„ŐFELSÉGE SZÁRNYSEGÉDE – 7” bővebben

"/>

ŐFELSÉGE SZÁRNYSEGÉDE – 7

ELSŐ RÉSZ

(idézet: Horthy – Vas Zoltán)

Horthy Miklós Tisza Istvánt tartja politikai ideáljának, bukását őt is ért csapásnak.

Általában is csalódott. Nem a protekció hiányán, saját magán múlik, hogy tengerész pályáján harmincnyolc éves kora ellenére sem halad előre. Még mindig első osztályú sorhajóhadnagy. 1900. január 1-én nevezik ki e nagyon szerény rangra, és ebben megragad. Évfolyamtársai között pedig már törzstisztek is akadnak. A birodalom háborús felkészülése igényli a hajóhad feszített ütemű fejlesztését, sorra bocsátják vízre az új páncélos cirkálókat; gyors a tisztek előléptetése. Horthy attól remél rangbeli változást, hogy részben letette az előléptetéshez szükséges vizsgáit, a most épült Habsburg páncélos cirkálóra kerül. Egy év múlva áthelyezik az új páncélos csatahajóra, a St. Georgra, a cirkálók és torpedóflottilla vezérhajójára. Parancsnoka Ripper ellentengernagy.

A St. Georgon Horthy manővertiszt. A legénységet képezi ki evezésben, irányítja a horgonyzást, a raktározást. Felügyelete alá tartoznak a mentőcsónakok és a nem harci feladat jellegű munkák, amelyek nagy létszámban igénybe veszik a legénységet: a rakodás és különösen a szénhordás.

A szénrakodás a leggyűlöltebb munka. Piszkos is. A súlyos terhű szénkosárral a vállukon gyötrelem a tengerészek számára a végtelen körforgás az egy szál ide-oda lengő deszkán, a partról a hajóra és vissza. A St. Georg nemcsak óriási mennyiségben falja a szenet, de Horthy Miklós egyetlen percre sem mozdítja szemét a szénrakodó tengerészekről, hogy gyorsan, még gyorsabban.

A St. Georgon jut el Horthy az 1905-ös, Törökország-ellenes nagyhatalmi nemzetközi akcióba. A nemzetközi hajóegységek vezérhajója a St. Georg.

Hajóhadaik tüntető felvonultatásával a nagyhatalmak az ekkor már félgyarmati sorba süllyedt Törökország még súlyosabb kizsákmányolását akarják elérni. Ausztria-Magyarország részéről az akció a Balkánon különösen érdekelt és vetélytársnak tekintett, a Japántól elszenvedett vereség nyomán katonailag megrendült Oroszország ellen is irányul.

A Törökország ellen felvonuló nemzetközi hajóhad egyetlen haditette, hogy megszállja a különböző kölcsönök fejében már eddig is zálogként tartott két török szigetet, Mütilenét és Lemnoszt. A partra szálló osztrák-magyar sereg szakasznyi egységének parancsnoka Horthy Miklós. Ellenállásra nem talál. A törökök úgy viselkednek, mintha a partra szálló katonák a világon sem lennének.

Hajóhadaik felvonultatásával a nagyhatalmak haditettek nélkül is elérik követeléseik teljesítését. Horthyval a fedélzetén a St. Georg az 1905 karácsony előtti napokban visszaérkezik Polába.

Szolgálata a St. Georgon kitűnő alkalom Horthy számára, hogy a vezérhajó parancsnoka, Ripper ellentengernagy megismerje nem annyira tengerészeti képességeit – hiszen mindössze manővertiszt -, hanem azt, hogy kitűnően alkalmazkodik parancsnokaihoz, akik az akció folyamán – mint Horthy írja – a legénység legkisebb hibáját sem tűrik el. Tőlük vesz ebben példát úgy, hogy továbbra is amennyire szigorú lefelé, annyira szolgálatkész felfelé. Elnyeri ezzel Ripper ellentengernagy bizalmát, segítőre talál benne további pályáján. Emlékiratában Horthy részletesen beszámol a St. Georg útjáról, céljáról, a törökországi viszonyokról. Egyetlen szóval sem emlékszik meg a közben lejátszódó hazai, nagy jelentőségű politikai harcokról, eseményekről. Egyáltalán nem létezik számára a haza és annak sorsa. Pedig a mostani és az elkövetkező legközelebbi esztendők az osztrák-magyar birodalom szétesésének bevezető korszaka. Most dől el, merre visz Magyarország történelmének további útja.

  1. április 14-e az a politikai sorsforduló nap, amikor a már egy éve törvénytelenül kormányzó darabontkormány miniszterelnöke, Fejérváry és a koalíció vezetői titkos egyezséget kötnek a nemzeti követelések programjának csaknem teljes feladásáról és a kevésnyi kormányígéretről, amelyet Bécs engedélyezett. Egyebek között arról, hogy a koalíciónak nem kell tartania többé az eddigi darabontkormány által beígért választói jog kiterjesztésétől. A koalíció viszont, hogy a demokratikus átalakulást meghiúsítsa, inkább lemond csaknem minden nemzeti követeléséről.

Az, hogy ily módon sem a nemzeti követelések, sem az általános titkos választójog nem valósul meg, az udvar tervének teljes győzelme. Pedig az orosz polgári forradalom hatására forradalmi volt a helyzet a monarchiában és ennek keretében Magyarországon. Az 1905-6-os esztendő a magyar függetlenség kivívásának elszalasztott alkalma.

Mindezt a nagy áldozatot – úgymond – a koalíció az alkotmány helyreállításáért hozta, hogy a törvénytelen darabontkormány helyett magyar törvényes kormánya legyen az országnak.

A koalíció politikája mindezzel lelepleződik: az uralkodó osztályok érdekcsoportjainak belső ellentéte és vetélkedése szabja meg, és most megtörtént a teljes kibékülésük. A koalíció kormányt alakíthat, Wekerle Sándor, az egykori szabadelvű párti miniszterelnök vezetésével. A kormányon belül többséget alkotó Függetlenségi Párt átengedi ily módon a vezetést Wekerle és Andrássy hatvanhetes csoportjának.

Az 1906 májusi képviselőházi választásokon a Függetlenségi Párt kétszázötvenhárom, az Alkotmánypárt nyolcvankilenc, a Néppárt harminchárom kerületben szerez mandátumot. A koalíció mindent tehetne e túlnyomó többséggel. Különösen hogy a Szabadelvű Párt – Tisza javaslatára – feloszlott. A választásokon így a koalíció lényegében ellenzék nélkül indul és győz. Tisza tettének indítója: hogy követői a koalíción belül támogassák a 67-eseket. Ezt annál inkább javasolhatja, mert a függetlenség és demokrácia kérdésében Wekerle és Andrássyék hatalomra jutásával a koalíciós pártok és a volt Szabadelvű Párt politikája között eltűnt a határvonal.

A koalíciós kormány eltitkolja a nemzet előtt a titkos egyezmény szövegét. Függetlenségi szólamokat hangoztat, de végrehajtja az udvarral kötött megállapodást.

Ezt a politikát folytatja az új választásokkal létrejött képviselőház is. Mind nyilvánvalóbb, hogy a koalíció feladta függetlenségi programját, nemzeti követeléseit. Bécs kívánsága szerint szavazza meg a katonai törvényeket. Nem valósítja meg az önálló Magyar Nemzeti Bankot. Rosszabb feltétel mellett hosszabbítja meg az Ausztriával 1867-ben kötött, tízévenként újratárgyalandó gazdasági kiegyezést, mint előtte bármelyik szabadelvű kormány. A megújított vámegyezményben nem biztosítja a magyar ipar megfelelő fejlődését, mezőgazdasági kivitelének fejlesztését.

Az 1879-ben született fiatal tanárember, Kunffy Zsigmond, később a Szociáldemokrata Párt vezetője, írta a Wekerle-kormány behódolásáról: A kormány ezt olyan gazdasági helyzetben tette, amikor voltak falvak, amelyekben a lakosság évente legfeljebb kétszer eszik húst, ahol hónapokon át még sóra sem telik. Vidéken igen nagy az analfabéták száma. A társadalmi bajok orvoslására a koalícióba tömörült, nemzeti demagógiától hangos pártok sem tesznek semmit. Kunffy a polgári demokratikus viszonyok kivívásában látja a haladó erők legfontosabb időszerű feladatát. A Szociáldemokrata Párttól azt várja, hogy élére áll e küzdelemnek, amelynek időrendben meg kell előznie az ország, a társadalom szocialista átalakulását.

– A koalíciós miniszterek – állapítja meg már 1907-ben a Szociáldemokrata Párt – becsapták saját híveiket, akiknek független hazát, önálló vámterületet és magyar katonát ígértek. A választójog kiterjesztésére tett ígéretet sem teljesítették. A kormány gyűlölheti az általános, titkos választójogot, a király megszegheti ígéretét, de a nép akarata fölötte áll a kormány és a király akaratának. Ausztriát sohasem szolgálták hívebben, mint a koalíció. A képviselőház százmilliókat szavazott meg a hadseregnek. Milliókkal emelte a személyi természetű kiadásokat, hogy a koalíció híveinek jól dotált állásokat adjanak. Az élelmiszerek és lakbérek ára folytonosan emelkedett. Az agrárius „ellenzéki” nagybirtokosok gróf Andrássyval az élen, koldussá, a gróf Apponyi-féle klerikálisok tudatlanná akarják tenni a népet. Az ipari kizsákmányolok rávetették magukat a munkásosztályra. A koalíciós törvényhozás által a munkásosztály ellen hoztak új törvényeket. A rendőrkapitányok, polgármesterek, szolgabírók valóságos hajtóvadászatot indítottak a szervezett munkások ellen.

Üldözésével a koalíciós kormánynak csak részben sikerül eredményt elérnie. A munkásosztályt, amely a legnagyobb elkeseredésére vereséget szenvedett a választójog kérdésében, nem tudja megtörni. Ellenkezőleg, a koalíció által ígért és nem teljesített követelésekért harcolva a Szociáldemokrata Párt jelentősen növeli tekintélyét, erejét.

Ezt nagy részben annak köszönheti, hogy a Szociáldemokrata Pártot erősen bírálja a Szabó Ervin irányításával működő ellenzéki csoport, majd az 1907-es kongresszuson az Alpári Gyula, László Jenő, Vágó Béla vezetésével megalakult baloldali szárny. A baloldal erősödését mutatja, hogy a párt megalkuvó vezetőit, Garami Ernőt, Buchinger Manót, Weltner Jakabot átmenetileg nem választják be a vezetőségbe.

1908-ban az ellenzék harca tovább erősödik, a párt régi osztályharcos elvi vonalának felújításáért. Az 1882-ben született Alpári Gyula vezetésével baloldali csoport alakul. Ellenzi a párt folytonos engedékenységét és alkudozását a választójogért nemcsak a polgári pártokkal, de magával a Habsburg uralkodóházzal. Kijelenti: megalkuvással az állampolgári jogaitól megfosztott munkásosztály, de a parasztság sokmilliós tömege továbbra sem jut választójoghoz. A pártvezetéstől következetesen osztályharcos politikát, radikális módszereket követel azzal, hogy a tömegek éles harca és mozgósítása nélkül a választójogi küzdelemben nem lehet eredményt elérni.

Alpári és csoportjának ellenzéki bírálata nem párosul helyes politikai és taktikai elgondolással. Mereven elutasítják még a polgári baloldallal is a politikai együttműködést. Nem ismerik fel annak jelentőségét, hogy a munkásosztály a politikai harcban szövetségeseket szerezzen, és velük – akárcsak részleges célok eléréséért – közös harci frontot teremtsen. Nem értik meg a parasztsággal való szövetség jelentőségét sem.

A Szociáldemokrata Párt kongresszusa 1910 márciusában baloldali ellenzéki magatartásáért Alpári Gyulát, a kiválóan képzett szocialistát 101 szavazattal 56. ellenében kizárta a pártból. Ügye fellebbezéssel még ez évben az Internacionálé koppenhágai kongresszusa elé került. A hivatalos magyar pártküldöttség kérte Alpári ellenzéki megbízólevelének elutasítását. A kongresszusi küldöttek sorában a forradalmi szellemű kisebbség élén a későbbi nagynevű Lenin és a német szociáldemokrata baloldal képviselői támogatták Alpári részvételét a kongresszuson. A többség ezt mégis elutasította.

Alpári Gyula 1911 tavaszán új Szociáldemokrata Pártot próbált alakítani. E célból 25 tagú előkészítő bizottságot hozott létre. Megindította a Szociáldemokrata lapot. Kísérlete eredménytelen maradt. Oka mindenekelőtt abban rejlett, hogy Alpáriék ellenzéki mozgalma továbbra sem tudott helyes választ adni a forradalmi munkásmozgalom előtt álló nagy harci kérdésekre. Nem dolgozott ki helyes forradalmi irányvonalat, új harci programot.

Mégis további működésükkel Alpáriék elősegítik a párt baloldalának osztályharcos irányú tevékenységét.

A koalíció áruló politikája kiábrándítja a Függetlenségi Pártot támogató tömegeket is. Az 1905-7. évi parasztsztrájkok, mozgalmak véres elnyomása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Függetlenségi Párt jórészt elveszti paraszti bázisát.

Harcos szellemű parasztpárt alakul: a Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt. Vezetője Áchim András, a békéscsabai népvezér. Nagyatádi Szabó István rövidesen megalakítja az Országos Függetlenségi és 48-as Kisgazdapártot.

Gyengíti a parasztmozgalmakat, hogy a falu népének elképesztő nyomora évente sok tízezrével kényszeríti kivándorolni Amerikába a falvak legjobb és legharcosabb elemeit.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com