Azt látom az utóbbi években, a magyar politikában is, hogy el szokták mondani, mit csinálnak. Orbán Viktor is el szokta mondani, mit fog csinálni. A Nemzetgazdasági Minisztérium is elmondja, mit akar csinálni. Teljes mértékben elhiszem, hogy azt csinálják, amit mondanak. És ebből a szempontból egyértelmű, mi a kormányzati politika, s az is teljesen egyértelmű, hogy Nagy Márton irányítja a gazdaságpolitikát, ő a tótumfaktum

– mondta Zsiday Viktor, aki Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével vendégeskedett a a lap Checklist című podcastjának szombati különkiadásában. A Citadella Alap portfóliókezelője részletezte, hogy Nagy Mártonnak az az elmélete, hogy magasnyomású gazdaságpolitikát kell folytatni, ami azt jelenti, hogy a költségvetés segítse a gazdasági szereplőket, adjunk olcsó hiteleket, pörgessük a növekedést, az infláció pedig inkább másodlagos fontosságú tényező. Zsiday szerint ez nagyon fontos változás, és egyre inkább ezen az úton megyünk, kivéve olyankor, ha valamiféle külsős sokk megállít minket és egy fél lépést hátra kell tennünk.

Madár arról beszélt, hogy a nagy kormányzati célok közül rövid távon az infláció áll talán a legjobban, a gazdasági növekedésben még lehet bízni, ám ott nagyok az elvárások, a költségvetés viszont elég rosszul néz ki.

Nagyrészt ez is volt a témája a szakemberek beszélgetésének. Zsiday kifejtette, hogy a demokráciákba alapvetően bele is van kódolva például az, hogy nő az államadósság. Ennek oka, hogy a politikusoknak meg kell felelniük a választóknak azért, hogy szavazzanak rájuk. Ebből következik, hogy a lakosságot erősen érintő recessziók idején élénkítenek, ám fellendülés idején nem tudják visszafogni a költést, s szerinte erre a dilemmára nem is nagyon van megoldás. Elvégre jó időkben melyik politikus akarna megszorítani?

Szóba került Zsiday Viktor az új év első napján publikált cikke is, amelyben rögzíti:

a költségvetési helyzet az évtized első éveiben legalább olyan rossz lett, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján .

Zsiday rámutatott, hogy a probléma az ilyen kitettségekkel az, hogy a sokkokat nem látjuk előre. S ha például nagy a költségvetési hiány, akkor valószínű, hogy ki kell igazítani. Ez azonban általában fékezi a gazdasági növekedést, s növeli a munkanélküliséget. Így lehet belefutni a recesszióba: elvégre válság idején kényszerülnek olyan lépésekre, amelyek növelik annak a negatív hatásait, mélyítik a recessziót. Mint Zsiday összegzett:

Szerintem tökre veszélyben vagyunk.

Rámutatott, attól, hogy esetleg a környező országokban is nagy a költségvetés hiánya, abból nem következik, hogy nem lehet egyszerre mindenkinek rossz. Azt is elmondta, szerinte a költségvetésben sok olyan tétel van, aminek kezelésével rendbe lehetne tenni a büdzsét anélkül, hogy az érdemi negatív hatással lenne a gazdasági kilátásokra. Ilyen a sport- vagy az egyházi támogatások esetleges racionalizálása is.                                      (24.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…a költségvetési helyzet az évtized első éveiben legalább olyan rossz lett, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján .