Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján többek között beszélt a hiánypályáról is: eszerint a tavalyi 6,5 százalékról idén 4,5, 2025-ben 3,7, 2026-ban 2,9 százalékra csökken majd a költségvetés hiánya. Ez az új EU szabályok szerint a kormány értelmezése szerint elfogadható – így a kormányfő szerint van egy pufferéve a magyar kormánynak.

– figyelmeztetett Orbán Viktor.

A 2023-as büdzséből kiindulva, amit egyébként Gulyás Gergely kancelláriaminiszter maga is irreálisnak nevezett, a hiánycélok kapcsán különösen fontos a lakossági fogyasztás fenntartása, illetve esetünkben a beindítása. Ugyanis tavaly a 7 985 ezer milliárd forint helyett 6 981 milliárd forint érkezett be általános forgalmi adóból (áfa) a kincstárba, ez pedig több mint ezermilliárd forintos elmaradást jelentett, ami költségvetési szinten is jelentős tétel, hiszen a pénzforgalmi deficit 4 593,4 milliárd forintjának több mint az ötöde, azaz magyarázza a tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiányt is.

Amíg 2024-ben bevételi oldalon 38 240 milliárd forint az előirányzott összeg, az államháztartás kiadási rubrikájában 40 755 milliárd forint szerepel. Ehhez egyébként arra is szükség van, hogy idén a tavalyinál több mint kétezer-hatszáz milliárd forinttal több adót fizessünk be az államháztartásba.

A fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételekből a kormányzat idén már több mint 11 ezer milliárdot (11 041 300 millió forint) remél, sőt, a 38 240 milliárdos bevétel több mint 22 százalékát áfából tervezi a kormányzat, 8 574 milliárd forintot remélnek ebből az adónemből.

Ez már csak azért is aggasztó, mert

• idén januárban 825 569 millió forint folyt be az áfából, ami az előirányzat 9,6 százaléka,

ez még nominális szinten is elmarad a tragikus tavalyi évtől, amikor az első hónapban áfából

• 866 131 millió folyt be, teljesítve a 2023-as éves index 12,4 százalékát.

– válaszolta az Economx érdeklődésére a Nézőpont Intézet.

Talabér Krisztián gazdasági elemző a kilátásokat mindenesetre jónak nevezte, hiszen a legutóbbi inflációs adat már a jegybanki toleranciasávon belül alakult, miközben a bérek területén két számjegyű a bővülés, azaz a bérek reálértéke újból növekszik. Ez hosszú távon pozitív hatással lesz a belső fogyasztásra, amely a hozzá kapcsolt adók emelkedését fogja eredményezni – foglalta össze a politológus-közgazdász.

Ugyanakkor a Nézőpont szakértője úgy véli, a 2023-as évben a lakossági fogyasztást nemcsak a magas árak fogták vissza, visszaszorult a fogyasztói bizalom is.

Az áremelkedési ütem lassulására a fogyasztói bizalom szép lassan, de helyreállhat, amelynek hatására az elhalasztott háztartási beruházások is megvalósulhatnak, amely biztosan pozitív hatással lesz az áfa-bevételekre. A 2022-es év végétől a 2023-as év végéig ráadásul a megfontolt háztartások a magas hozamok hatására inkább a megtakarítást választották, a költekezés helyett. Ma már viszont nincsenek magas kamatok például az állampapírok esetében, így az azóta kifizetett kamatok, s a már nem megtakarításra félretett összegek szintén fűthetik a belső fogyasztást – hangsúlyozta Talabér Krisztián.

A legfontosabb kérdés mégiscsak az, hogyan valósulhat meg az idei hiánycél, ha az áfabevétel még a tavalyi szintet sem érte el januárban.

A fogyasztók bizalmának helyreállásához idő kell

– válaszolta a Nézőpont gazdasági elemzője. Még csak néhány hónap telt el, hogy bekúszott az éves áremelkedés üteme 10 százalék alá, a fogyasztókban még élénken él 2022 végének és 2023 első három negyedévének tapasztalata, amely miatt továbbra is megfontoltak. Az első két negyedév már jó indikátora lehet annak, hogy alakul a teljes év, mindenesetre egy hónap alapján hosszú távú következtetéseket nem érdemes levonni – magyarázta.

Talabér Krisztián arra is számít az elmúlt évek tapasztalati alapján, hogy

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a napokban közzétett mélyelemzésében arról ír, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások az átlagosnál is nagyobb inflációval szembesültek az elmúlt időszakban. Ennek fő oka, hogy a fogyasztásuk nagyobb részét teszik ki az élelmiszerek, amelyek az élelmiszeripari szektor alacsony versenyképessége következtében hazánkban drágultak a legnagyobb mértékben az EU tagországok között. 2023 januárjában, az infláció csúcspontján 3,1 százalékponttal magasabb volt az infláció az alacsony jövedelműek eltérő fogyasztói kosara alapján, mint a magas jövedelműek körében – írta a jegybank.

Az MNB szerint az inflációs hullám hatására a bérek reálértéke 2,5, a nettó pénzügyi vagyon reálértéke 3 évvel ezelőtti szintre esett vissza. A pénzügyi vagyonuk reálértékének helyreállítása érdekében a háztartások 2022. vége óta jelentősen megnövelték folyó megtakarításaikat, ami a fogyasztás csökkenésében csapódott le. Az árak nagymértékű emelkedése a koronavírusjárványnál is erőteljesebb bizalomvesztést okozott a lakosság körében. A bizalom romlása visszatartotta a családokat a nagyértékű vásárlásoktól, és inkább a megtakarítások felé fordította őket – olvasható a mélyelemzésben.

– szögezte le Matolcsy György vezette jegybank.                                                          (economx)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!