Szentpétervár, 2024. június 6. csütörtök (MB)
Ha Amerika abbahagyja a fegyverszállítást Ukrajnának a háború két-három hónapon belül befejeződhet. Ha viszont Ukrajnából nyugati fegyverekkel támadnak Oroszországra, előfordulhatna, hogy Oroszország hasonló fegyvereket szállítana harmadik országokba, hogy onnan csapást mérjen az Ukrajnának fegyvert szállító országok érzékeny területeire – ismertette a Magyar Békekör tudósítója Putyin orosz elnök nyilatkozatát a világ nagy hírügynökségeinek.
Az ukrán hadsereg önmagában nem tud nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket bevetni, mert minden döntést azoknak az országoknak kell meghozniuk, amelyek a fegyvereket szállítják. „Repülési megbízatás szükséges, ezt pedig azok adják, akik a fegyvereket szállítják: a Pentagon az ATACMS-ra, a britek pedig a Storm Shadowra” – tudatta.
Miközben Moszkva június 14-re az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte amiatt, hogy a nyugati államok engedélyezték fegyvereik bevetését Oroszország ellen, Putyin leszögezte: „ha valaki veszélyezteti szuverenitásunkat és területi integritásunkat, úgy gondoljuk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt be lehet vetni.”
Azt mondják, hogy Oroszország kezdte a háborút, valójában viszont a háború akkor kezdődött, amikor puccsot hajtottak végre Ukrajnában. Oroszország beavatkozott, hogy segítsen az orosz ajkú lakosságon, amelyre Kijev fegyverrel támadt – állította.
Ideje volna a háború folyamatos eszkalálását tárgyalással felváltani, de ehhez fel kellene hagyni az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítással. Ez viszont nem áll szándékában a Nyugatnak, jóllehet Biden amerikai elnök levelére adott válaszában, még 2022-ben megírta, hogy a békekötés a nyugati fegyverszállítás beszüntetésén múlik – összegezte az elhangzottakat tudósítónk.
A szentpétervári fehér éjszakába nyúló, újságírókkal folytatott szerdai háromórás beszélgetésen Putyin leszögezte: Oroszországnak esze ágában sincs megtámadni a NATO-t. Ezt az őrültséget Nyugaton találták ki és terjesztik. „Nem vagyunk hülyék. Nézzék meg, milyen lehetőséggel rendelkezik a NATO, és milyennel mi. Nekünk nincsenek birodalmi ambícióink” – mondta.
Az AP, a Reuters, az AFP, a Kyodo, a Yonhap, az ANSA, az Új Kína, a BelTa, a DPA, az IRNA, az EFE, az Anadolu, az AKI, a Kazinform, az Azernews és a TASZSZ hírügynökség vezető képviselőivel, a Gazprom Finn-öbölre néző szentpétervári toronyházában tartott találkozóján Putyin annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államokat nem Ukrajna, vagy az ukrán nép érdekli, hanem saját nagysága, és vezető szerepének megőrzése a világban. Tudja, hogy Oroszország győzelme aláásná vezető szerepét.
Az Egyesült Államok 2025-ig azért nem akarja félreállítani Zelenszkij ukrán elnököt, mert szüksége van rá, hogy az ukrán veszteség pótlására besorozza az embereket. Washington most azt szorgalmazza, hogy a sorozási korhatárt leszállítsák 18 évre – tájékoztatott.
Oroszország háborús veszteségéről ugyan nem közölt pontos adatot, de azt mondta, hogy aránya az ukránokéhoz képest egy az öthöz. Hasonló képet mutat a hadifoglyok aránya is: míg Oroszország 6465 ukrán hadifoglyot ejtett, Ukrajna 1348 orosz hadifogollyal rendelkezik.
Nyugati katonai tanácsadók már jelen vannak Ukrajnában, és szerencsétlenségükre veszteséget is szenvednek. De erről hallgat az USA, és hallgatnak európai szövetségesei is.
Az amerikai elnökválasztásról szólva Putyin úgy látta, hogy kimenetelétől függetlenül az USA politikája változatlan marad Oroszországgal szemben, s hogy Moszkva kész együtt dolgozni bárkit választ is elnökké az amerikai nép. Donald Trump bírósági perérről úgy vélekedett, hogy Trumpot politikai okokból üldözik, ez pedig tönkreteszi Amerika képzeletbeli demokratikus vezető szerepét, és árt magának az amerikai politikai rendszernek is. „Mi sohasem avatkoztunk be, és nem is fogunk beavatkozni az Egyesült Államok belpolitikai folyamataiba” – jelentette ki.
Az Európai Unióról azt mondta, hogy vezetői nélkülözik a bátorságot és a nemzeti érdekeik védelmébe vetett bizalmat, ennek következtében pedig veszélybe kerül állampolgáraik jóléte.
Németországról szólva kijelentette: a Német Szövetségi Köztársaság a második világháború után soha nem volt teljesen szuverén ország, de gazdasága Európa hajtóereje, és ha Németország elkezd “tüsszenteni és köhögni, az összes többi európai gazdaság megbetegszik.”
A francia gazdaság a recesszió szélén tántorog. Méltatta Olaszország Moszkvával szemben tanúsított mértéktartóbb magatartását, és reményét fejezte ki, hogy vele, más országoknál gyorsabban helyreállíthatják a kapcsolatot, amint stabilizálódni kezd a helyzet Ukrajnában.
Kínáról azt mondta, hogy az amerikainál hatékonyabb gazdaságot teremtett. „Mindinkább csúcstechnológiás gazdasággá válik. Nekem úgy tűnik, az Egyesült Államok és egyes európai országok nagy hibája, hogy meg akarják, legalább is megpróbálják megakadályozni a kínai gazdasági fejlődést. Szerintem inkább be illeszkedni kell ezekbe a folyamatokba, nem pedig akadályozni, ha ez ember sikeres akar lenni”.
Hazájának gazdasági helyzetéről Putyin elmondta, hogy a nyugati országok három-hat hónapon belül tervezték aláásni az orosz gazdaságot, de nem sikerült nekik. Hanem az történt, hogy az orosz a világ négy legnagyobb gazdasága közé került. Csak idő kérdése, hogy Oroszország maga állítson elő mindent, amire szüksége van – mondta.
A Gazprom túl fogja élni, ha Európa megtagadja az orosz gáz szállítását, és helyette az óceánon keresztül érkező cseppfolyósított földgázt akar vásárolni elképesztő áron. „Én ugyan nem látom, mi ebben a logika, de hát anélkül, hogy meg akarnék sérteni bárkit is, az a véleményem, hogy a nyugati, köztük a német döntéshozók képzettsége sok kívánnivalót hagy maga után” – vélte.
Óriási tévedésnek minősítette Washington döntését, hogy az amerikai dollárt szankcióeszközként használja, hiszen ezzel aláássa a dollárba vetett bizalmat.
Szó esett a szólásszabadságról, így Oroszország nyugati hírközlésének korlátozásáról. Putyin elmondta, hogy Oroszországnak ugyanolyan joga van saját nézeteinek közvetítéséhez, mint másoknak. Tudatta: Nyugaton akadályozzák az orosz újságírók munkáját, megfélemlítik riportereiket, zárolják bankszámláikat, elkobozzák személygépkocsijukat. Ez nem egyeztethető össze a szólásszabadsággal – vélekedett.
A normandiai partraszállás 80. évfordulója kapcsán Putyin kijelentette: „Ez ünnep. Mégis minket, oroszokat idegennek tartanak a jelek szerint. Nem kaptunk meghívást rá. Pedig a fasizmus feletti győzelemért mi hoztuk a legnagyobb áldozatot, mi áldoztuk a legtöbb életet. Csak hamiskártyások viselkedhetnek így”.
(Szavait legfőképpen ahhoz az Emmanuel Macron francia elnökhöz intézett üzenetként értékelték a hírügynökségek, aki nem tartotta fontosnak meghívni a D-day ünnepségére Oroszországot.)
A történelmi tények iránti hűség miatt elmondom: „Oroszország mindig nagyon tisztelte szövetségeseit a második világháborúban, és Joszif Sztálin volt az, aki az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával szemben ragaszkodott ahhoz, hogy Franciaország is ott legyen a német megadási okmány aláírói között.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A fényképen Putyin orosz elnök a nagy nemzetközi hírügynökségek vezetőivel 2024. június 5-én.
