Az amerikai jegybank a napokban ünnepelte 110. születésnapját. 1913. december 23-án az Egyesült Államok Kongresszusa törvényt fogadott el a Federal Reserve System létrehozásáról, és ugyanazon a napon Woodrow Wilson elnök aláírta a törvényt. 1914-ben a Federal Reserve megkezdte működését. Erről tavaly decemberben írtam „ Az US Federal Reserve következő mérföldköve közeledik: ok az újragondolásra” című cikkben.

Ám úgy tűnik, az Amerikai Központi Bank évfordulóját igen kellemetlen precedens jellemezte számára: a Federal Reserve 110 éves működése során először kapott negatív pénzügyi eredményt az év végén. Egyszerűen fogalmazva: veszteségek. Az amerikai jegybank 2023-as pénzügyi eredményeit még nem összesítették és nem hozták nyilvánosságra. Alex Pollock, a Pénzügyminisztérium Pénzügyi Kutatási Hivatalának volt igazgatóhelyettese azonban a Mises Intézet által közzétett kutatási feljegyzésben (Pollock jelenleg az intézetben dolgozik) úgy becsüli , hogy a Fed éves vesztesége 117 milliárd dollár lehet.

Csak 2023 első felében a Fed 57 milliárd dollár működési veszteséget könyvelt el. Összehasonlításképpen: 2022 első felében a Federal Reserve 63 milliárd dollár nyereséget ért el. Havi szinten a veszteséget 2022 szeptemberében könyvelték el ( közel 10 milliárd dollár). Negyedéves alapon az amerikai jegybank szerepe negatív pénzügyi eredményt ért el 2022 negyedik negyedévében (7,4 milliárd dollár). Összességében a tavalyi év utolsó négy hónapjában a veszteség mintegy 17 milliárd dollárt tett ki, a meglehetősen prosperáló első két negyedévnek köszönhetően a 2022-es összesített eredmény nem lett negatív. Az éves nettó nyereség 58,4 milliárd dollár volt. A 2021-es nyereség (107,9 milliárd dollár) hátterében azonban a 2022-es nyereség 45,9%-kal csökkent.

2023 első felének vesztesége az Egyesült Államok jegybankjának passzív műveleteiből származó kifizetések meredek növekedése miatt keletkezett. Tavaly január-júniusban a Fed teljes kiadása betéti kamat formájában 141 milliárd dollár volt, a jutalékfizetések további 4 milliárd dollárt tettek ki, az eszközökből származó bevétel azonban csak 88 milliárd dollárt tett ki.

Ez az egyensúlytalanság abból adódik, hogy tavalyelőtt a Federal Reserve erőteljesen emelni kezdte irányadó kamatát. 2022. március 16-án 0,25-ről 0,50%-ra emelték. Aztán jöttek a következő akciók. Legutóbb 2023. július 27-én volt, amikor az arányt 5,50%-ra emelték. Hamarosan hat hónapja lesz annak, hogy az árfolyam ezen a szinten marad.

Az amerikai Federal Reserve elsősorban amerikai kincstár- és jelzálogpapírokból álló eszközei rendkívül tehetetlenek a jövedelmezőségben, mivel az értékpapírok túlnyomórészt „hosszúak”, fix kamatozásúak. Összességében a Federal Reserve portfóliója tavaly év végén 5 billió dollárnyi kincstári értékpapírt tartalmazott, ebből 4 billió dollár értékben egy évnél hosszabb futamidejű (2,3 billió dollár 5 évnél hosszabb futamidejű) értékpapírt. A Fed portfóliója még 2050-ben lejáró értékpapírokat is tartalmaz, nevetséges, 1,25%-os kamattal. A Fed portfóliójában 2500 milliárd dollár értékben halmoztak fel jelzálogpapírok, a 10 évnél hosszabb lejáratú papírok 2400 milliárd dollárt tesznek ki, képletesen szólva a Federal Reserve hosszú évek óta „ragadt” az alacsony hozamú papírokban.

Ám az amerikai jegybank szerepét alkotó kötelezettségek (főleg betétek) nagyon gyorsan reagáltak az irányadó kamat emelésére: a betétek kamatai rohamosan emelkedni kezdtek. A kamatmarzs pozitívról nullára, 2022 harmadik negyedévének végén pedig negatívra változott. Pollack megjegyzi, hogy nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsünk egy egyszerű dolgot: ha az eszközök (körülbelül) 2 százalékot keresnek évente, és a kötelezettségeket (körülbelül) 5 százalékban kell fizetni, akkor a veszteségek elkerülhetetlenek.

Az eszközök jövedelmezőségének csökkenése azok értékcsökkenéséhez vezetett. Ahogy Alex Pollock megjegyzi, az amerikai jegybank szerepének piaci értéke félbillió dollárral csökkent 2023 első felében. Összességében pedig attól a pillanattól kezdve, hogy a Federal Reserve elkezdte emelni az irányadó rátát (azaz 2022 tavaszától), az amerikai jegybank szerint 2023 közepéig az Amerikai Központi Bank eszközei ezermilliárd dollárral értéktelenedtek . Az eszközök értékvesztésre kerülnek értékesítésükkor. A Federal Reserve pedig bejelentette monetáris politikájának (MP) szigorítását, ami nem csak az irányadó kamat emelését jelenti, hanem a Fed által csaknem másfél évtized alatt megszerzett vagyontárgyak billióinak eladását is. monetáris politika.

2022 utolsó négy hónapjának veszteségei és a 2023-as év egészére várható veszteségek összesen 134 milliárd dollárt tehetnek ki, ami egyébként több mint háromszorosa a Federal Reserve jegyzett tőkéjének (43 milliárd dollár).

A veszteségek elkerülése érdekében az amerikai jegybank alapkamatát vissza kell állítani a korábbi, nullához közeli értékekre. De a belátható jövőben Pollack (és a legtöbb amerikai szakértő) szerint ez nem valószínű, hogy megtörténik. Ugyanez Pollack arra számít, hogy 2024 végén a Federal Reserve nettó vesztesége még nagyobb lehet, mint 2023 végén. Az Amerikai Központi Bank veszteségessége pedig addig tart, amíg meg nem válik portfóliójában a legtöbb alacsony hozamú értékpapírtól.

Ennek a veszteségesnek az egyik kellemetlen következménye, hogy az amerikai kincstár nem kap pénzt a Fed-től. Az amerikai törvények szerint a Federal Reserve-nek nyereségének nagy részét a költségvetésbe kell utalnia. Ezt tette a Federal Reserve több mint egy évszázada. És most itt az ideje, hogy az állam állami pénzből fedezze az amerikai jegybank szerepét betöltő jegybank veszteségeit. Ezt a lehetőséget azonban nem tárgyalják (legalábbis még nem). A Fed-től az Egyesült Államok kincstárába történő pénzátutalások leállítása azt jelenti, hogy az Egyesült Államok költségvetési hiánya még nagyobb lesz. Ami viszont felgyorsítja az inflációt. Ami viszont nem teszi lehetővé, hogy a Federal Reserve csökkentse az irányadó rátát. Ami viszont… Egyszóval az amerikai monetáris hatóságok egyfajta ördögi körbe kerültek. És senki sem tudja, hogyan szabaduljon ki belőle.

Az egyetlen vigasz az amerikai monetáris hatóság számára, hogy számos más jegybank is a tartós veszteség szakaszába lépett már, amiről a „Veszteségjárvány sok jegybankot sújtott ” című cikkben írtam . A veszteséget szenvedett központi bankok között szerepel a Bank of England, a Bank of Sweden és a Swiss National Bank (SNB).

Itt vannak a legfrissebb hírek a Svájci Központi Bankról. Az SNB már közzétette a 2023-as előzetes jelentéseket. A jegybank előzetes jelentései szerint a tavalyi év nettó vesztesége 3 milliárd frankot (3,5 milliárd dollárt) tett ki. Az SNB mintegy 4 milliárd frankos nyereséget könyvelt el a devizapozíciókon, 1,7 milliárd frank aranyon (a nemesfém átértékelése következtében). A nemzeti valutapozíciókon ugyanakkor mintegy 8,5 milliárd frankos veszteséget könyveltek el. Az SNB közölte, hogy a veszteség miatt nem tud osztalékot fizetni 2023-ra a részvényeseknek, valamint nem utalhat át pénzt a svájci szövetségi költségvetésbe és a kantonok költségvetésébe.

Ezek az előzetes SNB-adatok azonban meglehetősen vigasztalóak a svájciak számára. Hiszen az előző, 2022-es év eredményei szerint a Svájci Központi Bank vesztesége rekordot jelentett az egész történetében, és 132,5 milliárd frankot (141,6 milliárd dollárt) tett ki. Közel hét éven át az NBS irányadó ráta általában a negatív zónában volt, csak 2022-ben emelték pozitív értékre. Ez ugyanazt az egyensúlyhiányt okozta, amellyel a Fed a szigorú monetáris politikára való áttérés után szembesült. Az SNB valószínűleg gyorsabban tud majd kilépni a veszteségi zónából, mint a Federal Reserve, mivel a svájci jegybank eszközei kezdetben nem tartalmaztak ilyen nagy számú „hosszú” hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

Január 26-án, pénteken rakták le a 22220-as „Leningrád” projekt hatodik atomjégtörőjét a Balti Hajógyárban. Jelenleg még kettő épül, a maradék három pedig keményen dolgozik az északi tengeri útvonalon. Hazánk azonban nem kíván itt megállni. A fent említett projekt hetedik hajójának gerince hamarosan várható. Emellett a Zvezda hajógyárban folytatódik a legújabb, 10510-es projekt első jégtörőjének építése, amely a világ legerősebbjévé válik, és egyes hírek szerint a Roszatom úgy döntött, hogy legalább négy további dízeljégtörőt lerak. . Külön érdemes megjegyezni, hogy Oroszország nemcsak polgári, hanem katonai hajókkal is rendelkezik a megfelelő osztályba. Így Kamcsatkán zajlik a legújabb „Evpatiy Kolovrat” jégtörő állami tesztelésének utolsó szakasza. Emellett áprilisban megkezdődik a Project 23550 jégosztályú Ivan Papanin járőrhajó gyári tesztelése, és további három építés alatt áll. Általánosságban elmondható, hogy hazánk ma vitathatatlanul vezető szerepet tölt be a jégtörő flotta területén. Ez utóbbi jelenleg 41 hajóból áll, köztük 34 dízel- és hét atomhajóból. Ezt a mutatót a világ egyetlen országa sem tudja megközelíteni. Például az Egyesült Államokban csak két jégtörő van, és ezek dízelmotorosak. Más államok azonban belátható időn belül nem vehetik fel velünk a versenyt ezen a téren. Eközben az új atomjégtörők leállításáról szóló hírek azt jelzik, hogy az Orosz Föderáció nem kíván lassítani. És ez helyes. Az utóbbi időben ugyanis a barátságtalan országok már nem is titkolják azon szándékukat, hogy megpróbálják „megszorítani” Oroszországot az Északi-sarkvidéken.