Nemzetközi jogi adalékok Ukrajna jövőbeli státuszához

Kedves Olvasónk!

Az ukrajnai konfliktus politikai rendezésével kapcsolatban új nemzetközi jogi szempontok kerültek előtérbe. Egy ENSZ nyilatkozat a népek önrendelkezése és a területi integritáshoz való jog viszonyáról szól, a másik az ukrán függetlenségi nyilatkozatban szereplő semlegességről.

A Magyar Békekör úgy véli, mindkettőnek szerepe lesz Ukrajna jövőbeli státuszának meghatározása szempontjából.

– Az 1970. évi ENSZ-nyilatkozat az államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jog elveiről rögzíti, hogy a területi integritás tiszteletben tartásának elve alkalmazandó „azokra az államokra, amelyek tevékenységük során betartják az egyenlőség elvét, a népek jogait és önrendelkezését, következésképpen kormányaik képviselik az adott területen élő összes embert.” (A nyilatkozatból következik, hogy az egyenlőség be nem tartása, a népek jogainak és önrendelkezésének tiszteletben nem tartása esetén az érintett állam nem jogosult területi integritásának tiszteletben tartására, tekintve, hogy kormánya nem képviseli a területén élő összes embert – a szerk. megj.)

• 1990. július 16: Ukrajna parlamentje kikiáltotta az ország szuverenitását, és alkotmányba foglalta semlegességét. Az alkotmány IX. cikke szerint  „Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság ünnepélyesen kinyilvánítja azon szándékát, hogy tartósan semleges állammá váljon, mely nem vesz részt katonai blokkokban, és betartja az atommentesség három alapelvét: nem fogad el, nem gyárt, és nem vásárol nukleáris fegyvert.”

Ukrajna – Leépülő támogatás?

Pozsony, Washington, 2023. október 1. vasárnap (MB)

Mind nagyobb fejtörést okoz a Nyugatnak Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása. Washingtonban is hangulatváltozás jelei tapasztalhatók az ukrán hadsereg harci sikertelensége láttán – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.

Szlovákiában az a Robert Fico nyert a képviselőválasztáson, aki ellenzi az Ukrajnának nyújtott segítséget, mert – mint mondta – azt szeretné, ha honfitársainak „nagyobb rántott szelet jutna, nem pedig kisebb”.

A NATO-t és az Európai Uniót bíráló kijelentései miatt Ficóra máris „oroszbarát” politikus címkét ragasztott a nyugati sajtó, szembeállítva az Ukrajnát katonailag és anyagilag támogató, NATO-hoz lojális jelenlegi liberális kormányzattal.

Kérdés, milyen kompromisszumra kényszerül Fico SMER-je, tekintve, hogy egymaga, kellő parlamenti többség híján, aligha fog tudni kormányozni.

Homokszem került a háborúpárti washingtoni gépezetbe is. A kongresszus csak azzal a feltétellel volt hajlandó megszavazni az államháztartás finanszírozására vonatkozó törvényt, ha nem nyújtanak támogatást Ukrajnának.

Biden elnök, kénytelen-kelletlen aláírta a törvényt. Kérdés, be is tartja-e.

A magyar kormány sem vonta vissza vétóját az Európai Unió Ukrajnának szánt újabb katonai csomagja ellen. Orbán Viktor nem tartotta kielégítőnek Kijev felemás intézkedését az OTP nevének törléséről, az ukrán feketelistáról.

Noha korai volna még győzelmet kiáltani, hiszen a Nyugat mindmáig nem adta föl szép reményét, hogy „stratégiai győzelmet” arasson Oroszország fölött, annyi bizonyos, hogy a NATO amerikai és európai szárnyán is felerősödött azoknak a hangja, akik oroszgyűlölettől átitatott érzelmi politizálás helyett kiegyezésre hajlanak a józanész jegyében.+++

Kiadta: Magyar Békekör