1
A demokrácia lehetőség a népuralomra, a néphatalomra, a közügyekben való részvételre.
A demokratikus politikai rendszer törvényes, szervezett formában lehetővé teszi az érdekérvényesítést.
A demokratikus politikai rendszer valóságos hatóköre a termelési mód, a társadalmi rendszer függvénye!
A következetesen demokratikus politikai rendszerben széles körű a közügyekben való részvétel!
Az emberi társadalomban a termelőerők, a tudomány, a művészet, világnézet, az erkölcs és az ezzel összefüggő civilizáció fejlődésével összhangban a társadalmi tudatnak, a demokráciának, a társadalmi formának is megfelelő szintre kell fejlődnie, hogy a hatalmassá fejlődött termelőerők ne forduljanak az emberiség ellen.
Ezért a termelőerőkkel, a társadalmi és a közérdekkel, a civilizáció fejlődése adta lehetőséggel az egész emberiségnek demokratikusan kell rendelkeznie, mert különben a társadalom elkerülhetetlenül önkényuralmi formába torkollik.
Ez a kapitalizmusnak a fasizmusba fejlődésével azonban már megtörtént! Az emberiségen a fasizmus uralkodik! Az emberiség érdekei alá vannak rendelve a kapitalizmus felsőbbrendű kizsákmányoló élősködésének, a kapitalista osztály önkényuralmának.
A kapitalizmus fasizmussá fejlődve világméretűvé vált!
A polgári demokráciában működő modern kapitalizmus a mosolygó fasizmus, ami valójában világméretű tőkés diktatúra, kapitalista osztály-önkényuralom a hatalomnélküli túlnyomó többség, a dolgozó proletárok felett. Egyelőre ebből nem látszik a kiút, így rohan az emberiség a pusztulásba! A gondolkodó állat úgy tűnik, győzedelmeskedik a gondolkodó ember felett!
Az emberiség többsége a tőkések osztály-önkényuralmának fasiszta veszélyét nem veszi észre, mert a kapitalizmus hatalmassá növelte a termelőerőket, aminek hatására az életkörülmények lényegesen megjavultak, de erkölcsileg, gazdaságilag rothad, a világnézete tudománytalan idealista és vallásos elemekkel terhelt. Ez elfedi egészen a katasztrófáig a fasizmus embertelenségét, az élősködők felsőbbrendűségét, diadalát az emberiség felett, a lappangó, hol nyílt fajelméleteket, az időnként sovinizmussá fejlődő nacionalizmust, és a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségen alapuló demokrácia hiányát.
Az emberiség a mosolygó fasizmus totális hatalmával a végveszélybe került!
***
„A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer … A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül. … Népszerű meghatározása a demokráciának a népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom.”
„A szocialista demokrácia a demokrácia legmagasabb formája: a politikai egyenlőséget a gazdasági-társadalmi egyenlőséggel alapozza meg; a nép többsége, a dolgozó tömegek számára demokrácia”
„Önkényuralom: Zsarnoki kormányzás; amikor egy ország vezetője vagy uralkodója a fennálló törvényeket semmibe véve, vagy azokat a saját kényére-kedvére változtatva visszaél a hatalmával, és az ország népének vagy az országon belüli más érdekcsoportoknak a javát, érdekeit figyelmen kívül hagyja. Ezt a kormányzást gyakran erőszakos úton vagy az erőszakkal való fenyegetéssel tartják fenn.”
***
A kapitalizmusban elkerülhetetlen a többség számára a hatalomnélküliség, a diktatúra, az önkényuralom!
A demokráciának ki kell terjednie a világnézeti, erkölcsi kérdések tudományos vizsgálatára!
A világnézetről, az erkölcsről csak a következetesen objektív tudományos módszer adhat reális képet!
A demokráciához nem elégséges a szavazati jog, ha valójában nincs népuralom, ha nincs, ha nem valósul meg a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúság, ami a kapitalizmusban elvileg sem valósulhat meg! A kapitalizmusban a törvényhozásba az igazi népképviselők, a dolgozó proletárok következetes osztály érdekképviselői nem (vagy csak igen ritkán) juthatnak be, ezért a kapitalizmus minden formája osztály-önkényuralom még a jogállamiság keretében is, ami a fasizmus különböző praktikus formájában valósul meg.
A kapitalizmusban csak a bérrabszolgaság színvonalán valósulhat meg a demokrácia!
A szocializmusban a dolgozók érdekképviselete a szocialista demokráciában valósul meg!
Mi a demokrácia? A demokrácia a közhatalomba, a közérdekbe, a közügyekbe való beleszólás lehetőségének a kiterjedése a társadalom tagjaira, de ennek hatóköre és működési módszere a termelési modell, a társadalmi rendszer szerint szükségszerűen, törvényszerűen változik.
A kapitalizmusnak totálisan uralkodnia kell a termelési tényezők felett!
„Termelési tényezők olyan termelőeszközök, amelyek tartósan rendelkezésre állnak, hozzájárulnak a javak előállításához és nem szűnnek meg a termelési folyamat során.”
„A termelési tényezők a vállalat inputjait, vagyis az output (termék, szolgáltatás) előállításához szükséges erőforrásokat foglalják magukban.”
A termelési tényező minden olyan dolog, erőforrás, szellemi termék, ami a termeléshez, az áru, az érték, a szolgáltatás, stb. előállításához szükséges, de a legfontosabb a munkaerő, az ember sokféle tevékenysége, munkája.
A kapitalizmusban a tőkések érdekében a termelés célja az állandóan növekvő minél nagyobb profit megszerzése, amit a termelőerők fejlődése és a dolgozó proletárok fokozatosan növekvő kizsákmányolása tesz lehetővé, ez az alapja a tőkések élősködésének. Ennek megvalósításához a kapitalizmusnak totális hatalomra van szüksége, a termelési tényezők, így a dolgozó proletárok feletti felsőbbrendű uralkodásra, az így szükségszerűen kialakuló társadalmi tudatra. Ez viszont lehetetlenné teszi a dolgozó proletárok számára a valódi a gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságra alapuló demokráciát, a kapitalizmusban ez nem is valósulhat meg.
Ez a forma a fejlődéssel azonban idővel tarthatatlanná válik, mert ezzel a társadalmi tudattal, a kapitalista totális hatalommal, a mindenkire, a többségre kiterjedő valódi demokrácia nem lehetséges. A kapitalizmusban a mindenkire kiterjedő valódi demokrácia nem cél és nem is lehetséges, sőt csak a valódi demokrácia nélkül képes működni, bár szélhámosan a mindenkire kiterjedő demokráciáról fecseg. Az alternatíva csak a szocializmus útján a szocialista demokrácia lehet.
Az emberiség létérdeke demokrácia továbbfejlődése a polgári demokráciából a szocialista demokráciába, ez az emberré válás útja. A szocialista demokrácia fejlettebb demokrácia, mint a polgári demokrácia, mert tudatosan kiterjeszti a hatókörét a teljes népre. Sőt a hatalomból kizárja az élősködőket!
***
„A tőkés termelés célja a profitszerzés. E cél elérésének eszköze a termelés bővítése. Ebben az értelemben írta Marx azt, hogy a kapitalizmust a „termelés a termelésért”, a „felhalmozás a felhalmozásért” jellemzi. Az árukat azonban végeredményben nem a termelés céljából, hanem az emberek szükségleteinek kielégítésére termelik. Az eszköz — a termelés bővítése, elkerülhetetlenül összeütközésbe kerül a kapitalisták céljával — a profitszerzéssel. A kapitalizmusban tehát mély, antagonisztikus ellentmondás van a termelés és a fogyasztás között. … tőkés termelés célja a maximális tőkés profit biztosítása a dolgozók kizsákmányolása, tönkretétele és leigázása útján.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
„Minthogy a tőkésosztály érdekei homlokegyenest ellentétesek a lakosság túlnyomó többségének érdekeivel, a burzsoázia arra kényszerül, hogy minden úton-módon elpalástolja államának osztály jellegét. A burzsoázia megpróbálja olyan színben feltüntetni ezt az államot, mint amely az osztályok fölött áll, az egész nép állama, „a tiszta demokrácia” állama. A valóságban azonban a burzsoá „szabadság” a tőkének az a szabadsága, hogy idegen munkát zsákmányoljon ki; a burzsoá „egyenlőség” csalás, amely azt leplezi, hogy ténylegesen nincs egyenlőség kizsákmányoló és kizsákmányolt, jóllakott és éhező, a termelőeszközök tulajdonosai és a csupán munkaerejükkel rendelkező proletárok tömege között.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
***
Mi a valódi, a szocialista demokrácia?
A szocialista demokrácia gyakorlatilag az egész nép számára jelenti a valódi gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségre alapuló demokráciát. Miért? Mert a társadalom minden tagja a dolgozókhoz tartozik, legyen az munkás, paraszt, értelmiségi, vállalkozó, művész, a marxista-leninista kommunista párt dolgozója, hivatalnok, az igazságszolgáltatás dolgozója, országgyűlési képviselő, rendőr, katona, miniszterelnök. De a nyugdíjas, a gyerek, a beteg, a rászorult sem élősködő, így rá is vonatkozik a demokrácia lehetősége. Nincs élősködő osztály, csak a dolgozók társadalmi osztályai lehetségesek. Tehát a szocialista demokrácia a legszélesebb körű demokrácia. A termelés eredményeit az elvégzett munka mennyisége, minősége, hasznossága szerint osztják el. Persze csibészek így is vannak, akik igyekeznek kibújni, és megpróbálnak élősködni embertársaik kárára.
De ez csak úgy valósulhat meg, hogyha a termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak és a dolgozók munkamegosztásban, kollektívákban termelnek, mégpedig tudatosan, tervszerűen a társadalom szükségletei számára. Ezt azonban csak a szocialista demokráciában, csak a következetesen objektív tudományra támaszkodó világnézettel lehetséges eredményesen megvalósítani, amit a marxizmus-leninizmus vezérfonalát követő kommunista párt képvisel.
A szocializmusban a válságok elkerülésére az egész társadalom a tervgazdálkodással szervezett, felhasználva a marxizmus tudományát. Ehhez következetesen az objektív tudományos módszerrel vizsgálja a természetet és a társadalom törvényszerűségeit. Ebben segíti a dialektikus és történelmi materializmus tudományos világnézete, a marxizmus, ami következetesen objektív tudományos módszerrel vizsgálja a világot, felhasználja a tudományok elért eredményeit és ebből vonja le a világnézetéhez szükséges törvényeket. Nem a spekuláció a törvények keletkezésének a módszere, hanem a valóság következetesen objektív tudományos módszerrel történő megismerése. A marxizmus azonban a gondolkodó, humánus emberré válásért is harcol, a dolgozó emberek érdekét messzemenően, következetesen képviseli, támadja az élősködést, ezért ez a kommunisták világnézete.
A szocialista demokrácia működésének megszervezésére csak a marxista-leninista kommunista párt alkalmas. A marxizmus azonban továbbfejlődött Engels, Lenin, Sztálin, Mao Ce-tung, …, stb. munkáival, a történelemből levont tapasztalatokkal, a tudomány fejlődésével, amit fel kell használni a továbblépéshez. A szocializmusban a demokrácia a demokratikus centralizmus elvén működik.
A világnézeti, erkölcsi, társadalmi, gazdasági felmerülő megoldandó kérdésekben is a következetesen objektív tudományos módszert kell használni és a gyakorlatban ellenőrizni. De mivel a tudományos gondolkodás gyakran az új úton jár, ami az ismeretlenbe vezet, így a megismerésben a következetesen objektív tudományos módszer is sok butatót tartalmaz, ami különvéleményként jelentkezik. A szocialista demokráciának ezt a problémát is le kell győznie a megfelelő szervezettséggel, emberséggel.
Ez alól a társadalomtudomány sem kivétel, az ellenvélemények a helyes útról kemény küzdelemhez vezetnek. Sokszor csak a végén derül ki melyik a helyes út, vagy akkor sem, de akkor már lehet, hogy az ellenforradalom tómból.
„Demokratikus Centralizmus: a kommunista pártok és a szocialista államok felépítési-szervezési alapelve. 1. A kommunista pártok működésében a következők jellemzik: a párt valamennyi vezető szervét demokratikusan választják meg (taggyűléseken, pártértekezleteken, pártkongresszusokon) a vezetőszervek kötelesek rendszeresen beszámolni tevékenységükről az illetékes pártszervezeteknek. A pártszervezetek és a pártvezetőségek demokratikusan, együttesen alakítják ki a párt politikáját, véleményeltérés esetén a kisebbség köteles alávetni magát a többség határozatának, az elfogadott határozat minden párttagra egyformán kötelező, a felsőbb szervek határozatai kötelezőek az alsóbbakra; szigorú pártfegyelem, amely minden párttagra egyformán vonatkozik; a bírálat és önbírálat alkalmazása; a párttagság észrevételeinek és kezdeményezésének figyelembevétele a vezető szervekben. A demokratikus centralizmustól elválaszthatatlan a kollektív vezetés érvényesítése és frakciózás szigorú megtiltása. 2. A szocialista államok működésében: az államhatalmi szervek tagjait a lakosság választja és bármikor visszahívhatja; az alsóbb szervek a felsőbb szerveknek vannak alárendelve, kötelesek azok rendelkezéseit végrehajtani; az alapvető kérdéseket a demokratikus úton megválasztott központi szervek döntik el, ugyanakkor a helyi szervek önállósággal és kezdeményezési lehetőséggel bírnak, és bevonják a dolgozók legszélesebb rétegeit az állami ügyek megvitatásába és intézésébe. A demokratikus centralizmus elve érvényesül a szocialista országok gazdaságának irányításában és szervezetében is.” – Marxista fogalomlexikon
Mi az osztály-önkényuralom?
A kapitalizmusban a kapitalista osztály-önkényuralom a modern „demokratikus” korban a joguralomban, a jogállamiságban, a „demokratikusan” választott parlament által leírt törvények formájában, a kiépített, szétválasztott hatalmi ágakban működve létezik.
A jogállami forma korszerű és hatékony, a demokráciát lehetővé tevő forma, de a kapitalizmusban ugyanazt az érdeket szolgálja, mint a feudalizmusban, az uralkodást, az élősködést, a kizsákmányolók osztály-önkényuralmát. A kapitalista joguralomban törvényes a tőkés vállalkozók felsőbbrendű élősködése a bérrabszolgáik felett. Miért lenne ez alapvetően más, mint a feudalizmusban a királyok, hercegek, grófok önkényuralma? Hiszen ezeknek a társadalmi formáknak a lételeme a kizsákmányolás, felsőbbrendűség, az élősködés.
Alap és felépítmény: a társadalom alapja a gazdasági szerkezet, a termelési viszonyok összessége, amit végső soron a termelőerők fejlődése határoz meg. A felépítmény: az alapnak megfelelő politikai, filozófiai, jogi, erkölcsi, művészi, vallási nézetek és ezeknek megfelelő intézmények, szervezetek összessége. Ezek közül döntő szerepe van az államhatalomnak. A fejlődés során az alapnak van elsődleges szerepe, ugyanakkor a felépítmény is aktív szerepet játszik a társadalom fejlődésében, visszahat az alapra, gyorsítja vagy akadályozza a fejlődést. Különösen fontos szerepe van a szocialista társadalom felépítményének, amely segíti a szocializmus gazdasági alapjainak lerakását. – Marxista fogalomlexikon
A kapitalizmus törvényhozása olyan törvényeket hoz, ami a tőkések élősködését, a kizsákmányolást, a bérrabszolgaságot jogi formában szabályozza. A kapitalizmus a totális gazdasági-politikai, az államhatalom, az alap és a felépítménye segítségével sikeresen kirekeszti a dolgozó proletárokat a törvényhozásból, így kizárja az osztály érdekérvényesítésből, a közügyekbe való beleszólásból is. Ez bizony kapitalista osztály-önkényuralom, ami a joguralom keretében szabályozottan egy kisebbség szinte korlátlan hatalma, mégpedig a tőkések, tőkés vállalkozók élősködése érdekében. Ez a mosolygó fasizmus!
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!