Percenként megszakította a bíró Póka Laci vallomását az uzsorás büntető ügyében.

Az utóbbi két tárgyláson a bíró összesen 247 alkalommal szólt közbe a vallomástételbe. Nagyon nem akarja az igazságot és nem akarja hallani a vádlottak védekezését.

A második tárgyláson – ami ebben az eljárásban első fokon már a 19. volt – másfél óráig bírta. Ezt követően elrendelte, hogy ezután minden vádlott csak írásban nyilatkozhat és majd ő felolvassa a nyilatkozatokból, amit jónak lát.

Természetesen ezt nem fogadjuk el. Panaszt tettünk és megmutattuk a beadványban az eljárás ezen elvtelenségeit.

Az történt, hogy az uzsorás büntető ügyében a 17. tárgyláson – öt és fél évvel a kezdés után – az ügyész vádmódosítást nyújtott be. Azon a tárgyláson, ahol a kezdtük volna az iratismertetést.

Természetesen erre a módosításra joguk van a vádlottaknak nyilatkozni. De ezt nem nagyon akarta a bíró.

A 18. tárgyláson Póka Laci kb. 3 órán keresztül beszélt a vád elvtelenségeiről. Ekkor a bíró 125 alkalommal szólt közbe.

Az ügyész a végén fel is rótta, hogy micsoda dolog, hogy bíráljuk az ügyészség munkáját.

A 19. tárgyaláson másfél óra után bezárt a bulit a bíró, miután 122 alkalommal beleszólt a vallomásba.

Itt lentebb a panaszunkat olvashatjátok. Ezen a hivatkozáson: https://www.facebook.com/YellowPressASargapoloshirugynokseg/posts/pfbid02cQ512ZbAVS123SnJsVw1dM7JALqFpbpZ3NLEoctrogtVxk25YGLMR4VxWZQmSQTLl a képek között a két tárgyalás jegyzőkönyvét érhetitek el az uzsorás háza előtti közterületen megvalósított akciók képei mellett.

A következő tárgyalás 2023.12.14-én 9 órakor lesz a BKKB-n a Budakeszi úton.

„Tárgy: Nyilatkozat és panasz „Ki állítja meg gebe bíró ámokfutását?” címmel a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.B.1148/2017. számú ügyben

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Póka László és Póka Anita jelen beadványunkkal nyilatkozunk a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.B.1148/2017. számú ügyben, az 560. számú jegyzőkönyv 30. oldalán olvasható tájékoztatás kapcsán és az eljáró bíró ezen intézkedése ellen panasszal élünk az alábbiak szerint.

Nem fogadjuk el eljáró bíró azon intézkedését, hogy a vádiratra tett nyilatkozatunkat és vallomásunkat írásban terjesszük be. Ilyen intézkedés meghozatalára semmilyen törvényi felhatalmazása nincs eljáró bírónak.

Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy észrevételeinket, és korábbi vallomásunk kiegészítését szóban adhassuk elő.

Ennek megfelelően nem nyújtunk be írásbeli észrevételeket, ellenben a következő tárgyaláson ragaszkodunk ahhoz, hogy Póka László és Póka Anita – és nyilván a többi vádlott is – meghallgatásra kerüljön.

Továbbá ragaszkodunk ahhoz, – és kifejezetten kérjük, hogy eljáró bíró tartsa be a Be. ide vonatkozó rendelkezéseit – hogy a továbbiakban a vádiratra történő észrevételeinket és vallomásunkat, a vallomásaink kiegészítését, és a védekezésünket összefüggően adhassuk elő.

Legfeljebb a feltétlen szükséges – és ott szükséges, az ügyben azonnal tisztázást igénylő – kérdések feltétele megengedett a vádlottak hozzájárulásával.

A Be. az alábbiak szerint támasztja alá a fentieket:

„183. §

(2) Ha a terhelt vallomást kíván tenni, a vallomástétel lehetőségét biztosítani kell.”

A vallomástétel nem korlátozható a bíró kények kedve szerint. És ha a vádlott ki szeretné egészíteni a vallomását, akkor erre korlátozás nélkül lehetősége van.

„186. §

(2) A terheltnek módot kell adni arra, hogy a vallomását összefüggően előadhassa, ezután kérdések intézhetők hozzá. Ha a terhelt vallomása a korábbi vallomásától eltér, ennek okát tisztázni kell.”

A fentiek alapján nem lehet a vádlottat megszakítani. Különösen úgy nem, mint ahogyan az 550. és az 560. számú jegyzőkönyvekben tetten érhető.

550: 125 alkalommal

560: 122 alkalommal

Az eljáró bíró általi félbeszakítások több alkalommal zavaróak, vitatkozóak, és értelmetlenek voltak.

Több esetben olyan tényekre vonatkoztak a bíró kérdései, amiket a tárgyalás korábbi szakaszában a mostani vallomással egyezően adott már elő Póka László.

Több esetben sértette meg eljáró bíró a Be. 186. § 3. bekezdés a. és c. pontjait.

„(3) A terheltnek nem tehető fel olyan kérdés, amely

1. a) a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz,
2. c) valótlan tény állítását foglalja magában.”

Az sem helyénvaló, hogy eljáró bíró több esetben azért szólt közbe, mert szerinte Póka László csupán az új vádiratra nyilatkozhatott volna és aközben nem tehetett volna vallomást, nem adhatta volna elő részletes védekezését. Ezt a Be. így támasztja alá:

„522. §

(3) A vádlott a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően adhatja elő.”

A Be. nem ad lehetőséget eljáró bírónak arra, hogy a vallomás közben a bíró szerint nem oda illő tények és adatok közlését megtiltsa.

Nem is tudhatja előre, hogy mit kíván a vádlott az előadottakkal alátámasztani, bizonyítani, vagy adott esetben az előadottak mely bizonyítási indítványok előterjesztésére adnak majd okot.

A fentiek és a lentebb részletezettek alapján kifejezetten kérjük, hogy panaszunk elbírálásánál – vagy eljáró bíró saját döntésének felülbírálásánál – vegyék figyelembe az ügyben eljáró ügyész azon gondolatát – 550. számú jegyzőkönyv 41. oldal – hogy a büntető eljárás méltóságát – amennyire ebben az eljárásban még lehetséges – őrizzük meg.

Bizonyára észreveszik, de ha mégsem, akkor jelezzük, hogy jelen panaszunk nem az ügy elhúzódása elleni panasz. Legfeljebb a bíró intézkedésének ez lett és lehet még nagyobb mértékben az eredménye.

Az is fontos, hogy nem a korábbi panaszunk megismétlése. Már csak azért sem, mert most kifejezetten és kizárólagosan az 560. számú jegyzőkönyv 30. oldalán olvasható bírói tájékoztatást panaszoljuk.

Amennyiben azt írnák, hogy a bíró nem utasítható, és független, és azt csinál, amit akar, jusson eszükbe, hogy mindennek van egy határa.

A büntető eljárás és általában az igazságszolgáltatás méltóságát súlyosan veszélyezteti az, ha egy bíró az említett két tárgyaláson tanúsított magatartást tanúsít, különösen, ha ezzel az eljárási törvényeket is súlyosan megsérti, korlátozza a terheltek jogait és így megsérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Ha nem is utasíthatják, de azért csak szólhatnak neki, hogy:

bíró úr, – Zolikám, vagy Zozi, vagy ki tudja milyen viszonyban vannak – ne csináljon már hülyét a bíróságokból. Valóban ezekkel a nem jogvégzettekkel áll le kekeckedni? Néhányuknak – így ennek a Póka Lászlónak – még diplomája sincs. Nem érzi, hogy nem méltó ez? Ha az eljárás eddigi adatai alapján már eldöntötte, hogy elkaszálja őket, akkor legalább a látszatát hagyja meg nekik, hogy védekezhettek. De még az is lehet, hogy meggyőzik az ártatlanságukról. Ha meg azt látja, hogy felmenti őket, akkor meg hagyja meg nekik, hogy ennek a felmentésnek a részesei lehessenek. Ennek az ügynek így lassan hat éve és a huszadik tárgyaláson túl már nem mindegy, hogy lesz-e még két vagy három tárgyalás? Ráadásul – bár sokszor teljes baromságokat beszélnek – de most azért lehet, hogy van némi igazuk abban, hogy nem volt teljesen törvényes ez az intézkedés. Szóval inkább folytassa Póka László és a többiek is. Bármennyire teátrálisak és esetleg némelyikük még  idegesítő is.

Amennyiben az eddigiek nem győzték meg akár eljáró bírót, akár a panaszt elbírálókat, akkor nézzük meg részletesen, hogy mi is történt és mit tartunk aggályosnak. És azt is, hogy miért.

Mielőtt még a részletekre térünk, nézzük meg eljáró bíró viszonyát egy példán keresztül – sok ilyen példát hozhatnánk fel, de most csak a legutóbbit nézzük – jelen ügy vádlottjaival és különösen Póka Lászlóval.

Eljáró bíró korábban a kaleta ügyben – sajtóhírek szerint – azt mondta az ítélthirdetéskor, hogy egyetértve az ügyészséggel ő maga is úgy gondolja, hogy kaletának nem kell börtönbe vonulnia. – Ha valaki nem ismerné az esetet a hírek szerit Húszezer pedofil képet találtak a számítógépén, amikért fizetett –

Ezzel szemben Póka Lászlóra korábban az eljáró bíró által meglehetősen kétes alapon és körülmények között kiszabott 700 000 Ft rendbírságot a napokban változtatta át eljáró bíró 100 nap elzárásra. Pedig csak annyi volt a bűne, hogy találkozott Pest megye rendőr főkapitányának bűnügyi helyettesével és a találkozó nem idézés volt, hanem fogadóórán történő részvétel. Ebben az esetben egyetlen gyermek lelke és teste sem sérült. És aligha állapítható meg a cselekmény társadalomra veszélyessége, vagy annak kaleta tettéhez mérhető súlyossága. Mégis 100 nap elzárás.

Azt se felejtsük el, hogy az ügyben többek között eljáró bíró közreműködésével és sorozatos eljárási szabálysértésekkel Póka László már lassan hét éve ki van tiltva Budapest területéről.

És ha ránézünk jelen ügyre, még érdemes három dolgot mérlegelni.

1. Az igazság. Azért, mert néhányszor néhány ember más véleménynyilvánítások mellett olyan közterületen is kinyilvánította a véleményét, ami nem tetszett az ország leggazdagabb emberének, már lassan 8 éve folyik az eljárás. Bíróságon lassan hat éve.
2. Ha Budaházyék szabadulhattak sokkal súlyosabb vádak és elítélések miatt, akkor a békés véleménynyilvánítás hogyan üldözhető?
3. Ha Bede Zsolt pedofideszes provokátort minden vád alól fel tudták menteni abban az ügyben, amikor békés tüntetők kezéből kitépte a plakátokat és testi sérülést okozott, akkor ez az ügy egyéltalán hogyan létezhet?

A vádlottak közül tudomásunk szerint eddig csupán Szabó Mária tett nyilatkozatot a bíró intézkedésével kapcsolatban.

A panaszával teljes mértékben egyetértünk. Nem lehet elvárni, hogy írásban ugyan olyan hatásosan elő lehessen adni a védekezést, mint szóban. Kivéve a Be. által is nevesített fogyatékkal élők esetét, illetve azokét, akik szívesebben írnak, vagy kevésbé szeretnek megszólalni mások előtt.

Minden más esetben a közvetlenség elve sérül és jelentős korlátozást szenved a védekezéshez való jog.

Ez akkor is úgy van, – mint ahogyan Szabó Mária is levezette – hogy ez egy egyszerű ügy. Semmilyen tényt vagy adatot nem szolgáltatott az ügyészség arra vonatkozóan, hogy bármelyik vádlottnak célja lett volna beavatkozni bármelyik sértett magánéletében. A cél minden esetben a vélemény kinyilvánítása volt egy közéleti kérdésben, egy súlyos társadalmi probléma körében.

Ez normális jogállamban elegendő is kellene, hogy legyen a teljes felmentéshez. De a tapasztalataink és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom hiánya, a bíróságokon látható feszültség, a jogbiztonság hiánya és a bírók közismert politikai befolyásolása miatt nem elégedhetünk meg ennyivel.

Ha elég lenne, hogy nincs semmilyen tény vagy adat a törvényi tényállás kimerítésére, akkor ez az ügy már nem is létezne.

Mivel létezik, és az ügyész konokul ragaszkodik a megbüntetésünkhöz, illetve nem tudjuk, hogy mi alapján látja megvalósulni a bűncselekményt, ezért átfogóan kell védekeznünk.

A fent már érintett, Bede Zsolt ügyében hozott elsőfokú és másodfokú ítélet szerint célzatos bűncselekménynél a vádlott eredményhez való érzelmi viszonya határozza meg, hogy a szándéka eshetőleges vagy egyenes volt.

A bírónál az verte ki a biztosítékot, hogy Póka László ezen érzelmi viszonyulást mutatta be. Mármint azt, hogy a beavatkozáshoz, mint eredményhez való érzelmi viszonyulásunk egyenlő a nullával és vélemény kinyilvánításához való érzelmi viszonyulásunk volt teljes és az egyetlen motiváció.

Ennek a bemutatását szakította félbe eljáró bíró az első tárgyaláson 125 alkalommal, a második tárgyaláson 122 alkalommal, majd véglegesen. Tette ezt úgy, hogy Póka László közel nem ért a mondandója végre.

Eljáró bíró többször azzal érvelt, hogy Póka László ismétlésekbe bocsátkozik.

Ezzel szemben eljáró bíró több olyan fontos és már megbeszélt – esetleg többször érintett – tényekre és adatokra sem emlékezett, ami korábbi tárgyalásokon már részletesen szóba került.

Ez alátámasztja, hogy érdemes ugyan azon felmentést eredményező tényeket újból előadni.

Ilyen volt az 560. jegyzőkönyv 16. oldalán feltett bírói kérdés azzal kapcsolatban, hogy Póka László korábban valóban közvetített-e hiteleket.

Ezt már megbeszéltük a 2019. 04.10. napi tárgyaláson a 122. jegyzőkönyv 25. oldalán olvashatók szerint. Akkor is eljáró bíró tette fel szinte ugyan azt a kérdést, mint most. Persze akkor sem és most sem értjük, hogy jön ez az ügyhöz. De ha a bíró és az elsőszámú uzsorás elkalandozhatnak, akkor szerintünk mi is megvilágíthatjuk az aktuális társadalmi környezetet és motivációinkat.

Így nézett ki párbeszéd a 122. jegyzőkönyv szerint:

„Bíró: Azt tudták-e, hogy Csányi Sándornak van egy családja.

1. r. vádlott: Az iratokból igen, egyébként nem jártunk ennek utána, amióta vannak iratok ezzel

kapcsolatban azóta tudjuk.

Bíró: Azt követően is jártak-e oda, hogy tudták, hogy a családja is ott lakik.

1. r. vádlott: Hát persze.

Bíró: Az igaz-e a tanúvallomásában, hogy Ön az OTP ügynökeként deviza hiteleket közvetített.

1. r. vádlott: Igen.

Bíró: Erről tájékoztatta-e a vádlott társait?

1. r. vádlott: Igen, ez egy közismert dolog.”

Az 560. jegyzőkönyvben így nézett ez ki:

„I. r. vádlott: A sajtószervre igen, persze, de hát azt nem kell. Ha az Európa Tanács és a

magyar Kúria is kimondja, hogy a sajtószerv lényegtelen, hogy van-e, lényegtelen, hogy vane

valakinek a sajtóhoz bekötött igazolványa, teljesen mindegy, attól ezt sajtósnak kell

tekinteni. Tehát ha ott volt legalább egy kamera, de volt, amikor sok kamera volt, akkor

bizony ez egy sajtótájékoztató volt, de egyébként teljesen mindegy, ha nem sajtótájékoztató

volt, és ezt csak azért hívtuk így, mert így jópofa, meg jól hangzik, meg akkor erre ráugrik az

ügyészség farankón, akkor véleménynyilvánítás volt. Nem mindegy, hogy

véleménynyilvánítás vagy sajtótájékoztató? Tökétesen ugyanúgy …

Bíró: Abból a szempontból nem, már elnézést, hogy a saját logikáját fordítom ön ellen, hogy

ön részben arra hivatkozik, hogy sajtótájékoztató volt, most meg eldobja, hogyha nem

sajtótájékoztató, akkor ez.

1. r. vádlott: Na jó, de én nem mondtam, hogy …

Bíró: Egyébként, ha már ott tartunk, mert említette, hogy milyen hitelkihelyezések voltak. A

Csányi Sándornak volt egy olyan megjegyzése, amivel kapcsolatban eddig elfelejtettem önt

megkérdezni, hogy kíván-e arra reagálni, hogy a Csányi Sándor azt mondta itt a tárgyaláson,

talán szó szerin, hogy „a tárgyalóteremben egyetlen egy ember van, aki foglalkozott OTP-s

hitelkihelyezéssel, az ön volt”. Ez így van?

1. r. vádlott: Igen. Ha már itt vagyunk, akkor nagyon fontos, hogy ezt ne intézzük el ennyivel,

szintén feldobtam a Kúriának a lehetőséget, hogy én nagyon szívesen elmondom, hogy mi

hangzott el a hitelkihelyezésekkel kapcsolatban az OTP oktatásokon, vagy a Budapest Bankos

oktatásokon, vagy a többi oktatáson. Milyen érdekes, hogy ez nem érdekelte a Kúriát.

Ugyanis pontosan ugyanúgy tudom, mint ahogy a hitelügyintézők is tudják, hogy semmilyen

kockázati tájékoztató nem volt. Arról beszéltek, és mindig ez volt a lényege neki, hogy

mennyi lesz a jutalékod, hogyha kihelyezel egy ilyen hitelt, arról beszéltek, hogy milliónként

5000-6000, amelyik bank éhesebb volt 8000 forint a törlesztőrészlet, és ezt mond el az

ügyfélnek, aztán küld be a bankba, és akkor majd az ügyintéző ugyanezt még egyszer

elmondja, a közjegyző ezt gyorsan leírja, és akkor mehet is már a kölcsön. Jöttek, amikor már

nem mentek annyira ki ezek a kölcsönök, akkor jött az, hogy na jó, de hát ha nincs elég

jövedelme, akkor vélelmezzük, mert Magyarországon ez úgy van, hogy ha valaki keres a

családban 200.000 forintot, akkor tudjuk, hogy van azoknak 300 is, tehát akkor biztos, hogy

…”

Tehát a bíró is ismétel és a bíró nem emlékszik minden tényre.

Ezen kívül a bíró is bőven hoz az adott témához nem illő és az ügyben lényegtelen tényeket.

Az elsőszámú így kalandozott el a témától a 2019.05.22. napi tárgyaláson a 129. jegyzőkönyv 27-28. oldal és eljáró bíró rá nem szólt, sőt kifejezetten megengedte számára:

„I. r. vádlott: Ott jártunk, bocsánat csak akkor, hogy egységes legyen, tehát Ön azt mondata,

hogy hiba volt a devizahitelezés, a bankok is felelősség, most nem olyan régen mondta, és

akkor az a kérdésem, hogy akkor ezek kapcsán, ha egy banki tevékenységgel és az Ön

pénzügyi szerepével véleményt nyilvánítok, akkor ez nem jogos, Ön mondhat ilyet, én nem

mondhatok ilyet?

Tanú: Tehetek egy megjegyzést erre. Nem feltétlenül válasz.

Bíró: Persze.

Tanú: Azt gondolom, hogy a deviza hiteles ügyben mindenki szenvedett el kárt, a hitelt

felvevők, a bankok és az állam is. Egy szereplője nem szenvedett el kárt ennek a

devizahitelezésnek, az a szereplő, ami Ön is volt, az ügynök. Akik felvették a pénzüket,

zsebre tették a jutalékot, sokszor olyan embereket beszéltek rá hitelre, akiknek nem is kellett

volna hitel, csak meggyőzték őket, hogy ha hitelt felvesznek alacsony kamattal, befektetik

akkor jól járnak. Nem tudom, hogy Póka úr visszafizette-e azt az ötvenvalahány

hitelközvetítéséért kapott díjat.

Bíró: Ezt én sem tudom. Az üggyel kapcsolatban Póka úrnak van-e kérdése?

1. r. vádlott: Ugye bíró úr, akkor rám sem fog szólni ezentúl, ha elkalandozunk a sevizás

ügyben.

Bíró: De, Önre is rá fogok szólni.

1. r. vádlott: Akkor Csányi Sándorra miért nem szólt rá?

Bíró: Menjünk tovább, én nem szeretnék ebből további fegyelmezést. Kérdés?

1. r. vádlott: Csak akkor hadd válaszoljak erre, ezt Önöknél tanultam az oktatáson.

Bíró: Jó, válaszolt rá, üggyel kapcsolatban kérdés van-e?

1. r. vádlott: Igen, természetesen van. Nem a tanú nem válaszolt a kérdésemre. Tehát az volt a

kérdés, hogy ha Csányi Sándor mondhat ilyet, hogy hiba volt a devizahitelezés és a bankok is

felelősek, akkor vajon én miért nem mondhatnék ugyan ilyet. Én ugyanezt mondtam.

Bíró: Jó. Nem tudom, hogy van-e ezzel kapcsolatban eltérő véleménye a Csányi Sándornak,

hogy mondhat-e ilyet a vádlott, vagy nem mondhat ilyet.

Tanú: Szerintem nem mondhat, mert OTP volt az aki leginkább…, az OTP-nek nem volt

érdeke a deviza hitel, mert nekünk volt forint forrásunk, az össze külföldi bank volt az, az aki…”

Az ismétlés fontosságával kapcsolatban az előzőeknél is jobban látszik, hogy vádlottaknak alapvető érdeke, hogy a védekezésük szempontjából fontos dolgokat több megvilágításban is előtárják, hiszen nem biztos, hogy egyszeri előadásnál megmarad eljáró bíró fejében.

Erre remek példa, hogy amikor a 2023.09.22. napi tárgyaláson 560. jegyzőkönyv 16 -19 – 20 oldalon Póka László egy friss Kúria döntés elemzésével támasztotta alá a védekezését, eljáró bíró úgy kérdezett vissza többször provokálóan, mintha sohasem hallott volna erről a témáról.

Ezzel szemben 2019.02.07. napi tárgyaláson a 112. jegyzőkönyv 17. oldalán olvashatók szerint ezt a témát Póka László már részletesen felvázolta az alábbiak szerint:

„Uhrim Imre felvetésével kapcsolatban a fényképezés nála domborodik ki, de hát azért Vess István is érintve van a vádiratban, én is érintve vagyok a fényképezés és videó felvétellel kapcsolatban, azért azt ne felejtsük el, hogy a nem hivatásos újságírókat is ugyanolyan védelem illeti meg az Európa Tanács szerint, mint újságíró, mint blogger, mint a hivatásos újságírókat, tehát hogy ha ők valahol valamit filmeznek, akkor pont ugyanaz vonatkozik rá és ugyanúgy kell figyelembe venni és egyébként nagyon jó és örvendetes, hogy most már kezdi a rendőrség is ezt figyelembe venni. Most kiadtak egy közleményt, egy szórólapot, hogy a tüntetéseken egész nyugodtan intézkedés közben mindenki filmezheti a rendőrséget, tehát végre eljutottunk ide, akkor is ha ő nem hivatásos újságíró. Mi azért ezzel nagyon sokat küzdöttünk 2013 óta, hogy ezt végre a rendőrség elfogadja, tehát ebben az ügyben sincs egyáltalán felróni, hogy valaki közterületen egy közéleti eseményről fényképfelvételt készített.”

Ugyan ez hangzott el még részletesebben a 2023.04.19. napi tárgyaláson – ez ugye nem olyan régen volt – 497. jegyzőkönyv 5. oldalán, ráadásul hivatkozott Póka László, hogy az említett irányelvet korábban be is nyújtották az ügyben.

„Bíró: Többször hivatkoztak arra, hogy ezek sajtótájékoztatók voltak. Melyik sajtószerv jelent

meg ezeken a sajtótájékoztatókon.?

1. r. vádlott: Az Európa Tanács 2014-es irányelve alapján, amit korábban az ügyben

benyújtottunk nem kell, hogy hivatásos sajtó szerv legyen valaki, aki a sajtó munkatársának

tekinthető. Az Európa Tanács azt mondta, hogy ahogy fejlődik a világ, fejlődjön vele a jog is,

ha valakinek kamera van a kezében és azzal készít egy közéleti eseményről egy felvételt és

ezt valamilyen közösségi felületen megjeleníti, akkor ő pont ugyan olyan védelemben

részesíthető, sőt részesíteni kell, mint egy hivatásos újságírót. Ugye Magyarországon ahhoz,

hogy valaki sajtó szerv legyen, ahogy a bíró úr mondta, ahhoz olyan tevékenységet kell

folytatnia, hogy pénzt keres a sajtós tevékenységével valamilyen módon, a sárga pólósok nem

tesznek ilyet, a Yellow Press hírügynökség tudósítója mindig ott volt, ha a Vincze Krisztián

ott volt, akkor a Hír Aréna is ott volt, ha én kameráztam, akkor én is a Hír Arénának is

egyébként a képviselője vagyok. Ha a Szabó Feri volt, akkor pedig az International Press volt

jelen, de más videóknál említettük az Uhrin Imrét, aki egyébként egy blogger és rengeteg

videófelvétele és képfelvétele jelenik meg különböző felületeken, tehát abszolút annak

tekinthető. Akkor csak az Uhrin Imrét emelték ki, hogy ott volt a sajtó és akkor ő ezt csinálta,

meg azt csinálta, de hát, amikor a 168 óra tudósítója több alkalommal ott volt, akkor az

érdekes az ügyészségnek nem tűnt fel és meg se kérdezte, hogy ő miért van ott. De egyébként

igen, más esetekben a 168 óra tudósítója és amiket itt felsoroltam, tehát ezen a felületeken és ezeknél a sajtóorgánumoknál tudósítottunk egy olyan közéleti eseményről, ami szerintem egy

egészen fontos dolog, jelen esetben például egy bankban történő véleménynyilvánítás miatt

garázdaság miatt indított szabálysértési eljárást nyertünk meg, nem az elsőt és utána is volt

még ilyen.

Bíró: Akkor ön szerint az Európai Unió Tanácsának 9647/2014-es számú állásfoglalása,

miszerint az önmagáról felvételt készítő, a véleménynyilvánítás szabadságával élő személy,

ha önmagáról felvételt készít az ugyanazt jelenti, mint egy sajtótájékoztató?

1. r. vádlott: Tökéletesen, igen, tehát pont ugyanoda tekinthető a dolog.”

Ezzel szemben az 560. jegyzőkönyv szerint bíró több oldalon keresztül úgy állt a kérdéshez, mintha erről még soha nem hallott volna. Mit írna az ítéletben erről, ha már most sem emlékszik rá, hogy a vádlottak ezzel védekeztek?

Ilyen előzmények után – hogy eljáró bíró fontos hivatkozásokra nem emlékszik, agresszíven sürgeti a vádlottakat, rávezető kérdéseket tesz fel, ha nem tetszik neki a válasz, akkor vitatkozik, törvényellenesen korlátozza a védekezéshez való jogot, amikor megdönthetetlenül érvelnek vádlottak a felmentésük mellett, akkor a büntető eljárás méltóságát sértve félbeszakítja a vádlottakat és megtiltja számukra a szóbeli védekezést, vagy az adott témában történő érvelést – meg kell vizsgálni, hogy eljáró bíró alkalmas-e ilyen nagy horderejű, sok szereplős és befolyásos embereket érintő ügyben a bíráskodásra.

Úgy tűnik, hogy eljáró bíró fel sem fogja vagy nem ért egyet az alapvető szabadságjogokkal, így a véleménynyilvánításhoz fűződő jogokkal a közéleti tevékenységek és közéleti szereplők bírálhatóságának a jogával – lásd például az első tárgyaláson a tárgyalás megkezdését közvetlenül megelőző megnyilvánulása, amikor Póka László az ügyész munkája kapcsán kinyilvánította a véleményét -.

Azt vetette fel a végén, hogy Póka László legalább azt nézze, hogy az ügyész, nő.

Miért?

–          Ha nő az ügyész, akkor más elbírálás alá esik a munkája tekintetében, mintha férfi lenne?

–          Úgy is fogalmazhatnánk, hogy eljáró bíró azt gondolja, hogy ha nő az ügyész, akkor lehet hülye?

Az ügyésszel kapcsolatos bírói elfogultság abban is tetten érhető, hogy a 2023.09.22. napi tárgyaláson azt követően veszítette el az önuralmát, hogy Póka László megdönthetetlen érveinek hatására az ügyész elsírta magát. Pedig róla ekkor egy szó sem esett.

Nyilván nem könnyű ilyen hatalmi nyomás alatt dolgozni.

Amikor a politikai elit a véleménynyilvánítók vérét – de legalább súlyos megbüntetését – akarja.

A bírósági vezető az ügy mielőbbi befejezését várja el.

A bírósági előmenetel meg attól függ, hogy az előbbi kettőnek hogyan felel meg.

És ott van a másik oldalon a vádlottak megdönthetetlen érveik az ártatlanságuk mellett, az igazság és a jog.

Nem könnyű, de meg kell csinálni.

Mi nem adjuk könnyen magunkat. Mint fentebb is írtuk ragaszkodunk a megszakításoktól mentes szóbeli észrevételekhez és vallomások kiegészítéséhez már csak az új vádirat – vádmódosítás – okán is.

Azért is fontos ez, mert a nyilatkozat végén további bizonyítási indítványaink is vannak a vádmódosítás miatt.

Ha még nem fáradtak el, nézzük részletesen, hogy a korábbi tárgyalások bűntető eljárás méltóságát sértő bírói megnyilvánulások hogyan alakultak át a legutóbbi két tárgyaláson egyfajta jogi ámokfutássá.

Eljáró bíró úgy tett, mintha a bírói munkát aszerint mérnék, hogy milyen sokszor tud félbeszakítani egy vádlottat.

Ahogyan föntebb is írtuk eljáró bíró a 2023.08.25. napi tárgyaláson (550) 125 alkalommal, míg a 2023.09.22. napi tárgyaláson (560) 122 alkalommal szakította félbe Póka Lászlót.

Az 550. számú jegyzőkönyvben lévő vádlotti nyilatkozat az ügyész elmondásával ellentétben nem négy, hanem csak maximum háromórás volt. Ne felejtsük el a késést, és a szünetet sem.

A 3 óra alatt történt 125 közbeszólás, óránként 41 alkalom, ami azt jelneti, hogy másfél percenként történt ilyen.

Az 560. számú jegyzőkönyvben Póka László nagyjából 1 óra 30 percen keresztül nyilatkozott. 9:20-kor kezdte és 10:56-kor szakította véglegesen félbe eljáró bíró.

Összesen 122 alkalommal szólt közbe. Volt, hogy egy mondatot többször megszakított.

Ez azt jelenti, hogy óránként 81 alkalommal szakította meg Póka László nyilatkozatát, felsőbírói joggyakorlat elemzését eljáró bíró. Minden percre jutott 1,3 alaklom, amikor közbeszólt.

Ezek a közbeszólások nem csak, hogy Póka Lászlót kizökkentették a mondanivalójából, de minden alkalommal magyarázkodásra késztette, ami rengeteg plusz idő volt a bírói megnyilvánulásokat is figyelembe véve.

Ha eljáró bírónál nem szakad el a cérna és a két tárgyaláson nem szól ennyiszer közbe, akkor minden bizonnyal Póka László a 2023.09.22. napi tárgyaláson befejezte volna az új vádirat okán a vallomást, előadta volna a bizonyítási indítványait és folytathattuk volna a többi vádlott nyilatkozatával.

Nem kellett volna ilyen hosszú határidőt tűzni a következő tárgyalásig és akár 2023-ban be is lehetett volna fejezni az ügyet.

Ebből is látszik, hogy az ügy elhúzódásáért most egyértelműen eljáró bírót terheli a felelősség. Korábban az ügyészt.

Vádlottak csupán védekeznek és ezzel kapcsolatban minden érvüket elő kívánják adni.

Sokszor eljáró bíró meg sem várta, hogy Póka László egy-egy mondatából mi fog kijönni, mire kíván hivatkozni, közbeszólt a saját véleményét tartalmazó kérdésekkel, sürgetésekkel.

Eljáró bíró nyilván berágott az ügyészre, – mivel a befejezést illetően sürgetve érezte magát, többek között legalább kettő ítélőtáblai végzésben is – mert az a 17. tárgyaláson terjesztette be a vádmódosítást, amikor kezdtük volna az iratismertetést.

Ezt az ügyész korábban is megtehette volna, hiszen az új sértettek már a nyomozati vallomásaikban és bírósági kihallgatásuk során is, évekkel ezelőtt is kinyilatkoztatták, hogy magánindítvánnyal élnek.

Még az is lehet, hogy eljáró bírónak ezen az ügyészi húzáson úszott el egy kinevezése, előléptetése.

Mivel eljáró bíró az ügyészt – a fent már említett módon – nem merte bírálni, így ezt a dühét a vádlottakon próbálta levezetni.

Eljáró bíró nem akarta volna egyáltalán, hogy vádlottak nyilatkozzanak a vádmódosításra.

Ez kitűnik, ha összehasonlítjuk az 528. számú jegyzőkönyv végét és az 550. számú jegyzőkönyv elejét.

528: „Bíró: A vádmódosításra tudnak majd augusztus 25-én reagálni, iratismertetés fog történni és az idő függvényében az ügyészi perbeszédre fog sor kerülni.”

550: „Bíró: Iratismertetés lesz a mai nap.

1. r. vádlott: A vádiratra reagálnék. Az ügyvédek szeretnének, hogy nehogy megelőzzem

őket?

1. r. vádlott védője: Majd utána.”

Ilyen előzmények után idegesen, sürgetően a fent részletezett módon próbálta ellehetetleníteni a vádlotti védekezést.

Az eljárás hangulatát jól mutatja, hogy amikor az ügyész az 550. számú jegyzőkönyvben Póka László kényszerintézkedéséről nyilatkozott, akkor úgy érvelt, mintha egy elvakult perverz, Budapest lakosságára – de csak Budapest lakosságára – veszélyes tömeggyilkos ügyében kellett volna érvelnie.

Kicsit olyan ez, mintha az ügyész a bíróval szimbiózisban cukkolnák egymást.

Az említett jegyzőkönyvekben vannak olyan oldalak, ahol 7-8 alkalommal is félbeszakítja Póka Lászlót eljáró bíró.

Ha bíró korábbi és az említett jegyzőkönyvekben is olvasható álláspontját fegyelembe vesszük, a beleszólásai nagy része olyan jellegű vitatkozások voltak, amikkel kapcsolatban az ítéletben kellett volna megnyilvánulnia.

Persze mi hiszünk abban, hogy helye van a kontradiktórius eljárásnak. De akkor legyen ebben következetes eljáró bíró és tegye ezt meg a vádirattal kapcsolatban is még a tárgyalási szakaszban.

Ebből az következik, hogy bíró egyértelműen elfogult.

Vádlottak nyilatkozatait, azok tartalmát már a tárgyaláson bírálja, míg a vádat nem hajlandó.

Eljáró bíró más típusú megnyilvánulásai mind sürgetések, és a szerinte megismételt gondolatok miatti felháborodások voltak. Ezek körében már fentebb kifejtettük álláspontunkat.

Eljáró bíró többször meghasonlott a közbeszólásokban. Sokszor elmondta, hogy nem tehet semmit a nyilatkozat miatt, többször bírsággal fenyegetve próbálta elérni, hogy abbahagyjam a védekezésemet. Több alkalommal elmondta, hogy végig fog hallgatni, de 15 percenkét fog figyelmeztetni. Ehhez képest percenkét vagy még sűrűbben közbeszólt.

Most is el kell mondani, hogy az ügyvédek meg ültek kukán mindvégig.

Nyilván teljesen mindegy számukra, hogy mi lesz az ügy eredménye. Tartották magukat ahhoz, amit korábban egy másik ügyvéd mondott Póka Lászlónak: „Lacikám, neked ez az egy ügyed van ezzel a bíróval. De én még máskor is kerülhetek hozzá.”

Ez a probléma ezzel az országgal: A megalkuvás akkor is, amikor nyilvánvaló elvtelenségek és jogtalanságok történnek.

Javasoljuk, hogy olvassák végig a két tárgyalás jegyzőkönyvét, és ítéljék meg, hogy az ott látottak bíróhoz méltó magatartásokat tükröznek-e.

Amennyiben kétségük van, úgy tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy szóban, lehetőleg közbeszólások nélkül, összefüggően előadhassuk a védekezésünket.

Legfeljebb az ügy érdemére kiható értelmes kérdéseket tegyen fel a bíró, az ügyész és a védők.

Eljáró bíró azon elvtelen húzásával, hogy az összes vádlottat megfosztotta attól, hogy az új vádiratra szóban előadjuk az észrevételeinket és ezzel kiegészítsük a korábbi vallomásainkat, az ügy további jelentős elhúzódását idézte elő az alábbiak szerint:

Mint fent is írtuk, Póka László minden bizonnyal a 2023.09.22. napi tárgyaláson befejezte volna a vádiratra történő észrevételeit, a korábbi vallomása kiegészítését és az új vádiratra tekintettel általa szükségesnek tartott bizonyítási eljárások indítványozását.

A következő tárgyalási napon, az eddigi felszólalások hosszából és részletességéből eljáró bíró számára is kitűnhetett volna, – ami számunkra egyértelmű – hogy a többi vádlott észrevételeinek a végére érhettünk volna, és esetlegesen bizonyítási eljárással vagy az iratismertetéssel folytathattuk volna.

Így akár már 2023. novemberében megtörténhettek volna a perbeszédek. És decemberben ítélethirdetés is lehetett volna. Így néhány hónappal azelőtt befejezhettük volna az eljárást elsőfokon, hogy elértük volna a hatéves időtartamot.

Ezzel szemben eljáró bíró 2023. decemberére halasztotta a tárgyalást amiatt, hogy megvonta a szóbeli védekezés lehetőségét. És nagylelkűen hosszabb határidőt biztosított az írásbeli nyilatkozatok megtételére.

Decemberben legfeljebb azzal tudunk haladni, hogy az írásbeli beadványokat ismerteti – ha lesz ilyen – és az újabb bizonyítási eljárásokat végezzük el, melyek az új vádirati tényállások miatt válnak szükségessé, esetleg belekezdünk az iratismertetésbe. A nagyszámú nyomozati irat és az azok közül jelentős számban részletes ismertetésre indítványozott iratok miatt kétséges, hogy decemberben sor kerülhet-e az ügyészi perbeszédre, mellyel kapcsolatban az ügyész jelezte, hogy nagyobb terjedelmű lesz.

Megjegyezzük, hogy az ügyész előre jelzett terjedelmes felszólalását, a 17. tárgyaláson benyújtott új vádiratnak az ügyelhúzásra alkalmas voltát – mivel az új sértettek már a nyomozás során is jelezték, hogy magánindítvánnyal élnek, így már korábban ki lehetett volna rájuk terjeszteni a vádat – nem bírálta eljáró bíró.

De a vádlottakat az eljárás során rendszeresen szakította félbe azzal, hogy megkérdőjelezte a mondandójuk ügyhöz tartozását és rendszeresen magyarázkodásra késztette őket.

Az is aggályos, hogy azon vádlottakat, akik bíró által is elismerten a szóbeli előadásban jobbak, mint írásban, – bíró szavaival élve: teátrálisak – jelnetős hátrány éri a védekezésükben akkor, amikor számukra előírják, hogy kizárólag írásban tehetik meg az észrevételeiket. Ezzel jelentős hátrányt okoznak számukra.

Különösen igaz ez, amikor az eredményhez való érzelmi viszonyulás alapvető kérdése a törvényi tényállás kimerítésének megítélésében.

A félbeszakításkor azt rótta fel eljáró bíró, hogy Póka László nagy beleéléssel, láthatóan lelkesen beszélt arról, hogy a véleménynyilvánításhoz, mint eredményhez milyen érzelmi viszonya van.

Vitathatatlan, hogy ezt szóban előadni sokkal előnyösebb, mint leírni, hogy volt ilyen. – Még az ügyészre is nagy hatással volt. –

Az is egyértelmű, hogy az eredmény, mármint a vélemény hatásos kifejezésével kapcsolatos részletes élménybeszámoló jobban tudja ellensúlyozni a sértetti oldal által készített videókon látható tényeket annál, mintha csupán számadatokkal alátámasztottan leírva, vagy csupán száraz tények és adatok szintjén történt volna hivatkozás azokra.

A vádirat írásbeli észrevételezésének és a vallomásuk kiegészítésének írásbeli benyújtásának előírása arra kényszeríti a vádlottakat, hogy a legtöbb gondolatukat majd az utolsó szó jogán tett felszólalásukban mondják el. Így természetesen semmilyen időt nem nyert az ügy. Az, a fentieken túli további elhúzódást eredményez.

Márpedig ami az ügyhöz tartozik, azt el kell mondani.

Milyen érdekes, hogy az orbáni bűnbanda köreihez tartozó, a pedifideszes bűnbandát nem bíráló Budaházyék, – akik aztán kegyelmet is kaptak – személyenként napokig tehettek vallomást és szólalhattak fel.

Mi, aki rendszeresen bíráljuk az orbáni bűnbandát és a seggüket nyaló bírókat, mi néhány óra után teljes tiltást szenvedünk el a szóbeli nyilatkozatokkal kapcsolatban.

Lehet, – mint ahogyan fent is utaltunk rá – hogy eljáró bíró attól félt, hogy a végén még meggyőzzük az igazunkról?

Ezzel a fentieken túl azon lehetőségtől is megfosztja az eljárást és így az ügy tényleges és részletes kibontását eljáró bíró intézkedése, ami a legutóbbi, 2023.09.22. napi tárgyaláson részben kialakulóban volt. Történt, hogy Póka László mondandóját nem csak elhúzásra alkalmas – értelmetlen – megjegyzésekkel szakította félbe eljáró bíró, hanem oda illő kérdésekkel is. Ezek – különösen, ha folytatódtak volna – a vádlottak céljának, az eredményhez való érzelmi viszonyának a felderítéséhez is vezettek vagy vezethettek volna. Ez – a kérdések feltevése – már a perbeszédek közben nem történhetett volna meg.

Igaz a vádlottak eredményhez való érzelmi viszonyának a felderítése a vádlottak felmentéséhez vezetne egyenes úton. Ez volt az a rész, ahol eljáró bíró Póka Lászlót félbeszakította és az összes vádlott tekintetében elrendelte a további észrevételek írásbeli megtételét.

Álláspontunk szerint ennek csak az lehetett az oka, hogy eljáró bíró már eleve eldöntötte, hogy az ügyészség álláspontját osztja, és minden további vádlotti érdemi megnyilatkozás ezt a kialakult képét döntené romba. És így nem tudna megfelelni az orbáni bűnbanda és a pedofideszes bírósági vezetés elvárásainak.

Bizonyára észlelik, – ha eddig eljutottak – hogy jelen beadvány megírásában igen sok munka van.

Gondolhatnák, hogy akár ennyiből le is írhattuk volna az észrevételeinket, és akkor meg lett volna a bíró öröme.

Két okból nem tettük:

1. Leírva nem olyan hatásos, mint elmondva.
2. Kiállunk az igazunkért és a törvényes eljáráshoz való jogainkért.

Ide másoljuk a két – 550. és 560. – jegyzőkönyvből készített jegyzetünket.

Ebből jól látszanak a fent írtak és még sok olyan részlet is, amire ki sem tértünk jelen beadványban, mert leginkább majd az utolsó szó jogán történő felszólalásban lesz helye.

2023.08.25. 550.

Ügyészi álláspont a kényszerintézkedésről. – Valami elvakult perverz tömeggyilkos

Nem csak a vádiratra reagáltam, hanem kiegészítettem a korábbi vallomásomat is…

Felsőbb bírói döntéseket értelmeztem…

Bíró elkezdte volna az iratismertetést, holott 2023.06.08… Bíró: A vádmódosításra tudnak majd augusztus 25-én reagálni, iratismertetés fog történni és

az idő függvényében az ügyészi perbeszédre fog sor kerülni.

42 oldal….

3. oldalon félbeszakít – magyarázkodni kényszerültem…
4. oldal bíró félbeszakít…. Pedig felsőbb bírósági hasonló elveken alapuló döntést értelmeztem jelen ügyre.
5. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
6. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
7. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
8. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
9. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.

6X az 5. oldalon.

6. oldal megmagyarázza, hogy a vádmódosítás jó, a mi észrevételeink nem jók…
7. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
8. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
9. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
10. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
11. oldal egy bekezdés múlva újból félbeszakít.
12. oldal
13. oldal. két oldalon keresztül azt világítottam meg, hogy azért nem halad az ügy, mert az ügyészség nem írta le, hogy hogyan függ össze a felrótt cselkevés a törvényi tényállással. Így mindenre kell védekeznünk…
14. oldal…
15. oldal
16. oldal
17. oldal
18. oldal elaludt…
19. a kényszermunkába kötött bele.

10 büntetés kiszabása

10. Vádmódosítást és az ügyészt védi
11. Beleköt
12. Korábbi ügyész minősítését kérdezi
13. Korábbi ügyész
14. Ismétlésre hivatkozik

Eddig 2- szer szakított félbe…

13. Bíró szerint miért nem kell részletesen reagálnunk a vádiratra. – Ügyésznek miért nem mondta ezt?
14. Vádirat ugyanaz vagy alig változott…
15. Vádlott társak

14. Engem okol a vádirat módosítása miatt.
15. fél oldal a bíró érvelése arra, hogy  nem kell védekeznünk. És arra, hogy nem tudja megakadályozni, hogy védekezzünk.

Én védekezni kell, mert tapasztaltabbak lettünk…

14. Bíró

15 Sokszor elhangzott. – De most más megvilágításban…

15. Ismétlés
16. 1 ó 15 perc Semmit nem mondott… Sajnálom, hogy nem látja a bíró, hogy mennyire fontosak az ügy szempontjából az eddigiek.
17. nem fog többször megszakítani. Talány csak néhányszor… Ez volt a 36. alkalom…

15 Félbeszakít

16. Félbeszakít. Betalált ez is…
17. Figyelmeztetés

16 Belekötős kérdés még mielőtt kiderülne a válasz

17. Cél kifejtése már megvolt…

17 vádirat ugyanaz

17. Helyettem elmondja…

17 Ebben miről beszélhetünk… De hát ez egy célzatos bűncselekmény… A célt kell kideríteni és az eredményhez való érzelmi viszonyulást.

17. Vádiratról kérdezi a véleményemet…

Eddig 45 alkalom

18. A mozgalom létrejötte, céljai nem tartoznak a tárgyhoz… Ügyészség is? … Innen vezethető le a célzat…. Miért jött létre, mit teszünk…. Csak ez a felmentésünkhöz vezet… Jól tudja a bíró is…
19. Miért nem figyelmeztette erre az ügyészséget…

18… Magyarázkodik, sürget

18. A vádiratot mentegeti, hogy nem azért írta az ügyész, mert felrótta nekünk.

18 Önök vitatják? – Nem teljesen úgy van, ahogyan a vádiratban le van írva… Bele kell helyezni a teljes társadalmi és személyi környezetbe. Nem lehet önkényesen kiragadni részleteket…

18 Mennyi lesz a felszólalás?

Eddig 51

19 Ki húzza el az eljárást. védekezés és a vádirati tényállás pontosítása nem elhúzás

19 Az elhúzódás miatti perre céloz

19 Bírós szerint nem mondtam még semmit. – Na ezért kell ismételni, mert nem maradt meg semmi…

19. Bíró nem arról beszél, amiről én…

19 ismétlésre hivatkozik

19 Akár érthetnénk úgy is, hogy nem ért egyet a vádirattal, de fordítva is. Nem kockáztathatunk…

19 ismétlés… – Mégsem emlékszik pontosan…

Eddig 58

20. Ismétlés, elhúzódás – Nem mi fogunk az ügyészség és a bíróság mulasztásai miatt lemondani a védekezés jogáról
21. Noszogatás – Neki elég egyszer elmondani. –Hát ez nem látszik

20 belekötés

20. Beleköt
21. Beleköt
22. Beleköt

20 Mi a zaklatás… De akkor minek vagyunk itt?

20 Mit nem kellene elmondani

Eddig 66

21. Műsornak tartja… Mert benne van a felmentésünk… Ezt nem lehet leírva jól visszaadni…
22. Ismétlés

22. Elhangzottak… De mégis leírta ugyanazt a baromságot az ügyész… Hát újból el kell mondani. Csak most teátrálisabban… – Ahogy a bíró jellemez
23. a vádirat nem új
24. egységes vádirat

22 Egységes szerkezet Bíró is ismétli magát…

23. Mit gondol az ügyész…
24. Nem gyakorolja a kontardiktórius eljárást.
25. Az ismétlést rója fel
26. Csak az ítéletben nyilatkozik. Tehát még kell védekezni – utána már késő lesz.
27. Teátrális
28. Nem segít a teátrális…
29. nem jól gondolom. – De máris előrébb kerültünk. Az eszmecsere miatt nem kellett valamit elmondanom.

Eddig 79

24. Megkérdeztem a tárgyaláson. – Félre próbálja magyarázni a tettünket. – A bíróságon feltett kérdést próbálja rávetíteni a több évvel korábbi érzelmi viszonyulásra és célzatra.

25. tárgyalás kérdés
26. Pontosít
27. Válaszol
28. Keveri, hogy mikor érdekelt minket az uzsorás családja és az érzéseik. A tárgyaláson, vagy előtte évekkel az elkövetési időben.– Ha nem akarja érteni, nehéz megmagyarázni – Perbeszéd!!!

Eddig 84

27. Nem közöltem új infókat. – Hol a tökben volt a bíró? Mi ez, ha nem új infó, hogy mennyi hétvége és mennyi ünnep és mennyi este és mennyi máshol? Rendszeresség, gyakoriság… Ügyészségi álláspont… Szomorú, ha nem látja, Talán nem félbeszakítani kellene, hanem figyelni.

29. Az üggyel kapcsolatban… – célzat… Sztorizgatás… Ez mutatja meg az eredmény, mint a vélemény kinyilvánításához való érzelmi viszonyulást…

29 tárgyalás rendje

29 2018 Székesfehérvár

29 vádlott társak

29 vitatkozik

29 fenyeget.

Eddig 91

31. nem teszik a stílus – Talán azért nem, mert darabokra szedtem a vádirat állításait, és megvilágítottam, hogy miért kellett ennyit beszélni korábban, hogy eljussunk oda, hogy az ügyből hiányzik a passzív alany?
32. Nem tetszenek az idevágó idézetek.
33. Nem becsületsértés… – De benne van a vádiratban…
34. Nem a vádról beszélek. De igen…
35. Meg akarja, mondani, hogy a vádiratot hogyan és mennyire véleményezhetem meg.
36. Nem becsületsértés.
37. Több idő ment el a belekötéssel, mintha hagyta volna végig mondani.

Eddig 98

33. Elhúzódás – magáról és az ügyészről akarja elterelni a felelősséget az elhúzódás miatt.
34. Korábbi vádiratokra utal…
35. Elhúzódás
36. Elhúzódás – nem korlátozhatja, csak figyelmeztetni fog rendszeresen

eddig 102

34. Védekezés lehetősége és visszaélés nem tizenvalahányszor, hanem eddig 103- szor szakított félbe.
35. feltételezi a szándékos elhúzást
36. Szerinte össze lehetne foglalni…. Igen, ha az ügyészség olyan vádiratot írt volna. Befejezi a figyelmeztetéseket…

35. Nem teszik, hogy felhívtam a figyelmet, hogy a félbeszakításai viszik el az időt.
36. megjósolja, hogy mit akarok mondani. Rosszul.
37. Sürgetés…
38. A mozgalom céljai… Megint megtudtuk, hogy mi nem baj… És ez előre visz
39. Nem jogellenesség miatt hozta fel az ügyész. De akkor miért?
40. nem érti, hogy miért. Lehet, hogy már rég túljutottunk volna rajta.
41. Nem érti.

Eddig 112.

36. Nem érti, de legalább tisztáztuk
37. Félbeszakít jelentéktelen kérdéssel

36 Fenyeget. Meg akarja mondani, hogy a bírósági tapasztalatimat felhozhatom-e, holott ő kérdezgetett, hogy hogyan tartozik ide a gondolat.

39. fontos és pontosító kiegészítés
40. Tanúk szavahihetőségének megkérdőjelezésére bizonyíték. Nem idevaló?
41. Keveri, hogy mikor érdekelt minket a vendég. A felrótt eseményeknél, vagy a tárgyaláson. Több év különbség. Még a végén kiderült volna, hogy a legfőbb ügyész és a BRFK vezetője az uzsorás jóbarátja.
42. Tisztázta a vendég kérdését
43. Bíró nyugtázta, hogy nem érdekelt a vendég
44. Az ügyész álláspontját magyarázza.

Eddig 121

40. Még mindig a vendég

41. Megint félbeszakít
42. Elhúzódás
43. még 28 oldal

Összesen 125 félbeszakítás a kb. 3 óra alatt. Óránként 41 alkalom, ami azt jelneti, hogy másfél percenként történt ilyen.

Ügyész: Ügyész túloz az időben, túloz a terjedelemben, meg akarja mondani, hogy hogyan védekezzünk. Nem tetszik neki, hogy ilyen részletes. Mert így kitűnik, hogy szar munkát végzett.

2023.09.22

3. Sürgetés
4. sürgetés
5. Magyarázkodik

4. Sürgetés
5. Sürgetés
6. Előzőekben már elmondtam.
7. Lényegtelen kérdés
8. Lényegtelen kérdés
9. Lényegtelen kérdés
10. közbevág, meg sem várja, hogy mit akarok mondani

5. közbevág
6. megjegyzést tesz, úgy, hogy nem is tudja, mit akarok
7. közbevág
8. közbevág
9. közbevág, engedélyezi, de figyelmeztet az alhúzódásra.

Eddig 15

6. provokáló kérdés
7. Nyugtázta
8. provokáló kérdés
9. provokál
10. Sürget
11. sürget
12. Beleszól
13. Kérdés

Eddig 23

7. pontosít
8. Kérdés
9. Pontosít
10. beleszól

7, Provokál

7. Provokál
8. provokál

Eddig 30

8. Lényegtelen tájékoztatás
9. pontosít
10. sürget

10. Kérdés
11. Kérdés provokáló
12. provokáló kérdés
13. provokáló kérdés

11. bírói észrevétel
12. Tiltakozik, hogy részletesen védekezzünk
13. beleszól
14. Beleszól

Eddig 41

12. figyelmeztetés
13. Vitázik
14. magyarázat

13. oldal figyelmeztetés, hogy már elhangzott – Nem alapos
14. közbeszólt.

15. Kérdés

16. Sajtó
17. beleköt
18. hitelközvetítés… Hogy jön ide?  2019.05.22. 129. jegyzőkönyv 27-28. oldal…

17. Beleszól
18. megerősíti, hogy fontos
19. már nem akarja a részleteket.
20. nem tartja szükségesnek

17 szabadkozik

17 uzsorást mentegeti

17. nem akarja a további részleteket.

Eddig 57

18. Megjegyzés
19. Kúria döntésről
20. Kúria még egyszer
21. EU tanács döntés.

Eddig 61

19. Mást kérdez
20. Beleköt, mert nem hallgatta meg a teljes érvelést.
21. Beleköt
22. Belekérdez
23. Kártya
24. Újságíró-e
25. Nem hagyja, hogy az egész anyagot elé tárjam, belekérdez
26. Megint belekérdez…

Eddig 69

20. Megint belekérdez. Belekötve
21. újságíró lesz-e
22. Éltünk, vagy visszaéltünk?
23. Szabad világ…  Ez teszi alkalmatlanná ennek az ügynek az eldöntésére… Különösen, ha nem így gondolja.
24. Még mindig nem érti.

21. Amikor már végre megvilágítottam, – már sokadszorra – akkor témát akart váltani.

22. Nem tetszik, hogy megvilágítom az eredményhez való érzelmi viszonyulásunkat.
23. véleménynyilvánítás vagy tüntetés?
24. kerüljük a tüntetés szót.
25. válaszol
26. Tudatos-e a tüntetés helyett a véleménynyilvánítás?

23. Nem érdekli. Mi az, hogy nem érdekli. Pont ez a lényege. Milyen az érzelmi viszonyulásunk az eredményhez?

Eddig 81.

24. Végre megértette. Jó, hogy ennyit beszéltünk, de kár, hogy ennyit kellett beszélnünk.
25. belevág.
26. megint beleköt.
27. Összefoglalást sürget…
28. Beleszól

25. Aki a házából kamerázza az utcát, az nem újságíró?
26. Biztonsági őrök kamerázása…
27. Ha megosztaná, akkor újságíró lenne?

26. Nem tetszik neki, hogy a vádirat észrevételeket az érzelmi viszonyulásunkkal kapcsolatos vallomással egészítettük ki.
27. nem érdekli, hogy hogyan viszonyulunk érzelmileg a véleménynyilvánításokhoz…
28. Megint beleszól…

Eddig 92

27. Beleszól
28. Ismétlésre céloz
29. Vitatkozik
30. Ismét sürget, hogy csak a vádról beszélhetek.
31. Beleszól
32. Beleszól
33. El akarja dönteni, hogy mire van szükség
34. Sürget.

Eddig 100

28. Ismét azt akarja, hogy arról beszéljünk, amit ő szeretne
29. Bírsággal fenyeget, ha bemutatom, hogy mi volt a célunk a véleménynyilvánításokkal
30. Nem érti, hogy a vádról beszélek, az ellen védekezek.
31. Megint bírsággal fenyeget
32. Megint bírsággal fenyeget.

Eddig 105

29. Szerinte nem a vádiratra reagálás
30. Szerinte röviden össze lehetne foglalni. – De én nem akarom. A vádat is össze lehetett volna foglalni.
31. Szerinte nem tartoznak ide
32. Ismétlésre hivatkozik, de a belekötései miatt vannak ezek
33. Ismét bírsággal fenyeget
34. Zavarja, hogy rámutatok, hogy miatta húzódik az ügy és nem haladunk a vallomásommal.
35. Megint meg a karja szabni, hogy hogyan védekezzek
36. Már kiborul
37. Utasítgat
38. Megint nem hagyja végig mondani

Eddig 115

30. Szerinte visszaélek a védekezés jogával
31. Vitatkozik

30.Vitatkozik

30. Utasít

30.Utasít

30. Utasít
31. Szüntet rendel el és a védőt utasítja.

Összesen 122

9:20-10:56 – 1:30 perc…

Óránként 81 közbeszólás –

Percenként több mint 1, 1,3 közbeszólás

Volt. hogy egy mondatba többször…

Kérjük, hogy az eljárás méltóságának további rombolása érdekében eljáró bíróval szemben tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy szóban, lehetőleg közbeszólások nélkül, összefüggően előadhassuk a védekezésünket.

Legfeljebb az ügy érdemére kiható értelmes kérdéseket tegyen fel a bíró, az ügyész és a védők.

Tököl, 2023.11.03

Tisztelettel:

Póka László                                                                           Póka Anita”

Ha megoldást akarsz, legyél kiskakas, aki minden nap berepül az ablakukba, és követeli, hogy adják vissza, amit elvettek!

NeFizess! Pörölj! Tiltakozz!

HA neked sem tetszik az orbáni önkény és a kifosztás, tegyél ellene!

Mutassuk meg az imf-eknek (idomított majom fideszeseknek) és idomárjaiknak a bankároknak, hogy a végső szót nem ők, hanem az emberek mondják ki!

Cselekedj! Legyél győztes! Állj a bátrak közé!

HAjrá!

! O1G !

Sárgapólósok büntetései és eljárási költségei:

Az összes terhelésünk – büntetések, eljárási költségek – elérte az 5 000 000 Ft-ot.

Eddig a gyűjtésekből ennek töredéke, kicsit több mint 500 000 Ft jött össze.

És természetesen vannak a működési költségek is.

Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az akcióink videóit általában 1000 – 20 000 ember nézi meg. Néhányat többen.

Ha minden videónk után a nézők fejenként csak 10 – 100 Ft-tal járulnának hozzá a költségeinkhez, akkor sokkal könnyebben tudnánk a hatalomnak nem tetsző tetteket végrehajtani.

Ha segíteni akarsz, akkor minden megnézett videó, vagy minden neked tetsző bejegyzés után utalj, vagy küldj egy százast. Vagy amennyit tudsz.

Fontos, hogy biztass erre másokat is.

A támogatást természetesen készpénzben is odaadhatod valamelyik Sárgapólósnak.

B3 Takarékszövetkezet 73604095-10211768-00000000

Név: Golcs Roland, vagy Sárgapólós büntetésszámla

Megjegyzés: Büntetés hozzájárulás

Külföldről erre a számra tudsz utalni: IBAN szám: HU11 7360 4095 1021 1768 0000 0000

Ezt követően a legtöbb bejegyzésünkbe és videóleírásba beletesszük a fentieket. Hátha egyre többen kapnak kedvet az ellenállás támogatásához.

Részletek a büntetéseinkről az alábbi hivatkozáson érhetők el: https://www.facebook.com/notes/nem-adom-a-h%C3%A1zamat/val%C3%B3ban-a-s%C3%A1rgap%C3%B3l%C3%B3sokkal-vagy-van-r%C3%A1-n%C3%A9gysz%C3%A1z-forintod-hogy-ki-tudj%C3%A1k-fizetni-a/2256767784349154/?hc_location=ufia/2256767784349154/?hc_location=ufi

#Sárgapóló #Nemadomaházamat #O1G #Ellenállás #SeViza #deviza

Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802