A számok nem hazudnak: kiderült, mennyi pénze van a magyaroknak

Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog, jó hír viszont, hogy évről évre emelkedik. Az MNB legfrissebb adatai rávilágítanak arra, hogy a legfelső 10%-ba tartozók átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot, míg a legszegényebbek átlagvagyona egymillió forintos mínuszban volt. Hasonló vagyoni koncentráció figyelhető meg más európai országokban is, itt viszont érdekes, hogy az életkor előrehaladtával a háztartások medián vagyona is emelkedik, nem úgy a magyaroknál.

A leggazdagabb magyar családoknak 189 milliója van

Az MNB tavaly tette közzé a háztartási vagyonfelmérés előzetes, 2020-as adatait, ebből többek között kiderül, hogy

A LEGFELSŐ 10%-BA TARTOZÓK ÁTLAGVAGYONA CSALÁDONKÉNT MEGKÖZELÍTETTE A 190 MILLIÓ FORINTOT, MÍG A LEGSZEGÉNYEBBEK ÁTLAGVAGYONA EGYMILLIÓ FORINTOS MÍNUSZBAN VOLT

(mivel a kötelezettségek (hitelek és egyéb tartozások) meghaladják a pénzügyi és nem pénzügyi eszközeiket). Az alábbi ábra jól szemlélteti az éles szakadékot a gazdagabb és szegényebb magyar családok között, de még a 9. decilishez képest is kiugró a 10. decilis átlagvagyona.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy alakultak ezek a számok más európai országokban, és bár az adatgyűjtést több körülmény is nehezítette, az alábbi ábrán látható, hogy ahogy itthon, úgy a vizsgált EU-s országokban is jelentős vagyonok koncentrálódnak a leggazdagabb  családoknál. Finnországban például a felső 20%-ba tartozók átlagvagyona megközelíti a 730 ezer eurót, ami több mint duplája a felső 20%-ba tartozó magyarok átlagvagyonának.

Spanyolország kapcsán is rendelkezünk adatokkal, a vagyoni osztályok eltérő beosztása miatt azonban nem tudtuk szerepeltetni az ábrán. Ez esetben a legalsó 25%-ba tartozók átlagvagyona mínusz ezer euró, a legfelső 10% pedig 1,5 millió eurós átlagvagyonnal bír.

Az EU-ban háromévente elvégzik a háztartási vagyonfelmérést (Household Finance and Consumption Survey, HFCS), eddig négy hullámban zajlott le adatgyűjtés (2010, 2014, 2017, 2020). Miközben idén már zajlik az ötödik hullámú adatfelvétel, a legtöbb ország még a 2020-as adatait sem tette közzé, így az EKB oldalán sem érhetőek el 2020-ra vonatkozóan összesített adatok. Az adatkinyerés érdekében végignéztük mindegyik EU-s ország statisztikai és jegybanki oldalát, sajnos azonban csak kevés ország tette közzé értelmezhető és összehasonlítható módon a legutóbbi HFCS-adatokat, így a friss számokat tartalmazó összehasonlító ábráink a vagyoni kvintilisek szerinti vagyoneloszlásra és az életkor szerinti vagyoneloszlásra korlátozódnak.

Magyarország kilóg a sorból

Érdekes vagyoneloszlást mutat Magyarország kapcsán az alábbi ábra, amely háztartásonként tartalmazza a nettó medián vagyont, a főkereső életkora szerinti bontásban.

Míg a legtöbb ország esetében elmondható, hogy az életkor növekedésével párhuzamosan a medián vagyon mértéke is nő (illetve 60 körültől már inkább stagnál), Magyarországon a 46-55 év közötti családfővel bíró háztartások a legvagyonosabbak, onnantól kezdve viszont a medián vagyon egyre csak csökken.

(Egyes országoknál a hiányzó adatok az eltérő koreloszlás miatt vannak)

Megnéztük azt is, hogy a korábbi évek adatgyűjtései alapján hogyan alakult a magyarok vagyona EU-s összevetésben, de elég elszomorító képet kapunk:

2017-BEN A MAGYAROK NETTÓ ÁTLAGVAGYONA 73 EZER EURÓT TETT KI, EZZEL PEDIG A SOR VÉGÉN KULLOGUNK, NÁLUNK CSAK A LETTEK VÉGEZTEK ROSSZABB HELYEN AZ UNIÓS TAGORSZÁGOK KÖZÖTT.

Jó hír viszont, hogy 2014-hez képest javulást látni, illetve az MNB 2020-as adataival kalkulálva a nettó átlagvagyon meghaladhatta a 100 ezer eurót, persze vélhetően ez nem sok javulást jelentene az összesített rangsor tekintetében.

(Az alábbi ábra az állami és foglalkoztatói nyugdíjak nélküli vagyont mutatja be)

A nettó vagyont a bruttó eszközök és a kötelezettségek különbözete adja. Az eszközöket a reál- és pénzügyi eszközök alkotják.

A reáleszközök az alábbiakat foglalják magukba: lakóingatlan, egyéb ingatlanok, járművek, értéktárgyak, saját vállalkozások

A pénzügyi eszközök közé tartoznak a felmérés szerint a betétek (látra szóló és lekötött bankbetét), befektetési alapok, kötvények, nem saját cégben lévő részesedések, részvények, befektetési számlák, magánszemélyeknek nyújtott kölcsönök, egyéb pénzügyi eszközök, magánnyugdíj-megtakarítások, életbiztosítások.

A kötelezettségek (hitelek) jelzálog- és egyéb ingatlanhitelekből, hitelkártya-adósságokból és egyéb kereskedelmi és privát hitelekből állnak.

A pénzügyi eszközök tekintetében egy fokkal már jobban állunk, a 2017-es adatok alapján a magyar medián ezer euró környékén mozgott, amellyel a litvánokat, a görögöket, a horvátokat és a letteket sikerült magunk mögé utasítani, persze így is jelentős a lemaradás az első helyen végző Luxemburghoz képest, ahol a háztartások pénzügyi eszközeinek medián értéke 30 ezer eurót tesz ki.

Persze ez esetben sem olyan meglepő a rossz szereplésünk, elég csak ránézni a legszegényebb és leggazdagabb magyar családok legfrissebb, 2020-as állapot szerinti vagyonelemeire. A vagyonosabb családoknál a többség rendelkezik házzal vagy ingatlannal, illetve autóval, és ugyanígy sokkal jellemzőbb a körükben, hogy valamilyen pénzügyi eszközzel bírnak (bankbetét, állampapír, egyéb megtakarítás). Ehhez képest a szegényebb háztartások csak harmadának van lakása, autója, pénzügyi megtakarítása csak nagyon keveseknek, hitelekből azonban nem szenvednek hiányt.

Ha már hitelek, ebből a szempontból legalább nem állunk rosszul az EU-n belül, a 2017-es adatok szerint a magyar háztartások 32%-ának volt valamilyen adóssága, ez meglehetősen alacsonynak mondható más országok arányaihoz képest, sőt, még javulás is 2014-hez viszonyítva. A legtöbb adóssággal bíró háztartás a 2017-es adatok szerint Finnországban, Hollandiában és Cipruson volt.

(portfolio.hu)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…a korábbi évek adatgyűjtései alapján hogyan alakult a magyarok vagyona EU-s összevetésben, de elég elszomorító képet kapunk:

2017-BEN A MAGYAROK NETTÓ ÁTLAGVAGYONA 73 EZER EURÓT TETT KI, EZZEL PEDIG A SOR VÉGÉN KULLOGUNK…”

-Ma már, 33 évvel  valódi nemzeti katasztrófáto kozó renszerváltás után – A TEHTETLENSÉGÜNK OKÁN IS! – teljesen fölösleges azon lamentálnunk, hogy mi lett volna, ha az 1945 – 1990 közötti KÉTSÉGBEVOHATATLANUL TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ FEJLŐDÉSÜNKNEK NEM VETÜNK VÉGET? MI LEHETETT VOLNA, HA TOVÁBB FEJLŐDHETÜNK?

Ezért aztán a teoretkus kérdések felvetése helyett, MI – A VÉNEK! – AKIK RÉSZBEN VAGY EGÉSZBEN RÉSZESEI VOLTUNK ANNAK A FEJLŐDÉSNEK, CSAK SZOMORÚAN KONSTATÁLHATJUK: lettünk az egykori „keleti tábor legvidámabb barakkjából” az Európai Unió szegényháza!

Persze azért AKADNAK KIVÉTELEK IS! Érdekes módon viszont EZEK A KIVÉTELEK EGYTŐL – EGYIG A RENDSZERVÁLTÁST ÖSZTÖNZŐ politikai bűnözői körhöz tartozó egyének! Hogy ez aztán MIÉRT ÉS HOGYAN ALAKULT ÍGY? – arra válaszokat ki – ki a hovatartozása szerint adja meg!