1940
(idézet: Goebbels Napló – Ormos Mária)
1
1940. január 13.
Tegnap: barbár hideg. A szénkérdés egyre inkább fenyeget. Tájékoztató körlevél a körzetvezetőknek. Angliában megbüntetik, akik nem hisznek a győzelemben. A sajtónk oda sem figyel. A rádió idegen nyelvű adásaiban viszont élünk vele. Sajtónknak mozgékonyabbnak kell lennie. Túlságosan elkényelmesedett. Anyagokra vár. Pedig öntevékenynek kellene lennie. Megrázó jelentés érkezik Lembergből az oroszok garázdálkodásáról. Nem ismernek kegyelmet. És a zsidóknak még mindig nagy a szájuk. Az orosz csapatok kiképzetlenek és rossz a felszerelésük. Hamisítatlan bolsevizmus. […] Frank II.1 Hans Frank, a lengyel főkormányzó.* beszámol a (lengyel) kormányzóságról. Rengeteg problémájuk van. Ő is a megfelelő oldaláról ismerte meg a bolsevizmust. A Führer azt gondolja, hogy a bolsevizmus ma a legmegfelelőbb államszervezet a szlávság számára. Sokkal többet úgysem lehet kihozni az oroszokból. Sztálin az új Rettegett Iván, de miattam lehet akár Nagy Péter is. És hogy most nem nevet a nép? A cárok alatt sem nevetett. Azóta csupán annyi történt, hogy eltűnt az uralkodóréteg, és helyébe a tipikus szlávok léptek. Ezektől annyira tellett, mint amennyit megvalósítottak. Ez persze számunkra nagyon jó. Inkább legyen gyenge partner a szomszédunk, mint egy bármennyire is jó szövetségi szerződés. Ha minden szerződést megtartottak volna, melyet a történelem folyamán kötöttek, akkor az emberiség ma már nem élne. A történelem nem arra való, hogy a népek tanuljanak belőle. Minden kornak és minden embernek a saját tapasztalatait kell összegyűjtenie. Ez már így van, és emiatt nem érdemes panaszkodni. Hogyan bontakozhatnának ki máskülönben a nagy emberek és a zsenik? És ebben minden bizonnyal igaza is van. Ahogy ma a bolsevizmus a cárizmus nyomába lépett, így az… A formák változnak és velük a korszakok is. Ó, ez a kegyetlen hideg. […]
1940. január 17.
Tegnap: újabb hidegbetörés, faggyal és hóval. Nagyon kellemetlen a kritikus szénhelyzetünk miatt. Megint lemaradtunk valahol. Főleg Berlinben hiánycikk a brikett. A Franciaországba sugárzó kalózadónk példásan működik. A francia nyilvánosság nem beszél róla, nem akarja felhívni rá a figyelmet. A beérkezett jelentések szerint Anglia felé sugárzott adásaink is remekek. „A vízcsepp kivájja a követ”-elvből indulunk ki. A szénszűke eléggé rontja az emberek hangulatát. Ennek hamarosan vége lesz. Még nagy a siránkozás Belgium és Hollandia miatt. Nyilvánvalóan Londonból szítják. Nem teszünk ellene semmit. Hadd tombolja ki magát a világ élősködőinek félelmi neurózisa. A légi sikereinkről szóló beszámolók nem mindig elég megbízhatóak. Oda kell figyelnünk, hogy szavahihetőségünket ne ássuk alá. Jelenleg nagyon komoly személyes támadások érnek Párizsból és Londonból. Megtiszteltetés számomra. Speerrel megbeszélem a lankei új kerítés tervét. A telek mérete valamennyit csökkent. Ez célszerű és szükséges volt. Még egyszer átnéztem az új heti filmhíradót. Most jó. Délben a Führernél. Az offenzíván dolgozik. A legapróbb részleteket is átgondolja és ellenőrzi.2 A nyugati offenzíváról van szó, aminek időpontját Hitler végül áttette 1940 tavaszára.* Ezért lesz majd sikere. Vita az egyházi ügyekről. Néhány egyházat magára kell hagyni. A protestáns egyház fennmaradása nem áll érdekünkben. Kerrl teljesen rossz irányba viszi az ügyeket. Egy vallási Arndt-szövetséget akar alapítani Wittenbergben. Ami hullik, azt taszítani kell, Kerrl úr! Egy egyházpótlékot kétkedve fogadna a Führer is, és joggal. Ez egy jövendő reformátor feladata lesz, mondja, és ő egyáltalán nem érzi magát annak. Ő csak politikai feladatokat akar megoldani. Különben a harc az egyházakkal elkerülhetetlen, és bizonyára nagyon hosszú ideig fog tartani. Müller, birodalmi érsek nem sok hasznot hajtott nekünk. Viszont a versengő egyháziak részéről is érte őt igazságtalanság. A legjobb, ha kimaradunk, legalábbis egy időre, ezekből az ügyekből. Sajnos a Wehrmacht vezetése nagyon vallásos. De mi mást is tehet? A katonának valami támaszra van szüksége az életben. S az egyházat még nem sikerült semmivel sem helyettesíteni. Az angolok egy hatásosan megszerkesztett brosúrát juttatnak el a birodalomba. Erre egy nagyon rafináltan elkészített, Anglia-ellenes, szöveges diafilmet dolgoztunk ki. Biztosan meglesz a hatása. Tokióban Yonai alakít új kormányt. Úgy tűnik, nem egészen a mi ízlésünk. Vigyáznunk kell. Poseni beszédemen dolgozom. A legapróbb részletekig áttekintem az egész mai helyzetet. Azt hiszem, jó lesz. Minden szót alaposan mérlegelni kell. Filmfelvételek a „Spee” és a „ ”3 A Repulse nevű brit hadihajó.* elsüllyesztéséről Tragikus és nagyon megkapó. Itthon nem szabad bemutatni, talán külföldön. Késő este vissza Schwanenwerderbe. Fáradtan és kikészülve.
1940. január 20.
[…] A Führer estére meghív bennünket a lakására. Magdával Berlinbe. Egészen kis társaság. A Führer nagyon jókedvű. Posenról beszélek neki, nagyon érdekli. A lengyel nacionalizmus csak annyiból állt, hogy a lezüllött lengyel arisztokráciának joga volt kifosztania a népet. Nyoma se volt az idealizmusnak. A Führer elszánta magát az Anglia elleni nagy hadjáratra. Mihelyt az időjárás kedvező lesz Angliát ki kell söpörni Európából és meg kell szüntetni Franciaország nagyhatalmi státusát. Németország aztán hegemóniához, Európa pedig békéhez jut. Nekünk is ez a nagy, örökös célunk. Ezt kővetően a Führer még néhány évig hivatalban akar maradni, megvalósítja társadalmi reformjait és építkezéseit, aztán visszavonul. A többi már másokra tartozik. A továbbiakban ő csak a politika jó szellemeként akar működni. És megírja mindazt, ami ma foglalkoztatja. A nemzetiszocializmus afféle evangéliumát. […]
1940. január 31.
Tegnap még mindig fagy és harapós hideg. A szénhiány lassan katasztrofális lesz. […] Délben a Führernél. Áttekintjük a politikai helyzetet. Este nagy beszédet akar mondani. London és Párizs ordítozása teljesen hidegen hagyja. Daladier az ő szemében csak egy felkapaszkodott postatiszt, egy megvadult nyárspolgár, akinek az agresszivitása jelentős mértékben az alkoholból ered. Churchill egy angol Oldenburg, Janus-arcú, rámenős, de nem megfontolt. Chamberlain nem igazán kemény lélek, inkább csak megedződött. Clemenceau4 Clemenceau, Georges, francia politikus, 1917-20-ban miniszterelnök, a „Győzelem Atyja”.* és Lloyd George ellenben még igazi férfiak voltak. De ők is csak azért tudtak elérni valamit, mivel nem leltek nálunk megfelelő ellenfélre. Mert ki volt Bethmann, Michaelis és Hertling? Foch5 Foch, Ferdinand, francia marsall, 1918-ban a szövetséges csapatok főparancsnoka.* kíméletlen volt, de nem nagy gondolkodó, Pétain6 Pétain, Henri Philippe, francia marsall, 1917-18-ban a francia haderők főparancsnoka, 1940-ben miniszterelnök-helyettes, majd a Vichyi Franciaország államfője. A háború után halálra ítélik, de kegyelmet kap.* ellenben finom lélek. Veszély esetén azonban többet ér az erő, mint a szellem. Háborúhoz energiára van szükség. Még nem tudni, milyen lesz Gamelin.7 Gamelin, Maurice, tábornok, 1935-40-ben a francia hadsereg vezérkari főnöke.* Egyelőre mindenben a késlekedés jellemzi. Hajókat építünk, rombolókat, de főleg tengeralattjárókat. Sokat. Ez most a legfontosabb. Nagyrészt ezekkel fogjuk a boltot vezetni. Bombázóink halálmegvető támadást intéztek egy angol hajókonvoj ellen, kilenc ellenséges hajót megsemmisítettek. Ez olyan hőstett, amely kivívja az egész világ csodálatát. A Führer dicséri rádiópropagandánkat, mely éppen külföldön ér el egyre nagyobb eredményeket. Teljes egészében a hírszolgáltatásra és a tárgyszerű tájékoztatásra rendezkedünk be. Ez a leghatásosabb. A protektorátusban jól állnak a dolgok. A helyzet nyugodt. Áldás, hogy az egyetemek zárva vannak. Az ellenállás fészkei voltak. […] A Führernél. Harcra kész hangulatban van. A Sportpalastba megyünk. Zsúfolásig megtelt. Pezsgő embertenger. Frenetikus üdvrivalgás. Már az én megnyitóbeszédemet is tapsorkán szakítja félbe. Majd a Führer beszél. Éles leszámolás Londonnal és Párizzsal. Eltökéltség a győzelemre. Szilárd bizakodás. A hallgatóság ünnepel. Igazi sportcsarnoki hangulat. Befejezésül az Englandlied. A Führer nagyon elégedett. Még hosszan beszélgetünk a pártirodán. Himmler megmutatja áttelepítési terveit.8 E tervek a korábbi lengyel területek germanizálását célozták.* Majd Zita „császárné” és Ottó „császár” leveleit olvassa fel. Csak nevetni lehet. Nagyon későre jár. Metsző hidegben megyek vissza Schwanenwerderbe.
1940. március 8.
Tegnap: hó, eső, napfény. Kora tavaszi időjárás! A Führernél. Az új bunkerépítésekről számol be. Áttekintünk sok katonai kérdést. Ebben is kiváló szakember. Elképzelhetetlen, hogy támadás érje a nyugati védővonalunkat. Az ellenség sem számolt ezzel soha. Arra számított, hogy leragadunk Lengyelországban, vagy arra spekulált, hogy forradalom robban ki nálunk, vagy túlértékelte az ellenünk irányuló blokádot stb. Egyébként az ellenségnek nincs igazi elképzelése a háborúról. Ezért tapasztalható bizonytalanság a hadvezetésében, és idegekre menő folytonos szélhámoskodás. Olaszország sajnos nagyon gyenge Angliával szemben. Mussolini láthatólag a királyi ház nyomása alá került. Minden határozatlan ember oda tömörült. A népre kellene hivatkoznia, és úgy szembeszállni Londonnal. Így viszont egyre többet veszít a tekintélyéből. Minden nagyvonalú politikának az átka a dinasztiákban keresendő. Mit veszíthet Olaszország? A gyarmatait? Egy győztes háború után kétszer vagy háromszor annyit kap vissza. De aki egyszer gyengeséget mutat, az legtöbbször így is végzi. Mi mindent csinálhatna Mussolini ma a tengeralattjáró-flottájával! Miért nem veti be? Miért csak lármázik? A Führer nagyon bosszús e magatartás miatt. Mussolini, tégy már valamit! Csőd Palesztinában. Zűrzavar Indiában. Magában Angliában is teljes zűrzavar. Meddig vár még Mussolini, miért nem használja ki a kedvező lehetőséget? Párizsban és Londonban is józanodó hangok hallatszanak a meglehetősen tarka tájékoztatási politikában. Ami a hírszolgálatot illeti, abban kétségkívül jobbak vagyunk. Svájc aranyhidakat épít ki számunkra a sajtópolitikában. Ideje is volt. Henderson emlékiratait írja. Rólam is szó van, de egész jól megúszom. Annál vadabbul támad rám a „Daily Telegraph”. Kitüntető sebek! Átvizsgáltatom Hamsun9 Hamsun, Knut, norvég író, 1920-ban Nobel-díj. Exponálta magát a náci külpolitika mellett.* írásait. Kevés nagy ember rohant ki úgy az angolok ellen, mint ő. A probléma lényegét ragadta meg. Sir Eric Phipps nyálaz be bennünket. Elragadó ifjú! Speernél Berlin átépítésének tervei és a modellek. Egyedülállóak. Speer igazán nagy, monumentális építész. Méltán fog nagy nevet szerezni. A berlini művészegyesület kiállítása. Sok elfajzott mű is ki van állítva. Intézkedem, hogy tisztítsák meg a kiállítást. Klaus Richter professzor ki akar oktatni az ilyenfajta művészet létjogosultságáról. A régi frázisok: a nagy akarás, a többi csak töltelék, az egyéniség így fejezi ki magát, és így tovább. De a pofájába mászok ennek az izgága alaknak. Paepke bemutatja a Berlini Ház új terveit. Részben jók, részben még nem. Még dolgozni kell rajtuk. Késő este a steglitzi helyi csoport 15. évfordulóján mondok beszédet. Tomboló tapsvihar. Itt érzem jól magam igazán. A régi, öreg pártembereink között. Éjjel kettőig beszélgetünk. Itt igazán boldog vagyok.
1940. március 19.
Tegnap: mindent elhalványít a Führer és a Duce találkozója a Brenneren. A tárgyalás délelőtt 10-kor kezdődik és egész nap tart. A hírt nem fújjuk fel a sajtóban, mert a nyugati hatalmak részéről furcsa béketalálgatás kapcsolódik a találkozóhoz. Pillanatnyilag ez most nem áll érdekünkben. Párizs és London a legvadabb híreszteléseket terjeszti. De nem engedjük megzavarni a nyugalmunkat. Ezzel szemben viszont nagy ügyet kerekítünk a Scapa Flow-ból. A csapás talált, még akkor is, ha Churchill a legabszurdabb szélhámosságokat találja ki.10 Az angol hadibázis elleni német légitámadás nem volt ilyen sikeres; ellentétben a német híradással, mindössze egy angol cirkáló sérült meg.* Kihozza még az öreg hölgyet is a molyzsákból. A külföld azonban a mi jelentéseinket tartja helyénvalónak. Az akcióban részt vett repülőtisztek ragyogóan nyilatkoztak a bel- és a külföldi sajtó előtt. A külföldre irányuló adásainkban is megfelelő teret szentelünk ennek. Különben néhány dolgon változtatnom kell a rádióadásokban: a hosszú lélegzetű beszélgetések nem igazán hatásosak. Inkább több, jellegében objektívnek tűnő hírre van szükségünk, egyre több teret kell szentelni az elburjánzott angol korrupciónak stb… A Brenner-hágón véget ért a Führer és a Duce tárgyalása.11 Ekkor egyeztették Olaszország hadbalépésének leendő körülményeit.* Késő délután már megkapom Münchenből a jelentéseket: minden rendben volt. Mussolini ismét igazi férfinek mutatkozott. Nem lehet kételkedni szövetségi hűségében. A döntő pillanatban mellettünk jön. A német sajtót újra teljesen ráállítjuk a tengelyhatalmakról szóló írásokra. Nem is árt most tompítani a nyugatiak békefanfárjait. Ennek a háborúnak a kimenetele csakis a győzelem lehet, nem pedig holmi langyos kompromisszum. Angliát térdre kell kényszeríteni.
1940. március 20.
Tegnap: a nap szenzációja a találkozó a Brenneren. A legvadabb hírek kapcsolódnak hozzá. A béke és a katasztrófa között hintázva. E híresztelések közül egyet sem engedek a német sajtóban közölni. Zárlatot rendelek el. Daladier… hamarosan Genovában találkozik újra Mussolinivel. Rögzítettük a pontos német békefeltételeket. Az egész londoni: csalás. Ennek ellenére a valóságban nincs jó helyzetben Daladier és Chamberlain kormánya. Ott… lassan. Churchill ismét hamisít a Scapa Flow-ügyben. De maguk az amerikaiak is elismerik, hogy híreink igazak. Egy csatahajó majdnem teljesen megsemmisült. A délutáni híradásokban ezt a hírt nagyítom fel. […] Délben visszaérkezik a Führer a Brenner-hágóról. Rögtön felkeresem. Nagyon elégedett. Mussolini kész a legvégsőkig velünk tartani. Ahogy ez számunkra a legelőnyösebb. A Führerre ismét komoly, mély benyomást tett Mussolini személyisége. Gigantikus művet alkotott. Végül is ő vette fel először a harcot a világ ellenségeivel, és győzelmesen végre is hajtotta. Sajnos a környezetéből hiányoznak a vele egyenértékű emberek. Ebben a tekintetben a Führer jobb helyzetben van. És Olaszország szegény ország. De mi mindent kihozott magából még így is! A királyi ház gátolja. Ő mégis meghagyja a monarchiát mint az állam egy konzervatív elemét. Abesszíniát is meg kell még emésztenie. A hadsereg és a flotta az ő műve. Töretlen akaraterővel rendelkezik. Igazi férfi! Becsületes, nagy barátot ismertünk meg benne. Széles látókörű. Hazudik a világsajtó. A Führer igazán nem gondol egy kétes értékű békére. Javaslatomra minden ilyesfajta híresztelést, úgy, ahogy van, mindenestől megcáfol. Megtörjük a világ zsarnokainak uralmát. […] India mozgolódik. Kemény dió lesz ez még Londonnak. A Scapa Flow-ügyben elhangzott érveink bejárják a világsajtót. Churchill hazugságtákolmánya szétszaggatva. A Scapa Flow a háború legnagyobb veresége lett a számára. Hagyom, hogy a sajtó továbbra is erőteljesen foglalkozzék ezzel az üggyel. A délután sajtó- és igazgatási ügyek intézésével telik el. Chamberlain beszédet mond az alsóházban: az egész egy nagy, siralmas panasz Finnország miatt.12 A finn-szovjet háború azért tört ki, mert a finn kormány elutasította Moszkva különféle stratégiai pontok átadására irányuló követelését. Az úgynevezett „téli háború” a kemény finn ellenállás következtében elhúzódott, noha a finnek a küzdelmüket övező szimpátiák ellenére sem kaptak tényleges segítséget egyik oldalról sem. A moszkvai békét 1940. március 12-én írták alá.* Hogy London segítene nekik, de, de… Ismerjük már ezt a litániát. Már senki sem dől be neki. Hagyom, hogy a sajtónk jól lehordja. Az angolok annyira rossz helyzetben vannak, hogy állandóan békeszándékunkról terjesztenek koholmányokat. Nyilvánvaló, hogy ezzel csupán a saját népüket akarják megnyugtatni. De ezt nem engedjük meg nekik. Cáfolatunk egyből véget vet ezeknek a bizonytalan reményeknek. A „Giornale d’Italia” is cáfolja – feltehetőleg felsőbb utasításra -, hogy Mussolini egyfajta békekövet lenne. Békeküldetése szeptemberben véget ért. Olaszország most a saját érdekeinek védelmét tartja szem előtt. Ez bizonyára nem kellemes hír London számára.
1940. április 9.
Tegnap: csodálatos tavaszi nap. Párizs és London képmutató jegyzéket intéz Norvégiához: elaknásítják a norvég területi vizeket. Ez az intézkedés nyíltan a német hajózás ellen irányul. Ez az ugródeszka, amire vártunk. Ó, sancta simplicitas – szent együgyűség! Megkezdődik tehát. Még valamit leállítok a német sajtóban. Hogy túl korán szagot ne kapjanak. Kerülni kell minden túlzottan kiélezett helyzetet. Az angolok ráadásul még elkövetnek néhány fergeteges ostobaságot. Londonban jelenleg a legbutább söpredék kormányoz, ami Isten ege alatt csak létezik. Azzal próbálták meg hajózhatatlanná tenni a Dunát, hogy uszályokat süllyesztettek el. Időben túljártunk azonban az eszükön. Martin rövid beszámolót tart a gazdasági helyzetről. Jól állunk, de természetesen évekig ez már nem tartható. Különösen az olajkérdés válik veszélyessé, ha a támadások elkezdődnek. Greinerrel költségvetési kérdések. Crosigk csökkenteni akarja a színházak pénzét. Szó sem lehet róla. A Führer hívat. Átsétálunk a parkon, miközben tájékoztat terveiről: ma hajnalban, 5 óra 15 perckor hadseregünk megszállja Norvégiát és Dániát. Az angolok a kezünkre játszottak aknajegyzékükkel. Minden, a legapróbb részletekig, elő van készítve. Az akciót mintegy 250 000 ember hajtja végre. A lövegeket és a lőszereket nagyrészt már átszállítottuk szenet vivő gőzhajókba rejtve. Védekezéssel nem kell számolni.13 Erich Raeder admirális javaslata alapján Hitler hónapok óta foglalkozott a Dánia és Norvégia elleni hadművelettel, hogy megakadályozza ott angol támaszpontok létesítését, és azokat Németország számára biztosítsa. A Weserubungnak elkeresztelt műveletről a végső döntés március 26-án született. Az angolok az elaknásítás idejét április 8-ára tűzték ki, a német akciót 7-én indították. Úgy tűnik, hogy Goebbels a tervezett német akcióról csak az utolsó pillanatban értesült.* Hogy mit tesz majd Amerika? Ez pillanatnyilag nem érdekel bennünket. Anyagi segítségének megérkezése közel nyolc hónapot igényel, a katonaságé kb. másfél évet. Nekünk pedig még ebben az évben ki kell vívnunk a győzelmet. Máskülönben az ellenfél anyagi fölénye túlságosan megnő. Egy hosszú, évekig tartó háborút lelkileg is nehéz elviselni. Az erkölcsi tanulságok olyan áradatával öntjük el a világot, amit az angolok is kétségkívül megtennének, ha képesek lennének rá. És ha nem cselekednénk, erre már nem kellene sokat várni. Miután elfoglaltuk ezt a két országot, rövid szünetet tartunk, aztán erőteljesen támadni fogjuk Angliát.14 Hitler félrevezető tájékoztatása. Már elkészült a Belgium-Hollandia-
1940. április 10.
Tegnap: amikor felkeltem, még semmi hír. Vészjósló jelentés: torpedótalálat ért öt német gőzöst. Kritikus a helyzet. Később kiderül, hogy mindez kacsa volt. Kiugrasztottam munkatársaimat az ágyból. 6-kor már mindnyájan nálam vannak. Felvilágosítom őket az akcióról, és ismertetem a teendőket. Befutnak az első jelentések. Dániában minden súrlódás nélkül sikerült. Norvégiában egész kevés ellenállás. Alig értékelhető. Párizs és London semmit sem vett észre. Wedel beszámol a katonai helyzetről. Repülőinknek a köd miatt nem sikerült leszállniuk Oslóban. Koppenhágában már bent vagyunk. Mind a két akcióban a propagandacsoportok is részt vettek. Rövid sajtótájékoztatót tartok; úgy hat, mint a villámcsapás. Rögtön munkához látok. Apróságok: Rühmann pozitív választ adott. Katonai attaséink nem eléggé használják fel nemzeti filmjeinket. Ezek csupán apróságok a történelmi események között. De ezek is hozzátartoznak. Nyilatkozatot olvasok be a rádióban. A tények és a memorandum. A világot is villámcsapásként éri. Felolvasom a rádióban a dán és a norvég kormányhoz intézett emlékiratunkat. Az álláspontunk ismert: védelmet nyújtunk Koppenhágának és Oslónak. Oslo még ellenáll. Esztelenül bejelentik a főváros kiürítését. Párizs és London védelmet ajánl fel. Mindenki nevet ezen. Ez Anglia legsúlyosabb presztízsvesztesége. Az oslói zűrzavar rövidesen megszűnik. Dánia királya – tiltakozva bár, de elfogadja védelmünket, ez egy ilyen világ – nyugalomra és rendre szólítja fel a lakosságot. Nagyon jó. […] Teljes a döbbenet Londonban és Párizsban. Üres fenyegetőzések. Ismét megelőztük őket. Reynaud Londonba repül, hogy átvegye a parancsokat. Washington még várakozó állásponton. A Führernél. A legjobb hangulatban van. Délig az egész vállalkozást szerencsésen majdnem befejezettnek lehet tekinteni. A részletek fantasztikusak. Ezt az akciót majd egykor mint a történelem legvakmerőbb pimaszságát fogják értékelni. Például Koppenhágában kiköt egy Kraft durch Freude – hajó és egy zászlóalj száll partra. A Führer már nem törődik az oslói ellenállás maradékával. Az 1870-es háború végén jött létre a Német Birodalom, ennek a háborúnak a végén pedig kialakul a Germán Birodalom, s ezzel teljes egészében teljesítjük történelmi küldetésünket. Himmlerrel megbeszélem, hogy az SS keretei között is felállítunk egy propagandaszázadot. Egyetért és rendelkezésemre bocsátja d’Alquént. Hess is ott van. Sejtelme sem volt az egészről, otthon feküdt betegen, és az egészet a rádióból tudta meg. Sajtónk nagyvonalúan tájékoztat az ügyről, és kitűnő kommentárokkal. Látszik, hogy az újságírók szívesen foglalkoznak a témával. Sikeres légitámadást hajtottunk végre Scapa Flow ellen. Még ez is. Párizs és London óráról órára idegesebb lesz. A hírek szédítő gyorsasággal követik egymást. A semlegesek hallgatnak. Ott megértették az óra ütését. Amerika továbbra is a háttérben. Martin jelentést tesz a katonai helyzetről. Minden terv szerint folyik. Estére Norvégiában is tisztázódik a helyzet. Fritschével és Börnerrel tisztázom a bel- és külföldi sajtómunka irányát. Előre meghatározott keretek között. Róma és Moszkva komoly publicisztikai segítséget nyújt nekünk. Chamberlain beszédet mond az alsóházban. Röviden ismerteti az akciót, és azt hazudja, hogy Anglia semmilyen akciót sem tervezett Skandináviában. Abban a dicsőségben sütkérezik, hogy ő ezt már előre megmondta – ez aztán a siker! -, és ellenlépéseket jelent be. Erős angol flottaegységeket indítottak útnak. Tehát várunk! A Führernél. Mussolini fogadta Mackensent, aki átadta a Führer levelét.16 Mackensen, Hans Georg Victor von, német diplomata, 1938-43-ban római követ. A levélben Hitler katonai demonstrációt kért Mussolinitól.* Mussolini kifejezte csodálatát és egyetértését az akcióval kapcsolatban. „Így egyedül meg lehet nyerni egy háborút.” A Führer hasonlóképpen csodálja őt. Még egyszer felsorolja az abesszíniai konfliktus nehézségeit, és utal az 1937. évi szerencsétlen indulásra. Vad hírek keringenek. Londonból egyre nagyobb veszteségeinkről jelentenek. Merő hazugság, felfújt hősködés az egész. A zavarodottság jele. Anglia egyik flottaegységével támad. Nyolcvannyolc bombázót küldtünk rájuk. Kilenc találat, elsüllyesztünk egy cirkálót. Ez a válaszunk! A Führer nagyon boldog. Politikánk és hadvezetésünk egyik legnagyobb sikerének tartja az akciót. Oslóban lemondott a kormány. Ügynökünk, Quisling veszi át a kormányt.17 A nácik az akciót a norvég fasiszta párt, a Nasjonal Samling vezetőjével, Vidkun Quislinggel egyetértésben és részben az ő segítségére is támaszkodva szervezték meg. Quisling megkísérelte a hatalom megragadását, a norvégiai náci megfigyelők szerint azonban társadalmi támogatottsága oly kicsi volt, hogy az országot egyelőre német közigazgatás alá helyezték.* Nyugalomra és rendre int. London teljesen elképedt. Most még szövetséget kell kötnünk. És akkor vége a dalnak. Mindezt egy nap alatt. Az USA kijelenti, hogy nem érdekelt az ügyben. Ez már túl sok a jóból. Az istenek még megirigylik. Hullafáradt vagyok. A Führer időben lefekszik. Én is lefekszem, a minisztériumban.
1940. április 11.
Tegnap: Oslóban még minden a feje tetején áll. A törvényes és a Quisling-kormány harcol a hatalomért. A törvényes is keresi a békét velünk.18 A német követtel a kormány valóban tárgyalni kezdett, a kísérlet azonban hamar meghiúsult. VII. Haakon király és a kormány ellenállásra szólított fel, majd ennek kudarca láttán Londonba menekültek.* Kivárás! Az akciót végrehajtottuk. Veszteségünk: a „Blücher” nehéz- és a „Karlsruhe” könnyűcirkáló.19 E hírrel ellentétben a német flotta április 9-10-én egy nehézcirkáló mellett két könnyűcirkálót valamint 10 rombolót vesztett.* A norvégek összelőtték a szép Blücherünket. Ez még sokba kerül nekik. London és Párizs zavarban, butaságokat zagyvál össze. Ingadoznak a vad fenyegetőzések és a reménytelen csüggedés között. Ez is bizonyítja, milyen erős volt a csapás, és mennyire ült. A semlegesek hallgatnak, Amerika pedig tartózkodó. Jönnek az angol hazugságok. Leírhatatlan, mennyi mindent foglaltak el, süllyesztettek el, vagy vettek el. Nem hagyjuk magunkat félrevezetni. Hipplerrel filmkérdésekről. A heti filmhíradó számára új, angolellenes tervek. Görlitzer tájékoztat Berlinről. A nép hangulata nagyszerű. Mindenki akcióink folytatásának lázában ég. Görlitzerrel és Besttel megállapodunk a jobb együttműködésben a körzetek és a Gestapo között. A Gestapo túlságosan önállósította magát. Vitakészségünk a sajtóban és a rádióban kitűnő. Éreztetjük Londonnal, milyen mély megaláztatást kell pillanatnyilag elszenvednie. Ez jót tesz a fellengzős plutokratáknak. Két nap alatt Anglia rengeteget veszített a tekintélyéből. A Führernél. Panaszkodik veszteségeink miatt, de enélkül nincs eredmény. Ez az akció volt az egyetlen nagy feladat, amit a haditengerészetre bízhatott. Politikai és katonai nyereségünk felbecsülhetetlen. London teljesen tanácstalan. Az ott kitalált butaságokon csak gúnyolódni lehetett. A Führer elmondja, hogyan képzeli el Norvégia és Dánia jövőjét. Nem hozunk létre protektorátusokat, hanem szövetségre lépünk velük. Egységes lesz a külügy, a gazdaságpolitika és a vámügyek. A mi tulajdonunkba kerülnek a legfontosabb katonai támaszpontok, átvesszük az országok katonai védelmét, és mindketten lemondanak az önálló hadseregről. A cél egy északgermán államszövetség. Ez nekünk is és nekik is segít. A továbbiak majd maguktól kialakulnak. Most már világos, hogy Anglia is lépni akart. Mi viszont megelőztük őket. Churchill ezúttal mesterére talált a Führerben. Az ember egyre inkább csodálja a Führer koncepciójának merészségét és világlátásának színvonalát. Először cselekedni kell, csak utána filozofálni. Régi, gyakran kipróbált római bölcsesség ez, amely még ma is beválik. Norvégiában kisebb ellenállási fészkek vannak még. Formailag háborúban állnak velünk. De ez már nem tart soká. Halifax bejelenti, hogy segíteni fogja őket, még akkor is, ha velünk egyesülnek. Igazi buta angol logika! Légierőnk nagyszerűen működött. Egyáltalán, kiváló volt és csak példaszerűnek nevezhető az együttműködés a Wehrmacht és az állam összes erői között. Az OKW, a hadsereg főparancsnoksága híreket közöl az eddigi sikerekről, de nem hallgatja el a veszteségeinket sem. Ez csak megerősíti a bizalmat tájékoztatási politikánk iránt. Hahn kapitányt, aki a „Blücher”-en szolgált, sikerült megmenteni. Veszteségeink nagyon csekélyek voltak a hajón. Legalább valami vigasz ennél a lesújtó csapásnál, amely kétszeresen is elkeserítő, mert a norvégek teljesen értelmetlenül hajtották végre. A norvég kormány előtt még mindig nem világos a helyzet, sőt a kormány egy részét nem is lehet megtalálni. Micsoda ország! Kész a heti filmhíradó. Nagyon jól sikerült Chamberlain beszéde az alsóházban. Tengeri csata Narviknál.20 A narviki öbölben vívott tengeri harc április 14-én oda vezetett, hogy az angolok e bázist majd csak a franciaországi vereség után adták fel.* Az angolok hét cirkálót veszítettek. A mi veszteségeink sem lehetnek kicsinyek. Nincs összeköttetésünk a hajókkal. Az este bénító bizonytalanságban múlik el. Chamberlain különben együgyűségeket mondott. Várnunk kell. Ebben a londoni hazugságzagyvalékban már nem ismeri ki magát az ember. A méreg és a harag rövidlátóvá teszi ezeket a plutokratákat.
1940. április 12.
Tegnap: a hírekben hazugságáradat Londonból. Közben néhány kínos veszteségünk őket teszi hihetőbbé. Többségüket nem cáfolhatjuk meg, hogy ne áruljunk el katonai titkokat. Így aztán jelentős hátrányba kerülünk. Azon fáradozom, hogy legalább néhány hírt közölhessünk. Az írott sajtóban most az angolok uralják a terepet. Azt hazudják, hogy elfoglalták Bergent és Narvikot. Ezt megcáfoljuk. Bár a hajóveszteségünk jelentős, az egész skandináv akciót mérlegelve mégsem túlságosan nagy. Meg kell őrizni tartásunkat és világossá kell tenni a német nép előtt, hogy veszteségek nélkül most nem lehetett sikert elérni. Martin jelenti: néhány súlyos veszteség ellenére a katonai helyzet jó, elfogadható. Utasítás a sajtónak: kitartás, érthetőség, semmi megtorpanás, támadásba kell átmennünk. A legvadabb hírek váltják egymást. Az angolok kétségbeesett eszközöket vesznek igénybe. Bár csak papírgyőzelmeket aratnak, mégis hatásuk alá kerül az egész világ. Mi is támadásba lendülünk. Kiadom a megfelelő utasításokat Dittmarnak és Bömernek. A norvégiai helyzet még egyáltalán nem tisztázott. Úgy tűnik, hogy továbbra is ellenállást akarnak kifejteni. Ennek hatására Svédországban is megkeményedett a helyzet. Onnan a legvadabb hazugságok érkeznek. […] A Führernél. Veszteségeink elviselhetőek. Az angol hazugságok csak megvetést keltenek benne. Nem hallgatunk tovább. Jodl beszámol a katonai helyzetről. Az információs politikáról azonban sejtelmük sincs ezeknek a katonáknak. A helyzetünk egyre nehezebbé válik, mert hosszú frontvonalat kell védenünk. Bárhol számolhatunk ellencsapással. A Führer nem veszi komolyan a régi norvég kormány intrikáit. Quisling egyelőre nem tud érvényesülni. Nagyon rosszul mérte fel a norvég belpolitikai viszonyokat. Norvégiában mindenesetre felszámolunk minden ellenállást. A Führer még egyszer élesen szembefordul a külügyminisztérium próbálkozásával, hogy indítsuk meg a német-orosz kulturális cserét. Kapcsolatunk nem léphet túl a tiszta politikai célszerűségen. Hosszasan töprengünk az általunk tervezett angolellenes film forgatókönyvén és azon, hogy kik lennének a legjobb színészek erre a feladatra. Rögtön utána megbeszélem ezt a kérdést Hipplerrel. Teljes fény derül Anglia Norvégia ellen tervezett erőszakos akciójára. Bergenben lefoglalnak öt angol szállítóhajót, tele fegyverrel. A hadsereg főparancsnokságának híradása pszichológiailag nagyon ügyesen felépített. Szinte megkönnyebbülünk tőle. Ezután hangzik el Churchill beszéde az alsóházban, melyben elismeri a súlyos angol hajó veszteségeket: újabb két cirkálójuk süllyedt el, s az egyik nehéz csatahajójukat megsemmisítő erejű bombatalálat érte. Most mi is támadásba lendülünk. Megindítom a teljes német sajtógőzhengert és nem zavartatom tovább magamat a külügyminisztérium és a hadsereg főparancsnokságának bürokratáitól, együttműködöm a Transoceannal és az Europapress-szel. Néhány órán belül már érezhető a megkönnyebbülés. Szerintem túl vagyunk a mélyponton. Ebből is kiderül, hogy a kezdeményezés a legfontosabb. Tényeket kell teremteni, aztán szórakozhatunk velük. Churchill különben ismét a régi nótát húzza. Szenilis, hiú fecsegő, aki pillanatnyi hatást akar elérni. Bennünk emberére akad. Este újabb hazugságáradat érkezik. A zsidó Hambro-Hamburger a szerzője. A svédek jól tennék, ha vigyáznának. Az ilyen szemtelenségekért egyszer még nagyon drágán megfizethetnek.
1940. április 21.
Tegnap: csodálatos tavaszi nap volt. A Führer születésnapja. Az emberek már kora reggel ott szorongtak a Wilhelmplatzon, és nagy ünnepléssel köszöntik a Führert. A német sajtó teljesen ráhangolódva a napra. A rádióbeszédem adja meg a hangot. A külföld is bekapcsolódik. Amerikából nagyon pesszimista jelzések érkeznek London kilátásairól. Lassan felvirrad nekünk. Súlyos angolellenes propagandacsapásokat osztunk. Olaszország hangja óráról órára élesebb és követelőzőbb. Ez kellemes érzéssel tölt el bennünket. A katonai helyzet jó. Nyilatkozat: bombázni fogjuk mindazokat a norvégiai helységeket, amelyekről az angolok azt állítják, hogy ott leszálltak vagy partra szálltak. Most maguk a norvégok sietnek majd a cáfolattal. Az angolok hazudozása abba fog maradni. A front több sportműsort kíván a rádiótól. Teljesíteni fogjuk. Rádióprogramjaink most valóban kitűnőek. […] Magda a gyerekekkel már reggel meglátogatta a Führert. Aztán eljöttek hozzám, kedvesek és drágák. Én is a Führerhez megyek. Születésnapi jókívánságok. Sok boldog évtizedet. Nagy asztaltársaság. A vadászatról viccelődnek. A Führer humora kiapadhatatlan, szellemes. Szűk körben a nagypolitikáról: úgy tűnik, Olaszország be akar avatkozni. Nem tehetnek mást. Mussolini épp harcra lelkesíti népét. Anglia egyáltalában nincs tisztában azzal, hogy helyzete milyen komoly. A Führernek az a szándéka, egy jól irányzott csapással kiüti Angliát. És mégis, akár ma is hajlandó lenne békét kötni velük. Feltétel: Anglia teljesen vonuljon ki Európából, és kiegészítve adja vissza gyarmatainkat. Ez lenne valami. Nincs szándékában megsemmisíteni Angliát, vagy tönkretenni az angol birodalmat.21 Hitler mindig eltekintett attól, hogy a kontinentális német uralom – az európai angol érdekekről nem is beszélve – életveszélyt hordozott magában a brit birodalom szinte minden pontjára nézve.* De nyugalomra van szükségünk. Nem kellene új háborúra várni. Norvégiából egy szuper-Szingapúrt építenénk fel. Akkor menne el igazán London kedve a háborútól. Jó, hogy szeptemberben Olaszország nem csatlakozott hozzánk. Anglia akkor valószínűleg visszatáncolt volna. És három-öt éven belül újrakezdte volna. London számára összehasonlíthatatlanul előnyösebb feltételek mellett. Ha már, akkor most. A légierő az egész hadviselést forradalmasította. És ebben mi vagyunk az élen. Háború nélkül hibás flottaprogramot állítottunk volna fel. A nagy bárkák hosszú távon tarthatatlanok a légierővel szemben. Ma már megtanultuk ezt. Tehát jobb így. A Führer a lehető leggyorsabb akciókat akarja végrehajtani. Nem várhatunk, és nem is akarunk várni sokáig. Esser délkeletre utazik. Sok megbízást adok neki. Terbovent kinevezték Norvégia politikai komisszárjává. Komoly teljhatalommal és harci megbízásokkal. Melléadom Müllert, aki engem képvisel. Nagyon örül neki. Pontos utasításokat kap: semmi hazugság. Rendteremtés, semmiféle kompromisszum. Sokáig dolgoztam még a hivatalban. A Wilhelmplatz tombol a lelkesedéstől. Jó hír érkezik a főparancsnokságról: az angol flotta ismét megtépázva. Magdával Lankébe. Milyen remek tavasz! […]
1940. április 25.
Tegnap: csodás tavaszi idő. Repülőink eredményesen működtek. A katonai helyzet egyre kedvezőbben alakul. Narvik már nem annyira fontos. Minden más területen tovább nyomulunk előre. Légierőnk teljes munkát végez. A miniszteri konferencián még egyszer kiállók Quisling mellett.22 Quisling majd csak 1942-ben lesz miniszterelnök.* Nem szabad addig ellene fordulnunk, amíg a Führernek szüksége van rá. Azt kívánom, hogy a minisztérium egyetlen osztályáról sem […] Az olasz sajtó továbbra is támadásban van. Már nyíltan beszél arról, hogy a mi oldalunkon hamarosan belép a háborúba. A Führer kitűnő hangulatban van. Hadmozdulataink jól haladnak Norvégiában. Angolokat fogtunk el. Bizonyítékokat találunk náluk, hogy Anglia el akarta foglalni Norvégiát. Pontos parancsokat. Ez aranyat ér. A bizonyítékokkal együtt azonnal Berlinbe küldjük őket, repülőn. Nagy veszélyt előztünk meg. Feltehetően csak néhány órával. Churchill az angolok partraszállásáról szóló híreket várta, és ezek az átkozott németek egyszerre csak ott voltak. A Führernek megint szerencséje és jó ösztönei voltak. Mi lett volna, ha az angolok befészkelték volna magukat Norvégiába? Most már csak egy utcát kell lerombolnunk, és akkor az angol urak bent vannak a csapdában. Ez lenne valami! A Führer előadja terveit: szét kell zúzni Franciaországot. Ezzel London elveszíti szárazföldi fegyverét. Anglia akkor már tehetetlen.23 Belgium, Hollandia és Észak-Franciaország megszállása után Hitler a keleti támadás mellett majd azzal érvel, hogy ezáltal kell Nagy-Britannia utolsó reményét és eszközét megsemmisíteni.* Franciaország szétzúzása is igazságos történelmi tett. Angliának azonban szüksége van a tengerentúli birtokaira, és nem is kell azokat elveszítenie. Ez európai érdek is. Olaszországra inkább békében van szükségünk, mint háborúban. Jó, mint ahogy feltételezhető, hogy belép a háborúba. De Franciaországgal szemben inkább a háború után van rá szükségünk. Anglia békében élhet, ha kivonul Európából, visszaadja gyarmatainkat és még hozzá valamit. Ez viszont csak azután lehetséges, miután egy ütéssel a padlóra küldtük. Vajon a dolgok jelenlegi állása mellett megtámadna-e még egyszer bennünket London és Párizs? A Führer csak nevet ezen. Soha. De most hagyjuk a dolgokat menni a maguk útján. Hogy Nyugaton mikor kezdődik? Ez már csak az időjáráson és a célszerűségen múlik. […]
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!