MEGHÍVÓ PALESZTINA MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETÉNEK ELŐADÁSÁRA ÉS AZ ELŐADÁST KÖVETŐ BESZÉLGETÉSRE

A Magyar Békekör és a Magyarországi Arab Közösség Egyesület meghívja Önt

Dr. Fadi Elhusseini előadására a palesztin-izraeli konfliktusról és békés rendezésének kilátásairól

Helyszín: Nemzetek Háza (Budapest, VI. ker. Bajza u. 54.)

Időpont: 2024. január 23. kedd, 17 óra

Az előadás-beszélgetés sajtónyilvános, előzetes regisztrációhoz kötött az alábbi címen: magyarbekekor@gmail.com

Nagykövet Urat arra kértük, hogy előadásának keretében válaszoljon az alábbi kérdésekre:

 – Hogyan értékeli a magyar-palesztin kapcsolatokat?

 – Ki és miért akadályozza a független palesztin állam létrehozását, az ENSZ határozatai szerint?

– Kész-e Palesztina részt venni olyan nemzetközi békekonferencián, amelynek célja két független állam, Izrael és Palesztina békés egymás mellett élésének elősegítése?

Bajban a nyugati érdekek – Világpolitikai körkép

Budapest, 2024. január 17. szerda (MB)

2024 első eseményei arra utalnak, hogy a nyugati szövetségesek egyre nagyobb katonai ellenállásba ütköznek hatalmi érdekeik érvényre juttatásában – jelezte a Magyar Békekör szerdán, világpolitikai körképében.

A NATO ukrajnai kalandja ugyan nem ért még véget, de elcsitultak a hangok, melyek Oroszország stratégiai legyőzését sürgették. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország próbálja ugyan pótolni az Ukrajnának nyújtott kieső amerikai támogatást, de erőlködéssel nemigen helyettesíthető a képesség. Ma már a NATO főtitkára is „ukrajnai nehézségekről” beszél.

Egy pillanatra úgy tűnt, hogy Izrael katonai fölényével elintézhető a palesztin kérdés. De mindinkább kiderül, hogy Izrael könyörtelen hadviselése miatt a Nyugat kerül szorult helyzetbe. A jemeni Hutik támadják a nyugati olajtankereket, kereskedelmi hajókat, sőt még a nyugati hadihajókat is. A történtek miatt lényegesen visszaesett a hajóforgalom a Szuezi-csatornán keresztül, és gondok támadtak a nyugat-európai ellátással. A jelek szerint az amerikai-brit katonai ellenlépéssel sem tudták kiiktatni a „Huti veszélyt”. A Hutik ugyanis élvezik Irán támogatását, Irán pedig az oroszokét és a kínaiakét.

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad erbili (Irak) központjára mért iráni csapás arra utal, hogy fokozódott az Iszlám Köztársaság képessége a közép-keleti hadviselésre. Ezt támasztják alá Iránnak az Egyesült Államok iraki és szíriai támaszpontjaira mért csapásai is. Teherán a palesztinoknak is komoly katonai segítséget nyújt. Azt akarják, hogy az USA kivonuljon a térségből, és visszaadja az olajkutakat jogos tulajdonosainak, a szíreknek és az irakiaknak.

Kína sem tágít Tajvan visszaszerzésének tervétől. Moszkva is támogatja benne. Az Egyesült Államok vele szembeni katonai összefogása britekkel, ausztrálokkal, Japánnal és Dél-Koreával nem csak Kína katonai ellenállásába ütközik, hanem a Kínával szoros katonai együttműködésben álló oroszokéba, valamint Indiáéba is. Az USA, Austrália, Kanada, Japán, Franciaország és Dél-Korea részvétele Oroszországgal és Kínával közösen a Western Pacific Naval Symposium munkacsoport nanjingi ülésén arra utal, hogy van bizonyos készség az együttműködésre a nemzetközi megállapodások tiszteletben tartására és kiegészítésére a Csendes-óceán nyugati térségében. Kérdés, hogy a nyugati elit megbarátkozik-e a kiegyezés gondolatával a Kelettel.

Fokozza a Nyugat gondjait a látványosan bővülő orosz-észak-koreai katonai együttműködés is.+++

Kiadta: Magyar Békekör