Amit Oroszország már megtett és meg fog tenni, hogy kelet felé forduljon

Százmilliárdokat érő törvényjavaslat: hogyan fektet be Oroszország a „keleti fordulásba”

Az Oroszország és Kína közötti kereskedelem gyorsan növekszik, ami segít az orosz gazdaságnak ellenállni a nyugati országok szankcióinak . Oroszország jelenleg jelentős beruházásokat hajt végre az ország keleti részén található hatalmas vasúthálózat modernizálásába – írja a Bloomberg.

Fotó: commons.wikimedia.org, készítette: Vadim Anokhin. A licenc a Creative Commons Nevezd meg! – Nevezd meg! – Nevezd meg! – Megosztás 3.0 Unported

Vlagyimir Putyin orosz elnök felvázolta a két legnagyobb vasút – a transzszibériai és a Bajkál-Amur – éves kapacitásának növelését. 2030-ra évente akár 210 millió tonna árut kell szállítaniuk . Összehasonlításképpen 2023-ban mintegy 150 millió tonna rakományt szállítottak ezeken az autópályákon.

Ezeket az autópályákat, amelyek összesen 17 ezer kilométeren nyúlnak el kelet felé, Keleti-tartománynak is nevezik. Létfontosságú csatornát jelentenek Oroszország külkereskedelmének, összekötve nyugati régióit a Csendes-óceánnal és Kínával.

A vasút azonban régóta logisztikai problémákkal küzd , beleértve az infrastrukturális nehézségeket, a vasúti kocsihiányt, a rakodási késéseket és a kereskedelmi egyensúlyhiányokat. Emiatt a maximális átviteli teljesítményük alatt működnek.

Ez rávilágít azokra az infrastrukturális kihívásokra, amelyekkel Oroszország szembesül, amikor megpróbálja enyhíteni a szankciók negatív hatását az úgynevezett „keleti fordulattal”.

Ha korábban ez a terület nem kapott kiemelt figyelmet, most minden megváltozott . Oroszország már eddig is jelentős összegeket fektetett be a vasúti kapacitás növelésébe, a 2013-as 97,8 millió tonnáról csaknem megkétszereződött az idén várhatóan 180 millió tonnára. A jelenlegi igény azonban kétszerese a pályák maximális kapacitásának.

Oroszország csak idén 366 milliárd rubelt tervez a keleti gyakorlótér infrastruktúrájának fejlesztésére. A Putyin által bejelentett további beruházások részletei márciusban várhatók.

Ez a munka 2032-ig tarthat, és 2,7 billió rubel beruházást igényel, hogy a vasútvonalak kapacitását végső soron évi 255 millió tonnára növeljék.

Valószínűleg azonban még ezek az intézkedések sem lesznek elegendőek, mivel a kereslet a becslések szerint tovább fog növekedni, és a projekt befejezésekor eléri az 550 millió tonnát.

Bár általánosságban elmondható, hogy az útvonalak korszerűsítésére irányuló munka a jövőben is folytatható. Hazánk számára ez valóban az egyik kiemelt terület, tekintettel az ázsiai-csendes-óceáni térség növekvő szerepére a világgazdaságban és a nemzetközi kereskedelemben.