Ki fog itt dolgozni, ha külföldre készül a fél ország? Hátborzongató felmérés mutatja, mire számíthatnak a maradók
Költözni készül a fél ország! Hova lesz így a munkaerő? Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 53 százalék elköltözne jelenlegi lakóhelyéről, ami számottevő emelkedést mutat a 2021-ben felmért 35 százalékos eredményekhez képest.
A költözők kétharmada idehaza keresne új lakóhelyet, de 34 százalék azok aránya, akik külföldön szeretnének boldogulni, ami meglehetősen ijesztő adat, pedig már a korábbi években is tízezrével kerestek külföldön munkát főként a fiatalabb korosztály tagjai.
A munkaerő-elvándorlás évtizedek óta probléma, de főként az utóbbi években vált igazán aggasztóvá. Sokan a szomszédos országokban találtak jobb munkát és megélhetést, de tömegeknek Németország és Nagy-Britannia vált a legnépszerűbb célországokká.
A Trenkwalder Magyarország a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve azzal a céllal készítette el a 2022-es Mobilitási Index Kutatását, hogy annak megállapításai iránytűként szolgáljanak a befektetők, a munkaadók és a gazdaság vezetői számára.
– A befektetőknek, a munkaadóknak pontosan tudniuk kell, hogy egy adott városban, régióban hosszú távon rendelkezésre áll-e a megfelelő tudás, a kellő számú szakember. Ha pedig nem, akkor azt hogyan, honnan, milyen feltételekkel tudják pótolni, hol vannak az üzleti célokhoz megvalósításához szükséges munkaerőpiaci tartalékok – mondta a Vasárnapi Blikknek Nógrádi József, a cég marketingigazgatója, a kutatás egyik vezetője.
Mona nem tervezett Svájcba költözni, de végül úgy döntött, hogy az anyagiak miatt megéri ott maradni.
– Márciusban lesz három éve, hogy kint élek Svájcban. Az egyetemen annak idején passziváltattam egy félévet, és hogy legyen egy kis pluszpénzem, kiugrottam fél évre egy barátomhoz, aki amúgy is ott dolgozott. Ennyi időre terveztem maradni, viszont három hónap után mégis úgy döntöttem, hogy kiveszek egy lakást, elsősorban anyagi okok miatt. Eleinte nagyon nehéz volt. Az első sokk akkor ért, amikor megtudtam, hogy egy telefonkártya megvásárlásához sincs jogom, hiszen ehhez szükségem volt a tartózkodási engedélyre, amit meglévő munkaviszonnyal tudtam megkapni. Németül nem beszéltem, az angollal pedig nem boldogultam, ezért eleinte különféle fizikai munkákat vállaltam, viszont két év alatt felküzdöttem magamat irodai pozícióba, ahol ma már ügyfelekkel, biztosítókkal, kárszakértőkkel tartom a kapcsolatot napi szinten. Az biztos, hogy ismeretségek és kapcsolatok nélkül nehéz elkezdeni a svájci életet. A pénzt természetesen itt is meg kell fogni, de összességében az ország jobb lehetőségeket kínál azoknak, akik valóban élni szeretnének vele. Egyértelműen Magyarország marad az otthonom, hiszen ott van a családom, viszont azt gondolom, megéri áldozni az időmből néhány évet egy jobb jövő megalapozása érdekében – mondta lapunknak Mona.
Gyöngyi 41 évesen ment ki Németországba szerencsét próbálni, de hét év után végül mégis úgy döntött, hogy hazaköltözik.
– Itthon valutapénztárosként dolgoztam, a gimnazista lányomat egyedül neveltem. Tudtam, hogy tovább szeretne tanulni, viszont ennek a költségeit egyáltalán nem tudtam volna az akkori fizetésemből finanszírozni. Ezért döntöttem úgy 2015-ben, 41 évesen, hogy kiköltözöm Németországba – mondta az asszony, akinek a fia akkor már pár éve ott élt, ő segítette a kezdetekben.
– Ugyan minimális volt a nyelvtudásom, de hamar találtam munkát, ki tudtam venni egy lakást. Az ottani fizetésemből nem volt gond egyszerre finanszírozni a megélhetésemet és a lányom tanulmányait. Munka mellett iskolába jártam, tanultam a nyelvet, hogy jobb munkákat tudjak vállalni, egészen a középszintű nyelvvizsgáig jutottam. Végül több, magánjellegű ok vezetett haza, de köztük volt az erős honvágy is. Idén márciusban, hét év után költöztem vissza Magyarországra, május óta egy bankban dolgozom – árulta el az édesanya.
– Egyébként szeretem a munkám, a fizetésemből kijövök, bár az infláció miatt sajnos egyre kevesebbet ér. A lakás és az autó fenntartása itt kedvezőbb, mint kint, de néhány termék jóval drágább itthon a Németországban tapasztalt árakhoz képest – magyarázta Gyöngyi. (blikk)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Bal-Rad komm: „…34 százalék azok aránya, akik külföldön szeretnének boldogulni, ami meglehetősen ijesztő adat…”
ŐK AZOK, AKIK NEM KÉRNEK A vajdai „VERSENYKÉPESSÉGBŐL”! ŐK INKÁBB VÁLLALJÁK A „KALANDOZÓ MAGYAROK” minősítést! Csatlakozva azokhoz, akik a tákolmányosított NER (vagyis a vajdauralom kezdete) óta HASONLÓ OKOKBÓL LÉPTEK LE Döbrögisztán vajdaságból.
Pedig a távozottak tábora nem kicsi! 2020 – ban cca. FÉLMILLIÓNYIAN keresték a boldogulásuk lehetőségét CSAK az EU – ban! (Ez a létszám a NER előtt 266 ezer volt!) Könnyen elképzelhető, hogy szerte a nagyvilágban kb. 600 ezer magyar érzi jobban magát, mint a szülőhelyén! MOST!
„…A költözők kétharmada idehaza keresne új lakóhelyet, de 34 százalék azok aránya, akik külföldön szeretnének boldogulni…”
Márpedig ez „testvérek között is” ELÉRHETI A FÉLMILLIÓS létszámot is!
Összeadva a már távozottak VALÓS számát a távozni szándékozók számával, bizony könnyen kijön az EGYMILLIÓS MAGYAR EMIGRÁNSLÉTSZÁM! Mint a DIJADALMAS – eddigi – vajdaKORSZAK EGYIK LEGLÁTVÁNYOSABB „EREDMÉNYE”!
Márpedig a nyugati „befektetők” igénylik a „versenyképes” biorobotokat! Aminek az igényeik szerinti garantálására a vajda le is tette a „nagyesküt”!
HA LAKOSSÁGCSERE ÁRÁN – AKKOR ÚGY!

Mindenképpen ez a cél, hogy elüldözzék a rossz életkörülményekkel a magyar szakembereket külföldre.
Helyettük meg jó lesz biorobotnak a sok keletről behozott igénytelen segédmunkás.
A megoldás továbbra is a Szerves Társadalom rendszere. (Nincs pénz, kereskedelem , római jogrendszer, helyette van egyéni szinten tervezett termelés, szokásjog, közösségi tulajdon)