1
A kapitalizmus bérrabszolgatartó társadalom!
A kapitalizmus az jobboldali, felsőbbrendű, kizsákmányoló, élősködő, árutermelő piacgazdaság!
A kapitalizmusra jellemző az individualista erkölcs, az egyéni vállalkozás szabadsága, a gyors fejlődés!
A kapitalizmus létrehozta a fejlett világgazdaságot, a megosztott világot és a pénz az értékmérő!
A kapitalizmus azonban túlfejlődött, ezért konzervatív, reakciós, fasiszta társadalmi formává vált!
A kapitalizmus semelyik formája, változata sem szüntette meg, és nem is szüntetheti meg a kizsákmányoló osztálytársadalmakra jellemző megosztott emberiség embertelenségét, a megalázó úr-szolga viszonyt, a felsőbbrendű-alsóbbrendű emberek világát, hasonlóan a rabszolgatartó és a feudalista társadalmi formákhoz. Ettől lesz a kapitalizmus minden formája alapvetően jobboldali erkölcsű, felsőbbrendű, kizsákmányoló, élősködő társadalmi forma. A kapitalizmusban élő emberiség legfontosabb emberi jellemvonása az, hogy a túlnyomó többség megalázott más hasznáért élő alacsonyabb rendű szolga csupán.
A kapitalizmusban a működési módja miatt az emberi jogok elkerülhetetlenül súlyosan sérülnek, ennek érdekében akadályozza a társadalmi haladást, így azonban a valódi demokrácia megvalósíthatatlan. A kapitalizmus a fejlődésével, a túlfejlődésével minden formája szükségszerűen, elkerülhetetlenül reakcióssá vált. A kapitalizmusban a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia megvalósíthatatlan, mert meghatározó a tőkésosztály felsőbbrendű élősködő osztályuralma.
A kapitalizmus a fejlődésével alapvetően jobboldali erkölcsű reakciós konzervatív társadalommá vált. A kapitalizmus nem akar, és nem is tud a haladó társadalmi formába a szocializmusba fejlődni, mert a működési módja miatt szükségszerűen megosztott társadalmi forma. A kapitalizmusban a tőkések kizsákmányoló, élősködő embertelen osztályérdeke megosztja az emberiséget felsőbbrendű tőkés urakra és alsóbbrendű bérrabszolgákra. Ez alapvetően sérti az emberi jogokat, de a kapitalizmus csak így képes működni.
A termelőerők fejlődésével azonban érik a szocializmus megvalósításának lehetősége és a szükségszerűsége is, így a kapitalizmus minden formájára már a jobboldali konzervatív reakciós eszmei-politikai irányzat a meghatározó.
„individualizmus: minden olyan nézet, mely az egyént teszi a dolgok céljává, alapjává, mértékévé; a (saját) személyiség kultusza; társadalmi tan, mely szerint a társadalom jóléte az egyén legmesszebbmenő gazdasági cselekvési szabadságát követeli meg. A szocializmus — egy ilyen individualizmussal ellentétben — tagadja az egyes embernek azt a jogát, hogy a másikat kizsákmányolhassa.” – Idegen szavak marxista magyarázattal
„kollektivizmus (lat. collectivus — összegyűjtött): a társadalmi élet és az emberi tevékenység elve, az individualizmus ellentéte. … A kapitalizmusban teljes győzelmet arat a burzsoá individualizmus, de egyidejűleg megszületik a kollektivizmus új formája is, melynek hordozója a proletariátus. A termelés társadalmi jellege, az a körülmény, hogy egy-egy üzemben nagy embercsoportok dolgoznak, a proletár kollektívák létrejöttére s a proletárok kollektivista gondolkodásának kialakulására vezet. A szocialista társadalomban a kollektivizmus a társadalmi élet valamennyi szférájában az emberi kapcsolatok egyetemes elvévé, a kommunista erkölcs egyik legfontosabb követelményévé válik. A szocialista termelési viszonyokat kifejező kollektivizmus társadalmi alapja a szocializmusban a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a kizsákmányolás megszűnése. A kollektivizmus a társadalom és az egyén között olyan viszonyt tételez fel, amelyben a társadalom egészének fejlődése kedvező feltételeket teremt az egyén fejlődése számára, az egyén fejlődése pedig az egész társadalom haladásának feltétele.” – Filozófiai kislexikon
„Az individualizmus kifejezés egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot, gondolkodást jelent, amelyben az egyén áll a középpontban, a saját magárahagyottságával és szabadságával. Az individualisták az egyéni célok és vágyak elérését állítják a középpontba, elvetve a külső befolyást, jöjjön az akár társadalomtól, államtól vagy más egyéntől, csoportosulástól vagy intézménytől. … A politikafilozófia mezőjében az individualista elmélet olyan kormányzatot képzel el, amelyben az állam feladata megvédeni az egyén szabadságát, de más területeken nem avatkozik bele az életébe. Ez ellentétes a kollektivizmus különböző elméleteivel: ezek az egyéntől elvárják a társadalom számára való hasznosságot, és bele akarnak szólni az egyén életébe, hogy az társadalmilag hasznossá váljék. A politikafilozófiában az individualizmust a laissez faire-rel is rokonítják.”
„jobboldali: a politikában általában a reakciós pártok, személyek vagy magatartás jelzője. Onnan ered, hogy az ilyen pártok képviselőit egyes polgári parlamentekben a jobb oldalra ültették” – Politikai kisszótár
„haladó eszmék, amelyek a haladó társadalmi osztályok érdekeit és a társadalmi fejlődés érdekeit fejezik ki, a haladást szolgálják, és segítségére vannak a társadalomnak a napirendre került történelmi feladatok megoldásában. A haladó eszmék, ha meghódították az embermilliók elméjét, meggyorsítják a társadalmi fejlődést. A reakciós eszmék a régi társadalmi rendszer fenntartására törekvő erőknek az érdekeit szolgálják; ezek az eszmék fékezik a társadalom fejlődését. … A kapitalizmus fejlődése nemcsak a burzsoázia érdekeit kifejező reakciós eszméket hoz létre, hanem forradalmi eszméket is, amelyek a kapitalizmussal végezni kívánó proletariátus és egyéb haladó erők érdekeinek kifejezői.” – A marxista filozófia alapjai
„konzervatív: maradi; a haladás ellensége; a fennálló viszonyokhoz, a hagyományokhoz ragaszkodó” – Idegen szavak marxista magyarázattal
„Társadalmi gyökereit tekintve az idealizmus a materializmussal ellentétben, rendszerint azoknak a konzervatív és reakciós rétegeknek és osztályoknak a világnézeteként jelentkezik, amelyek nem érdekeltek a valóság hű tükrözésében, a termelőerők fejlesztésében és a társadalmi viszonyok gyökeres átalakításában.” – Marxista fogalomlexikon
„A konzervativizmus szociális és politikai eszmerendszer. A szó a latin conservare-ből származik, jelentése megőrizni, megmenteni. … A konzervatív dogmatika szerint az emberek alapvetően nem egyenlőek fizikai és szellemi képességeikben, lehetőségeikben (a jogi egyenlőség természetesen ettől függetlenül fennáll). Az eszme szerint társadalmi hierarchia létezése egyszerre szükségszerű illetve törvényszerű, és a mesterséges egyenlősítő kísérletek csak erőszakkal képesek elérni céljukat, ezért helytelenek. Ennek megfelelően szükség van az úgynevezett uralkodó elitre. … A konzervativizmus legfontosabb jellemvonása a tradicionalizmus, amely a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tiszteletét jelenti.”
„Erkölcs: társadalmi tudatforma, amely a társadalmi valóság erkölcsi viszonyait és kategóriáit (jóság, a jó, az igazságosság stb.) az emberi együttélés, magatartás azon normáinak, szabályainak összességét tükrözi és rögzíti, amelyek az embereknek egymás és a társadalom iránti viszonyát és kötelességeit szabályozzák. Az erkölcs jellegét a társadalmi-gazdasági rend határozza meg. Az erkölcs normáiban az osztály, valamely társadalmi réteg vagy a nép érdekei tükröződnek. … A vallás az osztálytársadalmakban lényegében a kizsákmányolók erkölcsét védi. A polgári erkölcsöt a magántulajdonosi szellem hatja át: a polgári érvek és szokások az egoizmusban, az individualizmusban, az emberek iránti ellenséges viszonyban fejeződnek ki. Az imperializmus erkölcse legkövetkezetesebben és legreakciósabban a fasizmusban fejeződik ki. A tőkés társadalmi rend pusztulásával a polgári erkölcsöt a szocialista erkölcs váltja fel.” – Marxista fogalomlexikon
A kapitalizmusban a felsőbbrendűség és az ezen az alapon az élősködés erkölcsös!
A kapitalizmus hajtóereje az élősködés lehetősége erkölcsös. A kapitalizmus ennek érdekében, védelmében fejlődött fasizmussá. A kapitalizmusban a termelőeszközök magántulajdonának szentsége teszi lehetővé törvényesen az élősködést. Valójában az individualista erkölcs a kapitalizmusban elkerülhetetlenül ide vezet! A kapitalizmus útján haladva erről nem lehet letérni, mert az élősködés erkölcsös és törvényes. Ezért nem lehet a kapitalizmus útján maradva gondolkodó emberré válni, nem lehet megvalósítani a szocialista demokráciát, a valódi gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokráciát, nem lehet a szocializmus útjára áttérni, ez társadalmi forradalom nélkül nem lehetséges. Az individualista erkölcs a kapitalizmus működési módja miatt lehetetlenné teszi a valódi demokrácia megvalósítását.
A kapitalizmusban az individualista erkölcs uralma alatt az emberiség még csak a gondolkodó állat lehet!
A szocializmus kollektív erkölcse teszi lehetővé az emberiség számára a gondolkodó emberré válást!
Az ember csak a társadalomban, kollektívában, kollektív módon élve, gondolkodva képes emberré válni!
„A tőkés társadalom kizsákmányoló osztályai a legtöbbször nem végeznek termelőmunkát, ezért nem vesznek részt a nemzeti jövedelem termelésében. A nemzeti jövedelmet termelő osztályok mindenekelőtt a munkásosztály és a parasztság. A nemzeti jövedelmet azonban nemcsak a fizikai munkások állítják elő, hanem azok az alkalmazottak és értelmiségiek is, akiknek munkája közvetlenül irányul anyagi javak előállítására. Ez utóbbiak munkájára a termelőfolyamatban ugyanúgy szükség van, mint a fizikai munkások tevékenységére. Nélkülük a termelőerők mai fejlettségi fokán a kooperatív termelés el sem képzelhető.” – A kapitalizmus politikai gazdaságtana
A kapitalizmus a tőkések profitja érdekében árutermelő piacgazdaság, ami a proletárok munkájával, kizsákmányolásával, bérrabszolgaságával, élősködő embertelen jobboldali társadalmi forma. A kapitalizmusban törvényes a kizsákmányolás, az élősködés, ami azonban törvényes lopás, a dolgozó proletárok által termelt értéktöbblet törvényes tőkés elsajátítása, és ennek érdekében törvényes a bérrabszolgatartás, mert a kapitalizmus másként nem működik. Ez a jobboldali erkölcs lényege. A kapitalizmus az bérrabszolgatartó társadalmi forma! Ezért szükségszerűen a társadalmi haladás ellenes reakciós formává fejlődött gazdasági-politikai társadalmi rendszerré vált, és ennek védelmére szolgál a fasiszta-kapitalizmus különböző praktikusan a körülményekhez alkalmazkodó formája.
A kapitalizmusban szükségszerű és elkerülhetetlen a kapitalista osztály-önkényuralom!
A kapitalizmusban a tőkések politikai-gazdasági hatalmát, az élősködését a diktatúrával, a joguralommal, a terrorral különböző módon, a körülményekhez alkalmazkodó praktikus formában kapitalista osztály-önkényurammal védi. Ez a fasizmus, a kapitalista osztály-önkényuralom!
Ehhez szükségszerű és elkerülhetetlen a totális kapitalista politikai-gazdasági-
A kapitalizmus alap és felépítménye, a társadalmi tudata, erkölcse, világnézete és a totális politikai-gazdasági-
A kapitalizmus totálisan uralja a társadalmi alapot és a felépítményt, így valósul meg a kapitalista osztály-önkényuralom. Ennek a totális hatalomnak a védelmére szolgálnak a fasizmus különböző formái, mert ezt az önkényuralmat a törvényes joguralom, a szükség szerinti terror, a gondolat, a tudat feletti uralom nélkül nem lehet megvalósítani, mert a beszélőszerszámok néha lázadoznak, mert embernek képzelik magukat. A kapitalizmusnak elkerülhetetlenül el kell nyomnia az emberi jogokat, mert bérrabszolgatartó társadalom. Elkerülhetetlenül el kell nyomnia a szocialista demokrácia a valódi demokrácia következetes híveit, a dolgozók osztályérdekeinek következetes megvalósítására törekvő marxista-leninista kommunista világnézetet.
A kapitalizmus osztály-önkényuralma modernizált formában a rabszolgatartó társadalom, a feudalizmus földesúri, királyi önkényuralmának a funkcióit látja el, hozzá hasonló a feladata, ami a kapitalista felsőbbrendű kizsákmányolók élősködésének megvalósítása.
„Feudalizmus: társadalmi-gazdasági alakulat, amely a rabszolgatartó vagy ősközösségi rend felbomlása és pusztulása eredményeként jött létre és csaknem minden országban fennállt. A feudális társadalom alapvetőosztályai: a hűbérurak és a jobbágyok. A hűbérurak uralkodó kizsákmányoló osztályába tartozott a nemesség és a főpapság. Az uralkodó osztályon belül rendek szerinti hierarchikus tagolódás áll fenn, a kisebb hűbérurak a nagyobbak alattvalói voltak. Az egyik legnagyobb hűbérúr az egyház volt. A kizsákmányolt parasztság politikailag és jogilag egyaránt jogfosztott. … A feudális termelési módot a földjáradék három fajtájának történeti egymásutánja jellemezte: a munkajáradék (robot), a termékjáradék és a pénzjáradék. … A feudális társadalom felépítménye számos sajátossággal bírt: a feudális állam rendszerint a rendi vagy abszolút monarchia formáját öltötte, a társadalom szellemi életében pedig a vallási ideológia uralkodott.” – Marxista fogalomlexikon
A kapitalizmusban a kapitalista osztály-önkényuralom elkerülhetetlen, mert a kizsákmányolást az élősködést csak így lehet megvalósítani. Ehhez nélkülözhetetlen a dolgozó proletárok számára a felsőbbrendű-alsóbbrendű, az úr-szolga társadalmi tudat kialakítása. Ezért a kizsákmányoltak tudatát a médiumokkal, az oktatással, a vallással az élősködés elfogadására nevelik, a szükség szerinti erőszakkal támogatva. Ez a kapitalizmusban a tőkésosztály létérdeke miatt elkerülhetetlen, mert a lét határozza meg a tudatot, a tőkésekét is, és ehhez van totális hatalmuk is.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!