fognak! Az OKW-val (a hadsereg főparancsnoksága) egyeztetve, a Führer hozzájárulásával írom cikkemet az invázióról. A téma: „A krétai példa”. Meglehetősen egyértelmű. A Völkischer Beobachterben jelenik majd meg, aztán a példányokat elkobozzák. Erről London 24 órán belül értesül majd az amerikai követség útján. Ez az egésznek a lényege. Minden azt szolgálja, hogy keleti akciónkat álcázzuk.¹⁰ A cikk azt sugallta, hogy ha Kréta bevétele lehetséges volt, akkor lehetséges az invázió a brit szigetek ellen is. Igazi célja viszont abban állt, hogy elterelje a figyelmet a küszöbón álló támadásról a Szovjetunió ellen.* Most már erősebb eszközöket kell alkalmaznunk, különben úgy elkendőzzük, hogy senki sem veszi észre őket. Délután befejezem a cikket. Csodálatos lesz. A fondorlat mesterműve. A „Robin Moor” amerikai teherhajó elsüllyedése egyre nagyobb hullámokat kavar. Az USA természetesen azt állítja, hogy egy német tengeralattjáró torpedózta meg. A hajó hadianyagot szállított, s valószínűleg egy viharban süllyedt el. Kivárni! A Duce Olaszország hadba lépésének évfordulóján beszédet mond a képviselőházban. Beszámolójelentés, sok dicsekvéssel. Németországi közlésre egyet-mást ki kell húznunk a beszédből. Nagyvonalúan magának tulajdonítja a mi háborús sikereink egy részét. Az Egyesült Államok szerinte már de facto belépett a háborúba. Ez se valami okos állítás. A többi: belső használatra szánt lelkesítés. Churchill is beszélt az alsóházban. Meglehetős meakulpázás az őt ért ellenzéki támadások és bírálatok miatt. A pozíciója azonban semmiképp sincs veszélyben. Azt sem tudni, hogy ki léphetne a helyére? Elismerte, hogy ejtőernyőseink Krétán nem viseltek idegen egyenruhát. Tévesen tájékoztatták. Még egy sor hasonlóan kínos beismerés. Nem áll jól neki. A birodalom jelenlegi helyzetében azonban mindent megengedhet magának. Ez Anglia egyik ereje, bizonyos körülmények között azonban ez a gyengéjévé válhat. Dokumentumfilm Kínából. Mindenütt háború! Mikor nyugodhat meg végre ez a megkínzott emberiség?

1941. június 12.

Tegnap: […] Jelentés Besszarábiából és Ukrajnából: az oroszok hipnotizálva merednek ránk, és félnek. Tenni alig tesznek valamit. Le fogjuk rohanni őket, még kíméletlenebbül, mint a többi országot.¹¹ A keleti hadjáratot Hitler és a Wehrmacht vezetőinek azon meggyőződése alapján kezdték el, hogy a hadműveletet 4-5 hónap alatt győzelemmel befejezhetik.* A bolsevista rémálom hamar véget ér. Naumann levele a Balkánról: a térség élesen olaszellenes. Azt hiszem, az olasz ma a leggyűlöltebb nemzet Európában. A Führer jelentéktelen módosításokkal jóváhagyta „A krétai példa” című cikkemet. Megbeszélem Martinnal, Guttererrel, Fritschével, Brauweilerrel és Weiss szds.-sal a Völkischer Beobachtertől, hogyan érhetjük el a legkedvezőbb hatást. Lehetőleg minél kevesebb német és minél több külföldi olvassa. A legfontosabb, hogy az USA követsége megkapja. Így jut el leggyorsabban Londonba, s a világ közvéleményéhez. Pénteken közöljük a cikket a V. B. berlini kiadásában, ezt aztán reggel öt órakor elkobozzuk. Így zárul be a kör. A komédiát végigjátsszuk az utolsó mondatig. Nagyon ravaszul írtam meg a cikket. A sorok között sok minden olvasható. Minden kiolvasható belőle, amit pillanatnyilag el akarunk hitetni az ellenséggel. Igaz, nagy apparátust kell megmozgatni ennek érdekében, engem is ér némi presztízsveszteség, de úgy gondolom, megéri. Nagy lelkesedéssel dolgozunk az akción. Minden a legnagyobb rendben megy. Az ellenség nem foghat gyanút. Tauberttel és Titellel megbeszéljük a Keleten követendő taktikát. Szervezetileg minden rendben folyik. Az Angliával foglalkozó részleget folyamatosan feloszlatjuk. […] Új szervezet létrehozása a röpcédulaszórásra. Most már rendben. Harmincmillió röpcédulát nyomtatunk. Az állami nyomdában. Ezeket negyvenöt katona csomagolja, akik az akció megindulásáig nem hagyhatják el az épületet. Az árulás lehetetlen. Fantasztikus méretű akció, és senki nem sejt semmit. Glasmeierrel kidolgozzuk az új rádióprogramot. Most már alapvetően a szórakoztatáson a hangsúly. Feloldjuk a tánctilalmat is. Mindezt álcázásból. Szombaton a rádió kizárólag könnyű, de tartalmas menüt kínál. Studentkowski sajnos nem alkalmas politikai kommentátornak szász akcentusa miatt. Megint valaki mást kell keresni. […]

1941. június 14.

Tegnap: megjelent a cikkem a Völkischer Beobachterben; bombaként hatott. A V. B.-t az éjszaka folyamán elkobozzák. A telefonok szakadatlanul csengenek. A hatás egyszerre érződik bel- és külföldön. Minden tökéletesen megy. Nagyon boldog vagyok. Itt a nagy szenzáció. Az angol adók már közlik: felvonulásunk Oroszország ellen pusztán blöff, hogy leplezzük inváziós előkészületeinket. Ez volt az egész akció célja. Egyébként a külföldi hírpolitikában teljes a zűrzavar. Az ember már alig ismeri ki magát. Az oroszok láthatólag semmit sem sejtenek. Úgy vonulnak föl, ahogy megálmodtuk: nagy tömegekben, ahogy könnyű foglyul ejteni őket. Mindenesetre az OKW nem leplezheti már sokáig igazi szándékait, hiszen félreérthetetlen katonai lépésekre is szükség van. Gutterer vissza akarja hívni moszkvai sajtóattasénkat, hogy Taubert rendelkezésére álljon. Megtiltom. Ennyire feltűnően mégsem lehet. Winkelnkempernek titkos utasítást adok, hogy az Anglia számára készült adásban olvassanak be egy angol értékelést az invázióról, majd hirtelen szakítsák meg az adást. Mintha a cenzúra közbelépett volna. Ez is hozzájárul majd a riadóztatáshoz. Churchill beszédet mond Londonban az emigráns kormányoknak. Ott van az egész banda. A beszéd csupa átok, szitok ellenünk. Ez is jelzi, hogy rosszul áll a szénája. Már nemigen tud úrrá lenni az idegein. Gyönyörű hajónkat, a „Lützowot” légi torpedótalálat érte. Reméljük, hogy elkormányozható egy norvég kikötőbe. Nyilvánvaló, hogy nem mértük fel helyesen a légi torpedók hatását. Az angolok újabb és újabb sikereket érnek el velük. Bengázi bombázása. Egy szállítóhajót eltaláltak. Számos légvédelmi üteg és sok hadianyag megsemmisült. Egyre nehezebb az utánpótlás eljuttatása Észak-Afrikába. Ismét bombázzák a Ruhr-vidéket. Jelentős károk, mintegy negyven halott. Kelet-Poroszországban olyan nagy a csapatkoncentráció, hogy az oroszok megelőző légitámadása a legsúlyosabb veszteségeket okozhatná. De nem fognak támadni. Ahhoz gyávák. Bizony bátorság kell, hogy valaki megnyerjen egy háborút. Hosszú megbeszélés Guttererrel, Fritschével, Martinnal és Hadával. Végigjátsszuk a komédiát a Völkischer Beobachter elkobzása ügyében. Az egész minisztérium nagyon szomorú, hogy ilyen súlyos „hibát” követtem el. Nem megyek el a sajtókonferenciára sem. Ennek jelentős demonstratív hatása van. Ezalatt új szignálokat próbálok ki a rendkívüli jelentésekhez. […] Heiduschke zlj. parancsnokának levele. Bátran halt meg. Fejlövés! A zászlóalj hősi halottainak temetőjében nyugszik Krétán. Szegény fiú! Mit nem adnék érte, ha visszakaphatnám. A hírek szerint Harald jól megállta a helyét. Felterjesztették a Vaskereszt I. osztályára. Magdával együtt nagyon örülök ennek. A fiú tehát úgy viselkedett, ahogy vártuk. A Führer visszatért Berlinbe. Nem tudok találkozni vele; majd belefulladok a megbeszélésekbe, beszédekbe, aktákba, határozatokba. Egy keveset dolgoztam a könyvemen, hogy rövidesen nyomhassák. A munkaerőhiány miatt ez manapság sokáig tart. Cripps Moszkvából Londonba utazott. Londonból csak úgy özönlenek a rémhírek a világba. Mind Oroszországról. Elég pontosak. Általában hisznek abban, hogy ez csak blöff vagy zsarolás. Mi semmire sem reagálunk. Moszkva formális cáfolatot ad ki: nincs tudomása a birodalom támadási szándékáról. Csapatmozdulatainknak más a céljuk. Moszkva egyébként semmit sem tesz az állítólagos támadási szándék ellen. Nagyszerű! A cikkem Berlinben nagy szenzáció. Csak úgy áradnak a táviratok minden fővárosba. A blöff tökéletesen sikerült. A Führer nagyon örül, Jodl el van ragadtatva. […]

1941. június 16.

Tegnap: a nagy téma: Oroszország-Németország. Nem hisznek a TASZSZ-cáfolatnak. Találgatások, hogy mit jelent a cikkem a Völkischer Beobachterben. Minden híresztelés Londonból származik. Láthatólag állásfoglalásra akarnak kényszeríteni bennünket, de ezt semmiképpen sem tudják elérni. Fagyosan hallgatunk. Így az ellenség nem láthat be a kártyáinkba! Közben megszakítás nélkül folytatódnak a katonai előkészületek. Javaink zárolása az Egyesült Államokban nem jelentős. Van rá lehetőség, hogy ellentételként ennek huszonötszörösét megszerezzük. Szakértőink már dolgoznak ezen. Roosevelt nyilvánvalóan csak provokálni akar. Láthatólag ő is kezdi elveszíteni a fejét. A „Robin Moor” ügyét mégiscsak jobban dramatizálják az USA-ban, mint eleinte sejteni lehetett. Sumner Welles hazug közleményt ad ki az esetről. Tengerészeti szakértőink dolgoznak a megfelelően éles válaszon. Azt hiszem, az amerikaiak csak azért verik a nagydobot, hogy egyáltalán csináljanak valamit. Jelenleg nincs komoly veszély, hogy hadat üzenjenek nekünk. Horvátország Velencében csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. Kevés angol berepülés Nyugat-Németország fölé. Mi is csak korlátozott mértékben támadjuk Anglia déli és keleti partjait. Meglepő, hogy most, amikor némiképp akadályozva vagyunk, az angolok mennyire passzívak. Egyik tengeralattjárónk 30 000 tonnát süllyeszt el. Súlyos légi harcok Tobruk felett. Ez a nyomorult fészek változatlanul tartja magát. Nagyon súlyosak a harcok ebben a térségben. A Földközi-tengeren súlyos találat ért egy angol cirkálót. Ley meghirdette az újonnan bevezetendő nyugdíjrendszer szabályait. Ez jelenleg lélektanilag káros. Túl sokat ígérünk, amit egyelőre nem tudunk teljesíteni, s ezzel csak vitákat szítunk és fölkeltjük az étvágyat. Jobb lenne csak az alapelvekről beszélni s nem foglalkozni ennek a kényes kérdésnek a részleteivel. Egész nap esik. Ez igen alkalmassá teszi ezt a vasárnapot, hogy bezárkózzam a négy fal közé és zavartalanul dolgozzam. Ursel jön látogatóba, így Magdának is van valami elfoglaltsága. Hírt kapok Haraldról: csodálatosan viselkedett, csak dicséretet hallani róla. Ennek mindnyájan nagyon örülünk. Délután a Führer a birodalmi kancelláriába hívat. A hátsó bejáraton keresztül kell mennem, hogy ne tudjanak róla. A Wilhelmstrassét szakadatlanul figyelik a külföldi újságírók. Tehát vigyázat! A Führer nagyszerűen néz ki, igen melegen fogad. Nagyon élvezte a cikkemet. Újabb lélegzetvételhez juttatott bennünket a lázas előkészületek során. A Führer részletesen elemzi a helyzetet: Oroszországot azonnal megtámadjuk, amint a hadsereg felvonult. Ez körülbelül egy héten belül várható. Görögországban jelentős anyagi veszteségeink voltak, ezért tart az akció valamivel tovább. Szerencse, hogy az időjárás viszonylag rossz volt, s a gabona még nem érett meg Ukrajnában. Így van rá remény, hogy a javát mi aratjuk le. A támadás méretei mindent felülmúlnak majd. Alighanem ez lesz a legnagyobb a világtörténelem során. Napóleon példája nem ismétlődhet meg. Már a támadás reggelén tízezer löveg ontja majd a tüzet. Bevetjük azokat az új, nagy kaliberű ágyúkat, melyeket a Maginot-vonal ellen szántunk, de ott nem használtunk fel. Az oroszok a határon tömörülnek: ez számunkra a legkedvezőbb. Ha szétszóródnának az országban, nagyobb veszélyt jelentenének számunkra. Mintegy 180-200 hadosztállyal rendelkeznek, talán valamivel kevesebbel, mindenesetre körülbelül ugyanannyival, mint mi. Anyagi és személyi erő szempontjából nem lehet őket hozzánk hasonlítani. A támadás egyszerre több helyen indul. Az orosz csapatokat simán felgöngyölítjük. A Führer mintegy négy hónapra becsüli a háború időtartamát, én kevesebbre. A bolsevizmus úgy omlik majd össze, mint egy kártyavár. Olyan diadalmenet vár ránk, amilyen még sohasem volt. Cselekednünk kell. Moszkva szeretne kimaradni a háborúból, amíg Európa elfárad és kivérzik. Sztálin akkor akar majd cselekedni, hogy bolsevizálja Európát, s akkor akarja megindítani hadait. Ezt a számítását fogjuk keresztülhúzni.¹² Később Hitler azt állította, hogy Sztálin támadást készített elő, és a Wehrmacht csupán ezt előzte meg.* Az akciót, amennyire emberileg lehetséges, a legalaposabban előkészítettük. Annyi biztosítékot építettünk be, hogy a kudarc egyenesen elképzelhetetlen. Az akciónak nincsenek földrajzi határai. Addig harcolunk, amíg megsemmisítjük az orosz hadsereget. Japán a szövetségesünk. A hadműveletre ebből a szempontból is szükség van. Tokió mindaddig nem fordulna az Egyesült Államok ellen, amíg a hátában ott van Oroszország. Oroszországot tehát emiatt is meg kell semmisítenünk. Anglia szeretné, ha Oroszország, mint a jövő reménye, megmaradna Európa számára. Ez volt Cripps küldetésének célja Moszkvában. Ez még nem sikerült nekik. […] Oroszország viszont megtámadna bennünket, ha meggyengülnénk, s akkor létrejönne a kétfrontos háború, amit ezzel a megelőző akcióval megakadályozunk. Csak így fedezhetjük a hátunkat. Szerintem az oroszok harci ereje igen csekély, még csekélyebb, mint ahogy a Führer gondolja. Ha volt és van olyan akció, amelyben biztosak lehetünk, akkor ez az. Meg kell támadnunk Oroszországot, hogy felszabadíthassuk erőinket. Egy le nem győzött Oroszország állandóan százötven hadosztályt köt le, holott ezekre az emberekre égetően szükségünk lenne a hadiiparban, amit fejlesztenünk kell, hogy megvalósíthassuk fegyverkezési, tengeralattjáró- és repülőépítési programunkat. Akkor az Egyesült Államok sem lehet már ránk veszélyes. Kellő mennyiségű anyag, nyersanyag és gép rendelkezésünkre áll a háromműszakos termeléshez, de nincs elég munkaerő. Ha Oroszországot legyőzzük, egész évjáratokat leszerelhetünk, és építhetünk, fegyverkezhetünk, felkészülhetünk. Csak ebben az esetben kezdhetjük meg légierőnk nagyvonalú támadását Anglia ellen. Az invázió amúgy is igen kockázatos. Ez azt jelenti, hogy más lehetőséget kell találnunk a győzelemre. A következőképp kell eljárnunk: egészen szokatlan utat választunk, s ezúttal más lemezt játszunk: nem vitatkozunk a sajtóban, mély hallgatásba burkolózunk, és az X napon egyszerűen rajtuk ütünk. Nyomatékosan ajánlottam a Führernek, hogy ezzel kapcsolatban ne hívja össze a birodalmi gyűlést. Ez romba döntené egész fedőtervünket. Elfogadja javaslatomat, hogy az adott pillanatban rádión szóljunk az országhoz. Nagy titokban már most röpcédulákat nyomtatunk. A nyomdászokat és a csomagolókat a támadás kezdetéig védőőrizetben tartjuk. Így tökéletesen biztosíthatjuk az akció titkosságát. A hadjárat célja nyilvánvaló: a bolsevizmust meg kell semmisíteni, s ezáltal kiütjük Anglia kezéből az utolsó, a kontinensen még számításba vehető szárazföldi fegyvert. A bolsevista mérget ki kell irtani Európából. Ez ellen Churchill és Roosevelt sem nagyon tiltakozhat. Esetleg javasoljuk a német püspöki karnak, hogy harcunkat, mint Istennek tetszőt, áldják meg. Oroszországban nem állítjuk vissza a cárizmust, hanem ellentétben a zsidó bolsevizmussal, megvalósítjuk az igazi szocializmust. Minden régi nácinak mély elégtételül szolgál majd, hogy ezt megérhetjük. Az Oroszországgal való együttműködés tulajdonképpen mindig szégyenfolt volt a becsületünkön. Ezt most lemossuk. Most majd megsemmisítjük azt a hatalmat, amely ellen egész életünkben harcoltunk. Ezeket mondtam a Führernek, aki tökéletesen egyetértett. Szóltam egy jó szót Rosenberg érdekében is, akinek életművét ez az akció igazolja majd, és elégtételt jelent neki. A Führer azt mondta: igazunk van-e vagy sem, győznünk kell. Ez az egyetlen lehetőség. És ez a lehetőség igaz, erkölcsös és szükséges. És ha győzünk, ki kérdezi majd, hogy milyen eszközökkel? Egyébként is annyi van már a rovásunkon, hogy győznünk kell, különben egész népünket, elsősorban bennünket és mindazt, ami számunkra kedves, eltörlik a föld színéről. Munkára fel! A Führer megkérdezte: mi a nép véleménye. Tudomásul vették a szerződést Oroszországgal, de ha felszólítjuk őket, bátran harcolnak majd. Az orosz adókat erőteljesen zavarni fogjuk. Katonáinknak most lesz először alkalmuk, hogy személyesen megismerkedjenek a munkások és parasztok hazájával. Bizonyos, hogy valamennyien vad antibolsevistaként térnek majd haza. Ezt a pestist kiégetjük Európa testéből. Az idő megérett. A TASZSZ-cáfolat, a Führer véleménye szerint, csak a félelem szüleménye. Sztálin retteg attól, ami következik. Hamis játékának véget vetünk. Az ország gazdag nyersanyagkincse pedig a miénk lesz. Ezzel egyszer s mindenkorra véget vetünk Anglia reményének, hogy blokáddal tönkretehet bennünket. És akkor igazán elkezdődik majd a tengeralattjáró-háború. Anglia összeomlik. Olaszországot és Japánt most már értesíteni fogjuk, hogy szándékaink szerint július elején ultimátumszerű követeléseket intézünk Oroszországhoz. Ez rövidesen szóbeszéd tárgya lesz. Így ismét nyerünk néhány napot. A Dúcéval még nem ismertettük a tervezett hadművelet mértékét. Antonescu valamivel többet tud. Románia és Finnország a szövetségesünk lesz. Tehát rajta. Ukrajna gazdag termőföldjei csábítóak. A katonai vezetők, akik szombaton voltak a Führernél, mindent kiválóan előkészítettek. Propagandagépezetünk készen áll és vár. Mesterművet fogunk létrehozni. A Führer elmondta nekem a krétai akció részleteit. Beszámoltam neki Harald bátor magatartásáról, aminek igen örült. Változatlanul nagyon szereti a fiút. Krétát el kellett foglalnunk, hogy az angoloknak ne legyen légi támaszpontjuk Olaszország ellen. Az olaszok ugyanis nem olyan ellenállóképesek, mint a mi népünk. Lehet, hogy Törökországot is szétverjük, hogy könnyebben juthassunk el Egyiptomba. Kréta szigete mindenesetre a miénk, a súlyos áldozatok meghozták gyümölcsüket. Anglia ellen természetesen nem ismételhetjük meg ezt a nehéz kísérletet. Beszámoltam a Führernek Jannings római sikeréről. Még egyszer megfontolja, nem vetíthetjük-e rövidítés nélkül az Alcazar című filmet. A selyemgubógyűjtő akciót a Führer egyelőre el akarja halasztani. Most nem szabad semmi feleslegessel terhelni a népet. Erőinket az egyetlen nagy célra kell összpontosítani. Mindent a legalaposabban elő kell készítenem. Szükséges, hogy állandóan különböző híreszteléseket terjesszünk – béke Moszkvával, Sztálin Berlinbe jön, most már az invázió következik -, hogy elkendőzzük, ami következik. Egy ideig remélhetőleg még lesz hitelük ezeknek a híreknek. Igyekszem mindent megtenni, ami tőlem telik. A Führer leírhatatlan feszültségben él. Ez mindig így van, amikor akcióra készül. De azt mondja, amikor a támadás megkezdődik, teljesen megnyugszik. Így igaz: ennek már számtalanszor tanúja voltam. Az utolsó filmhíradók különösen tetszettek a Führernek. Szerinte ez a leghatásosabb eszköz a nép nevelésére és vezetésére. Ez valóban így van. Még beszélgettem a Führerrel napi kérdésekről, magánügyekről stb., majd késő délután titokban távoztam a hátsó ajtón. Szakad az eső. A Führer meghatottnak látszik, amikor elbúcsúzom. Nagy pillanat ez számomra. Áthajtok a parkon, a hátsó kapun, majd a városon, ahol az emberek békésen sétálnak az esőben. Boldog emberek, akik semmit sem tudnak a gondjainkról, s csak élik mindennapos életüket. Érettük, mindnyájukért dolgozunk és harcolunk, s vállalunk minden kockázatot. Hogy a német nép éljen! Schwanenwerder. Mindenkinek a lelkére kötöm, hogy ne szóljanak senkinek egy szót se a Führernél tett titkos látogatásomról. Ez csak nyugtalanságot okozna. Aztán folytatom a munkámat. Az eső veri az ablakokat. Borzasztó ebben az évben a június!… A szó szoros értelmében orránál fogva vezetjük az úgynevezett világközvéleményt. Roosevelt folytatja javaink lefoglalását. Ez csak jó nekünk… A rádióban vidám zene. Ez is a félrevezetés egyik eszköze. Még egyszer utasítást adok minden bel- és külföldi hírközlő szervnek, hogy Oroszországgal nem foglalkozhatnak. Ez most már tabu az X napig. Este híradó. Jó… Természetesen semmi háború. Ezt tudjuk… Már nem kell sokáig várni, amíg bekövetkezik. Aztán újra lesz dolgunk. Nagy napok várnak ránk. Készüljünk fel rájuk! Tehát…

1941. június 19.

Tegnap: angol berepülések a Rajna- és a Ruhr-vidékre. Jelentős kár nem volt. London hatalmasra fújja fel az ügyet. Úgy tesznek, mintha egész hadiiparunk romokban heverne. Semleges szemtanúkkal bizonyítom az ellenkezőjét. Most valamit tennünk kell, hogy átvészeljük a hátralévő rövid időt. Az egyik berepülési kísérlet során huszonegy angol repülőt lövünk le a Csatorna felett. A teljes veszteségarány 37:3. Súlyos angol kudarc. Észak-Afrikában is elhárítottuk az angol támadásokat, az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett. Többek között mintegy kétszáz harckocsit. Csapataink harci szelleme minden dicséretet megérdemel. Szíriában Dentz tábornok ellenoffenzívát indít. Az angoloknak… vissza kellett vonulniuk. London fekete napjai. Gondoskodunk róla, hogy ne érjenek véget. Szíriával egyelőre nem sokat törődünk. Nem akarunk ott lehorgonyozni. Az Egyesült Államok továbbra is provokál. Megtettük a megfelelő ellenintézkedéseket. Mindent mégsem tűrhetünk el. Egyébként ezt az USA-ügyet sem dramatizáljuk. Ezzel csak Rooseveltnek tennénk szívességet, aki azért provokál bennünket, hogy választ kapjon. Csak azért sem! Egyelőre nyolcszázezer röplapot kell gyártanunk a katonáink számára. Az akciót a legnagyobb titoktartás mellett hajtatom végre. A nyomdát körülzárja a Gestapo, az X napig a munkások sem hagyhatják el, addig ellátjuk őket, s hálóhelyet biztosítunk számukra. A röplapokat becsomagolva adjuk át a Wehrmachtnak; tiszti felügyelet alatt fogják a frontra továbbítani. Csak az akció reggelén osztják majd szét a századoknak. Az eljárás igen bonyolult, de csak így lehet biztosítani a teljes titoktartást. Még egyszer figyelmeztetem az egész minisztériumot a titoktartásra. Ez a jelentős siker legfőbb záloga. A biztonsági szolgálat új jelentése: az egész ország feszültséggel teli. A légkör szinte erőszakkal követeli a feloldást. De már nem sokáig kell várni. […] Az új bunker megtekintése. Az építkezés jó ütemben halad, rövidesen kész lesz. Egyébként csak munka és feszültség. Londonban tetőpontjára hág a bizalmatlanság. Az ellenség lassanként világosabban látja az orosz kérdést. Ezt nem lehetett elkerülni. Oroszországban a hadiflotta ünnepére készülődnek. Szép kis kudarc lesz. Tengeralattjáróink 32 000 tonnát süllyesztettek el. Szíriában újabb francia előnyomulás. Az angolok – tekintettel észak-afrikai vereségükre – meg sem szólalnak. Közzétesszük, hogy térképeket zsákmányoltunk, melyeken a támadási célpont Derna volt. Ez jól hangzik. Ismét fekete napok Londonban. Ezekben nem lesz hiány az elkövetkező időkben sem. Közzétesszük a belgrádi hamis játék dokumentumait. Jó, hogy kifüstöltük ezt a politikai bűnbarlangot. Az angolok melldöngetve nyilatkoznak a Ruhr-vidéki bombázásokról. Hamarosan elmegy majd a kedvük az angol uraknak az efféle dicsekvéstől. Közzétesszük a német-török megállapodást. Ez az első bomba. Következnek a többiek. Az új híradó kész. Jó, anélkül, hogy közvetlenül foglalkozna a háborúval. Megnézek még néhány próbafelvételt, de ezek nem felelnek meg. Milyen langyos éjszaka! Sokáig fennmaradok és olvasok.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!