A zuglói nyilas per – 1967

Az ítélet

(idézet: A zuglói nyilas per – Sólyom József-Szabó László)

 

Zsúfolásig megteltek a tárgyalóterem padsorai: ezen a napon hirdet elsőfokon ítéletet a Budapesti Fővárosi Bíróság. Kilenc óra előtt néhány perccel a fegyőrök bevezetik a 19 vádlottat, majd bevonul a bíróság. A tanács elnöke feláll, ismerteti a vádlottak adatait, majd közli, hogy a bíróság mind a 19 vádlottnál megállapította: bűnösök emberek törvénytelen kivégzésével és megkínzásával elkövetett háborús bűntettekben.

Ezért az I. r. Kröszl Vilmos vádlottat főbüntetésül halálra, mellékbüntetésül teljes vagyonelkobzásra;

1. r.Németh Lajosvádlottat főbüntetésül halálra, mellékbüntetésül teljes vagyonelkobzásra;

XIV. r. Sándor Alajos vádlottat főbüntetésül halálra, mellékbüntetésül teljes vagyonelkobzásra;

1. r.Hollai Józsefvádlottat főbüntetésül 15 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;
2. r.Szőke Antalvádlottat főbüntetésül 15 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;
3. r.Baráth Kálmánvádlottat főbüntetésül 15 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;

VII. r. Kálmán László vádlottat főbüntetésül 15 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;

VIII. r. Füredi Pál vádlottat főbüntetésül 15 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;

1. r.Hernádi Jenővádlottat főbüntetésül 11 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 8 évi közügy éktől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;
2. r.Erős Jánosvádlottat főbüntetésül 15 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;
3. r.Mészáros Lászlóvádlottat főbüntetésül 12 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;

XII. r. Monostori (Michalik) Gyula vádlottat főbüntetésül 8 évi szabadságvesztésre, melyet börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 5 évi közügyektől eltiltásra;

XIII. r. Kovács János vádlottat főbüntetésül 13 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;

1. r.Pataki Ferencvádlottat főbüntetésül 8 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 5 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;

XVI. r. Kraut Gyula vádlottat főbüntetésül 10 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 6 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;

XVII. r. Kraut József vádlottat főbüntetésül 14 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;

XVIII. r. Kovács István vádlottat főbüntetésül 13 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra;

XIX. r. Baráth János vádlottat főbüntetésül 10 évi szabadságvesztésre, melyet börtönben kell végrehajtani, mellékbüntetésül 5 évi közügyektől eltiltásra

ítéli.

A bíróság az érdemi tárgyalás alapján megállapította, hogy III. r. Bükkös György vádlottal szemben a perújítás sikerre vezetett, ezért a Budapesti Népbíróság 1948. január hó 22. napján kelt NB. XII. 723/1945. sz. ítéletét hatályon kívül helyezte.

III. r. Bükkös György (Czeingruber György) vádlottat a bíróság a perújítási eljárás alapján bűnösnek mondja ki emberek törvénytelen kivégzésével és megkínzásával elkövetett háborús bűntettben.

A bíróság ezért III. r. Bükkös György vádlottat főbüntetésül 15 évi szabadságvesztésre, melyet szigorított börtönben kell végrehajtani és mellékbüntetésül 10 évi közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra

ítéli.

A bíróság a vádlottak által előzetes letartóztatásban eltöltött időt a szabadságvesztésbe beszámítani rendeli.

A bíróság a III. r. Bükkös György vádlott által 1945. április hó 23. napjától 1956. augusztus hó 15. napjáig letöltött börtönbüntetését, valamint az 1966. évi február hó 16. napjától előzetes letartóztatásban eltöltött időt a szabadságvesztésbe beszámítani rendeli.

A bíróság kötelezi a vádlottakat, hogy az eddig felmerült bűnügyi költséget az államnak fizessék meg.

A tanácsvezető ezután áttér a bíróság ítéletének részletes indokolására. Sorra veszi a vádlottak személyi körülményeit, azután elemzi és rögzíti a tényállást, személy szerint állapítja meg: melyik vádlott milyen bűncselekményt követett el, melyik tömegkivégzésben, gyilkosságban, emberek megkínzásában vett részt, majd a vádlottak tevékenységét több órán át ismertető indokolás után a vádlottak védekezésével, a bizonyítékok mérlegelésével foglalkozik az ítélet.

„A vádlottak védekezése, valamint a védelem szerint, a Horthy-fasiszta rendszer nevelése, a fasiszta propaganda hatására váltak a vádlottak tömeggyilkossá, és némely védői álláspont szerint a vádlottak is a fasizmus áldozatai, ha nem is abban az értelemben, mint az üldözöttek, akiket a vádlottak gyilkoltak meg.

A bíróság vádlottak e védekezését és a védelem ezen álláspontját nem tette magáévá. A fasizmus, mint eszmei, ideológiai áramlat valóban harcot hirdet a haladás, a kultúra, a humánum ellen és fő eszmei mondanivalója a pusztítás, a háború, az emberi önzés, a szadizmus, a kegyetlenkedés, a gyilkolás. De ahhoz, hogy a fasizmus a maga borzalmas valóságában pusztítson, emberekre, végrehajtókra van szüksége. A második világháborúban a fasizmust a haláltáborokban eichmannok, mengelék, SS-pribékek, hazánkban a nyilas terrorkülönítmény tagjai valósították meg!

Kröszl Vilmos és társai csak számadatokban kisebb, de borzalmakban ugyanolyan kegyetlenkedéseket hajtottak végre, mint német tanítómestereik a haláltáborokban … Nem milliókat, csak százakat, nem gázkamrákban, hanem tarkón lövéssel gyilkoltak! A haláltáborokban hegyek voltak emberi hajakból, fogsorokból, szemüvegkeretekből — Szelepcsényi László íróasztala fiókjából 25 darab szemüveget adott át Kröszl Vilmosnak, amelyet ugyancsak az üldözöttektől raboltak el!!!

A fasiszta ideológia tehát a vádlottak és hozzájuk hasonló emberek ideológiája, akik azt minden kritika nélkül elfogadták, így elfogadták a kegyetlenkedést, az embertelenséget, az öldöklést azért, hogy kiélhessék szadista ösztöneiket, s emellett szabadon raboljanak. A vádlottak tehát közönséges fasiszta rablógyilkosok!!! Szőke Antal vádlott például az utolsó szó jogán magyarságról, hazafiságról beszélt, ezzel akarta megmagyarázni, hogy miért lépett be a nyilas pártba és miért vált fegyveres nyilas pártszolgálatossá. E magyarázat ugyanúgy helytelen és téves, mint azt mondani, hogy a vádlottak a fasizmus áldozatai.

Mi köze van a magyarsághoz, a hazafiassághoz annak, hogy embereket korbáccsal, gumicsővel vertek, emberek szemét szúrták ki, halott édesanya mellől a kisgyereket megfojtották, nőket brutálisan bántalmaztak, majd megerőszakoltak?!!

A Vádlottakhoz hasonló gondolkodású és beállítottságú emberek kegyetlenkedtek, raboltak az 1956-os ellenforradalom alatt is, s ezek az emberek mindig csak az alkalmas pillanatra vártak, hogy hasonlóan cselekedjenek.

A vádlottak védekezése és a védelem álláspontja szerint a tényállás megállapításánál Bükkös György vádlott nyomozati és tárgyalási vallomása nem fogadható el bizonyítékként, mert e vádlott vallomása igen ellentmondó és csak azért tett beismerő, feltáró jellegű vallomást, hogy saját bűncselekményének súlyát ezáltal enyhítse.

A bíróság a védelem idevonatkozó álláspontját nem tette magáévá. Elfogadható és emberileg megérthető Bükkös György azon nyilatkozata, hogy az elmúlt 22 év alatt súlyos bűncselekményei miatt igen sokat gyötrődött, megbánta akkori tetteit, és most végre a hatóságok előtt őszinte, töredelmes, beismerő vallomást akart tenni, hogy lelkileg »megtisztuljon« … Azért is elhihető Bükkös György vádlott e nyilatkozata, mert Mészáros László vádlott ugyanazt mondta, hogy azért vált iszákos, züllött emberré, mert állandóan rettegett attól, hogy a hatóságok tudomást szereznek nyilas tevékenységéről és állandóan kísértették őt az akkor elkövetett borzalmak emlékei! Ugyanilyen irányú vallomást tett Monostori Gyula vádlott is.

Mindezen túlmenően Bükkös György vádlott szavahihetőségét támasztják alá az alább felsorolt körülmények.

1. a)Bükkös György vádlott egy-egy tömegkivégzés végrehajtásának módját és az abban részt vevő személyeket mindig úgy adta elő, hogy abban ő maga is részt vett, így ismerte annak minden részletét, és a vele együttműködő személyeket. A védelem a tárgyalás folyamán soha nem vitatta, hogy a Bükkös György által elmondott tömegkivégzés, ott és akkor történt meg, ahogyan azt Bükkös György megjelölte. Kifejezetten csak azt kifogásolták, hogy X. Y. személy is részt vett a kivégzésben! Egyes vádlottak, mint Baráth Kálmán, Baráth János, Sándor Alajos, Kálmán László nyilatkozata szerint Bükkös György vádlott még több gyilkosságot is elkövetett, mint amennyit a tárgyaláson bevallott. Ha tehát elfogadjuk magát a gyilkosság tényét, annak elkövetési helyét, az áldozatok nagy számát, akkor önkénytelenül felvetődik a kérdés, hogy mindezt egyedül Bükkös György vádlott követte el?! …

Ez természetesen elképzelhetetlen! Miután pedig a vádlottak valamennyien ugyanannál a terrorkülönítménynél voltak fegyveres nyilas pártszolgálatosok, ahol Bükkös György, így igenis e tömeggyilkosságokat Bükkös Györggyel együtt követték el úgy, ahogy azt Bükkös György vádlott vallotta!

1. b)Bükkös György vádlott által megjelölt elkövetési helyek, a gyilkosságokban részt vevő személyek megnevezése megegyezik több vádlott-társának vallomásával.
2. c)Bükkös György vallomásainak hitelességét nagyban alátámasztják a kihallgatott tanúk vallomásai. Egyetlen vádlott vallomásával sem egyeznek a tanúvallomások úgy a történeti események tükrében, mint Bükkös György vádlott vallomásával.
3. d)Bükkös György vádlott kitűnő emlékezőképességgel rendelkezik, mert olyan kisebb eseményekre, mozzanatokra is pontosan vissza tudott emlékezni, melyeket a tanúk vallomásai megerősítettek.
4. e)Bükkös György vádlott, mint régi nyilas párttag már 1944. október 15-e előtt is igen sok vádlott-társát ismerte, a 18 vádlott közül 13-at! Így tökéletesen hihető és érthető, hogy egyes bűncselekmények elkövetésénél még huszonkét év távlatából is jól emlékezett arra, hogy kik vettek részt egyes tömegkivégzésekben, milyen tevékenységet folytatott, mint fegyveres pártszolgálatos egy-egy vádlott-társa.

A kifejtett indokok alapján a bíróság a tényállás megállapításánál Bükkös György vádlott nyomozati és a tárgyaláson kiegészített vallomását teljes egészében elfogadta.”

A következőkben a bíróság sorra veszi ítéletében a vádlottak védekezését, melyeket csak részben közlünk.

1. r. Kröszl Vilmos vádlott védekezése:

Vádlott mind a nyomozati eljárás során, mind a tárgyaláson a következő védekezést terjesztette elő:

1944. a)Soha nem volt nyilas párttag, 1944. december 27-ig csak igen ritkán járt a nyilasházba, azért, hogy idősebb Hollós Zoltán segítségével kórházi kezelésben részesüljön. Soha nem járt nyilas formaruhában, pisztolya, géppisztolya nem volt. Nem vett részt emberek elhurcolásában és megkínzásában. A bíróság a vádlott ezen védekezését nem fogadta el. Kröszl Vilmos vádlott 1944 október végétől tagja volt a fegyveres nyilas pártszolgálatnak, nyilas formaruhában, árpádsávos karszalaggal, pisztollyal, géppisztollyal járt, részt vett emberek elhurcolásában és megkínzásában, melyet bizonyít: Bükkös György, Hollai József, Mészáros László, Monostori Gyula, Kraut József és Kraut Gyula nyomozati és tárgyalási vallomásai, Németh Lajos, Baráth Kálmán, Kálmán László, Erős János nyomozati vallomásai, Kovács József, özv. Bérdi Lajosné, Bohlmann Ernő, Breyer József, Breyer Józsefné, Németh Józsefné, Győri Illés György, Kozalek Antalné, Korik Andor, Nagy Imréné, Horváth Gyula, Kató György és Dénes Ignác tanúk nyomozati és tárgyalási vallomásai.
1945. b)Védekezése szerint nem részesült az elrabolt zsidó javakból.

A bíróság a vádlott ezen védekezését nem fogadta el, melyet cáfol Bükkös György, Kraut József vádlottak, Győri Illés György és özv. Bérdi Lajosné tanúk tárgyalási és nyomozati vallomásai.

1945. c)Állítása szerint azért váltották le 1945. január 1-én a kerületvezető tisztségből, mert igen humánusan bánt az üldözöttekkel, állandóan bekísértette őket a főkerülethez és a főkerületnél Rechtmann Kurt főkerületvezető ezt nem helyeselte. Állítása szerint semmiféle gépkocsit nem lopott el, és nem ez volt az oka a leváltásának.

A bíróság a vádlott védekezésével szemben e vonatkozásban Bükkös György vádlott és Kovács József tanú vallomását fogadta el a tényállás megállapításánál.

1. d)Védekezése szerint soha nem vett részt tömegkivégzésekben, 1945 januárjában két alkalommal adott utasítást Németh Lajos pártszolgálat-vezetőnek emberek kivégzésére, de mindkét alkalommal Bükkös Györgytől kapta ő is az utasítást.

A bíróság a vádlott védekezését nem fogadta el. Vádlott huszonhárom alkalommal jelen volt és részese, illetve tettese volt emberek törvénytelen kivégzésének, melyet bizonyít: Bükkös György, Hollai József, Mészáros László, Monostori Gyula, Kraut József és Kraut Gyula vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomásai, Németh Lajos, Baráth Kálmán, Kálmán László, Erős János vádlottak nyomozati vallomásai.

1. r. Németh Lajos vádlott védekezése:

Vádlott mind a nyomozati eljárás során, mind ügyészségi kihallgatása alkalmával részbeni beismerő vallomást tett. Elismerte, hogy hét alkalommal részt vett emberek törvénytelen kivégzésében, tudott arról, hogy az üldözötteket a nyilasház pincéjében megkínozták, ő maga is látta ezt, de senkit nem bántalmazott. Elismerte, hogy részt vett három alkalommal a holttesteknek a nyilasház pincéjéből történő elszállításában.

Vádlott a tárgyalás folyamán visszavonta nyomozati és ügyészségi beismerő vallomását, azzal az indoklással, hogy a nyomozati eljárás során rossz idegállapota miatt nem tudta felfogni a szörnyű vádak jelentőségét, így mindent elvállalt, amit vádlott-társai reá vallottak. Az ügyészi kihallgatása alkalmával azért nem vonta vissza rendőrségi nyomozati vallomását, mert félt, hogy isméét visszakerül a rendőrségre.

Vádlott a tárgyalás folyamán a következő védekezést terjesztette elő:

Tagja volt ugyan a nyilas fegyveres pártszolgálatnak, de nem tudott emberek megkínzásáról, törvénytelen kivégzéséről, abban soha nem vett részt, és csak most a nyomozati eljárás során értesült arról, hogy a XIV. kerületi nyilas pártszolgálatosok embereket kínoztak és végeztek ki. Védekezése szerint 1944. december 10-én ő is részt vett ugyan az üldözötteknek a nyilasház pincéjéből a zsidó imaházba történő átkísérésében, tudott arról, hogy az üldözötteket a zsidó imaház szuterén helyiségében kivégezték, de a kivégzésben ő maga nem vett részt. A fegyveres pártszolgálat vezetőjévé történő kinevezése után sem tudott arról, hogy a nyilasház pincéjében őrzött foglyokat kivégezték. Soha senkit nem bántalmazott, nem kegyetlenkedett.

A bíróság a vádlott védekezését nem fogadta el. Vádlott nyilatkozata szerint ugyanis a nyomozati eljárás során vallomásának megtételénél semmiféle kényszert vele szemben nem alkalmaztak. Egyébként pedig ügyészi kihallgatása alkalmával módjában lett volna a rendőrségi vallomását megváltoztatni, ha azt valóban nem az igazságnak megfelelően tette meg. Miután vádlott nem tudta elfogadhatóan megindokolni nyomozati vallomásának megváltoztatását, így a bíróság a tényállás megállapításánál úgy a maga, mint vádlott-társai vonatkozásában nyomozati vallomását fogadta el.

Vádlott részt vett emberek megkínzásában, 23 alkalommal jelen volt és részese, illetve tettese volt emberek törvénytelen kivégzésének, melyet bizonyít vádlott nyomozati részbeni beismerő vallomása, Bükkös György, Hollai József, Kraut József, Kraut Gyula, Mészáros László vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomásai, Baráth Kálmán, Kálmán László, Erős János, Kovács János vádlottak nyomozati vallomásai, Kovács József és Kálmán Imre tanuk nyomozati és tárgyalási vallomásai.

Vádlott tagadta, hogy 1944 decemberében a pártház mosókonyhájában egy kisgyereket vízbe fojtott. A bíróság vádlott védekezésével szemben e vonatkozásban a tényállást Bükkös György, Hollai József vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomásai, Baráth Kálmán és Erős János vádlottak nyomozati vallomásai alapján állapította meg.

Monostori Gyula vádlott a tárgyaláson elmondotta, hogy Németh Lajos vádlott személyére jól emlékszik, de nevét mindig felcserélte egy Novák nevű fegyveres pártszolgálatossal, mert azt gondolta, hogy Németh Lajost valójában Nováknak hívják, Novákot pedig Németh Lajosnak. Pusztán névcseréről volt szó, mert jól emlékezett egyébként Németh Lajos személyére. A bíróság Monostori Gyula vádlott e nyilatkozatát magáévá tette, és ahol a tárgyalás folyamán Németh Lajossal kapcsolatban vallomást tett, azt a bíróság a tényállás megállapításánál maradéktalanul elfogadta.

III. r. Bükkös György vádlott védekezése:

Vádlott mind a nyomozati eljárás során, mind a tárgyaláson őszinte, töredelmes, feltáró jellegű ténybeli beismerő vallomást tett. A bíróság Bükkös György vádlott vallomását a már kifejtett indokok alapján a tényállás megállapításánál maradéktalanul elfogadta. Védekezése szerint azért követte el e szörnyű bűncselekmények sorozatát, mert fanatikusan hitt a nyilas eszmékben, így soha nem mérlegelte tettének erkölcsi, vagy egyéb vonatkozásait. Maradéktalanul végrehajtott mindent, amit az akkori nyilas propaganda szellemében ő maga is helyesnek tartott. Vádlott úgy a nyomozati eljárás során, mint a tárgyaláson beismerte, hogy 14 alkalommal részt vett emberek törvénytelen kivégzésében, tagadta azonban, hogy több tömegkivégzésben részt vett.

A bíróság vádlott tagadásával szemben megállapította, hogy vádlott még további öt alkalommal vett részt tömegkivégzésben, melyet bizonyít: Szőke Antal, Kraut József, Kraut Gyula és Kovács István vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomásai, valamint Baráth Kálmán, Erős János, Németh Lajos vádlottak nyomozati vallomásai.

A bíróság nem fogadta el Bükkös György vádlott vallomását arra vonatkozólag, hogy Kraut Gyula vádlott részt vett az 1944 karácsony estén végrehajtott tömegkivégzésben. Barna Vetro István tanú vallomása, Kraut Gyula vádlott szavahihetőségét támasztotta alá. Nem fogadta el a bíróság Bükkös György vádlott azon vallomását, miszerint Mészáros László vádlott 1944. december 24-én este részt vett a nyilasház pincéjében és a nyilasház környékén rendezett tömegkivégzésben. Mészáros László vádlott idevonatkozó vallomásának hitelességét támasztja alá ugyanis Szőke Antal vádlott és Pataki Ferenc vádlott vallomása, hogy Mészáros László vádlott 1944. december 24-én már a Mányoki úti nyilas nyomozó iskolán tevékenykedett.”

1944. r. Hollai József és V. r. Szőke Antal vádlottak védekezését a bíróság nem fogadta el, illetve Szőke Antal védekezéséből csak azt fogadta el, hogy 1944. december 26-a után nem vett részt a gyilkosságokban, mert akkor már szovjet hadifogságban volt.
1945. r. Baráth Kálmán vádlott védekezése:

Vádlott a nyomozati eljárás során és az ügyészi kihallgatása alkalmával őszinte, ténybeli, vádlott-társai vonatkozásában is feltáró jellegű vallomást tett, melyben beismerte, hogy részt vett emberek elhurcolásában, üldözötteknek a főgyűjtőhelyekre történő kísérésében, emberek megkínzásában, és 16 alkalommal emberek törvénytelen kivégzésében.

Vádlott a tárgyalás folyamán visszavonta nyomozati beismerő vallomását, azzal az indokkal, hogy gerincmegbetegedése miatt rossz idegállapotban volt a nyomozati eljárás során, amely befolyásolta őt vallomása megtételében, ennek következtében mindent elvállalt. Azt nem tudta megindokolni, hogy ügyészi kihallgatása alkalmával miért tett ténybeli beismerő vallomást. Állítása szerint az volt a szándéka, hogy majd a bíróság előtt tesz »őszinte« vallomást.

A bíróság vádlottnak a nyomozati beismerő vallomása megváltoztatásával kapcsolatos indokait nem fogadta el és a tényállás megállapításánál mind a maga, mind a vádlott-társai vonatkozásában nyomozati vallomását tette magáévá.

Baráth Kálmán vádlott a tárgyaláson védekezését a következőkben terjesztette elő:

1944 október végéig volt fegyveres nyilas pártszolgálatos, e két hét alatt részt vett emberek elhurcolásában, és bántalmazásában, ezt követően azonban bevonult a Hungarista Légióba és 1944. december 26-ig katona volt, majd szovjet hadifogságba került, ahonnan 1947 nyarán tért vissza Magyarországra. Védekezése szerint 1944 november-decemberében, és 1945 januárjában nem volt tagja a XIV. kerületi nyilas fegyveres pártszolgálatnak, emberek elhurcolásában, megkínzásában és törvénytelen kivégzésében a fent megjelölt időpontban nem vett részt.

Baráth Kálmán vádlott nyomozati vallomásának őszinteségét támasztja alá Bükkös György, Hollai József, Monostori Gyula, Szőke Antal vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomásai, valamint Németh Lajos, Erős János, Füredi Pál, Kálmán László vádlottak nyomozati vallomásai.

Vádlott 1944 november-decemberében és 1945 januárjában mint fegyveres nyilas pártszolgálatos tevékenykedett a nyilasházban, melyet bizonyít: saját nyomozati beismerő vallomása, Bükkös György, Hollai József, Monostori Gyula, Szőke Antal nyomozati és tárgyalási vallomása, valamint özv. Hollós Zoltánné, Hortobágyi László, Kálmán Imre, Bohlmann Ernő, Breyer József, Breyer Józsefné, Zala Miklósné, Tóth László, Nagy Imréné, Kató György, Dénes Ignác és Baár Rudolfné tanúk nyomozati és tárgyalási vallomásai.

Vádlott, mint nyilas fegyveres pártszolgálatos 1944. október 16-tól 1945. január 10-ig rendszeresen részt vett a nyilasház pincéjében és mosókonyhájában emberek megkínzásában, melyet bizonyít: saját nyomozati beismerő vallomása, Bükkös György, Hollai József, Monostori Gyula vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomása, Erős János, Németh Lajos, Kálmán László vádlottak nyomozati vallomása, valamint Hortobágyi László, Kálmán Imre, Bohlmann Ernő, Breyer József, Breyer Józsefné, Tóth László, Kató György, Dénes Ignác tanúk nyomozati és tárgyalási vallomásai.

Baráth Kálmán vádlott 20 alkalommal jelen volt és részese, illetve tettese emberek törvénytelen kivégzésének, ezenkívül további négy üldözött meggyilkolásáért felelős, melyet bizonyít: saját nyomozati beismerő vallomása, Bükkös György, Hollai József, Szőke Antal, Monostori Gyula vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomásai, valamint Németh Lajos, Erős János, Kálmán László, Füredi Pál vádlottak nyomozati vallomásai.

Vádlott 1944. december 28-tól január 10-ig is tagja volt a nyilas fegyveres pártszolgálatnak, melyet bizonyít saját nyomozati beismerő vallomása, Bükkös György vádlott nyomozati és tárgyalási vallomása, Kálmán László vádlott nyomozati vallomása, Szabadka András, Zala Miklósné és Kató György tanúk nyomozati és tárgyalási vallomásai.

A bíróság nem fogadta el a vádlott által becsatolt, a kiegészítő parancsnokság leiratában foglaltakat, miszerint vádlott 1944 decemberében került szovjet hadifogságba, mert egyrészt a kiegészítő parancsnokság leiratának tartalma a vádlott bemondása alapján készült, másrészt ezt cáfolja vádlott nyomozati beismerő vallomása és a már felsorolt vádlott-társai és tanúk vallomásai.

VII. r. Kálmán László vádlott védekezése:

Vádlott a nyomozati eljárás során és ügyészi kihallgatása alkalmával mind a maga, mind vádlott-társai tevékenysége vonatkozásában feltáró jellegű vallomást tett, melyben beismerte, hogy 1944 november közepétől, mint nyilas fegyveres pártszolgálatos a nyilasházban részt vett emberek elhurcolásában, megkínzásában, és 11 alkalommal emberek törvénytelen kivégzésében.

Vádlott a tárgyalás folyamán visszavonta nyomozati beismerő vallomását azzal az indokolással, hogy a nyomozás során lelkileg gyötörték, fizikailag ugyan nem bántalmazták, de attól félt, ha nem ismeri be a tömegkivégzésekben való részvételét, akkor bántalmazni fogják, mert 1945 tavaszán a rendőrségen durván bántalmazták. Az első ügyészi kihallgatása alkalmával fenntartotta a nyomozati beismerő vallomását, később azonban visszavonta. Ügyészi beismerő vallomásának visszavonását a tárgyaláson azzal indokolta, hogy a kihallgatását eszközlő ügyész nem engedte őt beszélni, nem hagyta elmondani, hogy miért akarja visszavonni nyomozati vallomását.

Vádlott a tárgyaláson a következő védekezést terjesztette elő: Soha nem volt nyilas párttag. Nem volt tagja a fegyveres nyilas pártszolgálatnak, nem volt nyilas karszalagja, fegyvere, soha nem járt a Thököly úti nyilasházban és jelenlegi vádlott-társai közül senkit nem ismert 1944—1945-ben. Védekezése szerint 1944 december elejétől december 18-ig tüdőgyulladással feküdt lakásán, december 24-én a karácsony estéjét Kőműves Terézzel közös lakásukon töltötték és 1944. december 28-tól január 10-ig Kőműves Terézzel együtt Nürnberg utcai lakásának légoltalmi pincéjében tartózkodott. Soha nem vett részt emberek elhurcolásában, megkínzásában és törvénytelen kivégzésében.

Miután a vádlott elfogadhatóan nem tudta megindokolni nyomozati vallomásának megváltoztatását, így a bíróság a tényállás megállapításánál mind a maga, mind vádlott-társai vonatkozásában nyomozati vallomását fogadta el.

Vádlott 1944 november közepétől 1945. január 8—10-ig, mint nyilas fegyveres pártszolgálatos tevékenykedett a Thököly úti nyilas pártházban, melyet bizonyít: saját nyomozati beismerő vallomása. Bükkös György, Kraut Gyula. Szőke Antal vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomásai, özv. Hollós Zoltánné, Sebestyén Miklós, Kálmán Imre, Bozsán Endréné, Breyer Józsefné, Koós Emilné (Kőműves Teréz), Rotter Lórándné, Zala Miklósné, Breyer József és Islik Sándor tanúk nyomozati és tárgyalási vallomásai, a Népbíróság által elítélt Vigh József vádlott népbírósági vallomása és Erős János, Baráth Kálmán vádlottak nyomozati vallomásai.

Vádlott részt vett emberek elhurcolásában és megkínzásában, melyet bizonyít: saját nyomozati beismerő vallomása. Bozsán Endréné, Breyer József, Breyer Józsefné és Zala Miklósné tanúk nyomozati és tárgyalási vallomásai.

Kálmán László vádlott 17 alkalommal jelen volt és részese, illetve tettese volt emberek törvénytelen kivégzésének, melyet bizonyít: nyomozati beismerő vallomása, Bükkös György, Kraut Gyula vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomásai, Baráth Kálmán, Erős János vádlottak nyomozati vallomásai, valamint a már felsorolt tanúk azon vallomásai, hogy vádlottat, mint fegyveres pártszolgálatost látták fent jelzett időben a nyilasházban. Bükkös György, Hollai József, Mészáros László, Szőke Antal, Kraut József. Kraut Gyula vádlottak nyomozati és tárgyalási vallomása szerint ugyanis a nyilasházban levő valamennyi fegyveres pártszolgálatosnak részt kellett vennie emberek megkínzásában és törvénytelen kivégzésében. Ezt a célt szolgálta az 1944. december 10-i és az 1944. december 24-i tömegkivégzés, amikor Szelepcsényi László nyilas kerületvezető utasítására valamennyi fegyveres nyilas pártszolgálatosnak úgynevezett »hűségpróbát« kellett tennie.

VIII. r. Füredi Pál vádlott védekezését a bíróság csak annyiban fogadta el, hogy 1914. december 26—31-ig nem tartózkodott a zuglói nyilasházban, mert akkor a főkerületben tevékenykedett.

1. r. Hernádi Jenő, X. r. Erős János, XI. r. Mészáros László védekezését a bíróság nem fogadta el.

XII. r. Monostori Gyula vádlott védekezését csak annyiban fogadta el a bíróság, hogy november 20-át — apja halálát — megelőzően nem vett részt gyilkosságokban.

XIII. r. Kovács János védekezését a bíróság nem fogadta el.

XIV. r. Sándor Alajos vádlott védekezése:

Vádlott mind a nyomozati eljárás során, mind a tárgyaláson tagadta bűnösségét, tagadta, hogy részt vett emberek megkínzásában és törvénytelen kivégzésében.

Vádlott a tárgyalás folyamán védekezését a következőkben terjesztette elő:

1. a)Csak 1938—1939-ben volt nyilas párttag, a későbbi évek során nyilas párttagsága automatikusan megszűnt, miután katonai szolgálatot teljesített.
2. b)Semmiféle kapcsolata nem volt a XIV. kerületi nyilasokkal, csak egy-két alkalommal járt a Thököly úti nyilasházban, ahol Szelepcsényi Lászlót látogatta meg.
3. c)Nem volt semmi kapcsolata a nyilas főkerülettel, nem volt összekötő a főkerület és a XIV. kerületi nyilas terrorszervezet között.
4. d)A VKF/6. propagandaosztályára, mint katonát átvezényelték, a VKF/6. keretében létrehozott propagandacsoport katonai alakulat volt, annak parancsnoka Keveházi Ottomár volt és a propagandacsoporthoz való áthelyezését Sajtos György nevű ismerőse barátságból intézte el.
5. e)Nem vett részt 1944. december 24-én, karácsony este a nyilasházban végrehajtott tömegkivégzésben, egyáltalán semmiféle tömegkivégzésben nem vett részt.
6. f)1944 karácsony után arcán, szemén megsebesült, így a Várban tartózkodott, a Lovas utcai szükségkórházba járt kezelésre, ennek következtében nem vehetett részt semmiféle nyilas akcióban.
7. g)Vádlott-társai közül 1945 előtt egyedül Németh Lajost ismerte látásból, a többit nem, de nem ismerte Rechtmann Kurt főkerületvezetőt és Nidossy nyilas városparancsnokot sem.
8. h)Soha nem járt a nyilas főkerületnél, így Keveházi Ottomár lelkésszel sem volt ott.
9. i)A Várban soha nem tárgyalt Nidossyval, vagy Rechtmann Kurttal, így nem lehetett jelen a Dísz téri kivégzésnél sem.

A bíróság vádlott védekezését nem fogadta el az alábbi felsorolt indokok alapján:

1944. a)Bükkös György vádlott nyomozati és tárgyalási vallomása szerint Sándor Alajos vádlott, a nyilas főkerület propagandaosztályánál tevékenykedett, mert többször vitt hozzá írásos jelentést. Sándor Alajost már 1939 óta ismerte, aki 1944. október 15-e után többször megjelent a nyilasházban és ilyenkor mindig Szelepcsényivel és a vezetőkkel tárgyalt.
1945. b)Bükkös György, Monostori Gyula nyomozati és tárgyalási vallomása, valamint Baráth Kálmán nyomozati vallomása szerint Sándor Alajos vádlott hozta az utasítást a nyilas főkerülettől a Textiliana üzemben működő illegális kommunista nyomda felszámolására és Bükkös György vádlott vallomása szerint e terrorakcióban személyesen is részt vett.
1946. d)Füredi Pál vádlott nyomozati és részben tárgyalási vallomása szerint Sándor Alajos vádlottat 1944. december 26-a és 31-e között többször látta a nyilas főkerületben Rechtmann Kurttal, majd 1945 január-februárban a Várban is többször látta Rechtmann Kurtnál, és Nidossy nyilas városparancsnok társaságában.
1947. e)Kraut József vádlott nyomozati és részben tárgyalási vallomása szerint Sándor Alajos vádlott a nyilas központ embere volt, akitől mindenki félt, s aki több alkalommal részt vett a XIV. kerületi nyilas fegyveres pártszolgálatosok akcióiban, így többek között részt vett 1945. január első napjaiban a Városligetben, a Vajdahunyad vára mögött, a vízhordó fiú környékén végrehajtott tömegkivégzésben, amikor megfenyegette Kraut József vádlottat.
1948. f)Németh Lajos vádlott nyomozati és részben tárgyalási vallomása szerint Sándor Alajos vádlottat 1939 óta ismerte, mint nyilas ifjúsági vezetőt, majd 1944. október 15-e után több alkalommal látta őt a nyilasházban, és tudta róla, hogy a nyilas főkerületben tevékenykedik, de nem ismerte beosztását.
1949. g)Dienes Gyula tanú vallomása szerint a VKF/6. osztályán megbízható nyilasokból hozták létre a propagandacsoportot, amely lényegében teljesen független volt a VKF/6. osztálytól, és annak parancsnoka egy SS-őrnagy volt. Állítása szerint Keveházi Ottomár, mint lelkész, semmi szín alatt nem lehetett ezen alakulat parancsnoka.
1950. h)Keveházi Ottomár tanú vallomása szerint Sándor Alajos nyilas párttag volt, aki a propagandacsoporton belül az ő tevékenységének megfigyelését is végezte, Sándor Alajos vitte őt fel 1944. december 25-e után a nyilas főkerülethez, amikor megbízást kaptak a katonai kiegészítő parancsnoksággá történő átalakulásra.
1951. i)Messzinger Rezső tanú vallomása szerint Sándor Alajos vádlott 1944-ben is nyilas volt, és jóllehet találkozott vádlottal 1944 december végén, január első napjaiban, de nem emlékszik arra, hogy Sándor Alajos vádlott arcán megsebesült, arra sem emlékezett, hogy vádlott körszakállt viselt.

A kifejtett indokok alapján a bíróság megállapította, hogy vádlott 1944-ben, mint nyilas párttag, a nyilas főkerületnél tevékenykedett, Rechtmann Kurt nyilas főkerületvezető megbízásából különböző, a tényállásban részletesen ismertetett terrorakciókat hajtott végre a XIV. kerületi nyilas fegyveres pártszolgálatosokkal, mint megbízható nyilast küldték a VKF/6. keretében létrehozott nyilas propagandacsoporthoz.

A vádlott által becsatolt, 1945. január 17-én kiállított orvosi bizonyítvány szerint vádlottat 1945. január 9-től január 17-ig kezelték szaruhártya-sérüléssel a Lovas utcai szükségkórházban. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy vádlott 1944. december 25-től január 9-ig nem volt az arcán megsebesülve, tehát sérülése nem akadályozta őt abban, hogy fent jelzett időpontban részt vegyen a tényállásban megállapított terrorakciókban. Vádlott körszakállt sem viselt ebben az időben, melyet bizonyít Keveházi Ottomár tanú vallomása. Nem fogadta el a bíróság vádlott azon védekezését sem, hogy vádlott katona volt ebben az időben, így mindent parancsra kellett tennie. Vádlott valóban katonaruhában járt, őrmesteri rendfokozata volt, de köztudott, hogy 1944. október 15-től a nyilas hatalomátvétel után a nyilasok megbízható embereiket igyekeztek a kulcshelyekre behelyezni, így nem bírt jelentőséggel, hogy milyen rendfokozat, vagy milyen beosztású katona volt a megbízható nyilas. Az volt a döntő, hogy a nyilas főkerület kiküldöttje legyen, mely rendfokozat és beosztás nélkül korlátlan jogokat biztosított számára. Ilyen megbízható nyilas küldött volt Sándor Alajos vádlott is, melyet bizonyít Dienes Gyula és Keveházi Ottomár tanú vallomása, de vádlott saját beismerő vallomása is, amikor egy Somogyi nevű férfit a nyilasház pincéjéből Szelepcsényi László nyilas kerületvezető és Sajtos György másik nyilas megbízott kezei közül vádlott egyszerűen elvitte és szabadon engedte. A nyilas főkerülettől nyert felhatalmazás alapján ilyen hatalom volt vádlott kezében.

Vádlott részt vett emberek elhurcolásában, melyet bizonyít beismerő vallomása, miszerint egy Barnáné nevű nő és egy Somogyi nevű férfi elhurcolásánál közreműködött.

Sándor Alajos vádlott részt vett emberek megkínzásában és kilenc alkalommal jelen volt, így részese, illetve tettese emberek törvénytelen kivégzésének, melyet bizonyít Bükkös György, Monostori Gyula, Kraut József nyomozati és tárgyalási vallomása, valamint Baráth Kálmán nyomozati vallomása.

1944. r. Pataki Ferenc vádlott védekezését a bíróság csak annyiban fogadta el, hogy 1944. december 24-e után nem volt a zuglói nyilasházban, mert akkor már Komáromban tevékenykedett.

XVI. r. Kraut Gyula vádlott védekezéséből azt elfogadta a bíróság, hogy ő 1944. december 27-én, mint gépkocsivezető került a zuglói nyilasházba, de utána ő is részese volt emberek törvénytelen elhurcolásának és meggyilkolásának.

XVII. r. Kraut József, XVIII. r. Kovács István, XIX. r. Baráth János vádlottak védekezését a bíróság nem fogadta el.

„A bíróság egyebekben a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásait az igazságügyi orvos- és elmeorvosszakértők írásban benyújtott és a tárgyaláson szóban kiegészített szakértői véleményét, valamint a tárgyaláson ismertetett dokumentumokat a tényállás megállapításánál maradéktalanul elfogadta.

A büntetés mértékének megállapítása

A bíróságnak a büntetés mértékének megállapításánál döntően két körülményt kellett alapos vizsgálat tárgyává tenni.

1. Vádlottak valamennyien közönséges fasiszta rablógyilkosok, kiknek tevékenysége 22 év eltelte után is mély felháborodást váltott ki a becsületesen gondolkodó emberekből és a közvélemény jogos követelését, hogy e szörnyű bűncselekmények elkövetői a törvény teljes szigorával nyerjék el megérdemlett büntetésüket. A vádlottak cselekményeit tekintve nem kétséges, hogy ha elkövetett bűneikért 1945—1950-es évek között vonták volna őket felelősségre, akkor valamennyiükkel szemben a törvény teljes szigora érvényesült volna!
2. A másik körülmény, melyet a bíróságnak ugyanolyan alapossággal kellett vizsgálnia: az eltelt 22 év és annak minden következménye. Népi demokratikus rendszerünk nagymértékben megszilárdult, és a szocializmus építése közben igen aktívan kivesszük részünket a nemzetközi békeharcból, felemeljük szavunkat a fasizálódó Egyesült Államok vietnami agressziója ellen, ugyanúgy, mint a nyugatnémet új fasiszta párt feléledése ellen. A magyar nép egységesen ítéli el és harcol az új fasizmus mindenfajta megjelenési formája ellen, amely a nemzetközi politikai életben tapasztalható. Ennek következtében hazánkban semmiféle új fasiszta eszmének, törekvésnek nincs táptalaja, mert azt a magyar nép rögtön csírájában elfojtaná, megsemmisítené.

Vádlottak valamennyien itt éltek velünk a 22 év alatt. Az akkor zömében 18—26 éves vádlottak beilleszkedtek népi demokratikus rendszerünkbe, közülük többen jó munkájukkal igyekeztek jóvátenni a 22 év előtt elkövetett bűneiket, családot alapítottak, gyermekeik vannak, akik már népi demokratikus rendszerünk neveltjei, s akik ma már talán meg sem értik az apáik által elkövetett szörnyű bűnöket.

Mindezek figyelembevételével a bíróság ítéletében döntően a szocialista humánumnak kellett érvényesülnie.

1. r. Kröszl Vilmos, II. r. Németh Lajos és XIV. r. Sándor Alajos vádlottakkal szemben azonban még 22 év eltelte után is a törvény teljes szigorát kellett alkalmaznia a bíróságnak.
2. r. Németh Lajos vádlott I. r. vádlotthoz hasonlóan nyilastársai közül kiemelkedő tömeggyilkos volt, aki kegyetlenkedéseivel olyan »érdemeket« szerzett magának, hogy Kröszl Vilmos őt bízta meg a fegyveres pártszolgálat vezetésével. Vádlott és társai elvetemültségére jellemző, hogy a szovjet fegyverek már a szomszéd utcában dörögtek, de ők még mindig ártatlan embereket gyilkoltak halomra. Mint a pártszolgálat vezetője magatartásával igen komoly ráhatást gyakorolt a többi fegyveres pártszolgálatos társára és 23 ártatlan ember meggyilkolásáért felelős!

XIV. r. Sándor Alajos vádlott, mint a nyilas főkerület képviselője, szellemi irányítója volt a XIV. kerületi nyilas fegyveres terrorkülönítménynek, aki minden igyekezetével és tevékenységével a nyilas hatalom megszilárdításán dolgozott. Fő feladatának tekintette a nyilas propaganda terjesztését akkor, amikor minden becsületes, gondolkodó magyar ember tisztában volt azzal, hogy minden további perc, melyet a német fasizmus oldalán töltünk el, a pusztulásunkat, áldozataink számát növeli.

Fő feladatának tekintette a haladó gondolkodású emberek megsemmisítését, mint a nyilas főkerület megbízottja ehhez felhasználta a XIV. kerületi nyilas terrorkülönítményt. Mint megbízható nyilas, a VKF/6. osztályán olyan tevékenységet fejtett ki, hogy azt maga a vezérkari őrnagy sem ellenőrizhette, nem tartozott vádlott beszámolni a VKF/6. osztálya parancsnokának. 1956-ban vádlott ismét ott akarta folytatni, ahol 1945 februárjában abbahagyta. Ismét fegyvert fogott, és a népi demokratikus rendszerhez hű embereket, tartóztatott le. A vádlott megátalkodott fasiszta, aki mindvégig ellensége volt és jelenleg is ellensége népi demokratikus rendszerünknek!

A kifejtett indokok alapján tehát a bíróság úgy látta e három vádlott cselekményei oly súlyosak, hogy még 22 év eltelte után is a megtorlás eszközéhez kellett nyúlni és velük szemben a törvény teljes szigorát alkalmazni.”

Az ítélet a továbbiakban részletezi azokat a súlyosbító és enyhítő körülményeket, amelyeket a bíróság figyelembe vett a többi vádlottnál, majd így fejeződik be:

„Kröszl Vilmos és társai bűnügyének tárgyalásai során a bíróság úgy látta, Szelepcsényi László volt nyilas kerületvezető alaposan gyanúsítható azzal, hogy magatartásával megvalósította a 81/1945. ME. számú rendelet 11. § (5) pont utolsó tételében foglalt, emberek megkínzásával és törvénytelen kivégzésével elkövetett háborús bűntettet. Ezért a bíróság Kröszl Vilmos és társai ügyének jogerős befejezése után a bűnügyi iratokat a Fővárosi Főügyésznek megküldeni rendeli, Szelepcsényi László ellen bűnvádi eljárás megindítása végett.”

Az ítélethirdetés után a vádlottak és védőik közlik, hogy fellebbezést jelentenék be enyhítésért. Ezzel az első fokú igazságszolgáltatási eljárás befejeződött a zuglói nyilas fegyveres pártszolgálatosok ügyében.

SaLa

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!