Goebbels Napló

1940

(idézet: Goebbels Napló – Ormos Mária)

2

1940. április 26.

Tegnap:[…] A katonai helyzet örömteljesen alakul. Bár Narvikban túlságosan előretolt állásokban harcolnak csapataink. Oslo térségében viszont gyorsan haladunk előre. Ott az angolok az összeomlás előtt állnak. Híradásainkban még nem említjük őket, hogy aztán hamarosan az egészet kiteregethessük. Ez nagy meglepetés lesz. A norvégek már alig tanúsítanak ellenállást. A király egy egész enyhén fogalmazott levelet küldött a közigazgatási intézőbizottságnak. A rémisztgetéseknek és uszításoknak majdnem mindenütt erővel véget vetettünk. Az angoloknál megsemmisítően kompromittáló iratokat találunk. Épp most vizsgálják és értékelik. Majd megfelelő tálalásban nyilvánosságra is hozzuk. Terboven jelentése nagyjában megegyezik Müllerével. Quisling jóakaratú, de tehetetlen. Egy időre maradjon nyugton, aztán esetleg valamikor ismét előszedhetjük. Terboven a megbékélést szorgalmazza. A lakosság lojálisan viselkedik. Nem tervezünk komolyabb beavatkozást. A rádiókészülékeket viszont elkobozzuk. Rövidhullámú adókat kell északra küldenünk. […] A norvég nép ritkán tapasztalt közönybe süllyedt. Még egy súlyos katonai vereség, aztán vége a mesének. […] A Führernél. Ő is rendkívül előnyösnek ítéli a katonai helyzetet. Egy új Gallipoli van előkészületben az angolok számára. Ez elképzelhetetlen lenne. Ezzel akkora előnyt szerzünk, amilyet nem szabad lebecsülni. A Führer részletesen beszámol az angoloknál talált dokumentumokról. Hihetetlen. Drontheimben sportra rendezkedtek be. Ehhez mindenkinél ötven lőszer volt! A parancsnokság a kórházban. Ez Churchillre vall! Ez az anyag néhány hétre elég lesz nekünk. Az angolok, most már teljesen világosan látjuk, buták és rövidlátóak. Ugyanaz a típus, mint amilyenekkel szemben álltunk a hatalomért folyó harcban. Ezekkel elbánunk!²⁴ Ettől kezdve megfigyelhető Hitler szisztematikus törekvése arra, hogy egykori belpolitikai sikereiből következtetést vonjon le a háborús győzelem bizonyosságára.* Két napon belül nyilvánosságra hozzuk az egész anyagot. Az angolok összeköttetése harcoló csapataikkal teljesen megszakadt. Ebből … lesz. Szinte hihetetlen, mennyire rossz a propagandájuk. Ugyanolyanok, mint korábban a polgári pártok. Elvből társadalomellenesek. A munkás fogja be a száját. Szeretik eltaposni az embereket, de hamarosan őket tapossák el. A Führer példákat idéz a mi párttörténetünkből. A mi akkori ellenfeleink ugyanolyanok voltak, mint ma az angolok. És ezeket ugyanúgy le fogjuk győzni, mint ahogy legyőztük azokat. A Führer megemlíti, hogy egyszerű katonaként az első világháborúban mennyit szenvedett a császári kormány elmaradott propagandája miatt. A haragtól néha sírni tudott volna. Most mi ezt másképp és sokkal jobban csináljuk. Példát mutatunk a világnak hadvezetésünk szellemi fölényéről. […] Megnéztem az új zsidófilmek munkakópiáit. A „Rothschild” jó, a Harlan-féle „Jud Süss” Krauss-szal és Mariannal pedig kiváló.²⁵ 1940-ben a nácik az itt említett kettő mellett „Der Ewige Jude” (Az örök zsidó) címen egy harmadik antiszemita filmmel is előálltak, mindhárom arra volt hivatott, hogy pszichológiailag előkészítse a Goebbels-naplóban már korábban megjelent törekvést a zsidók teljes kiirtására, az ún. Endlosungra.* Harlan most egy új Friderikus-anyagot akar csinálni. … Késő este még érdekes felvételeket láttunk Narvikról.

1940. május 9.

Tegnap: riadónk lángot gyújt az egész világon. A Balkánon kiéleződött a helyzet. Hollandiában biztonsági intézkedések, telefontilalom és a szabadságolások leállítása. Londonból kelt riasztó hírek az USA-ban. A Földközi-tenger térségében növekvő idegesség. Lassan tehát elkezdődik. Nekünk jó! Narvikban ismét előnytelenné vált a helyzetünk. Vajon ki tudunk tartani? Chamberlain katasztrofális beszédet mond.²⁶ A brit miniszterelnök elismerte, hogy a béke fenntartására irányuló politikája nem vezetett eredményre. Támogatottsága megcsappant; másnap a király Churchillt nevezte ki miniszterelnökké.* Az egész világ elítéli. Aztán itt van még Ironside egészen balga beszéde. Egy sor érvet adnak a kezünkbe. Kíméletlenül felhasználjuk őket a sajtóban és a rádióban. Az angol titkosadón hamis népszavazások. Ennek lesz hatása. Megkapom a beszámolót Mussolininek a Palazzo Veneziában mondott beszédéről. Nagyszerűen érvelt, teljesen mellettünk és a háborúba való belépés mellett. Csak a megfelelő órára vár. Tehát! […] Terbovennel Norvégiáról. Lassan úrrá lesz a helyzeten. Egy őrült repülőőrnagy rengeteg nehézséget okozott neki Dortheimben. A norvégok lojálisan dolgoznak. Kedélyes nép. Keveset dolgoznak. Szociális beállítottságuk jó. A germánok csak öregségükre. A közigazgatási intézőbizottság szeretné felvenni a kapcsolatot a királlyal. Ő is szeretné, de még nem teheti. Quisling teljesen kikapcsolva. Kap majd még egy esélyt. Segítségünkkel megszervezheti a pártját. Propagandaszakemberként Winkelnkempert küldöm hozzá. Pénzre is szüksége lesz. Terboven panaszkodik a sok különmegbízottra, akiket a nyakára küldtek. De ő megszabadul tőlük. Jó lenne, ha egyszer én is ilyen feladatot kapnék: teljes függetlenség; mindent elölről kezdeni. Terboven nagyon erőteljesen és ügyesen végzi a feladatát. Lipperttel és Görlitzcel Berlin ellátásának a kérdéséről tárgyalunk. Ha kell, akár erő és pimaszság árán is, de eredményeket kell felmutatnunk. Nem tudom tovább eltűrni, hogy Berlinben rosszabb legyen az ellátás, mint bármelyik más városban. A Führernél. Norvégiában hatalmas zsákmányt szerzünk az angoloktól. Ismét megbüntettük Chamberlaint a hazudozásaiért. A Führer már csak viccelődik felette. Az egész világ számára nevetséges figura lett. Olyan angol karikatúrákat látunk róla, hogy halálra nevetjük magunkat. A Führer szerint talán mégis sikerül Narvikot felmentenünk. A kérdés csupán az, hogy képesek vagyunk-e ott egy repülőteret építeni. Norvégiában különben a helyzet világos. Ez az ország most már a miénk. Ki akarja valamikor még elvenni tőlünk? A norvégek a háború folyamán egyetlenegy aljasságot sem követtek el. Ellentétben Lengyelországgal. Persze a norvégek is germánok, a lengyelek viszont egy darab elrontott Ázsiát képviselnek. Épp ezért a Führer szabadon akarja engedni a norvég hadifoglyokat. Ez nagyon hatásos cselekedet lesz. Himmler beszámol a lengyel kormányzóságról. Elsősorban a zsidókról. Csupa selejt. Vasfegyelmet kell közöttük tartani. Az igazgatási ügyeket részben maguk intézik, s a legkegyetlenebb elnyomást gyakorolják a saját fajtájuk felett. Ilyenek a zsidók, és ilyenek is maradnak örökké. A Führer dühös, mert valaki gyermeteg módon megengedi, hogy a németekkel együtt dolgozzanak. Külön, elválasztva kell őket dolgoztatni, mert bemocskolják a többiek erkölcsét. Darré komolyan segíteni akar Berlin ellátásának megszervezésében. A legfőbb ideje. Stepanek színész rémtörténeteket közöl rólunk az angol sajtóban. Növekszik a riadalom Hollandia körül. Félreérthetetlen cáfolatot adunk ki. De London megint csak megértette, hogyan kell teljesen más témákra terelni a figyelmet. A Labour Party kemény ellenzéke Chamberlainnek. De még bizonytalan, hogy sikerül-e őt megbuktatnia. Se közel, se távol nem látni az utódját. [….] Vorosilovot felmentették parancsnoki beosztásából. Mi van ott? Nyilván Finnországgal van összefüggésben. Erősödő vihar Chamberlain ellen. Az alsóház tombol. Chamberlain keserű órákat él át. A legélesebb támadást Lloyd George intézi ellene. De ő is túlságosan öreg már. A demokrácia nagy dilemmája. Ismét nyugodtan mehetünk aludni.

1940. május 10.

Tegnap Churchill az alsóházban nagyon sovány beszédet mondott. Csapásaink alatt, úgy látszik, neki is kifogy a lélegzete. Lord Halifax a felsőházban bejelentette, hogy Londonnak másutt van szüksége a Norvégiában harcoló csapatokra. Ebből nagy felhajtást csinálunk a sajtóban. Az alsóházban, a sok tartózkodó szavazat miatt, Chamberlain gyakorlatilag kisebbségbe került. Ennek ellenére maradni akar, hogy átalakíthassa a kormányát. A mi érdekünk is az, hogy maradjon. Az Angliának szóló rádióműsorainkban alaposan ki is használjuk az ügyet, ide értve a beszédeket is. Magyarországról jövő beszámoló: zsidóbarát, alapjában véve németellenes, de kifelé sunyi-hízelgő. Még nem tudják, ki mellé álljanak. Talán, aki a legtöbbet ad? Tipikus magyar magatartás. Hírek jönnek délkeletről és a Közel-Keletről. Weygand tábornok hadseregét egy kicsit túlértékelték. Törökország vezetői teljes mértékben London mellett állnak. Megvesztegetett emberek, saját népüket árusítják ki. De nem hiszem, hogy bármi veszélyt jelenthetnének a mi számunkra. Megpróbálunk eljuttatni Narvikba egy század hegyivadászt. Remélhetően a légierő segítségével sikerül. A Führer, joggal, nem akarja feladni Narvikot. Mindent elkövet, hogy ott a vereségünket megakadályozza. A kövér Wagner kisasszony aljas cikket ír a Führer ellen a londoni sajtóban.²⁷ A zeneszerző unokája, Friedelind Wagner.* Mégpedig azzal a szándékkal, hogy Olaszország szembeforduljon velünk. A Führernek Mussoliniról mondott véleményét idézi, hogy dühbe gurítsa a Ducét. Biztos, hogy ebben egy angol propagandistának is benne van a keze. Ez a kövér bestia komplett hazaárulást követ el. A legrosszabb hazai nevelés terméke. Pfuj, az ördögbe is! Az állomáson Pavolinit fogadom.²⁸ Pavolini, Alessandro, olasz fasiszta vezető, 1939-től népművelődési miniszter, 1943-tól tagja a salói bábkormánynak.* Túlzó udvariassággal. Legyen szemmel láthatóan megtisztelve. Észre is veszi és örül neki. Rendes, rokonszenves ember, de sajnos nem Alfieri. Mint nagykövet azonban többet használhat nekünk. Az első megbeszélésünk délben. Időszerű témákról beszélgetünk; arról, hogy akár telefonon, akár személyesen hogyan tudunk állandó kapcsolatban lenni egymással. Okos, energikus ember, utálja a bürokráciát, de nem annyira simulékony, mint Alfieri. Beszámol az olaszországi előkészületekről. A nép morálisan kész a háborúra, gazdaságilag és katonailag azonban még nem. Ennek ellenére Mussolini eltökélt szándéka, hogy megfelelő időben belép a háborúba. Ezt a Palazzo Veneziában mondott beszédében is megerősítette. A beszéd számomra bizalmasan eljuttatott tartalma összecseng az általa közöltekkel. A királyi udvarban és a Vatikánban vannak még kötekedő csoportok. A Vatikán mindig is az ellentétes oldalon állt, és bizonyos fokig tüske a fasizmus híveinek körme alatt. A nép és a vidéki papok azonban másként gondolkoznak. A sajtó pontosan Mussolini gondolatait adja vissza. Farinacci²⁹ Farinacci, Roberto, olasz fasiszta vezető, 1924-26-ban párttitkár. A „radikális” fasiszta szárny hangadója, a németbarát politika híve. Mussolini megbuktatása után Németországba menekült, az új Mussolini-bábkormányban azonban nem kapott helyet, mert a németek hibásnak találták 1943 júliusi szereplését.* cikkét is ő hagyta jóvá. A Vatikán-kérdés megoldása mindenképpen a háború utánra marad. Az olasz sajtó sokrétűsége szándékos. Mussolini a többszólamú zenekart kedveli. Világossá teszem számára, hogy a bizonyítás órája elérkezett. Aki most nem örököl semmit, ne is számítson rá többé. Ezt ő is belátja. Azt hiszem, nagy lépést tettünk előre. Legalábbis az a benyomásom, hogy Pavolini most már pontosan tudja, miről van szó, és hogy a fejlődés dinamikája mennyire sürgeti a döntést. Délben kis hadireggelin veszek részt a Kaiserhofban, ahol megismerek egy csomó embert. Speer Berlin újjáépítésének néhány modelljét mutatja meg Pavolininek. Csak egy kis válogatást. Majd megnézzük még az idegenforgalmi hivatal épületének az újjáépítését. Közben persze a politikáról esik szó, egy pont körül keringünk; a kulturális bizottság terveiről stb. Rövid pihenő. Kint gyönyörű tavasz. Még feldolgozom a napi adagomat. Este a Staatstheaterben Mussolini „Cavour”-ját nézzük meg. Az első résznek van néhány kiemelkedő pontja, a másodikat csak összefércelték. Vége pedig egyáltalán nincs. A Duce nyilvánvalóan jobban ért a történelem alakításához, mint dramatizálásához. Az előadás nagyon jó. Különösen Krauss, Cavour szerepében. Sokan vannak jelen, köztük Göring is. Zúgó taps, harsány fogadtatás. Jól van ez így. Színház után a repülők házában fogadás. Megelégedéssel veszem észre, hogy mennyire távol áll tőlem ez az önmagáért való társadalmi érintkezés. Örülök, amikor befejezik. Keveset alszom. Egy ilyen látogatás kifáraszt. Bent maradok a minisztériumban. Megszületett a döntés. A Führer elhatározta, hogy megindítja a támadást Nyugaton.³⁰ A valóságban ezt már 1939 őszen eldöntötte, de különböző okok miatt (a hadsereg vezetőinek késleltetése, a stratégiai terv átdolgozása, a közben beállt rossz időjárás, végül a dán-norvég akció miatt) késleltetni volt kénytelen.* A legnagyobb titoktartás szükséges. Heiduschkén kívül mindenkit hazaküldök. Nyugtalan éjszaka. Tele nagyszerű feszültséggel. És ami a lényeg végre ezt is megértük.

1940. május 11.

Tegnap Dietrich éjjel már Hitler főhadiszállásáról hívott fel, valahonnan a nyugati frontról. Megegyezünk a közlemények nyilvánosságra hozatalának módjában. Három memorandumra van szükség, egyet-egyet Belgiumnak, Hollandiának és Luxemburgnak. Ezekben az országokban megsértették a semlegességet³¹ A valóságban Németország sértette meg e három állam semleges státusát.* Mi ez ellen védekezünk. Követeljük, hogy tartózkodjanak minden ellenállástól. A semlegesség megvédése. A német csapatok kora hajnalban lépik át a határokat. Ribbentrop magához hívatta az érintett hatalmak követeit, és a legszükségesebbet közölte velük. A titokban tartás az utolsó pillanatig sikerült. Már enyhülésről kezdtek beszélni. Adtunk egyet neki. Ugyanabban az órában jelenti be London Izland megszállását. Ez komikus! A memorandumok után nyilvánosságra hozzuk a hadsereg főparancsnokának részletes jelentését és a belügyminisztériumét megfelelő iratanyagokkal. A memorandumokat reggel 8-kor én olvasom fel a rádióban, Fritsche pedig a beszámolókat. A világnak eláll a lélegzete. A külföldre szóló megerősített adások közvetítésével mindenki megtudja a hírt. Minden eszközt, amit csak tudunk, igénybe veszünk. A Führer megparancsolta, hogy engedjék szabadon a norvég hadifoglyokat. Lemondom az egész Pavolini-programot. Most egyedül kell megoldania problémáit. Esser, aki a Balkánon tett útjáról számol be, majd segít neki. A balkáni tapasztalatok röviden így foglalhatók össze ha győzünk, akkor miénk lesz ott minden, ha viszont veszítünk, akkor minden elvész. Ez számunkra is mindig világos volt. Eligazítom Winkelnkempert, hogy mi lesz a feladata Norvégiában, és rögtön útnak indítom Oslóba. Befutnak az első hírek. Hollandia és Belgium ellenáll. Ez várható volt, számítottunk rá. Katonailag még nem tiszta a helyzet. Igazi ellenállással az erődvonalon, a Maas-folyónál és az Albert-csatornánál fogunk találkozni. Kínosan óvni kell magunkat a korai derűlátástól. Martin előadást tart nekem erről. Jodl írásban is kidolgozta részemre a hadműveletek feltételezett menetét. A légierő csak katonai célpontokat támad. A tengerészetnek csak korlátozott feladatai vannak. Az akció súlypontja a szárazföldi erőkön nyugszik. Ez nem hasonlítható a lengyelországi hadjárathoz. Teljesen visszafogjuk a híradásokat mindaddig, amíg nem látjuk át tisztán a helyzetet. A holland királynő népéhez fordul. Feltételezhetően ezt már nem sokáig teheti meg. A Führer napiparancsot ad ki a nyugati fronton harcolóknak: elérkezett az óra. Ez a csata ezer év német történelmét dönti el. Tegyétek a kötelességeteket. Ezzel megszületett tehát a döntés. Csökken a feszültség. Biztonságos nyugalomban mindnyájan munkához látunk. Isten óvja a Führert és a népet! Ki se látszom a munkából. De legalább most van értelme. Egy a célunk, egy a feladatunk! Délben Pavolini látogat meg. Kettesben ebédelünk. Elmagyarázom neki a helyzetet. Egyből mindent megért. Vissza akar menni Rómába. Elmondom neki, hogy milyen kívánságaink vannak az olasz sajtótól. Megegyezünk. Szerinte Mussolini hamarosan cselekedni fog. Bár egy kicsit gátló momentum, hogy az olasz királyi ház rokonságban áll a belgával. De döntő kérdések esetén ez nem lehet akadály. A Duce telefonon utasítást adott neki, hogy a legapróbb részletekig puhatolja ki kívánságainkat. Fel is sorolom őket. Továbbra is a legszorosabb személyi kapcsolatban maradunk. Kiviszem a tempelhofi repülőtérre, ahonnan az én gépem viszi egyenesen Rómába. Szívélyes búcsút veszünk egymástól. Táviratot küldünk még Alfierinek. Angliában mélyül a válság. Párizs olyan, mintha fejbe verték volna. Összevissza beszélnek. Híresztelés kering arról, hogy Chamberlain helyett Churchill lett a miniszterelnök. Ez tökéletesen tisztázná a frontokat. Arra az esetre, ha ez igaz lenne, megfelelő utasításokat adok a hírmagyarázathoz a sajtónak. Hollandia és Belgium Párizshoz és Londonhoz fordult segítségért. Naiv kísérlet! Nálunk, Nyugaton nyugalom van. Befutnak az első katonai győzelmekről szóló hírek. Maastrich elesett. Eupen és Malmedy is a mi kezünkben van. Néhány ponton átléptük az Albert-csatornát. A belga- és hollandellenes dokumentumgyűjteményünk nagyon meggyőző. Megteszi a kívánt hatást a világban. Ribbentrop hozzáfűzött indoklása csak felhígítja. A hadsereg főparancsnoksága beszámol a hadműveletek általános megindításáról. Nagy sikerekre hamarosan nem számíthatunk. Először át kell törnünk a védelmi övezeten. A rejtvény megfejtése: Lüttich. Általános tánctilalmat rendelek el. Mától más zene szól a rádióban is. Francia bombatámadás érte Freiburgot, huszonnégyen meghaltak. Még nem döntöttük el végérvényesen, hogyan dolgozzuk fel ezt a hírt. Ha erősen, akkor hozzá kell fognunk az ellenintézkedések megtételéhez. Göring nem tartja ezt még helyesnek.³² Később kiderült, hogy Freiburgot tévedésből a német légierő bombázta.* Wilhelmina a népéhez fordul. Az ördögbe is, nem kéne ennek az öreg mamának így gyötrődnie, és nem kellene visszatartania a történelem kerekét. Dietrich telefonál a főhadiszállásról: minden a legnagyobb rendben. A Führer kiváló formában van. Mussolini nagyon pozitív levelet küldött neki. Elégedettek lehetünk. Különben a helyzet megítélése ugyanolyan ott, mint itt, Berlinben. A hollandok hadijelentése iszonyú történeteket mesél rólunk. Minden rendelkezésre álló eszközzel a legélesebben visszautasítjuk ezeket a rágalmakat. Ilyen híreknek nem is lenne szabad megjelenniük. Roosevelt bejelenti egy sajtókonferencián, reméli, Amerika semleges maradhat. Ezt mi is reméljük. Feltehető, hogy az elnökválasztásig ezt az irányvonalat követik. Ha ez így lesz, akkor már nyertünk valamit, sőt talán mindent. Átolvastam a Belgiumról és Hollandiáról készített jelentéseket. Ezek az országok már oly gyakran álltak útjába az európai újjárendeződésnek. De most nekünk sikerülni fog. Késő éjjelig dolgoztam. Aztán három órát úgy aludtam, mint akit agyonvertek. A Führer éjjel dönt arról, hogyan válaszoljunk a Freiburgot ért bombatámadásra; minden további támadást ötszörösen fogunk megtorolni francia és angol városokon. Remélem, ez elég ahhoz, hogy komolyan vegyenek bennünket. Valóban Churchill lett a miniszterelnök. Most legalább kitisztultak a frontvonalak! Ezt szeretjük.

1940. május 15.

Tegnap: a fronton süt a nap, nálunk esik az eső és hideg van. Halifax hazug beszédet mondott. Ejtőernyőseinkről terjeszt rémtörténeteket. Különben is, most ők az érdekesek. Illő módon helyrerakom Halifax beszédét. A francia sajtó ótestamentumi átkozódással támad ránk. A gyengeség jele. A legélesebben és minden eszközzel visszautasítjuk ezeket a rémmeséket, nehogy még legenda szülessék belőle. Egy sor belga és holland adó már a mi kezünkben van; s hozzá még a luxemburgi is. Azonnali készenlétbe helyeztetem őket külföldi propagandánk céljára. Jól érzékelhető nyereség ez számunkra, főleg a luxemburgi adó. Gőzerővel küldetem Belgiumba és Hollandiába a bomlasztó propagandaanyagokat. Arra azonban ügyelünk, hogy Wilhelmina királynővel kesztyűs kézzel bánjunk, hisz még nagyon népszerű. Annál élesebben támadjuk az Angliába menekült, gyáva kormányt. A pszichológiai helyzet most elgondolkodtatóan előnyös számunkra. Az egész semleges külföld csodálattal tekint ránk. Micsoda változás ez 1914-hez képest! Újra és újra erőltetem a kérdést: ki üzent hadat. Hadd érezze magát London úgy, hogy meg kell ennie, amit főzött. Az új fegyverek titkát nem mi szellőztetjük. Minél többet fantáziáinak róla, annál jobb és hasznosabb nekünk. Szembeszökő légierőnk fölénye. Megvertük az angolok és a franciák elővédjét. A helyzet, Lüttich körül, úgy tűnik, végérvényesen tisztázódott. Sikerült áttörni a Grebbe-vonalat. Bevonulunk Hollandiába és megtámadjuk az erődítményrendszert. Egészen Rotterdamig előrenyomultunk. Lüttich szilárdan a kezünkben. Átléptük a belga-francia határt. Közben elfoglaltuk a Maas folyót is. Sikereink szinte elképzelhetetlenek. A külföld, de főleg Amerika teljesen megbénul a csodálkozástól. Londonban és Párizsban a legmélyebb borúlátás uralkodik. A rádióadók rettenetesen csüggedtek. A Popolo d’Italia szidja a kishitűeket. Sok olasz városban németbarát gyűlések. Mussolininek egy kicsit mégis sietnie kellene. Dr. Dietrich telefonál: a Führernél minden rendben van. A sikerek meghaladják várakozásait. Hadmozdulataink folyamatosak. A Führer szerint sem kell keményen támadni Wilhelminát. Biesterfeld herceget viszont, ezt a valódi német herceget, aki most Londonban kuksol, szívesen elkapnám. Már Brüsszel felé menetelünk. A nagy áttörés részben már sikerült. A hatás a világra teljesen elképesztő. Hadseregünket a legyőzhetetlenség koronája díszíti. Ez is harci eszköz. Nem vagyok teljesen elégedett sajtónk munkájával. Elvész a részletekben, s nem vitázik elég élénken. Ez egyáltalán nem tetszik nekem. Most mindent a német nép sorsáért folytatott küzdelemnek kell alárendelni. Komoly szemrehányásokat teszek Fritschének. Rögtön és radikálisan változtatni kell ezen. A háború nem lehet lagymatag szemlélődés tárgya. Mint egy nemzeti kiáltás kell hogy hasson a népre. Saját magam fogok szólni a sajtóhoz ebben az ügyben. Átlapoztam H. Stegemann „A háború” című könyvét. Monumentális ábrázolás. Igazi öröme van benne az embernek. Este a legfantasztikusabb hírek érkeznek a frontokról. Elesett Sedan, szilárdan a miénk Rotterdam, előnyomulás Brüsszel felé, támadás a holland erődítményrendszer ellen. Az ellenfél katonai összeomlása teljes. Mértékét és következményeit pillanatnyilag még nem tudjuk felmérni. Késő estig dolgozunk. Az egyik hír követi a másikat. A túloldalon a hangulat igazi földindulást tükröz. Ott már alig lehet megkapaszkodni valamiben. Ha ez így megy tovább, hamarosan az összeomlás következik. Milyen jót tesz ez nekünk a hét hónapos gyáva nagyszájúság után! Késő este felhív a Führer: rendkívül boldog nagyszerű sikereink miatt. Azt szeretné tudni, milyen az ország hangulata. Ilyen sikerek után természetesen csodás. Sedan és Rotterdam a miénk. A Führer addig szeretné folytatni az offenzívát, amíg csak lehetséges: az ellenség megsemmisítéséig. Nagyon elégedett a propagandamunkánkkal, mindenekelőtt a filmmel, a rádióval és a sajtóval. A heti híradó nagyon tetszett neki. Pszichológiai hadviselésünk minden dicséretet megérdemel. Ezen a területen is megbirkózunk mindennel. Narvikban, mondja a Führer, jelenleg elég súlyos a helyzetünk. Az angol páncélosokkal szemben nem sokáig tudjuk tartani magunkat. Máskülönben az egész vonalon jól állunk. A jelszavunk: harc és munka. A cél pedig: a győzelem!!!

1940. május 18.

Tegnap: csodálatos nap. És sikerekben gazdag. Londonban és Párizsban nevetséges, torz formákat ölt már a pesszimizmus. Reynaud-nak szilárd tartásra kell buzdítani, ugyanígy Duff Coopernek.³³ Cooper, Duff, brit politikus, 1940-től információs miniszter.* Hore-Belisha³⁴ Hore-Belisha, Leslie, brit konzervatív politikus, 1937-40-ben hadügyminiszter.* egy lágyan szóló, csüggeteg cikket ír. Professzor Grimm nagyon nyomott hangulatról számol be Franciaországból, ami már a nyugati offenzíva előtt is megvolt, viszont Svájcban kimondottan mérgező, gyűlöletes hangulat uralkodik ellenünk. De egyszer még ők is sorra kerülnek. Majd befogjuk akkor ezeknek a korcs szállodaportásoknak a száját. Megkapom Mussolini beszédének közel teljes szövegét, amelyben „munkára és fegyverkezésre” szólítja fel honfitársait. Még keményebb szöveg, mint amire számítottam. Ha Olaszország nem lép be most a háborúba, akkor többé már nem értem a Ducét. De bizonyára ennek is hamar eljön az ideje. Örökké Róma sem várhat. Híreink szerint Franciaországban nagy a gyűlölet az olaszokkal szemben. Légierőnk ismét szenzációs sikereket ért el a brit flotta ellen. Egyre nő a pánik a nyugati hatalmak körében. Titkos adóink segítségével ezt még fokozom is. Olyan az adás, mintha igazi francia és angol rádió lenne. Közben elültetjük a gyanút, hogy az emigrált zsidók német kémek. Hadd érezzék ezek is, hogy mi a háború. Okosan adagoljuk az adásokat és agyafúrtan szerkesztjük. Már délután megkapom a szövegeket, amelyek csak elragadtatást kelthetnek. Pánik fog kitörni. Itt Reynaud olyan nyugalomra inthet, amilyenre csak akar. Rádióbeszéde egészen gyenge volt, és a félelemre volt beállítva. Áttörtük a Dyle-vonalat. Páncélosaink gyors előrenyomulása. Az ellenség ismételt megfutamodása. Nem nőttek fel stukáink és páncélosaink idegőrlő támadásához. Maubeuge és Sedan között száz kilométeres szélességben áttörtük a Maginot-vonalat. Megtámadtuk a Zeeland-tartományt. Tholen szigete megadta magát. Ötvenkilenc repülőgépet semmisítettünk meg. Rastatt bombázását nehéztüzérségünk megtorolta Hagenau városán. Ezzel szemben továbbra is rosszul állunk Narvikban. Sokáig aligha tarthatjuk magunkat. D’Alquen kint volt a fronton. Beszámol csapataink leírhatatlan hősiességéről, stukáink idegtépő támadásáról Rotterdam ellen. Bevonulásunkról a városba, amikor még lángokban állt, s arról, hogy a csőcselék hogy kezdte el a fosztogatást. A hollandok boldogok, hogy számukra az ügy befejeződött. Mérhetetlenül haragszanak Wilhelmina királynőre. Az SS nagyon vitézül harcolt. Hinkel röviden beszámol a csapatok ellátásáról és a művészek szociális gondozásáról. A zsidókérdésről Berlinben, amely egyre inkább közeledik a megoldáshoz. Hunke szeretne felállítani a minisztériumban egy „gazdasági propagandaosztályt”. Nem idegenkedem tőle. Ezzel sok, az illetékesség tisztázatlanságából fakadó nézeteltérést elkerülhetnénk. Forster elküldi egyik beszédét lengyelországi politikájáról. Kihúzom az aktuális részt, mert pillanatnyilag nem használható. Baade telefonál a főhadiszállásról: a Führer a frontvonalban van. Isten óvja az életét. Máskülönben minden a legnagyobb rendben. Fogságba került a franciák első csoportja, tizenkétezer ember. A belga kormány Ostendébe menekült. Churchill Párizsban járt, hogy mentse, ami még menthető. Ez mind kitűnő anyag titkos adóink és a külföldre szóló adásaink számára. Glasmeierrel a legapróbb részletekig megvitattuk a rádióprogram átalakítását. A rádió ma sokkal fontosabb az egész nép számára, mint bármikor is volt. A németek egész estéjüket a rádió mellett töltik, innen kapnak bátorítást és eligazítást. Ezért kell nagyon ügyelnünk arra, hogy lélektani hibákat ne kövessünk el. Erősítjük a Franciaországba és Angliába irányuló pánikpropagandát. Hatása már érezhető az ellenséges sajtóban és rádióban. A túloldalon mindenki nyugalomra int. Mi továbbra is verjük a vasat. Nyugaton tovább folytatódik a harc. A népek sorsa drámaian alakul. Nagy kegy, hogy e folyamat alakítói lehetünk. Késő estig dolgozom, és ott is maradok a hivatalban. 18 órás munkanap után az ember már annyira fáradt, hogy majd összeesik. De mi ez ahhoz képest, amit katonáinknak kell teljesíteni! Az utolsó percben győzelmi hírek futnak be. A Dyle-vonal áttörése után bevettük Mechelnt, elfoglaltuk Löwent, és csapataink bevonultak Brüsszelbe. Micsoda ünnep! Mindnyájan boldogságban úszunk. Sajnos a rádió elrontja a hír közzétételét. De most odacsapok. Párizsban egyre nagyobb a pánik. Hírek jönnek arról, hogy Gamelin megingott. Ez jó. Szítjuk a tüzet. Mesterien dolgozik a propagandánk. Ezt nemcsak itthon, hanem a világban mindenütt elismerik. De most aztán már kutyafáradt vagyok. Néhány óra alvás!

1940. május 23.

Tegnap: rendkívül forrongó, izgalmas nap volt! Londonban és Párizsban tovább romlik a hangulat. Weygand többé már nem a reménység szimbóluma. Titkos adóink megsemmisítő hatást gyakorolnak. Duff Cooper egy rádióbeszéddel akar teret nyerni. Rögtön rácsapunk. Párizsban egyfajta pánik tör ki. Az angolok magatartását teljesen nyíltan, megvetéssel kritizáljuk. Csak így tovább! A katonai helyzet: ellenfeleink kétségbeesve próbálnak kitörni a katlanból, de visszaszorítjuk őket. Rengeteg hadosztályuk került csapdába. Még súlyos harcok folynak. Újabb német erők nyomulnak előre a csatornánál. Elfoglaltuk St. Polt és Montreuil-t. Elintéztünk százhúsz repülőgépet. Az ellenség Nyugat-Németország különböző helyeit bombázta. A mieink még tartják magukat Narviknál. Drontheimből kiindulva, 40 km-re északra elértük Mót. Hőstett! A Führer telefonál: a nyomás még mindig nagyon erős, de nincs már menekvés. Néhány napon belül megnyeri a világ legnagyobb csatáját. Ma ugyanaz a helyzet, mint az első napokban volt Kutnónál. Hamarosan következik az újabb támadás. A cél: Párizs. Nem hagyjuk őket nyugton. Hollandia és Belgium maradjon szuverén állam. Már csak gyarmatbirtokaik miatt is. Ez is rendben van. Különben Japán, Amerika, vagy ki tudja, még ki vágná zsebre azokat.³⁵ Hitlernek ugyanez volt az érve a maradék francia állam léte mellett, sőt amellett is, hogy egyelőre tartózkodni kell a brit birodalom megtámadásától.* A Führer elemében van. Beszámolóm a birodalomban uralkodó helyzetről kielégíti. El van ragadtatva a munkánktól, különösen a heti híradótól, a filmektől és a rádiótól. Én nyissam meg a müncheni képzőművészeti kiállítást. Nem éppen a mostani eseményekhez illő feladat. Minden jót, kedves Führer! És maradjon egészséges! Dr. Dietrichnek még egy csomó közölnivalója van a sajtó számára, Schaubnak pedig a belpolitika számára. Jó hangok Amerikában. De uszítás is. A menekülő ellenséges csapatok egybevegyülnek a menekülő civilekkel. Erre nem nagyon lehet tekintettel a támadásban lévő légierőnk. Persze ez módot ad a sajtónak a rágalmazásra. Anglia kérte Moszkvában, hogy korlátozzák a német-orosz kereskedelmet. Kemény, megérdemelt elutasítást kapott. Nehéz idők járnak Albionra! Rögzítettük a titkos adók feladatkörét: istentisztelet, pánikkeltés, rémhírek, idézetek angol újságokból, gyereklisták, aranybeszolgáltatás megtagadása, felhívás dezertálásra stb. Ennek a munkának a hatása egyre világosabban mutatkozik meg. Raskin érti a dolgát, jól irányítja a munkát. Hadifogolyleveleket találtak a franciáknál. Ezek szerint nagyon komoly és szomorú a helyzet odaát. Mindent el kell követnünk, hogy Párizsban forradalom vagy hasonló robbanjon ki. Ezzel nagyon sokat nyerhetnénk. Lechenberggel áttekintettük a „Berliner Illustrierte” munkáját. Nagyobb felfutási lehetőséget engedélyezek neki. A 2,7 milliós példányszámot. A „Signal”-t erősen a befolyása alá vonta a Wehrmacht. Megbízom Kurzbeint, hogy ezt állítsa le. Őrült tempóban dolgoztam. Mussolini egy magánbeszélgetésben nagyon harciasan nyilatkozott. A szövetségünk évfordulójára. Végre mikor fog már működni? Rövidesen itt az ideje! […] Párizsban egyre jobban nő a pesszimizmus. A pályaudvarokon menekültek tízezrei lézengenek. A plutokrácia áldozatai! Közöttük is dolgozunk a titkos adókkal. Churchill ismét Párizsban volt, hogy rendezze a megingott sorokat. A franciák, mint ahogy most kiderült, a fronton egy elszigetelt térségben állomásoztatják elitalakulataikat. Valószínűleg köztük van gépesített alakulataik többsége is. Ez aztán jó zsákmány lesz! A franciák, mint ahogy hadifoglyaikon látszik, már meglehetősen szétvert állapotban vannak. Az angolok viszont még jórészt nagyon bátran harcolnak. Az angol kormány elég széles körű különleges felhatalmazást kapott a parlamenttől. Cím: Túl késő! Este Lankában, még sokáig dolgozom.

1940. május 29.

Tegnap: nagy, történelmi nap! Belgium kapitulált. A kormány akarata ellenére a király döntött így.³⁶ III. Lipótról van szó.* A kormány erőszakkal folytatni akarta a háborút. Kereken félmillió katonáról van szó. Reynaud beszédében a leggorombábban megsérti a belga királyt. Párizst valóságos sokkhatás érte. Tovább szítjuk a pánikot. Eljött a mi döntő óránk. Duff Cooper jóval enyhébb hangot üt meg beszédében. A londoni közvélemény nagyon nyomott. Ennek ellenére tovább akarnak harcolni. Még meddig? A katlanba zárt szövetséges csapatok helyzete reménytelen.³⁷ Valóban annak látszott, miért is az angol kormány rendeletére május 27-én elkezdődött a brit erők kivonása Dunkerque-nél. Mivel a német hadvezetőség csak 26-án tudta Hitlert rávenni az üldözés elrendelésére, az angoloknak sikerült kb. 338 000 angol és francia katonát kivonniuk a katlanból.* A francia hadijelentés merő pesszimizmus. A mi jelentésünk dél körül fut be. A Führer parancsára tisztességesen bánunk a belga hadsereggel. A királyt egyelőre egy belga kastélyba visszük. A jelentést szertartásosan olvassuk fel a német rádióban. Első alkalommal hangzik fel az új Frankreichlied. Hatása a német hallgatók körében óriási. A katlanban még súlyos harcok. Nekünk is komoly veszteségeink vannak. Csapataink halálmegvető bátorsággal támadják az ellenséget. Egyre szorul a gyűrű. A miénk már Brügge, Thourout, Orchies, Douai, La Bassée és Merville. Az angolok bosszúból értelmetlen légitámadásokat intéznek nyugatnémet városok ellen. A titkos adók a legnagyobb erőbedobással dolgoznak. A franciákhoz intézett jelszó: Fejezzétek be![…] A főhadiszálláson mindenki ujjong. A Führer hív telefonon: határtalanul boldog és elégedett. Részletesen be kell számolnom az ország hangulatáról. Szerinte a körülzárt csapatok megsemmisítése nem okozhat már komolyabb nehézséget. Igen optimistán ítéli meg a helyzetet. Propagandamunkám egészéről nagyon jó a véleménye. Jelentés érkezik Olaszországról: rendkívül nagy a feszültség. De a Duce még vár. Ciano visszahúzó erő. Úgy tűnik, mintha már egy kissé kegyvesztett lenne. A háborúba való belépésük nem lehet kétséges. A kérdés csak az, hogy mikor? Brauweiler jelentése Dániából. Fagyosabb lett a hangulat velünk szemben. Ott dolgozó diplomatáink kissé merevnek és visszafogottnak tűnnek. Nagyobb bátorságot kellene tanúsítaniuk. De ez, mint köztudott, nem a diplomaták tulajdonsága. Különben megvan ott minden esélyünk, csak ki kellene használni. Göring energikusabban akar fellépni a francia hadifogoly tisztekkel szemben. Arra hivatkozik, hogy a francia hadifogságban lévő repülőtisztjeinkkel nagyon rosszul bánnak. Sajtóközleménye azonban nem megfelelő. A Führer saját maga dolgozza át. Churchill beszédet mond. Bár még szemtelen, de már minden pórusából a félelem izzadságcseppjei törnek elő. A helyzet súlyosságát ecseteli. Anglia mélységesen érintett. Nekünk unos-untalan piszkálnunk kell őket, hogy lélegzethez se jussanak. A nagy győzelem küszöbön áll. Mindenki Lipót királyt támadja. A plutokrácia így fejezi ki köszönetét. De számíthatott-e tőlük másra? Párizsban, de főleg Londonban könyörögnek az alattvalóknak, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, uralkodjanak idegeiken. Ez is bizonyítja, hogy szorult helyzetben vannak. A rádióban most még nem támadunk teljes erővel. Majd csak röviddel az összeomlás előtt. Ott azonban még nem tartunk. Késő este Lankébe. Göringnek a francia fogoly tisztekre vonatkozó parancsát, miután a Führer kijavította, most teszik közzé. Meglesz a hatása.

1940. június 4.

Tegnap: az angolok továbbra is a Flandriában elért dicső győzelemről beszélnek. Az ember szinte csodálja azt az arcátlanságot, amivel ezt a minden hazugságok közül a legpimaszabbat képesek előadni. Kétségtelen, hogy ezzel egy időre feltartóztatták a közvéleményben készülő földindulást. De meddig? Győzelmük a valóságban a történelem legkatasztrofálisabb veresége. Minden rendelkezésemre álló eszközzel megpróbálom ezt tudatosítani a közvéleményben. Eden beszéde nyilvánvalóan nem ért semmit. Könnyedén visszautasítjuk és megcáfoljuk. Sajnos Franciaországot is utolérte ez a hangulat. London megalázó kijelentése Olaszország küszöbön álló háborúba lépéséről majdnem visszhang nélkül marad. Mussolini továbbra is hallgat. Annál megsemmisítőbb lesz hamarosan a cselekvése. A hadihelyzet: Dünkirchennél még mindig harcok. A terep rendkívül nehéz. Csapataink heroikus bátorsággal harcolnak. De az ellenség is szívósan és keményen védekezik.³⁸ Az angol-francia evakuálás június 4-én fejeződött be.* Az általunk ejtett hadifoglyok száma, beleértve a belgákat és a hollandokat is, majdnem másfélmillió. Elképzelhetetlenül magas szám. És mérhetetlen mennyiségű hadianyag. Az angolok vesztesége csak a tengeren körülbelül százezer főre tehető.³⁹ Ennek az adatnak semmi köze a valósághoz.* A mi veszteségeink, figyelembe véve sikereinket, meglepően csekélynek mondhatók. Az viszont igaz, hogy aránylag sok tisztet veszítettünk. Csapataink nemcsak bátran, hanem okosan és körültekintően is harcoltak. Délen nyugalom van. Legalábbis vihar előtti csend. Bombatámadást készítünk elő Párizs ellen. Csak katonai célpontokra. Fülsiketítő lárma lesz, és valószínűleg megtorló intézkedésekkel is számolnunk kell. Lelkileg is fel kell készülnünk rá. Az első csapás megtételekor még nem akarunk propagandával beavatkozni. Először látni akarjuk, mit lép az ellenség, és milyen eszközök állnak ilyen esetben a rendelkezésére. Esetleg a második alkalommal a pánikkeltés eszközeihez nyúlunk. A kérdés csupán az, hogy ösztönözzük-e a város kiürítését vagy ne. Az egész akció neve: „Paula- hadművelet”. Közben mint ejtőernyősvadászokat, szalmabábukat dobunk le Angliában. Ezzel is az a szándékunk, hogy kipuhatoljuk, hogyan készült fel és mit tesz az ellenség ilyen esetben. Kiadom a jelszót a sajtónak és a rádiónak: törjék meg London optimizmusát. Ezzel szemben újra ismertessék a korábbi eseményeket, és állításainkat a legjobb érvekkel támasszák alá. Semmi olyan jelentést ne közöljenek a sajtóban és a rádióban, ami homlokegyenest ellentétben áll a háború igazi, nagy történéseivel. Ma mindenkinek legalább a háború méreteihez kell igazodnia. Fokozatosan leállítom a vígjátékok bemutatását. Túlságosan ütik egymást a heti filmhíradóval. Hippler beszámol a fronton tett útjáról. Nagyon világosan és szemléletesen. Ansaldo egyik rádióbeszédében a következő célokat tűzte az olasz hadsereg elé: Korzika, Tunisz, Gibraltár és a földközi-tengeri térség felszabadítása. Ezzel lesöpörte London édes-kesernyés nyilatkozatát. Olaszországgal pillanatnyilag nagyon óvatosak vagyunk. Nem akarunk abba a gyanúba esni, hogy mi mértéken felüli nyomást gyakorolunk rájuk. Glasmeier és Berndt segítségemmel kibékültek. Berndt a fronton van. Nem engedhetek meg semmiféle személyi összetűzést. Sok munka van még a heti híradóval. De megint nagyon jó lesz. Fanderl szerint a Balkánon jobban félnek tőlünk, mint amennyire szeretnek bennünket. Nem kedvelik az olaszokat sem. Úgy tűnik, hogy Franciaország valamelyest már feladta a küzdelmet. Csak az angolok tartják még magukat. Dr. Dietrich küld jelentést az eifeli fennsíkon lévő főhadiszállásról. Három napig kint voltak a harctéren a Führerrel. A Führer megtekintette a frontvonalakat, beszámoltatta a hadihelyzetről a tábornokokat, de mindenekelőtt végigjárta azokat a csatatereket, ahol a régi világháborúban megfordult. A vidék nem pusztult el teljesen. Megrendítő az ott lakók mélységes szomorúsága, többségük már másodszor éli át ezt a drámát. Különben a Führer jól érzi magát tábornokaival az eifeli bunkerekben, ugyanúgy, mint Berlinben, csak éppen háborús körülmények közt. A következő napokban a harcok ismét kiújulnak. A Führer szerint hat-nyolc héten belül Franciaországnak vége lesz. Veszteségeink meglepően csekélyek, és feltehetően azok is maradnak. A Párizs elleni „Paula-hadművelet” délután indul. Csak katonai célpontokat bombázunk. Nagy lesz a lárma. Vértezzétek fel szíveteket, mire a sajtó ordítozása megindul. Munkánkkal teljes mértékben egyetért a Führer. Nálunk is minden úgy megy, mint a karikacsapás. Terboven nagyon hasznos és okos beszédet intézett Oslóban a norvégekhez. Pompásan végzi a dolgát. A Führer szabadon engedi a holland hadifoglyokat. Nagy lelkesedést vált ki Hollandiában. Eddig 330 000 francia és angol hadifoglyot jelentettek. Forbach városka mellett mindkét oldalon előrenyomulás a Maginot-vonalig. Repülőgépeink Marseille-t bombázták. Narviknál sajnos ismét rosszabbodott a helyzetünk. Az angolok több ponton áttörték vonalainkat. Ha továbbra is tartani akarjuk magunkat ott, komoly nehézségekkel kell számolnunk. Hipplerrel áttekintettük a filmgyártás új rendjét. Kivonunk a forgalomból egy sor régi, de új filmet is. Sehogy sem illenek ebbe a háborús környezetbe. A főnök urak a filmgyárban mintha légüres térben élnének és dolgoznának. Elsősorban Demandowski. Most elintézem, hogy bevonuljon a hadseregbe. A párizsi repülőterek bombázása. Egy bomba majdnem eltalálta Bullit amerikai nagykövetet. Először határtalan megrökönyödés. Az angol sajtó továbbra is görcsbe merevedett. De ez csak játék. Ward Price megrázó tudósítást közöl az expedíciós hadtest hazatérésének nyomorúságáról. Eszerint óriási tragédia történt. Különben ismét támadásba lendül a német publicisztika. Támadás a jelszó![…] A Führer kiment a régi csatamezőkre, megnézte az egykori lövészárkokat. Megható, ahogy beszámol a látottakról. A menekültek nyomora mélyen megrendítette. Megbízza Hilgenfeldtet, hogy azonnal legyen a segítségükre. A legmélységesebben meg vagyok hatva drámai beszámolójától. A Führer toronymagasan áll mindannyiunk fölött. Történelmi lángész. Mily nagy időket élünk! Mekkora szerencse, hogy a munkatársa lehetek. S a háború után egy nyugodt korszaknak kell jönnie. Mindnyájan erre vágyunk. A Führer talán jobban, mint mi. Akkor felépítjük az új Európát. Ezernyi kérdést beszélünk meg. Végre újra fel tudok töltődni. A Führert teljesen megdöbbentette Fridelinde Wagner alávalósága. Szerinte a nagynénik a felelősek ezért. Hazaáruló. A háború után gyorsan elintézzük a zsidókat. Majd rögtön, drasztikus módon közöljük az egyházakkal, hogy az, államban egyetlen tekintély van, mégpedig maga az állam, és a többi ennek függvénye. Nagyszerű ilyen sokáig négyszemközt lenni a Führerrel. Ilyenkor a legbizalmasabb a kapcsolatunk. Emberként beszél hozzám. Tárgyalásunk végén ismét tele vagyok energiával és feszültséggel. Olykor-olykor szükségünk van erre. Különben elveszti az ember az összefüggéseket. Hosszan beszélgetek Ribbentroppal. El akarta venni tőlem a rádió külföldi hírszolgálatát. Mereven és akaratosan elutasítom, miközben megmondom a véleményemet, amitől tátva marad a szája. Ritkán hallhatott eddig ilyesmit. Ezt követően nagyon kicsi lett és csúf. Undok fickó, egy barátja sincs. Sikerült neki Himmlernél is lejáratnia magát. Vissza kell mennem este Berlinbe. Még a sötétség beállta előtt, nehogy véletlenül a saját légvédelmünk hozzon le. Szívélyes búcsú a Führertől. Egészen elérzékenyül. Egy Heinkel-bombázóval másfél órán belül Staakenben vagyunk. D’Alquen, aki velem repül, egészen odavan a lelkesedéstől. Megérkezünk Berlinbe! Jóval éjfél utánig dolgozom. Befutnak az első győzelmi híradások az új offenzíváról. Sikerült az első kis áttörés. A francia kommüniké nagyon bátortalan. Ismét nehéz napok jönnek. Ezért akarunk legalább egy kicsit aludni. Mert frissen és kipihenten jobban tudjuk teljesíteni a ránk váró feladatokat.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!