A népi demokrácia út a kapitalizmusból a szocializmusba, ami a gondolkodó emberré válás útja!
A kapitalizmusban a termelőerők fejlődésével érik a szocializmus lehetősége és szükségszerűsége!
A népi demokrácia már nem kapitalizmus, még nem szocializmus!
A termelőerők és a társadalmi tudat fejlődése lehetőséget ad a kapitalizmust meghaladó, de a szocializmushoz még nem elegendő átmeneti társadalmi forma létrejöttére. Ez már nem kapitalizmus, még nem szocializmus, de már működik tudományos alapon következetesen a társadalmi és a népgazdasági tudatosság, azonban még a kapitalizmus hatékonysága is megtalálható. A kapitalista formációkban is van ehhez valamennyire hasonló jelenség, de az még kapitalista forma némi társadalmi tudatossággal.
A szocializmusban a társadalmi tudatosság magas szintű, de az egyéni érdekeltség húzóereje elmarad a kapitalizmusban lehetséges mögött. A szocializmusban nincs és nem is lehet olyan kíméletlen verseny, mint a kapitalizmusban, mert ez az emberiesség rovására valósulhatna csak meg. A népi demokrácia ezen segít, a kapitalizmus egyéni érdekeltségét, a versenyt a szocializmus társadalmi tudatosságával párosítja, ami azonban a humánusság rovására történik, mert a verseny az ellenérdekeltséget jelent, ember-ember közötti harcot. Ennek a tudatos működéséhez és kordában tartásához azonban szükséges a marxizmus dialektikus és történelmi materializmus tudománya, világnézete és a kommunista párt vezetése.
A népi demokrácia működéséhez szükséges a népgazdaságnak, a társadalmi tudatnak a kollektivizmus irányába történő fejlődése, igény a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia megvalósítására, azonban a társadalomban még antagonisztikus társadalmi osztályok vannak, de a hatalomban döntően, meghatározóan már a dolgozók is részt vesznek. A proletárdiktatúra, elsősorban a dolgozók osztályérdekének hatalmi eszköze, de a kapitalista osztály-önkényuralom letörése is a feladata, a népi demokrácia másként nem működhetne.
A szocializmusban azonban már a kollektivizmusnak kell dominálnia, mert csak ez teszi lehetővé a valódi, a szocialista demokrácia megvalósítását, így a hatalomban már csak a dolgozók érdekképviselői vesznek részt.
A polgári demokráciában a proletár dolgozók osztály-érdekképviselői a hatalomban érdemben nem vesznek részt, a kapitalizmus működési módja ezt nem teszi lehetővé, így csak a látszatdemokrácia valósulhat meg.
A szocializmus is még átmeneti társadalmi forma, már nincsenek ellenséges társadalmi osztályok, de a népi demokráciával ellentétben már kizárólag a kollektivizmus a meghatározó, a hatalomban már csak a dolgozók vesznek részt és megvalósul a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia és a munka szerinti elosztás elve. A proletárdiktatúra azonban az ellenséges kapitalista környezet és az ellenforradalom ellen még szükséges.
Ezek a formák még osztálytársadalmak így szükséges a proletárdiktatúra is. A kommunizmus azonban már osztály nélküli társadalom, az egész emberiség számára valódi demokrácia.
A népi demokrácia fő feladata a termelőerők gyors fejlesztése a szocializmusnak megfelelő színvonalra. Az átmeneti időszak hossza attól függ, hogy mikor éri el a termelőerők fejlettsége és a társadalmi tudat a szocializmusnak megfelelő színvonalat.
Azonban, amíg a kapitalizmus termelőerői világméretekben még fejlettebbek, versenyképesebbek mint a népi demokráciában, addig a proletárdiktatúrának következetesen kell működnie. A népi demokrácia a népgazdaság érdekében szervezetten még árutermelő piacgazdaság, a fejlettebb kapitalista piacgazdasággal szemben csak a gyors fejlődés, a társadalmi tudatosság vezethet eredményre, de a proletárdiktatúrának a körülményeknek megfelelő működése még elkerülhetetlen.
A szocializmusra érettséget nem könnyű meghatározni, a szocialista demokrácia megfelelő működése, az elméleti alapok fejlesztése segíthet ebben, hogy a továbblépés a szocializmusba harmonikus legyen. A szocializmusban a munka szerinti elosztásnak már megfelelően kell működnie, ami csökkenti a felesleges értelmetlen versengéseket, de nem töri le az egyéni érdekeltséget, a munka szerinti elosztás elvét. A népi demokráciában azonban még a verseny nagyon fontos a gyors fejlődésben, mert csak így képes eredményesen harcolni a kapitalizmus ellen.
Azonban amíg a termelőerők fejletlensége miatt még nincs lehetőség a következetes munka szerinti elosztásra, mert kíméletlen világméretű verseny, harc van, addig a létfeltételek megszerzéséhez elkerülhetetlenül, szinte mindent felülíróan hat az egyéni érdek az individualizmus. Ennek hatékony optimális, lehetőleg emberséges működéséhez szükséges lehetőségeket, feltételeket meg kell teremteni, ami nagy húzóerő a fejlődéshez. De egyben elkerülhetetlenül meg is osztja a társadalmat, a nemzeteket, az embereket, az emberiséget.
A népi demokráciának tehát meg kell oldania az individualizmus és a kollektivizmus együttélését. Ez rettenetesen nehéz feladat, ez még korántsem szocializmus. Ez a demokratikus erők tudatos összefogása az emberiség érdekében. Ez az emberré, a gondolkodó emberré válás útja.
„Individualizmus: amely az egyes személy érdekeit szembeállítja a társadalom érdekeivel, amelyben az egyén áll a középpontban, amely az egyén fontosságát és jogait minden téren előtérbe helyezi a közösség, a társadalom érdekeivel szemben;
kollektivizmus: melynek alapja a köztulajdon, elsősorban a termelőeszközök köztulajdona, amely az egyedi-személyes szempontok rovására az emberi élet közösségi-társadalmi összetevőjét hangsúlyozza, az individualizmus ellenhatása, amely az egyedi szabadság megvalósítását hangsúlyozza;”
„individualizmus (lat. individuum—egyed, egyen): erkölcsi elv, amely különösen a polgári ideológiára és erkölcsre jellemző. Elméleti alapja az a felfogás, amely szerint a személyiség a társadalomban autonóm és abszolút jogokkal rendelkezik. A polgári teoretikusok jelentős része azt vallja, hogy az individualizmus az „őrök emberi természet” sajátja. Valójában az individualizmus, mint az egyént a közösséggel szembeállító, a társadalmi érdeket a magánérdeknek alárendelő elv, az individualizmus a magántulajdon keletkezésével és a társadalom osztályokra szakadásával alakult ki.” – Filozófiai kislexikon
„kollektivizmus … A szocialista társadalomban a kollektivizmus a társadalmi élet valamennyi szférájában az emberi kapcsolatok egyetemes elvévé, a kommunista erkölcs egyik legfontosabb követelményévé válik. A szocialista termelési viszonyokat kifejező kollektivizmus társadalmi alapja a szocializmusban a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a kizsákmányolás megszűnése. A kollektivizmus a társadalom és az egyen között olyan viszonyt tételez fel, amelyben a társadalom egészének fejlődése kedvező feltételeket teremt az egyén fejlődése számára, az egyen fejlődése pedig az egész társadalom haladásának feltétele.” – Filozófiai kislexikon
„A népi demokráciák tapasztalatai azt mutatják, hogy a szocializmus építésének érdekében sikeresen felhasználható a többpártrendszer is, amelyben különféle pártok működnek együtt a kommunista párt vezette népfront keretében.” – Filozófiai kislexikon
„A népi demokrácia — a proletárdiktatúra válfaja … a kapitalizmus és a szocializmus között szükségszerűen van egy történelmi korszak, amelynek az államhatalma csakis a proletárdiktatúra lehet. … A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra, szovjet forma nélkül. … A népi demokrácia gazdasága tehát átmeneti gazdaság. Átmenetet alkot a kapitalista gazdaságból a szocialista gazdaságba. Olyan gazdaság ez, amelyben már a szocialista elemek az uralkodók, de még megvannak a tőkés elemek és főleg a kisárutermelés.” – A szocializmus politikai gazdaságtana
„népi demokrácia: népi hatalom, amely biztosítja, hogy a demokratikus forradalom átnőjön szocialista forradalomba. … népi demokratikus forradalom: összefüggő forradalmi folyamat, amely megvalósítja az antiimperialista, antifeudális, demokratikus és szocialista forradalmi feladatokat.” – Politikai kisszótár
Azonban amíg a termelőerők nem eléggé fejlettek ezért a társadalmi tudat még akár a társadalmi érdekkel szemben is az individualizmusnak, az egyéni érdeknek, a létfeltételekért folyó harcnak, így a kapitalizmusnak kedvez, addig a szocializmus nehezen birkózik meg a fasiszta-kapitalista ellenforradalommal, így a kíméletlen proletárdiktatúra elkerülhetetlen.
A korai szocializmust és a népi demokráciákat a proletárdiktatúra sem mentette meg a visszarendeződéstől, ez történt a Szovjetunió és szövetségeseinek szocialista kísérletével, talán túl nagyot léptek előre. Bár senki sem tudhatta megmondani mekkorát kell lépni, a cárizmus, a fasizmus nem tett mást lehetővé, mert ezek a reakciós rendszerek semmilyen módon nem voltak hajlandók a társadalmi haladásra. Így a népi demokrácia valójában nem valósulhatott meg, a szocializmusnak kellett a polgári és a népi demokratikus feladatokat is megoldania. De más lehetőség akkor még nem volt.
Sajnos alapvetően a szociáldemokrácia sem volt hajlandó a népi demokrácia mellé állni, így a reakció táborába, a fasiszta-kapitalizmusba ment át. A szociáldemokrácia a demokrácia mindenhatóságában lebegve, vizionálva, elfeledkezett az osztályharc valóságos forradalmi létezéséről, a hatalom mámorában reakcióssá vált. A hatalmat azonban a dolgozók ellenségeitől kapta, így vált renegáttá.
A szocializmus kollektív gazdasági modellje az individualizmusnak nem kedvező, és fordítva sem, de amíg a termelőerők fejletlenek mégis az egyéni érdek a domináló a kollektivizmussal szemben. Ezzel nem tudott a Szovjet kísérlet mindvégig elég hatékonyan megbirkózni. Sztálin után, amint lazult a proletárdiktatúra, elkezdődött az ellenforradalom győzelmes szakasza, a Szovjetunió felbomlása.
A népi demokrácia a maga idejében a leghatékonyabb, a legdemokratikusabb társadalmi forma, mert felhasználja a dialektikus és történelmi materializmus tudományát és a kapitalista formátumú magángazdaságot is következetesen a társadalom érdekének veti alá. A népi demokrácia már tudatos, tudományos társadalmi forma, de még nem szocializmus.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!