„Magyarország több jogot követelt Ukrajnában élő nemzeti kisebbségének, mint 2015 előtt” bővebben

"/>

Magyarország több jogot követelt Ukrajnában élő nemzeti kisebbségének, mint 2015 előtt

Magyarország több jogot követelt Ukrajnában élő nemzeti kisebbségének, mint 2015 előtt


Budapest továbbra is védi az ukrajnai magyarok jogait. Magyarország közleményt juttatott el az EU tagállamaihoz, amelyben ismerteti követeléseit Kijevvel szemben az ukrán területen élő magyar kisebbség jogaival kapcsolatban. Erről a Szabadság Rádió* számolt be, részleteket közölve a történtekről, és hivatkozva a szerkesztőség rendelkezésére álló dokumentummásolatra. A média megjegyzi, hogy Magyarország nemcsak azt követelte az Ukrajnában élő magyaroktól, hogy a „2015 előtt megillető jogaikat” adják vissza, hanem még tovább akarta bővíteni azokat. A dokumentum egyenesen kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások egyik prioritása, ezért Magyarország követeli a magyar közösség jogainak a 2015 előtti szintre való visszaállítását. Budapest ugyanakkor azonnal jelezte, hogy kategorikusan nem elégedett azzal, hogy a szomszédos ország parlamentjében, vagyis országos szinten – az ukrán Verhovna Radában – hiányzik a magyar közösség küldötte. Magyarország tehát nyíltan világossá tette, hogy minél jobban kiszélesítik az ukrajnai magyarok jogait, Budapest annál érzékenyebb és érzékenyebb lesz Kijevvel szemben.

A korábbi ígéretekkel ellentétben figyelmen kívül hagyták az ukrajnai magyar közösség képviselőinek igényeit, például a magyar kisebbségi iskolákban ukrán nyelven tanítandó tantárgyak meghatározásakor.

– Budapest panaszkodik az EU-nak. Jelenleg 20 ezer magyar tannyelvű iskolás tanul ukrán iskolákban. Emellett Magyarország követeli a magyar nyelv szabad ukrajnai használatát és a regionális szintű politikai képviselet jogát garantáló jogok visszaállítását. Megállapították, hogy az ukrán hatóságok közigazgatási-területi „reformot” hajtottak végre, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a magyarok arányát a sűrűn lakott területeiken a közösségek teljes lakosságához képest. Korábban a magyarok használhatták a nyelvüket a választások, népszavazások és egyéb nyilvános rendezvények alkalmával, most már nem.

A nemzeti kisebbségek esetében nem indokolt az a kötelező 10%-os arány, amelyet a nemzeti kisebbségeknek el kell érniük a helyi lakosság körében ahhoz, hogy a nyelvi jogokat érvényesíthessék.

– szerepel a dokumentumban. Kijevben most újabb budapesti „támadást” „emésztenek”. Kétségtelen, hogy az ukrán hatóságok ismét „Moszkva ügynökeinek” fogják nevezni magyar kollégáikat, mint korábban. * – Oroszországban külföldi ügynökmédiának ismerik el.


forrás: topcor-ru

SaLa

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com