ELSŐ RÉSZ
(idézet: Horthy – Vas Zoltán)
A német imperializmus továbbra is messzemenően támogatja a Habsburg-monarchia balkáni törekvését, hogy megvetve lábát Törökországban, kijusson a Közel-Kelet országaiba. Ennek első állomása lenne az akkor mindössze négymillió lakosú Szerbia meghódítása.
E közös háborús politika szorosabbra fűzésére II. Vilmos német császár Bécsbe érkezik. Paar gróf Horthyt is beosztja melléje, őfelsége minden uralkodó vendégének császári és királyi díszszolgálatot bocsát rendelkezésére.
Emlékirataiban Horthy nem ír a császári látogatás politikai jelentőségéről, a közeli világháború előkészítéséről. Egyetlen epizódot említ. Amikor a császár Bécsbe érkezve kitekint a vonat ablakán, hangosan felkiált: – Ezt a látványt sohasem felejtem el! … – Az állomás épülete előtt, a vonattal szemben tizenkét udvari fogat áll egymás mellett. Amikor a vonat befut, a pompás fehér lipicaiak nemes fejtartással követik a Balra nézz! vezényszót.
A balkáni háborús válság egyik fő intrikusa, Nikita montenegrói király mellett is teljesít Horthy díszszolgálatot. Politikáról ez alkalommal sem ír. Mindössze arról, hogy a király elé küldött előkelőségekkel együtt a fogadására ő is elébe utazott Triesztig. Nikitát Bécsbe érkeztével Ferenc József kinevezi az egyik gyalogezred élére. Az ügyes bécsi szabók egy nap alatt elkészítik egyenruháját. Ez annyira megnyeri tetszését, hogy mindaddig viseli, amíg Triesztben újra hajóra száll.
Péter szerb király tervezett látogatásával kapcsolatban Horthy már észreveszi a politikát. Ferenc József meghívja látogatóba, de az utolsó pillanatban, gyengélkedésre hivatkozva lemondja fogadását. Horthy ezt igen sajnálatosnak tartja, mert a látogatás megjavíthatta volna a monarchia és Szerbia viszonyát. A lemondás növelte a feszültséget.
A sértő jellegű lemondás Ferenc Ferdinánd trónörökös műve, aki a monarchia balkáni befolyásának megerősítése érdekében Szerbia elszigetelésére törekszik. S jellemzően a magyar uralkodó osztályra, a trializmus kérdésében Ferenc Ferdinánd-ellenes, imperialista politikáját hűségesen támogatja a Balkánon.
A bosznia-hercegovinai válság óta ez a politika az egyik legfőbb oka az egyre mélyülő világháborús krízisnek, amelyet az antant hatalmak imperialista törekvései elmélyítenek.
Jele ennek az 1911-12-es olasz-török, majd az első balkáni háború. Utóbbiban a Balkán Szövetség – Szerbia, Montenegró, Bulgária, Görögország – néhány hét alatt felszabadítja a balkáni szláv- és göröglakta törökországi területek túlnyomó részét. A Balkán Szövetség részéről ez igazságos háború. A monarchia az elnyomó háborút folytató Törökország megsegítésére 1912 novemberében részleges mozgósítást rendel el. Felvonultatja hadseregét a szerb határra. A monarchia célja: katonai erővel is megakadályozni Szerbia kijutását az Adriai-tengerhez.
Mozgósítja az osztrák-magyar haditengerészetet is, hogy – Horthy kifejezésével – készenlétben legyen, ha a partvidékek mögött lappangó villongások vészt hozó módon fellobbannának. Udvari szolgálatából őt is szabadságolják, hogy bevonulhasson és átvehesse őfelsége Budapest nevű, partvédő páncélos hajójának parancsnokságát.
Jólesik neki megint tengeri levegőt szívni, hajópallón járni, régi bajtársak között tartózkodni. Minden úgy megy – írja Horthy mint a karikacsapás. A tengerészeti verkli, mint mindig, most is kifogástalanul működik. Hadműveletre nem kerül sor, a flotta mozgósítását megszüntetik. Annak a nyugodt tudatával tér vissza Bécsbe az udvarhoz, hogy nem maradt le azoktól, akik a „Hazáért és a Királyért” készek életüket és vérüket áldozni …
A haza és a király ez esetben Ferenc József és a monarchia. Célja Szerbia teljes megalázása.
A békeszerződés értelmében Törökország európai területei kevés kivétellel a Balkán Szövetség államainak birtokába mennek át, de Szerbia nem jut tengerhez.
- június végén elkezdődik a második balkáni háború, amelyet Szerbia és Görögország folytat Bulgária ellen. Ausztria-Magyarország a saját balkáni imperialista céljait szolgálóan támogatja Bulgáriát. A nagyhatalmak kedvezőtlen állásfoglalása miatt és mert Románia is hadba száll Bulgária ellen, Ausztria-Magyarországnak el kell tűrnie Bulgária vereségét. Háborúja Szerbiával még így is bekövetkezne. Oroszország azonban, amely nincs katonailag még teljesen felkészülve, hogy időt nyerjen Szerbia támogatására, azt tanácsolja ennek, fogadja el Ausztria-Magyarország ultimátumszerű különböző követeléseit.
A balkáni háborús válság és ennek nemzetközi kihatása még inkább arra mutat: az emberiség eljutott a világháború küszöbéhez.
Így értékeli a nemzetközi politikai helyzetet a különösen a nyugati országokban az elmúlt évtizedben hatalmasan megerősödött szociáldemokrata munkásmozgalom. Legfőbb szerve: az 1898-ban megalakult Nemzetközi Munkásszövetség, rövidített nevén a II. Internacionálé, a szociáldemokrata tömegek millióinak nevében harcot hirdetett a békéért és a világháború kitörésének megakadályozásáért. 1912 novemberében a svájci Baselben összehívott IX. rendkívüli kongresszusán a küldöttek többsége szavazatával háborúellenes kiáltványt fogad el. Háború kitörése esetén a szociáldemokrata pártok kötelessége, hogy annak azonnali befejezése érdekében lépjenek fel minden erejükkel. A háború előidézte gazdasági és politikai válságot használják fel a tömegek mozgósítására és a kapitalista osztályuralom bukásának meggyorsítására.
Világszerte népszerű a nemzetközi szociáldemokrácia eme harca miatt is, mert az imperialista országok hatalmas arányú fegyverkezési versenyének költségei elsősorban a néptömegeket terhelik. Magyarországon is a munkásosztály és a parasztság tiltakozik a háború céljait szolgáló kiadások és a növekvő drágaság ellen.
Tisza, miután a Nemzeti Munkapárt törvénytelen és erőszakos szavazásával elérte az 1912. évi véderőtörvény elfogadását és a kormány háborús veszély esetére szinte teljhatalmat kapott, 1913. március 4-én a képviselőház napirendjére tűzi a kormány választójogi tervezetét. Ez továbbra is az eddigi vagyoni és iskolázási előfeltételeken alapul. A tízmillió felnőtt lakosságból a választójogosultak számát egymillió-kétszázezertől mindössze alig , kétmillióra emeli. Budapest és a törvényhatósági jogú vidéki városok kivételével meghagyja a nyílt szavazást.
A reakciós törvényjavaslat felháborodást vált ki a demokratikus jogokért küzdők táborában. A Szociáldemokrata Párt, követelve az általános, titkos és egyenlő választójogot, politikai tömegsztrájkot szervez, hogy megakadályozza a Tisza-féle választási törvény elfogadását. A Függetlenségi Párt azonban nem egységes a kérdésben. A nagybirtokos grófi szárny nyomására az ellenzék tiltakozása a javaslat ellen mindössze abban merül ki, hogy megtagadja a részvételt a törvényjavaslat tárgyalásában; kivonul az ülésteremből. A Függetlenségi Párt ugyanez okból nem támogatja a Szociáldemokrata Párt által hirdetett általános sztrájkot, mire ez a tömegek harci vágya ellenére bejelenti: egyelőre eláll a tömegsztrájk fegyverének alkalmazásától.
A reformista vezetők ezután még inkább előtérbe helyezik az általános választójogért folytatott harcot. A Szociáldemokrata Párton belül fellépő baloldali ellenzék viszont az 1913-as pártkongresszuson is kárhoztatja az elvtelen együttműködést a parlamenti polgári ellenzékkel. Alpári Gyula, Rudas László, Szántó Béla önálló proletár osztálypolitikát követel.
Velük tart az ekkor huszonhat éves Kun Béla. Több mint tíz éve tagja a pártnak. Budapesten joghallgató korában, 1903-ban csatlakozott a Szocialista Diákok Szabadszervezetéhez, amely kapcsolatot tartott a Szabó Ervin körül tömörülő pártellenzékkel. 1904-ben abbahagyja egyetemi tanulmányait, újságíró Kolozsvárott. 1908-tól az erdélyi szociáldemokrata mozgalom egyik vezetője. Kolozsvár küldötteként vesz részt a párt 1913-as kongresszusán. Elítéli a párt szövetkezését a parlamenti polgári ellenzékkel. Kijelenti: a párt vezetői azzal, hogy a munkásmozgalmat kizárólag választójogi küzdelmek békés keretei között igyekeznek tartani, megakadályozzák a forradalmi munkásmozgalom teljes kibontakozását. Eszmei és szervezeti gyengesége következtében a pártellenzék nem tudja megváltoztatni a párt politikáját, de jelentős befolyást szerez a munkásság körében.
A Tisza-ellenes merényletet elkövető Kovács képviselőt esküdtbíróság elé állítják. Nyilvános tárgyaláson felmentik, ami a kormány hatalmas veresége. Egyidejűleg másik per is zajlik a bíróságok előtt, amelyet ugyancsak az ország figyelme kísér. Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő nyilvánosan Európa legnagyobb panamistájának nevezi Lukács László miniszterelnököt. A miniszterelnök becsületsértésért bíróság elé állítja Désyt, aki bebizonyítja igazát.
Lukács László kénytelen lemondani. A magyarországi elnyomó rendszer fenntartására a király most már nem lát más kiutat: 1913. június 7-én Tiszát bízza meg kormányalakítással. Programja az ellenzék politikai életének további megbénítása, a háborús készülődések teljes erővel történő fokozása.
Válaszként Tisza miniszterelnökségére, az 1909-ben szétszakadt Függetlenségi Párt egyesül. Díszelnöke Kossuth Ferenc és az ekkor már súlyosan beteg Justh Gyula. A párt ügyvezető elnöke gróf Károlyi Mihály. Tüntetően Kossuth Lajos régi kerületében, Cegléden hirdetik meg az új Függetlenségi Párt programját: jogot a népnek, kenyeret a népnek, földet a népnek.
Károlyi sokkal szorosabb kapcsolatba lép a polgári radikalizmussal és a szociáldemokráciával, mint Justh Gyula. Megerősödik vele a Függetlenségi Pártban az az irányzat, amely ellenzi Ausztria-Magyarország szövetségét a német imperializmussal. Károlyi hatására nemcsak a sajtóban, tömeggyűléseken is megkezdik a monarchia német orientációjú politikájának bírálatát. Megerősödik Károlyi Mihály későbbi antantbarát politikai tevékenységével.
Az Apponyi-Bethlen-szárny továbbra sem vesz irányt az önálló, független magyar politikára. Hátráltatja ezzel Károlyi és Justh Gyula törekvését, hogy a Függetlenségi Párt nemzeti és demokratikus alapon működjék. Megakadályozzák egy olyan demokratikus tömörülés létrejöttét, amelyhez a Függetlenségi Párt, a Szociáldemokrata Párt, a parasztpártok, a polgári radikálisok és az egyetemi radikális ifjúság kapcsolódna.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!