Moszkva, Kijev, Washington, 2022. november 18. péntek (MB)
Oroszország akár tárgyalással, akár katonai eszközökkel kész véget vetni az ukrajnai konfliktusnak attól függően, hogy Ukrajna nácitlanítását, demilitarizálását és semlegességét melyikkel tudja elérni – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken a Kreml közlésére hivatkozva.
„Oroszország kész mindkét megoldásra” – jelentette ki az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov. Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pedig leszögezte: a tárgyalásnak nem lehet feltétele azoknak a területeknek a visszaadása, amelyeknek lakossága népszavazással úgy döntött, hogy Oroszországhoz akar tartozni.
Kijev tudvalévően csak azzal a feltétellel volna hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, hogy Oroszország kiürítse Ukrajna valamennyi elfoglalt területét. Noha Zelenszkij követelését eddig mind Washington, mind Brüsszel támogatta, a NATO-egysége látszólagos. Magyarországon kívül is egyre többen sürgetik a tárgyalásos megoldást.
Nőtt a békés rendezés lehetősége azzal, hogy az ukrán haderő képtelen megbirkózni az oroszokkal, és még a visszahódított területeken sem tudja konszolidálni helyzetét. A sereg szétforgácsolódásának jeleként mind több idegen zsoldos kapcsolódik be a harcba, és igyekszik az ukránok helyett megvívni a csatát. Kritikussá vált Ukrajna energiaellátása is az energetikai hálózatra mért célzott orosz csapások miatt. A tél közeledtével a lakosság egyre hangosabban sürgeti alapvető szükségleteinek kielégítését, különös tekintettel az áramra, az ivóvízre és az élelemre. Az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai fejlemények sem kedveznek a háború folytatásának. A republikánusok képviselőházi győzelme miatt Biden két évvel az elnökválasztás előtt akár a „béna kacsa” állapotába is kerülhet amiatt, hogy a kongresszuson nem tudja keresztül vinni Kijev további finanszírozását. James Comer, az amerikai képviselőház felügyelő bizottságának leendő elnöke csütörtöki sajtóértekezletén bejelentette: „legfontosabb teendőnek” tartják, hogy vizsgálatot indítsanak Joe Biden elnök és családjának nemzetközi üzleti ügyeit illetően. Comer szerint a vizsgálatot amerikai nemzetbiztonsági érdekek indokolják.
Komoly felfordulást okozott a NATO-államok körében, hogy az ukrán elnök az oroszokra akarta, és máig is rájuk akarja hárítani a felelősséget a Lengyelországra mért rakétacsapásért, jóllehet lengyel, amerikai és NATO részről egyaránt állítják, hogy a helyszínen talált repeszekből ítélve a rakétáknak semmi közük Oroszországhoz, röppályájuk elemzése alapján pedig egyértelműen megállapították, hogy Ukrajnából lőtték ki őket.
A nyugati szövetségesek körében erősödött a benyomás, hogy Zelenszkij össze akarta és akarja ugrasztani a NATO-t Oroszországgal. Úgy tudják, hogy a légicsapást követő első pillanatokban, amikor a lengyel vezetés is – Zelenszkijhez hasonlóan – még Oroszországra akarta hárítani a felelősséget a történtekért, több NATO-állam, köztük Magyarország jelezte, hogy a tények tisztázása előtt nem járul hozzá a közös katonai reagálásról szóló 4. cikk életbe léptetéséhez.
NATO-körökben mind többen vonják kétségbe az ukrán elnök józanságát, fanatizmusát egyesek egyenesen veszélyesnek tartják Nyugat-Európa békéjére nézve.
A Kijev kalandorsága miatt tapasztalható feszültség láttán Biden csitítani igyekszik a hangulatot. Azoknak a NATO-tagoknak, akik tudatták, hogy nem akarnak háborúba keveredni Oroszországgal, telefonon megerősítették, hogy a Lengyelországra lőtt rakéták miatt nem kell aggódniuk, mert azokat az ukránok lőtték ki. Azoknak a héjáknak pedig, akik „kellő választ” sürgetnek Oroszország ellen, azt üzente, hogy várják ki a lengyelországi vizsgálat végét.
Noha az USA még mindig elutasítja, hogy eleget tegyen a tavaly decemberben előterjesztett orosz biztonsági igényeknek, erősödött annak tudata, hogy kiegyezés nélkül Oroszországgal a Nyugat belső ellentmondásai olyannyira kiéleződhetnek, hogy szélsőséges körei Oroszországgal történő katonai szembesülésben keresnek megoldást rájuk – írta a Békekör tudósítója.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Szergej Rjabkov újságírók kérdésére kijelentette, hogy : UKRAJNÁRÓL NINCS MIT TÁRGYANI VALÓJA az EGYESŰLT ÁLLAMOKKAL.
Azt problémaként érzékelem, hogy Oroszország akkor is jobban erőlteti a béketárgyalást , mint Ukrajna.
Nyilván ennek megvan az oka, némelyekről sejtjük (Területfeladás, tökörészés) némelyikről meg nem tudunk.
Én az ukrán kapituláció híve lennék, de nem is ezt a „jóakaratú hadműveletet” kezdtem volna.