5
A népi demokrácia „két lehetséges útja”!
„Demokrácia: legáltalánosabb értelemben olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom forma szerint az egész nép kezében van, ténylegesen azonban valamely osztály diktatúrája érvényesül. … A kizsákmányoló rendszerekben a demokráciának csak külső látszata van meg, a valóságos népuralom sohasem valósulhat meg benne. A demokrácia csak az elnyomó osztályok (a kisebbség)számára van biztosítva, az elnyomott osztályok (a többség) számára ugyanakkor ez diktatúrát jelent.” – Marxista fogalomlexikon
„Demokráciáról, egy adott országon belül akkor beszélhetünk, ha ott érvényesülnek az alkotmányosság klasszikus alapelvei.
1. a hatalommegosztás elve: érvényesül az államhatalmi ágak megosztása és elválasztása (törvényhozó, végrehajtó, bírói); ehhez a modern demokráciákban egyre több sajátos intézményt hoznak létre (alkotmánybíróság, ombudsman).
2. a népszuverenitás elve: az állami főhatalom forrása a nép (képviseleti és közvetlen demokrácia).
3. megvalósul a törvények uralma: a jogrendszer alapja az alkotmány, amelyet minden állampolgárnak és társadalmi szervezetnek tisztelnie kell (jogbiztonság).
4. az emberi jogokat az állam elismeri és biztosítja.
5. törvény előtti egyenlőség: a jogrendszer tiltja a negatív diszkriminációt, az alkotmány intézményesen védi a kisebbségeket.”
„Elvileg” két úton lehetséges (lehetne) a népi demokráciát a „teljes körű” demokráciát megvalósítani. Az egyik út a kapitalisták vezetésével a „kapitalista szocializmus” lehetne, ami azonban maga a fasizmus, a fasiszta-kapitalizmus, de ennek semmi köze a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségen alapuló demokráciához, valójában még a klasszikus polgári demokrácia alapelveihez sem.
A fasiszta-kapitalizmus a polgári demokráciától a klasszikus hitleri típusú kapitalizmusig terjedhet. Mert mindegyik kapitalizmusban valójában kapitalista osztály-önkényuralom valósul meg. A különbség alapvetően a joguralom, a terror, a diktatúra, a tekintélyuralom minőségétől függ.
A fasiszta-kapitalizmusban a joguralomban is megvalósul a kapitalista osztály-önkényuralom, mert a hatalomban, a törvényhozásban alapvetően csak a kapitalizmus hívei vesznek részt, és a törvényeket a kapitalizmus, a kizsákmányolás érdekében hozzák. A dolgozó proletárok közül sokan közreműködnek a törvényhozásban és a végrehajtásban is, mégsem az ő osztályérdekeik valósulnak meg, de mégis sokan válnak közülük lelkes osztályárulóvá.
A kapitalizmusban a többség, a dolgozó proletárok osztályérdekeinek megfelelő a törvényeket nem a marxista-leninista kommunista párt, a dolgozók egyedüli következetes osztályérdek képviselői közreműködésével alkotják meg, éppen hogy nem. Ettől lesz ez fasiszta-kapitalizmus, mert kapitalista osztály-önkényuralom valósul meg, ahol a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségen alapuló demokrácia, vagyis a „demokrácia” a többség számára nem valósul meg, mert a kapitalizmusban a „szabad demokratikus” választások dacára sem valósulhat meg a „demokrácia” a dolgozó nép számára.
A „kapitalista szocializmus” nem valódi szocializmus, mert a szocializmussá érő kapitalizmus is csak kizsákmányolással és ennek az érdekében különböző formákban a kapitalista osztály önkényuralommal, a fasiszta-kapitalizmussal működhet, és nem tűrheti meg a valódi kollektivizmust, a valódi demokráciát, a gazdasági-politikai hatalomban a bérrabszolgákat a saját-, a valódi osztályérdekükben.
Az emberi különbségek vizsgálata
Az emberek sokféle formában különböznek egymástól. Képességeik, jellemük, erkölcsük, világnézetük, osztályhelyzetük, stb. kialakulása elsősorban, meghatározóan a környezetüktől, történelmüktől, kölcsönhatásaiktól függ. A következetesen objektív tudomány nem igazolja a fajelméleteket, bár vannak különbségek az emberek között, ami nem feltétlenül rossz, inkább kedvező.
A különbségek új utakat, módszereket, látásmódot is jelentenek, ha demokratikusan, szervezetten, a következetesen objektív tudományos módszerrel oldják meg a felmerült problémákat, akkor lehetséges az optimális megoldás. A különbségektől nem kell félni, hanem a benne rejlő értékeket fel kell használni az emberiség érdekében. A gondolkodó emberré váláshoz azonban csak a következetesen objektív tudomány segítségével és a demokrácia kiteljesedésével lehet eljutni.
Az idealizmus és a vallás az nem tudomány, mert nagyon kicsi a köze az objektív valósághoz, még akkor sem, ha nagyon sok munkával építették fel a világképet és a tudomány bizonyos eredményeit is felhasználja ehhez, mert egyszerűen hamis, ha az objektív valóság ezt nem igazolja.
Alapvetően meghatározó az emberiség szélsőséges megosztottságának a kialakulása szempontjából a kedvezőtlen környezeti hatások, aminek kedvező irányban történő változtatása elsősorban a társadalmi modelltől függ, de nem elhanyagolhatóak a földrajzi környezet és a történelmi kölcsönhatások sem. Csak a kizsákmányolástól mentes társadalmi modellben lehetséges az emberiség szélsőséges megosztottságának mérséklése vagy, akár a megszüntetése. A kommunizmusban ez valósul meg, következetesen erre törekszik.
Az emberek az optimális körülmények között is különbözőek és a fejlődésükkel is különbözőek lesznek, de ez inkább előny, mint hátrány, ha jól kezeli a társadalom. A nemzeti, a faji, a társadalmi osztálykülönbségek következtében létrejövő kedvező vagy éppen a kedvezőtlen különbségek hatása, az elért vagy elérhető civilizációs fok is alapvetően a környezettől, a társadalmi modelltől függ. A társadalmi modellt pedig alapvetően a termelőerők fejlődése határozza meg. A termelőerők fejlődése lehetővé és szükségszerűvé is teszik a társadalmi modell változását, ami a kapitalizmusból a szocializmusba tart, szükség szerint a népi demokrácián keresztül. Ha ez a fejlődés megtörik az az emberiség alkalmatlanságát jelenti az emberré válásra, és a pusztulását okozhatja.
A kizsákmányoló társadalmi formákban a szélsőségesen megosztott emberiség elkerülhetetlen. A fejlettebb társadalmi modellben azonban a valódi demokráciára törekvéssel, a tudatos társadalmi szervezettséggel a megosztottságot hatékonyan lehet csökkenteni. A népi demokrácia fejlettebb társadalmi modell, mint a kapitalizmus, amelynek már a következetesen az objektív tudományos módra alapozott a világnézete, az erkölcse.
A fasiszta-kapitalizmus, a „kapitalista szocializmus” azonban csak a szélsőségesen megosztott emberiség színvonalát érheti el, a valódi, a „teljes körű” demokrácia hirdetése csak szélhámos hazugság lehet. Talán a kapitalizmusnak az a legnagyobb hibája, hogy elkerülhetetlenül szélsőségesen megosztott az emberiség.
Azonban az emberek mindig különbözőek lesznek, a megosztottság is megmarad, de nem mindegy, hogy ez mekkora méreteket ölt. A valódi demokrácia a szélsőségesen megosztott kizsákmányoló társadalomban lehetetlen, de enélkül visszafejlődik az emberiség a középkor barbárságába.
Az ösztönös módon kialakuló világnézetek, az idealizmus, a vallás, ami nélkülözi a következetesen objektív tudományos megismerést, alapvetően csak képzelgés, csak spekuláció, így az igazság és a valóságtartalma nagyon csekély, és erre nincs is következetesen igényük. Az ilyen hamis világnézetek elősegítik az emberiség megosztottá válását, támogatják a maguk módján a felsőbbrendűvé váló, valójában a kizsákmányoló élősködőket. A „kapitalista szocializmus” a fasiszta-kapitalizmus különböző formáiban, a polgári demokrácia mosolygó fasizmusa, és a klasszikus hitleri fasizmus is ezen az úton jár.
„Marxizmus – Leninizmus: a természet és a társadalom fejlődésének legáltalánosabb törvényeiről, a dolgozó tömegek forradalmáról, a szocializmus győzelméről és a kommunista társadalom építéséről szóló tudomány; a munkásosztály és a kommunista párt ideológiája. Megalkotói: Karl Marx (1818-1883) és Friedrich Engels (1820-1895). Majd tanításaikat új történelmi helyzetben továbbfejlesztve V. I. Lenin (1870-1924). … A marxizmus három főforrása: a klasszikus német filozófia, az angol polgári politikai gazdaságtan és a francia utópista szocializmus. A marxizmus alkotórészei: a dialektikus és történelmi materializmus; a politikai gazdaságtan; a tudományos kommunizmus elmélete. Lenin megvédte Marx és Engels tanításait a különféle revizionisták és opportunisták támadásaival és hamisításaival szemben, és továbbfejlesztette az imperializmus, a proletár forradalmak korszakára alkalmazva.” – Marxista fogalomlexikon
„A dialektikus és történelmi materializmus igazán tudományos filozófia, szerves egységet alkot benne a materializmus és a dialektika, a természet és a társadalom materialista értelmezése, a létről és megismerésről szóló tanítás, az elmélet és a gyakorlat.” – Marxista fogalomlexikon
„dialektika: általános filozófiai elmélet és módszer, amely modern, materialista formájában a dialektikus materializmus szerves része. A dialektika a „külső világ és az emberi gondolkodás mozgásának általános törvényeiről szóló tudomány” (Marx). A dialektika alapgondolata, hogy „a világot nem mint kész dolgok összességét, hanem mint folyamatok összességét kell felfogni, amelyben a látszólag stabil dolgok … a levés és elmúlás szakadatlan változásán mennek át” … (Engels).” – Filozófiai kislexikon
A kapitalizmus az érdeke, a működési módja miatt a világnézetébe nem fogadhatja be a marxizmust, a dialektikus és történelmi materializmust, éppen hogy nem, kíméletlenül harcol ellene. Ezért nem érdeke a következetesen objektív tudományos módon megismerni, elfogadni a világot és ennek alapján cselekedni. Így szükségszerűen, elkerülhetetlenül csak a hamis tudománytalan idealista vallásos világnézet útján járhat, ez felel meg az érdekének. A kapitalizmusnak erre van szüksége a jobboldalisága, a felsőbbrendűsége, az élősködő erkölcse érdekében is. A kapitalizmusban a felsőbbrendűség alapvető jobboldali vonás, csak így lehet kizsákmányolással élősködni, de működési módja miatt másként ez nem is lehetséges. Ez azonban lehetetlenné teszi a valódi demokráciát.
Így lesz a termelőerők fejlődésével a kapitalizmus útja a „kapitalista szocializmus”, ami azonban a fasizmus, amelyben nem lehetséges gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségre alapuló demokrácia, így ez nem az emberré válás útja.
A „kapitalista szocializmus” út a társadalom továbbfejlődésére járhatatlan, mert lehetetlen a kapitalizmusban a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségen alapuló demokrácia megvalósítása, amire nem is törekednek. A kapitalizmus híveinek nincs a valódi demokráciának megfelelő következetesen objektív tudományos társadalmi tudatosságuk, az érdekük nem teszi lehetővé a marxizmus elfogadását, így szükségszerűen letérnek a következetesen objektív tudományos megismerés útjáról.
Így a valódi szocializmusba csak a következetesen objektív tudományos világnézetre alapozottan a marxizmussal a népi demokrácia a járható út. Mert a népi demokrácia felhasználhatja és fel is használja a dialektikus és történelmi materializmus tudományát, a marxizmust. A népi demokrácia vezető ereje szükségszerűen a marxista-leninista kommunista párt, aki a dolgozók érdekeit, de valójában az emberiség emberré válásának érdekeit következetesen képviseli. A népi demokráciában a hatalom dominánsan a dolgozók és az egész társadalom érdekében működik. Erre viszont a kapitalizmus képtelen. Persze a szociális demagógiával bármit hazudhatnak a beszélőszerszámoknak! És sajnos ez eredményes, de a katasztrófákba vezet!
A politikai hatalomból a népi demokráciában az individualizmust, a magángazdaság képviselőit nem lehet és nem is kell kizárni, ami azonban a kapitalizmus restaurálását okozhatja, az ellenforradalmat a kapitalista osztály-önkényuralomba. De a népi demokráciának szüksége van a gazdaság fejlődése érdekében a magánérdekeltség hatékonyságára is.
A népi demokrácia hatalmi apparátusát a proletárdiktatúrával támogatva döntően a kollektivizmus erőinek kell uralnia a marxista-leninista kommunista párt vezetésével, a dolgozók tömegeinek bevonásával. Ez nem könnyű feladat, a jégen való járás. A hiba a fasiszta-kapitalizmusba vezethet és sajnos ez meg is történt a Szovjetunió és a népi demokráciák megdöntésével.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!