Putyin hazája elleni támadásnak venné a támadást Fehéroroszország ellen
Minszk, 2023. június 16. péntek (MB)
Oroszország elnöke tudatta Alekszander Lukasenko fehérorosz elnökkel, hogy Moszkva Oroszország elleni támadásnak venne egy Fehéroroszország ellen irányuló támadást – közölte Lukasenko a Telegram csatornán.
„Ígérem, hogy a fehérorosz terület ellen irányuló bármilyen támadás, vagy csak lépés a határon át, azt jelentené, hogy megtámadják Oroszországot” – idézte Putyin szavait Lukasenko.
Szeretném, ha a Nyugat nem csak hallaná, hanem meg is értené ezt – fűzte hozzá.
A kérdés azért vált különösen időszerűvé, mert a NATO gyors haderőépítésbe fogott Lengyelországban és a balti államok területén, a fehérorosz határ mentén – mondta Lukasenko.+++
Oroszország nem adja fel céljait, de továbbra is nyitott a tárgyalásra
Szentpétervár, 2023. június 17. szombat (MB)
Oroszország kitart Ukrajna nácitlanítása, demilitarizálása és semlegesítése mellett, de továbbra is kész tárgyalásos úton is érvényt szerezni biztonsági igényeinek – foglalta össze Putyin elnök pénteken elhangzott szentpétervári beszédének lényegét a Magyar Békekör tudósítója.
„A nyugati államokkal ellentétben mi nem utasítjuk el a párbeszédet. Oroszország sohasem mondott le a tárgyalásról” – jelentette ki Oroszország elnöke a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon. Mint köztudott, a nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal nemet mondtak a 2021. december 15-én eléjük terjesztett orosz biztonsági követelésekre, mire Moszkva úgy döntött, hogy ha tárgyalásos úton nem tudja szavatolni biztonságát, katonai eszközökhöz folyamodik.
Putyin azt is világosan értésre adta, hogy Oroszországnak nem csak Ukrajnával vannak céljai, hanem egyidejűleg a globális rendszer gyökeres átalakítására is törekszik, hogy a szembenállást a békés együttműködés váltsa fel. Ennek ugyan kulcsa az orosz biztonsági igények kielégítése, de a sokpólusú világrend kialakulásának folyamata akkor is végbe megy, ha a Nyugat még nem hajlandó rá.
Tudósítónk szerint az amerikai dominancia szétzilálódására jellemző, hogy napjainkban közel húsz állam áll sorban felvételéért az orosz-kínai tengelyű BRICS csoportba, köztük Algéria, Argentína, Indonézia, Irán és Szaúd-Arábia.
„A világban végbemenő átalakulás nem átmeneti, hanem lényegi, tartós és visszafordíthatatlan” – mondta Putyin.
Az orosz elnök félreérthetetlenül jelezte, hogy országa erővel támasztja alá a nemzetközi kapcsolatok átrendeződését, tekintettel a NATO-nak arra a szándékára is, hogy felgyorsítsa Ukrajna felvételének folyamatát, ha pedig ez ellenállásba ütközne, mint ahogyan ütközik is, akkor esetleg szabad utat engedjen egyes NATO-tagállamok önálló katonai beavatkozásának Kijev oldalán.
Egy hónappal a NATO júliusi csúcsértekezlete előtt, melyen a kérdésről döntenének, Putyin szavaiból arra lehet következtetni, hogy az orosz vezetés számol egy NATO-, vagy részleges NATO-tagállami beavatkozás lehetőségével Ukrajnában, hiszen a Kijevnek nyújtott eddigi támogatása nem hozta meg a kívánt eredményt. Oroszország az Ukrajnának nyújtott óriási katonai segítség ellenére sem állt el másfél évvel ezelőtt kitűzött céljaitól. Putyin megemlítette, az orosz haderő az ukrán hadseregnek adott nyugati páncélosok és páncélozott hadieszközök 30 százalékát is elpusztította már, köztük 218 tankot és 418 páncélozott járművet. „Az ukrán ellentámadásnak semmi esélye sincs a sikerre” – jelentette ki.
Tekintettel a NATO újabb oroszellenes terveire, különös tekintettel lengyelországi és baltikumi csapaterősítésére, bejelentette, hogy Oroszország még több pénzt fordít a védelemre, Fehéroroszországnak pedig már átadták az első hadszíntéri nukleáris tölteteket, a többit pedig az év végéig átadják neki. Sojgu védelmi miniszter egyúttal jelezte, hogy Oroszország fokozza a harckocsi-gyártást.
Megfigyelők szerint jeladásaikkal az oroszok figyelmeztetni akarják a NATO-államokat, mivel kerülnének szembe, ha támadást intéznének Fehéroroszország ellen, vagy közvetlen katonai intervencióra szánnák rá magukat Oroszország ellen Ukrajnában.
Beszédében Putyin személyes hangot is megütött. Tekintettel a minap elhunyt Silvio Berlusconihoz fűződött baráti viszonyára, arra kérte az egybegyűlteket, adózzanak emlékének egy perces néma felállással.
Zelenszkij ukrán elnökről pedig a következőt mondta: „Zsidó barátaim úgy vélekedtek nekem Zelenszkijről, hogy a zsidóság szégyene”.+++
Moszkva kész a békés rendezésre, Kijev viszont nem – Putyin leleplező dokumentumot osztott meg afrikai tárgyalópartnereivel
Szentpétervár, 2023. június 18. vasárnap (MB)
Míg Szentpéterváron nyitott fülekre talált az afrikai békemisszió, Kijev elutasította békejavaslatát, és a háború folytatása mellett kardosodott – összegezte a történteket a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.
Zelenszkij ukrán elnök dacosan közölte a fekete kontinens hét országának elnökeiből és elnöki megbízottjaiból álló delegációval, hogy Ukrajna mindaddig folytatja harcát Oroszország ellen, ameddig ki nem vonják az utolsó orosz katonát is Ukrajnából.
A háromórás szentpétervári tanácskozáson az afrikaiak a következő tervet adták elő: a szembenálló felek deeszkalálják a konfliktust; kezdjenek diplomáciai tárgyalásba; az ENSZ Alapokmányában foglaltak szerint biztosítsák egymás szuverenitását és területi integritását; fogoly- és gyermekcserét hajtsanak végre; fogjanak hozzá a háború utáni újjáépítéshez; humanitárius segítségben részesítsék a háború sújtotta lakosságot; vessenek véget az egyoldalú szankcióknak; ismerjék el és a gyakorlatban is érvényesítsék a biztonság oszthatatlanságának elvét; saját biztonságukat ne érvényesítsék mások kárára; biztosítsák egymás gabona- és műtrágya kivitelét.
Az afrikaiak támogatásukról biztosították a 12 pontos kínai béketervet (lásd: https://m.facebook.com/bekekor/posts/3137505689874997/) és megértést tanúsítottak az ukrajnai orosz katonai beavatkozás okaival, és okainak kiküszöbölésével kapcsolatos orosz érvelés iránt, hiszen a konfliktust Oroszország biztonságának aláásása váltotta ki, Európának viszont tisztességes és kölcsönös biztonságra van szüksége.
Az afrikiak nyilatkozatot adtak ki arról, hogy a biztonságot oszthatatlannak tartják, és senki sem érvényesítheti saját biztonságát mások kárára. Putyin üdvözölte nyilatkozatukat.
Az orosz elnök közölte a Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vezette delegációval, hogy „kiegyensúlyozottnak” tartja tízpontos békejavaslatukat, kész figyelembe venni azt, de nem Oroszországon múlik a békekötés, hanem Ukrajnán, hiszen Kijev nem akar békét kötni. Emlékeztette az afrikaiakat arra, hogy 2022. márciusában Isztambulban előzetes béke megállapodás született Kijevvel, de az ukrán vezetés hátat fordított a további tárgyalásnak, és felrúgta az egyezményt.
Az elmondottak bizonyítékául az afrikai küldöttség elé tárta az 2022. márciusban parafált orosz-ukrán előzetes béke megállapodást. A 18 pontból és csatolmányból álló dokumentumban rögzítették az ukrán semlegességet és biztonsági garanciákat, és meghatározták az ukrán fegyveres erők létszámát és harci eszközeinek számát.
Az afrikai vezetők érdeklődéssel fogadták Putyin dokumentált előterjesztését – közölte a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
Az orosz elnök azt is értésére adta az afrikaiaknak, hogy az ENSZ Alapokmánya 51. cikkének értelmében Oroszország jogosult a donbászi népköztársaságok függetlenségének elismerésére, és jogosan járt el, amikor segítséget nyújtott nekik, hogy megvédhessék magukat Kijev 2014-ben ellenük indított háborújában. Éveken keresztül békés eszközökkel igyekeztünk véget vetni a konfliktusnak – emlékeztette afrikai tárgyalópartnereit Putyin az ukránok által aláírt, és kezdettől fogva megszegett minszki megállapodásokra.
A szentpétervári orosz-afrikai tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott az egymás iránti tiszteleten, egyenjogúságon és kölcsönös érdekeken nyugvó együttműködés, a szuverén nemzeti fejlődés erősítésének követelménye.
Megállapodtak abban, hogy az orosz-afrikai csúcsértekezlet keretében folytatják az ukrán konfliktus rendezésére irányuló párbeszédet is.
A tanácskozáson orosz részről Putyin elnök és Lavrov külügyminiszter, afrikai részről pedig Cyril Ramaphosa dél-afrikai, Azali Assoumani Comore-szigeteki, Macky Sall szenegáli, Hakainde Hichilema zambiai elnök, Mustafa Madbouly egyiptomi miniszterelnök, Florent Ntsiba és Ruhakana Rugunda, a kongói és az ugandai elnök különmegbízottja vett részt.+++
Kiadta: Magyar Békekör