Jól ránk vert a román gazdaság
Tavaly 2 százalékkal nőtt a román gazdaság 2022-höz képest – közölte gyorsjelentésében a román országos statisztikai intézet (INS) az előzetes adatok szerint.
Tavaly a negyedik negyedévben a román bruttó hazai termék naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékos visszaesést mutat az előző negyedévhez mérten. Éves összevetésben azonban a román GDP a tavalyi negyedik negyedévben a nyers adatok szerint 2,9 százalékkal, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint pedig 1,0 százalékkal nőtt 2022 utolsó negyedévéhez viszonyítva.
Az INS közölte: a kiigazított érték szerint tavaly az első negyedévben 1,0 százalékkal, a második negyedévben 2,8 százalékkal és a harmadik negyedévben szintén 1,0 százalékkal nőtt a román gazdaság az előző év azonos időszakához mérten.
A román kormány az elmúlt évre eredetileg 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, várakozását azonban szeptemberben 2,0 százalékra mérsékelte.
Románia a 2022-es évet 4,1, míg a 2021-est 5,7 százalékos GDP-növekedéssel zárta.
A bukaresti kabinet az idei évre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, míg az Európai Bizottság 3,1 százalékos, a Világbank 3,3 százalékos román GDP-bővülést prognosztizál. (piacesprofit.hu)
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a GDP. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közleménye szerint a GDP megtorpanása átmeneti, azt a külső piacok gyengélkedése és a magas reálkamat okozta.
A miniszter az adatok kapcsán megállapította, hogy a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza. Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére.
A magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. Tájékoztatása szerint a gazdaság megvédését szolgáló kormányzati intézkedések összességében 2,3 százalékponttal javították a gazdaság teljesítményét. Hozzátette, hogy a kormány eredményes és hatékony intézkedései nélkül így a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban mintegy 3 százalékkal csökkent volna.
A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte, hogy a kormány januárra 3,8 százalékra szorította vissza az inflációt, az gyakorlatilag összeomlott és gazdasági szempontból már nem jelent problémát. Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít. Továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy 2024-ben a hazai gazdaság 4 százalékkal bővüljön. (haszon.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „… a gyenge külső kereslet magyarázza. Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére…”
-Így már persze érthető! Hát ezért ragadt a nyakunkon a sok Ikarus busz, meg a rengeteg Csepelen gyártott szerszámgép, meg a sok-sok ózdi acél. Ergo: a „magyar” ipar azért teljesített alul, mert a germánok, meg az EU egésze nem tudták megfizetni a mi produktumainkat!
Nekik inkább csak a románok által gyártott Daciára meg a hasonló silányságokra tellett!
„…Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. Tájékoztatása szerint a gazdaság megvédését szolgáló kormányzati intézkedések összességében 2,3 százalékponttal javították a gazdaság teljesítményét. Hozzátette, hogy a kormány eredményes és hatékony intézkedései nélkül így a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban mintegy 3 százalékkal csökkent volna…”
Nnna Marcika! MIK IS AZOK A GAZDASÁGI SZEREPLŐK? Hát azok a mi olvasatunkban a biorobotok, akiket qrmányunk CÉLZOTT PROGRAMOKKAL Európa bajnok inflációval „segített”, amiáltal a vajdasági büdzsé komoly ÁFA – bevételi forrásokhoz jutott!
Marcika! Ereggyé tejajó qrrva pi…- baja sok tenmagadat kiröhögtető hülyeségejiddel!
Még hogy „magyar” gazdaság?! A qrmány által megvédve?!
HÁT TI AZT VÉDITEK, AMI MÁR RÉGÓTA NINCS IS!