1
Miért a szocializmus az emberré válás egyetlen útja?
Mert:
A szocializmus a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia!
A kapitalizmusban lehetetlen a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia!
A szocializmusban nincsenek élősködők és bérrabszolgák sem!
Csak a szocialista demokrácia, a dolgozó emberiség demokráciája a gondolkodó emberré válás útja!
A szocializmusban (majd a továbbfejlődéssel a kommunizmusban) valósulnak meg és csak ott valósulhatnak meg először teljességükben az emberiség történetében az emberi jogok, a polgári demokratikus szabadságjogok, a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”, a munka szerinti elosztás, mert nincsenek kizsákmányoló élősködő osztályok, szocialista demokrácia van, nincs megalázó szolga és úrviszony, nincs felsőbbrendűség, nem kell megalázkodni a dolgozó népnek az élősködő, felsőbbrendű urak előtt, mert nincsenek urak, csak dolgozó emberek vannak.
„A szocializmus olyan társadalmi rend, amely nem ismeri az embernek ember általi kizsákmányolását. … A munkásosztály létérdekeinek elméleti kifejezése a marxizmus, a tudományos szocializmus, amely teljes és egységes világnézet. A tudományos szocializmus arra tanítja meg a proletariátust, hogyan kell egyesülnie a burzsoázia elleni osztályharcra. A proletariátus osztályérdekei megegyeznek az emberi haladás érdekeivel, egybeesnek a társadalom túlnyomó többségének érdekeivel, mert a proletariátus forradalma nemcsak a kizsákmányolás egyik vagy másik formájának megszüntetését, hanem általában mindennemű kizsákmányolás megszüntetését jelenti. … A termelőerők fejlődésének magas színvonala és a termelés társadalmasítása, továbbá a burzsoá társadalom valamennyi ellentmondásának végső kiéleződése arról tanúskodik, hogy a fejlődésének utolsó szakaszába lépett kapitalizmus teljesen megérett arra, hogy egy magasabb társadalmi rend – a szocializmus váltsa fel.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
„A szocialista jog a nép törvényerőre emelt akarata, a történelem során első ízben hoz létre és biztosít valóban demokratikus szabadságjogokat. Ellentétben a burzsoá joggal, a dolgozóknak valódi jogokat ad, amelyeket az állam a rendelkezésre álló minden eszközzel biztosít.” – Marxista fogalomlexikon
„Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.”
„Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. … Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedés minden alakja tilos. … A törvény előtt mindenki egyenlő … Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához … Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz … A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata …”
„Marx és Engels, a tudományos szocializmus megalkotói a kapitalizmus tudományos elemzése alapján bebizonyították, hogy megértek az utolsó kizsákmányoló társadalmi forma, a kapitalizmus megdöntésének feltételei. Ugyanakkor megállapították azt is, hogy megértek egy olyan társadalom megteremtésének feltételei, amelyben munkájuk gyümölcsét maguk a dolgozók élvezik. Lenin, Marx és Engels tanításának továbbfejlesztője e tanításokkal összhangban állapította meg, hogy a szocialista társadalom a termelési eszközök társadalmi tulajdona alapján tervszerűen megszervezi a társadalmi termelést, „hogy ezáltal biztosítsa a társadalom minden tagjának jólétét és minden irányú fejlődését …” ” – A szocializmus politikai gazdaságtana
„tudományos szocializmus: a marxizmus- leninizmusnak – a dialektikus és történelmi materializmus és a politikai gazdaságtan mellett – az alkotórésze. A tudományos szocializmus feltárja a politikai harc törvényszerűségeit, a kapitalizmus megdöntésének, a szocialista forradalom kivívásának, a szocialista-kommunista társadalom építésének folyamatában, tehát általánosítja a forradalmi munkásmozgalom tapasztalatait.” – Politikai kisszótár
A kapitalizmusban az individualizmus a meghatározó a kollektivizmussal szemben!
Az „ember-állat” társadalomban, kollektívában él, dolgozik, csak így képes „ember” lenni!
A kapitalizmusban az individualizmussal lehetőség van az emberi kollektíva kárára élősködővé válni!
A kollektivizmus teszi lehetővé a gondolkodó emberré válást!
A polgári demokrácia a kapitalizmus termelési módjával következetesen nem valósíthatja meg a polgári demokratikus szabadságjogokat és az emberi jogokat sem. Mert a kapitalizmusban az emberi és a társadalmi kapcsolatokban az individualizmus, az egyéni – valójában egyfajta buta önző -, érdek a döntő, ez a meghatározó a kollektivizmussal, a közösség érdekével szemben, ami szükségszerűen szélsőségesen megosztott emberiséget hozott létre.
Azért buta önzés, mert az ember-állat csak kollektívában lehet ember, ennek maximális figyelembevétele a döntő az emberiség emberré válására. A gondolkodó emberré válás ennek a végcélja, mert az alternatíva csak a gondolkodó, de buta önző ember-állat lehet.
A gondolkodó állat alapvetően még csak állat, a létfeltételeiért küzdő ember-állat, azonban az ember módon okosan, humánusan, a kollektívában is gondolkodó ember már ember, halad az emberré válás felé, ami végül is a kommunizmusban válik valóra.
A gondolkodó ember az okos önzés szerint él, gondolkodik az őt ért hatásokon, döntéseit az embertársai, a társadalom érdekeinek figyelembevételével okosan hozza meg, mert a társadalom, az embertársai nélkül elpusztul, már nem lehet ember csak állat.
Azonban az ember-állat alapvetően önző, mert a saját közvetlen léte a legfontosabb számára, de az átlagember az életét csak okosan gondolkodva, a többi ember, a társadalom és az emberiség érdekét figyelembe véve a társadalomban kollektív módon élve védheti meg.
A kapitalizmus nyertesei az individualizmusukkal az egyéni érdekeiket a társadalom érdeke fölé helyezik, az egyéni érdekük lesz a társadalom érdeke, alapvetően a buta önzés szerint élnek, hatásuk a fasizmussá fejlődött kapitalizmussal az emberiség pusztulását okozhatja, még csak a gondolkodó állatok lehetnek.
„Az individualizmus kifejezés egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot, gondolkodást jelent, amelyben az egyén áll a középpontban, a saját magárahagyottságával és szabadságával.”
„A kollektivizmus (a latin collectiva, „közösség” szóból) társadalomelméleti irányzat, amely az egyedi-személyes szempontok rovására az emberi élet közösségi-társadalmi összetevőjét hangsúlyozza.”
Bár a kapitalizmus demagóg módon azt hazudja, hogy a társadalom érdekében tevékenykedik, de bérrabszolgatartó társadalmi forma, ahol a többségnek nincs semmilyen valóságos hatalma, nincs valódi demokráciája.
A népi demokrácia azonban már következetesen, tudatosan törekszik a polgári szabadságjogok és az emberi jogok megvalósítására, de ezt csak a szocializmusban, majd kiteljesedve a kommunizmusban valósulhat meg. A kapitalizmus mivel bérrabszolgatartó társadalmi forma erre alkalmatlan.
A társadalomban a termelőerők fejlődésével a kollektivizmusnak kell döntővé válnia, mert csak ez lehet az emberré válás útja, csak így maradhat meg az emberiség. Csak a következetesen kollektív társadalmi forma – a szocializmus – képes a következetesen objektív tudományos világnézettel, a valódi demokráciával – a szocialista demokráciával – a termelőerőket tudományosan a társadalom érdekében tudatosan szervezni.
Az individualizmus kedvező az emberben lévő gondolkodó állatnak a gondolkodó ember rovására, ami így az ember-állatnak, a gondolkodó állat színvonalát teszi csak lehetővé. Bár gondolkodik az ember-állat, de ez csak olyan, mint az állat agyara, a létért a marcangolásra kiváló, de ezen a szinten nem lehet gondolkodó emberré válni. Bár az individualizmus a kapitalizmus termelési modelljében kedvez a gyors fejlődésnek, de lehetetlenné teszi a valódi demokrácia megvalósítását.
A kapitalizmus is szociális, közösségi társadalom, mert az ember (ember-állat) szociális, közösségi társadalmi lény, de alapvetően az individualizmus, az egyéni érdek, ezen belül a kapitalista vállalkozó egyéni érdeke a döntő a közösség, elsősorban a többségben lévő dolgozó proletárok osztályérdekével és ezen az alapon a kollektivizmussal, a szocializmussal szemben. A kapitalizmus az individualizmusa miatt bérrabszolgatartó társadalmi forma, amiben lehetetlen a valódi demokrácia megvalósulása.
„Az ember nem más, mint az állatvilág egyik tagja. Egyszer szörnyeteg, másszor fenséges, de mindig állat. Hiába szeretjük bukott angyalnak tekinteni magunkat, ha a valóságban felkapaszkodott majmok vagyunk.” – Desmond Morris: Az emberállat
„Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására. Rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik.”
A tőkés termelés célja, az értéktöbblet termeléssel a tőkés vállalkozó saját profitjának a maximális elérése, ennek eszköze pedig a dolgozók kizsákmányolása. A kapitalizmusban a gazdasági-politikai-
A kapitalizmus működési módja miatt alapvetően a tőkés élősködők egyéni profitérdeke válik a társadalom érdekévé, ami közvetlenül, tudatosan nem a társadalom valódi érdeke, egyszerűen csak a tőkés önérdeke, így csak válságokon, társadalmi, sőt világméretű katasztrófákon keresztül alakul ki az egyensúly.
A kapitalizmusban a termelés a dolgozó proletárok által társadalmi és világméretekben munkamegosztásban történik, de a tőkés vállalkozó individuális egyéni profitérdeke a motiválója és a fő haszonélvezője. Így a kapitalizmusban a dolgozó proletár többség rovására a tőkés vállalkozók egyéni profitérdekei a közösség, a társadalom valódi érdeke fölé kerül, ehhez alakítják a maguk javára az élősködő vállalkozó tőkések a társadalmi tudatot, az államhatalmat.
A szocializmus megszünteti a megosztott világot, mindenkit a munkája szerint értékelnek.
A szocializmusban minden munkaképesnek dolgoznia kell, nincs élősködő!
A szocializmusban a kizsákmányolás, az élősködés bűncselekmény!
A szocialista közösségi társadalomban, a szocializmusban a kollektivizmussal, a termelőeszközök kollektív tulajdonával, a kollektív termeléssel és a munka szerinti elosztással, a társadalmi méretű tervgazdálkodással, a többség számára káros, élősködő individualista egyéni érdek háttérbe szorul, mert csak így nem sérülnek a kollektívában dolgozók emberi jogai, ami a bérrabszolgaság megszüntetése és a munka szerinti jövedelmezőség.
„Individualizmus: a burzsoá ideológiára és erkölcsre jellemző alapelv, amely az egyes személy érdekeit szembeállítja a társadalom érdekeivel; az egyéniség bálványozása, előtérbe helyezése. Olyan magatartás, amelyre jellemző az önös érdekek mindenek fölé helyezése, az önzés, a kapzsiság, a közösséggel való szembehelyezkedés. Az individualizmus valamennyi formájában idegen a szocializmustól, amely a kollektivizmust állítja vele szembe.” – Marxista fogalomlexikon
„kollektivizmus (lat. collectivus — összegyűjtött): a társadalmi élet és az emberi tevékenység elve, az individualizmus ellentéte. A kollektivizmus különböző történeti formákban jelentkezett. Az őstársadalomban az embereknek a létért vívott együttes harcában testesült meg, alapja a közösségi tulajdon volt. A kapitalizmusban teljes győzelmet arat a burzsoá individualizmus, de egyidejűleg megszületik a kollektivizmus új formája is, melynek hordozója a proletariátus. A termelés társadalmi jellege, az a körülmény, hogy egy-egy üzemben nagy embercsoportok dolgoznak, a proletár kollektívák létrejöttére s a proletárok kollektivista gondolkodásának kialakulására vezet. A szocialista társadalomban a kollektivizmus a társadalmi élet valamennyi szférájában az emberi kapcsolatok egyetemes elvévé, a kommunista erkölcs egyik legfontosabb követelményévé válik. A szocialista termelési viszonyokat kifejező kollektivizmus társadalmi alapja a szocializmusban a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a kizsákmányolás megszűnése.” – Filozófiai kislexikon
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!