Ma történelmi napunk van, belépünk az európai politika új korszakába – mondta Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke Orbán Viktorral és Andrej Babissal közös vasárnapi sajtónyilatkozatában Bécsben. Három hete győztesként került ki az EP-választásból a párt, 6 mandátummal, megduplázva az eddigi számot.

Éppen ezért szeretnék bemutatni ma egy új európai szövetséget, amely három pártból áll, akik egy új, hazafias, pozitív, európai mozgalmat kívánnak megvalósítani. De várunk minden politikai erőt, amely ezt vallja. Ez nagyobb létszám lesz, amit önök feltételeznek most – mondta Herbert Kickl, amelynek pártja eddig az Identitás és Demokrácia (ID) frakció tagja volt a 720 fős Európai Parlamentben.

„Ez a nap is elérkezett, de majd a történetírók eldöntik néhány év múlva, hogy mennyire volt fontos. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a nap az, amely elkezdi megváltoztatni az európai politikát” – így kezdett Orbán Viktor, aki a Fidesszel 11 EP-mandátummal rendelkezik. Szerinte lezárult egy 25 éves korszak, az újnak pedig ennek az új európai csoportosulásnak a megalapítása a kezdete. „Ma egy olyan politikai formációt hozunk létre, amely meggyőződésem szerint hasítani fog, és nagyon gyorsan az európai jobboldal legnagyobb frakciója lesz. Ez napokon belül be fog következni, és utána határ a csillagos ég. Az majd egy másik sajtótájékoztató” – fogalmazott.

Szerinte az új csoportosulásuk hasítani fog és napokon belül a legnagyobb európai jobboldali politikai formáció lesz. Hozzátette: az EP-választáson 27-ből 20 országban a változást akaró pártok nyertek, de a brüsszeli elit ellenáll ennek a döntésnek. Nem akarnak változást, ez elfogadhatatlan. Ezért jön létre ez a közös platform, hogy a változást a brüsszeli elit akarata ellenére megcsináljuk – mondta. Ezt követően tovább ostorozta az uniós vezetést. Arról is beszélt, hogy kibocsátanak egy politikai manifesztumot, amely köré a munkájuk majd szerveződik. Andrej Babisról azt mondta, hogy a legsikeresebb európai miniszterelnök volt, akinek a sikere szerinte azt bizonyítja, hogy az eszmék önmagukban nem állnak meg, sikerre van szükség hozzájuk.

Kérdéseket nem lehetett feltenni az eseményen. Harald Vilimsky, a Szabadságpárt európai parlamenti küldöttségének vezetője, aki a szövetség bemutatóján moderátorként működött közre, kifejtette, hogy ez egy nyitóelőadás volt. Bejelentette azonban, hogy minden bizonnyal további sajtótájékoztatók következnek majd, ahol lehetőség lesz a sajtónak kérdezni.

Orbánék Patrióta kiáltványa

Az MTI által ismertetett Patrióta kiáltvány szövege szerint Európa nemzetei történelmi fordulóponthoz érkeztek. Az Európai Unió – ami egykor a megbékélés vágyában gyökerező álomprojekt volt a két világháború és több évtizednyi megosztottság által okozott pusztítást követően – az európaiak ellen fordult, és most olyan érdekeket képvisel, amelyek ellentétesek a nemzetek, a térségek és az európai hazánkat alkotó kis közösségek akaratával. Az európai polgárok számára ismeretlen és tőlük távol álló intézmények – olyan erős globalista erőkkel, senki által meg nem választott bürokratákkal, lobbi- és érdekcsoportokkal együtt, akik és amelyek semmibe veszik a többség hangját és a szélesebb népi demokráciát – terveznek a nemzetek helyébe lépni. És mi ehhez az eszközük? Egy európai központi állam – írja a kiáltvány.

A legutóbbi júniusi európai parlamenti választásoknak ezért egyszerre volt generációs és egzisztenciális jelentősége – folytatódik a manifesztum. A politikai törésvonal immár nem konzervatívok és liberálisok vagy a jobboldal és a baloldal között húzódik meg, hanem a centristák – akik egy új európai „szuperállam” hírnökei – és a patrióták, illetve szuverenisták között, „akik az általunk nagy becsben tartott európai nemzetek megőrzéséért és megerősítéséért harcolnak. Csak a kontinens patrióta és szuverenista pártjainak győzelme és együttműködése révén garantálhatjuk a gyermekeink örökségét” – fogalmaz a dokumentum, amely ezek után rátér arra, milyen Európában hisznek az aláírói.

Azt írják: egy olyan Európában hisznek, ami erős, büszke és független nemzetekből áll; olyan nemzetekből, amelyek szabadon dönthetnek az egymással egyetértésben való együttélésről és együttműködésről; olyan Európában hisznek, amely a nemzetekben gyökerező intézmények révén működik együtt; olyan intézmények révén, amelyek Európa népei megbízásából tevékenykednek és feléjük felelősséggel tartoznak. Olyan Európában, ami szuverén, és eltántoríthatatlanul képviseli érdekeit minden olyan függőségtől mentesen, amely akadályozza a nemzeti közösségei akaratának végrehajtását – akár belföldön, akár külföldön. Elkötelezett a béke és a párbeszéd mellett, de ugyanakkor készen áll, hogy megvédje magát minden veszéllyel szemben; megvédi és ünnepli európai identitását, hagyományait és szokásait, a görög-római és zsidó-keresztény örökség gyümölcsét. Nagy becsben tartja a nemzeteiben rejlő sokszínűséget, azok történelmét és életformáját, és egyben ellenáll az olyan ultimátumoknak, amelyek célja annak az éppen divatos trendek szerinti megváltoztatása.

A manifesztum megalkotói szerint Európa a valódi szabadságjogok, alapvető jogok és az emberi méltóság védelmezője, és ugyanakkor erőteljesen ellenáll minden olyan kísérletnek, amelynek célja ezeknek a szabadságjogoknak a korlátozása vagy átértelmezése; versenyképes, produktív, hatékony és büszke szellemi, tudományos és gazdasági eredményeire az innováció, a kiválóság és a haladás kontinenseként. Hitük szerint Európa elszánt a határai megvédése, az illegális migráció megállítása és kulturális identitása megőrzése mellett, követve az európai polgárok túlnyomó többségének az akaratát; olyan nemzetekből áll, amelyek készek megvédeni népeiket bármely és minden potenciális veszéllyel szemben, legyen az politikai, gazdasági, vallási vagy kulturális természetű.

Európa tiszteletben tartja saját megbízatását és szabályait, nem lép túl kompetenciáin, betartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét, illetve a továbbiakban nem igazolja a nemzeti szuverenitás elleni támadásait az európai költségvetésen keresztüli nyomásgyakorlással – írják, hozzátéve: Európa olyan nemzetek tömörülése, amely elutasítja a nemzeti szuverenitásnak az európai intézmények felé való minden további feladását és tiszteletben tartja a nemzetek vétójogát. Az aláírók hite szerinti Európa a diplomáciát a tagállamok szuverenitása alapvető elemeként ismeri el, illetve olyan kérdésként, amelyről minden nemzet szabadon dönthet anélkül, hogy a többieket ugyanarra a döntésre kényszerítené.

Frakciókeresés

Ismert, az elmúlt hetek arról szóltak, hogy Orbán Viktor új Európai Parlamenti frakciót keresett a Fidesz számára, de Giorgia Meloni ECR-je nem kért belőle. Az utóbbi napokban már egy új formáció megalapításáról szóltak a hírek, melyek szerint a tömörülésbe várják a Jarosław Kaczynski vezette lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártot is. Orbán Viktor erre utalt már egy szombat reggeli Facebook-posztjában is, arról írt, hogy nekik, jobboldaliaknak továbbra is az a feladatuk, hogy érvényt szerezzenek az európai választók akaratának. – A választók akaratát eltorlaszoló paktum ellenére folytatni fogjuk az európai jobboldali pártok együttműködésének kiépítését. A jobboldali pártoknak erős európai parlamenti frakciókat kell létrehozniuk, majd ki kell építeniük az e képviselőcsoportok közötti együttműködést – írta. Felmerült a szocialistáktól kitessékelt Robert Fico-féle Smer csatlakozása is, valamint sajtóinformációk szerint az Európai Néppártban ülő Janez Jansa Szlovén Demokrata Pártját is az új képviselőcsoportba invitálnák, ám az ő átpártolásukra nem sok esély van, miután egyik képviselőjüket a frakció alelnökének választották.

Az elmúlt napokban egy másik új csoport, a Szuverenisták megalapítása is szóba került, az Identitás és Demokrácia-frakcióból kizárt német AfD vezetésével, amelynek tagja lett volna több szélsőséges párt, így – többek között – a bolgár Újjászületés, az SOS Romania vagy éppen Magyarországról a Mi Hazánk is. Ez azonban kútba esni látszik                            (magyarhang)