Santiago de Chile, 2023. szeptember 11.
Szeptember 11-én ötven éve annak, hogy a CIA közreműködésével Chilében megdöntötték Salvador Allende elnök népi egységkormányát és közösségi társadalmi rendszerét – írja a Magyar Békekör.
A chilei nép 1970. szeptember 4-én választotta elnökké a szocialistákat, kommunistákat és más kisebb baloldali pártokat tömörítő Unidad Popular koalíció vezetőjét.
Allende kormánya fontos gazdasági reformokat, és népjóléti intézkedéseket hozott. A bérből, fizetésből, nyugdíjból élők javára módosított a javak elosztásán, és hozzányúlt a tulajdonviszonyokhoz. Állami kézbe vette a chilei export gerincét képező rézipart, agrárreformot hajtott végre, felosztotta és szövetkezeti tulajdonba adta a nagybirtok egy részét.
A Népi Egység arra törekedett, hogy csökkentse a dél-amerikai ország függőségét az amerikai monopóliumoktól, hiszen a réztermelés 80 százaléka amerikai konszernek tulajdona volt.
A chilei baloldal demokratikus választáson aratott sikere, és gazdasági-társadalmi intézkedései nagy hatást gyakoroltak a fejlődő világ minden olyan országára, mely szeretett volna megszabadulni az amerikai és más nyugati trösztök fennhatóságától. Legfőképpen a dél-amerikai népi, demokratikus mozgalmakat erjesztette. Bátorította a brazil földfoglaló közösségeket, a bázisközösségeket szervező népi egyházi áramlatokat, a latin-amerikai szakszervezeti és munkásmozgalmakat.
Az Egyesült Államok azonnal felismerte az amerikai érdekekre leselkedő veszélyt, Allende elnöki beiktatását is megpróbálta megakadályozni. Merényletet követtek el Allende ellen, de az akció nem járt sikerrel. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács 1970. november 3-i ülésén Richard Nixon elnök utasította nemzetbiztonsági csapatát, hogy ássa alá a baloldali kormány hatalomgyakorlási képességét. Nixon veszélyesnek minősítette, hogy Allende konszolidálhatja hatalmát, és sikeressé válhat a világ szemében. Attól tartott, hogy a társadalmi érdekeket előtérbe állító chilei rendszer Dél-Amerika más országait is megfertőzi, sőt más földrészeken is kikezdi az amerikai érdekcsoportok kiváltságos helyzetét.
Csak Henry Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztetett arra, hogy Amerika súlyos presztízsveszteséget szenvedhet, ha ellenségesen viselkedik Chile alkotmányos kormányával szemben. De Nixon a háttérhatalom akaratának tett eleget. Az Allende-kormány ténykedésének harmadik évében Washington úgy döntött, hogy nem tűri tovább a chilei népi egységkormány amerikai és nyugati érdekeket sértő lépéseit, és megdönti Allende hatalmát. Az amerikai szenátus felhatalmazta a CIA-t, hogy finanszírozzon chilei ellenzéki köröket, alapítványokat hozott létre a célra, Nixon pedig parancsot adott a CIA-nak, William Rogers külügyminiszternek és Melvin Laird védelmi miniszternek az Allende nevével fémjelzett rendszer megdöntésének előkészítésére.
Nixon utasítást adott a chilei baloldali hatalmi rendszer megdöntésére. A CIA szervezte puccsot a chilei fegyveres erőkkel hajtották végre Augusto Pinochet tábornok vezetésével 1973. szeptember 11-én.
A Moneda palota elfoglalásakor Salvador Allende saját kezűleg vetett véget életének. A chilei népi egységkormány megdöntését véres leszámolás követte a baloldallal, a demokrácia helyébe 17 évi fasiszta katonai diktatúra lépett.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Az 1972. május 21-én Santiagóban készült fényképen Salvador Allende chilei elnök látható. Tőle balra Augusto Pinochet tábornok, a chilei fegyveres erők parancsnoka ül a lovon.
Itt is ám erika, ott is ám erika…A halála előtti percekben ak volt a kezében az elnöki palota kapujában állt hős volt az is marad bármit hazudoznak róla.
Ez a mocskos rendszer egy internetes kiberbűnöző szervezett zaklató ügyvédnek adott igazat, aki 1,5 milliót követel és végrehajtót uszítottak rám – így meg kellett szabadulnom jó pár könyvtől, ekkor akadt kezembe Kádár János egy könyve, amiben érdekes párhuzamot vont egyrészt Mindszenty Józseffel kapcsolatban, hogy 1956-ban az egyre inkább reakciósabb és a szocialista társadalom legfőbb ellenségeit képviselő politikai erők lettek a hangadók.
Pinochetet pedig vitéz nagybányai Horthy Miklóshoz hasonlította a fehér terror kegyetlenkedései miatt.
Nyilván mindkét vagy mindhárom személy egy olyan világrendet képviselt, annak szószólójaként, ahol nagyfokú társadalmi egyenlőtlenségek között sokan szenvednek és nélkülöznek. Az erős társadalom szolidáris és van szociális védőháló.
Ami részemről a Mindszenty-kultuszt illeti, én a magyar királyokat és hercegeket tisztelem, valamint mivel vallástudományt hallgattam a szegedi egyetemen, a vallás szabad gyakorlásának a híve is vagyok, de ezt semmiképen sem viseltem jól, hogy a híres budai máriaremetei kegyhelyen Mindszentynek szobrot emeltek, Imre herceggel és Szent László királyunkkal nekem semmi bajom, problémám nincs, Szent László királyunk legendáriuma magasztos, ő egyfajta magyar Szent Györgyként él az én tudatomban, annak ellenére, hogy Salamonnal szemben tképpen Géza és László jogilag ellenkirályok voltak.