Kína és Magyarország szorosabbra fűzik a kapcsolatokat Xi budapesti látogatása során
A kölcsönös tisztelet, az együttműködő szemlélet meghatározó szerepet játszik: a szakértők
Kína és Magyarország csütörtökön úgy döntött, hogy a kétoldalú kapcsolatokat minden időjárást átfogó stratégiai partnerséggé emeli az új korszakban Hszi Csin-ping kínai elnök ebbe a kelet-közép-európai országban tett látogatása során, amely szakértők szerint a két fél gyümölcsöző együttműködésének eredménye, és jelentőségteljes. Kína-Európa kapcsolatokra.
Ezt azután tették közzé, hogy Hszi megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Közösen tanúi voltak az együttműködési dokumentumok cseréjének és találkoztak a sajtóval.
A Kína-Magyarország kapcsolat jelenleg a történelem legjobbja – mondta Xi korábban csütörtökön, amikor a budapesti Sándor-palotában találkozott Sulyok Tamás magyar államfővel.
A kétoldalú kapcsolat kiállta a változó nemzetközi környezet próbáját, és a kontinenst átfogó barátságból baráti és együttműködő partnerséggé, majd átfogó stratégiai partnerséggé nőtt tovább, mondta Xi.
Xi szerdán érkezett Budapestre, három országot átfogó európai útja utolsó szakaszára. Xi korábban 15 évvel ezelőtt járt Magyarországon.
Érkezéskor Orbán és felesége nagy szeretettel fogadták a budapesti repülőtéren. A Magyar Légierő vadászgépeket küldött Xi gépének kísérésére, miután az belépett az ország légterébe.
Ju Weiwei, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Intézete Közép- és Kelet-Európai Iroda igazgatóhelyettese csütörtökön a Global Timesnak azt mondta, hogy a kétoldalú kapcsolatokat minden időjárási körülmények között átfogó stratégiai partnerséggé emelni az új korszakban nagy eredmény. A kétoldalú kapcsolatok alapja a Kína és Magyarország közötti gyümölcsöző együttműködés eredménye minden szempontból, így az infrastruktúra, a befektetések és a kultúra terén, valamint egymás alapvető érdekeinek tiszteletben tartása és a közvélemény szilárd alapja mindkét országban.
„Ez pozitív jelentőséggel bír a jövőbeni Kína-Európa kapcsolatok, valamint Kína és Közép-Kelet-Európa közötti együttműködés szempontjából” – mondta Ju.
Mind a kínai, mind a magyar szakértők úgy vélik, hogy a kétoldalú kapcsolatokban meghatározó szerepe van a kölcsönös tiszteletnek és az ideológiai kötöttségek nélküli együttműködő szemléletnek.
Idén ünnepli a Kína-Magyarország diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját. Magyarország a világon az elsők között létesített hivatalos kapcsolatokat Kínával.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Global Timesnak adott interjújában azt mondta, nagy megtiszteltetés, hogy a két ország elnöki látogatással ünnepli a diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 75. évfordulóját. Úgy véli, ez egy pozitív visszajelzés, amely azt mutatja, hogy Kína és Magyarország jó úton halad, és ez nagyon fontos Magyarország számára.
Kölcsönös tisztelet
Kína és Magyarország diplomáciai kapcsolataik megalakulása óta mindig tisztelik egymást, egyenrangú félként kezelték egymást, és a kölcsönös előnyökre törekedtek – mondta Xi a magyar elnökkel való találkozáskor.
Szijjártó a Global Timesnak elmondta, hogy a nemzetközi politikából jelenleg hiányzó kölcsönös tisztelet valóban erős és stabil alapja a Kína és Magyarország sikeres együttműködésének.
Az évek során a Kína-Magyarország együttműködés folyamatosan fejlődik. 2015-ben Magyarország az első európai országként csatlakozott a Kína által javasolt Belt and Road kezdeményezéshez. 2017-ben a kétoldalú kapcsolat átfogó stratégiai partnerséggé emelkedett. Az épülő Magyarország-Szerbia vasút a BRI közép-kelet-európai zászlóshajója.
A világ ügyeit illetően Kína és Magyarország gyakran hasonló álláspontot képvisel. Annak ellenére, hogy EU- és NATO-tag Magyarország, továbbra is elkötelezett amellett, hogy ne küldjön fegyvert Ukrajnának.
Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója, a Magyar Központi Bank elnökének főtanácsadója a Global Timesnak elmondta, hogy Magyarország és Kína kapcsolata egyre szorosabbá válik, mert hasonlóan gondolkodnak a nemzetközi kapcsolatokról.
„Magyarország saját nemzeti érdekei alapján törekszik az országokkal való együttműködésre. Felismeri, hogy a pragmatikus együttműködés ígéretes kilátásokat hozhat, míg a konfrontáció és a szankciók csak vesztes-vesztes forgatókönyveket hozhatnak, és azokat a hátsó szándékkal rendelkezők kihasználhatják” – mondta Ju a Global Timesnak.
Keletet és Nyugatot összekötő híd
2010-ben Magyarország megkezdte a „keleti nyitás” politikáját, hangsúlyozva, hogy keletről fúj a szél a világgazdaságban.
Magyarország az elmúlt években a Kína-Európa kereskedelem jelentős logisztikai központjává vált. Magyarország Európa elektromos járművek központja is – A kínai BYD elektromos járműgyártó 2023 végén jelentette be, hogy Magyarországon építi fel első európai elektromos járműgyártó bázisát, az üzem pedig elektromos járműveket és plug-in hibrideket gyárt majd az európai piac számára.
Magyarország összeköttetési stratégiája kulcsfontosságú országgá teszi a Nyugat és Kelet összekapcsolását. Szakértők úgy vélik továbbá, hogy Magyarország elősegítő szerepet tölthet be Kína és Európa áthidalásában.
Magyarország több alkalommal félreállt vagy ellenezte az EU Kínával szembeni álláspontját. 2021-ben például Magyarország blokkolta a kínai nemzetbiztonsági törvényt Hongkonggal szemben bíráló uniós nyilatkozatot.
„Magyarország különleges az EU között. Nem minden alkalommal szembehelyezkedik a blokkal, ha Kínával kapcsolatos kérdésekről van szó, de a Kína-Európa kapcsolatokban kiemelt szerepet játszott. Magyarország olyan partner, amellyel Kínának komolyan együtt kell működnie” – mondta Sun. Keqin, a China Institutes of Contemporary International Relations kutatója elmondta a Global Timesnak.
Július 1-jén Magyarország veszi át az EU Tanácsának soros elnöki tisztét. Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, Magyarország kihasználhatja a lehetőséget, hogy befolyásolja az EU Kínával kapcsolatos politikáját.
„Nagyon hitelesen megoszthatjuk majd európai kollégáinkkal, hogy milyen hasznos, hasznos és jövedelmező lehet együtt dolgozni Kínával” – mondta Szijjártó a Global Timesnak adott interjúban.