Magyarország mindössze a GDP 1,1 százalékát, vagyis 2,7 milliárd eurót költött rezsitámogatásra 2021 szeptembere óta, ez pedig a harmadik legalacsonyabb érték ez Európai Unióban – állapította meg Bruegel Intézet. Az adatokból kiderült, hogy GDP-arányosan a szlovákok költöttek legtöbbet erre a célra: GDP-jük összesen 9,3 százalékát fordították rezsivédelemre.

A Bruegel Intézet összesítése szerint a 2021 szeptembere óta eltelt időszakban az EU tagállamai összesen 681 milliárd eurót költöttek rezsivédelemre.

Az adatsorból leginkább Németország ugrik ki: bár ott „csupán” a GDP 7,5 százalékát fordították rezsivédelemre, az általuk elköltött összeg messze meghaladja az összes többi ország által elköltött összeget: összesen 268,1 milliárd eurót fordítottak rezsivédelemre. A második legnagyobb összeget – ennek kevesebb, mint felét – Olaszország (99,3 milliárd) költötte rezsivédelmi célra, tőle  Franciaország (92,1 milliárd) sem sokkal maradt el. Igaz, már nem tagja az Európai Uniónak, viszont a listán feltüntette a Bruegel Nagy-Britanniát is, ahol 103 milliárd eurót költöttek rezsivédelmi intézkedésekre, ez pedig a brit GDP 3,8 százalékát teszi ki.

A Bruegel Intézet hét csoportba sorolta a rezsivédelmi intézkedéseket:

• adócsökkentés,
• kiskereskedelmi árszabályozás,
• nagykereskedelmi árszabályozás,
• rászorulók célzott támogatása,
• állami cégek bevonása,
• többletprofit megadóztatása,
• cégek támogatása.

Magyarország ezek közül viszont csupán négyet használt: itthon kiskereskedelmi árszabályozás, adócsökkentés, a többletprofit megadóztatása, valamint a cégek támogatása volt jellemző, az viszont kiugró, hogy Magyarországon kívül csupán Málta nem adott a rászorulóknak célzott segítséget.

Az uniós országok összevetésében Magyarországnál rosszabbul csak Ciprus és Finnország teljesít: Cipruson a GDP 0,9, Finnországban a GDP 0,6 százalékát fordították rezsivédelemre. Régiós szinten is utolsók vagyunk: Bulgária a GDP-je 5,7 százalékát, Ausztria 5,3 százalékát, Szlovénia 4 százalékát, Románia és Csehország 3,8 százalékát, Horvátország 3,2 százalékát, Lengyelország pedig 2,2 százalékát költötte arra, hogy legalább lakossági szinten kivédje a magas energiaárakat.

Az elemzés Magyarországról szóló részében külön kitérnek azokra a rendkívüli intézkedésekre, amikre a kormány az energiaválság miatt kényszerült rá: kiemelték az extraprofitadókat, valamint hogy a kormány úgy alakította át a lakosság energiafogyasztására nagy hatással lévő rezsicsökkentést, hogy közben az üzemanyagárstopot nyáron még meghosszabbították. Külön kitérnek arra is, hogy 2022. július végén már a benzinárstophoz is hozzá kellett nyúlnia a kormánynak: onnantól kezdve a 480 forintos literenkénti áron már csupán azokba az autókba lehetett tankolni, amik lakossági tulajdonban voltak – vagyis nem céges, vagy bérelt autók.

A Bruegel szerint viszont a kormányok a támogatások kiemelkedő részét olyan intézkedésekbe ölik, amik azt célozták, hogy a fogyasztók kevesebbet fizessenek az energiáért – ebbe a sorba illeszkedett például a magyar benzinárstop is. Az elemzőközpont szerint viszont ezen az elven érdemes változtatni, mivel az államoknak a jövőben egyre kevesebb költségvetési forrása lesz az ennyire széles körű finanszírozás fenntartásához. A Bruegel elemzői úgy vélik, hogy az energiahordozók ársapkázása konkrétan a fosszilis tüzelőanyagok támogatását jelenti, ehelyett azonban az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek támogatása, valamint a gazdaság stratégiai ágazatait érintő jövedelemtámogatást kellene támogatni.                                                                                                                                      (HVG)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: Teljesen NYILVÁNVALÓ TÉNY, hogy ez a Bruegel Intézet EGYSZERŰEN CSAK HAZUDIK! Abból a teljesen NYILVÁNVALÓ ÉS MINDENKI ÁLTAL KÖNNYEDÉN FELISMERHETŐ ALJAS CÉLBÓL, hogy MEGKÉRDŐJELEZTESSE a magyarokkal a MI NAGYSZERŰ NEMMZETTHY GONDOLKODÓNK ÉS GONDOSKODÓNK, Döbrögi vajda nemmzetthféltő és kímélő cselekedettyejit! Hiszen ez az „intézet” azt sugallja, hogy a LEGNAGYOBB MAGYAR – a vajda! – CSAK HÜLYÍTI AZ Ő IMÁDOTT NÉPÉT!

De hát miért tenné? Hiszen Ő egy őszinte, igazzhy magyar HAZAFFY!