– Az emberré válás útja a szocializmus –
Az állam jellemzői:
Az állam a gazdaságilag uralkodó osztály politikai szervezete, amelynek célja a fennálló rend védelme és más osztályok ellenállásának elfojtása.
A kapitalista állam az uralkodó tőkés kizsákmányoló osztály uralmának, diktatúrájának az eszköze.
A szocialista állam az uralkodó dolgozó osztályok uralmának, diktatúrájának az eszköze.
Minden társadalmi-gazdasági alakulatnak megvan a maga meghatározott alapja és annak megfelelő felépítménye!
Néhány gondolat:
A polgári demokráciában a kapitalizmus alapvető tulajdonsága, hogy szabad és változatosak a vállalkozások formái, amely elősegíti az egyéni érdekek megvalósítását és a versenyt; a kapitalizmusban a szabad verseny hatalmas termelőerőket képes mozgásba hozni, amíg létjogosultsága van, nagyon fejlődőképes; azonban a szabad verseny okozza az emberiség megosztottságát tőkés kizsákmányolókra és proletár bérrabszolgákra, idővel pedig fasizmussá fejlődik.
Az emberek az osztálytársadalmakban, így a kapitalizmusban is nagyon eltérő körülmények és adottságok szerint vesznek részt a létszükségletek megszerzéséért folyó, egyenlőtlen feltételű versenyben. Alapvetően a kapitalizmus hajtóereje a másokon való élősködés, így válik a kapitalizmus elkerülhetetlenül kizsákmányoló, élősködő, embertelen, az emberi jogokat sértő jobboldali erkölcsű társadalmi formává.
A polgári demokrácia az egyéni vállalkozások szabadságát megvalósítja, így aki elég ügyes és szorgalmas annak lehetősége van, lehetősége lehet a saját hasznára vállalkozni. Ezt általában a tőkésállam lehetővé teszi, sőt még elősegítheti is. Az élősködés és a vállalkozások lehetőségének szabadsága rendkívül stabillá teszi a kapitalizmust. De ez elvezet a megosztott társadalom anarchiájába, az önkényuralomra is.
A szocialista demokrácia harcol az élősködés ellen, az egyenlőségre törekszik, ezért kénytelen a szocialista állam az egyén hasznáért működő vállalkozásokat korlátozni, mert ez az élősködésre, a szolgaságra vezet. Az egyéni vállalkozások helyett társadalmi méretekben, az állam szervezésével a kollektív vállalkozásokat valósítja meg az egyenjogúság érdekében a bérrabszolgaság ellen.
A kapitalizmusban a felsőbbrendűség, az élősködés, a szolgaság embertelenségének jobboldali erkölcse a domináló. Akárhogyan is álcázzák „demokráciával”, a dolgozó proletár az csak bérrabszolga, alacsonyabb rendű ember, beszélő szerszám.
A kapitalizmus különböző formáiban az élősködés megvédésének hatalmi eszköze a tőkésállam, ami a kapitalista rablók érdekét, a szabadság és a demokrácia nevében a tőkésosztály önkényuralmával, a jogállamiságban is diktatórikus hatalommal védi. A proletárok igazi érdekképviselői a kommunisták, a tőkés államhatalomban általában érdemben nem vesznek, nem vehetnek részt, erről a tőkésállam alap és felépítménye, a gazdasági-politikai hatalma, és a társadalmi tudatformák monopóliuma gondoskodik! Ezért ebből az önkényuralomból csak forradalommal lehet továbblépni.
A szocializmus alapvető tulajdonsága, hogy megszűnik a kizsákmányolás, az élősködés, a szolgaság, valódi egyenjogúság megvalósítására törekszik, nem a pénz az úr. A valódi baloldali erkölcs a domináló, a valódi egyenjogúság és a munka szerinti elosztás az elve. A szocialista állam az élősködés megakadályozásának, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztésének irányítója, szervezője! A társadalom vezető ereje a marxizmus-leninizmus tudományára támaszkodó kommunista párt, a dolgozók pártja.
A kapitalista állam a polgári demokráciában és a fasizmusban is önkényuralom, diktatúra a dolgozókkal szemben, mert a hatalomban a dolgozó osztályok igazi képviselői csak az osztályharc eredményeként vagy csak hazudják, hogy a dolgozó osztályok képviselői, így osztályáruló minőségben vesznek, vehetnek részt.
A szociáldemokrata osztályárulók a polgári demokráciában a kapitalizmus legfőbb támogatói, csak azért vehetnek részt a tőkés hatalomban, mert a kapitalizmust, a kizsákmányolást, az élősködést, a bérrabszolgaságot támogatják!
A szocialista állam a szocialista demokráciában a dolgozó nép demokráciáját valósítja meg, tervgazdaságban irányítja, szervezi a népgazdaság építését, emellett azonban proletárdiktatúra a kizsákmányolás, az élősködés, a fasizmus híveivel szemben!
„Az állam alapvető, legszélesebb körben elfogadott meghatározása: Emberek meghatározott földterületen élő csoportjának közös kormányzattal valamint belső és külső szuverenitással rendelkező közössége, jelentős, de (a többi állam szerepe miatt) viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet. Feladata az adott társadalmi és gazdasági viszonyok rendszerének lényegi fenntartása, a külső védelem biztosítása, a társadalom szervezése, irányítása és vezetése.” Wikipédia
(idézet: Filozófiai kislexikon)
Állam: a gazdaságilag uralkodó osztály politikai szervezete, amelynek célja a fennálló rend védelme és más osztályok ellenállásának elfojtása. A társadalom osztályokra szakadásának eredményéként keletkezett a kizsákmányoló osztály erőszakszervezeteként, a kizsákmányolt nép elnyomásának eszközeként. Az elkülönült közhatalomként létrejött állam – fokozatosan létrehozta a maga hadseregét, rendőrségét, börtöneit és különféle kényszer-intézményeit. A termelési eszközök magántulajdonán alapuló társadalmakban az állam mindig az uralkodó kizsákmányoló osztály uralmának, diktatúrájának az eszköze, különleges erő a kizsákmányolt tömegek elnyomására, bármilyen legyen is a kormányzati forma. Elvileg más jellegű a proletár állam. Ez is osztálydiktatúrának, a proletárdiktatúrának az eszköze, azonban az összes dolgozó, a lakosság óriási többsége érdekeit képviseli. A szocialista államnak különféle formái lehetnek, de valamennyinek azonos a lényege, a proletariátus diktatúrája. A második világháború után Európa és Ázsia több országában népi demokratikus államok jöttek létre, s ezek a Szovjetunió szovjetjeivel egyetemben a szocialista államformáit alkotják. Engels azt írta, hogy a proletárállam már nem is állam a szó tulajdonképpeni értelmében, Lenin a proletárállamot „félállamnak”, „elhaló államnak” nevezte. Egyrészt azért, mert a lakosság döntő többségének objektív érdekeit képviselve bevonja őket a hatalom gyakorlásába a szocialista demokratizálás útján, másrészt azért, mert a szocialistaállam nem pusztán erőszakszervezet: a társadalmi tulajdon állami formája következtében gazdasági építő funkciót lát el. Az állam nem marad fenn örökké. A jövőben átengedi majd helyét a kommunista társadalmi önigazgatásnak. Az eljövendő állam nélküli társadalomhoz vezető lépcsőfok az egyetemes népi állam, amely a munkásosztály diktatúrájának államából fejlődik ki a kommunista társadalom kibontakozása során.
Alap és felépítmény: a társadalom gazdasági viszonyai és összes egyéb viszonyai közötti kapcsolatot feltáró kategóriák. Alapnak nevezzük a termelési viszonyok összességét, a társadalom gazdasági szerkezetét. Az alap és a termelési viszonyok egyjelentésű fogalmak, de nem azonosak. A termelési viszonyok fogalma a termelőerők fogalmával függ össze. Az alap fogalma viszont a felépítménnyel van kölcsönös összefüggésben. A felépítményt a társadalom ideológiai viszonyait kifejező eszmék, szervezetek és intézmények alkotják. A felépítmény jellegű eszmékhez tartoznak a politikai, jogi, erkölcsi, esztétikai, vallási, filozófiai nézetek, más néven a társadalmi tudatformák. A társadalmi tudat formái valamilyen módon a gazdasági viszonyokat, a társadalom gazdasági struktúráját tükrözik, némelyikük többé-kevésbé közvetlenül, mint pl. a politikai és erkölcsi tudatforma, mások közvetettebb módon, mint pl.: a művészet, a filozófia. Az utóbbiakat olyan láncszemek kapcsolják össze a gazdasági alappal, mint a politika stb. A felépítményhez tartozó jelenségek, bár az alap határozza meg őket, fejlődésükben viszonylagos önállósággal rendelkeznek és visszahatnak az alapra. Minden társadalmi tudatformához bizonyos szervezetek és intézmények is kapcsolódnak: a politikai eszmékhez politikai pártok, a politikai és jogi eszmékhez állami intézmények, a vallási eszmékhez az egyház és egyházi szervezetek stb. Minden társadalmi-gazdasági alakulatnak megvan a maga meghatározott alapja és annak megfelelő felépítménye. A felépítmény egy adott alakulaton belül is bizonyos evolúción megy át. Például az imperializmusba való átmenet során a felépítmény változását a reakció erősödése jellemzi. A szocializmus viszonyai között a politikai felépítmény az egyre fokozódó demokratizálódás irányában fejlődik. A magántulajdonon alapuló társadalomban az alap és felépítmény antagonisztikus szerkezetű. A tőkés társadalomban pl. heves ideológiai harc folyik a burzsoázia és a proletariátus között — e két, egymással ellenségesen szemben álló osztály politikai, erkölcsi, filozófiai és egyéb nézetei között. Az osztályokra szakadt társadalom felépítményének antagonisztikus természete folytán a különböző osztályok ideológiái ellentétes szerepet játszanak a gazdasági alaphoz való viszonyukban is. A tőkés társadalomban a burzsoá politikai felépítmény a kapitalizmus gazdasági alapjának aktív szolgálatára hivatott, a proletár ideológia és a proletár szervezetek a kapitalizmus forradalmi megdöntésére és gazdasági alapjának megszüntetésére irányulnak. Csakis a szocialista társadalomban, amelyben a termelési viszonyok mentesek az antagonizmusoktól, válik a felépítmény szociális tekintetben egyre egyneműbbé és segíti a szocialista gazdasági alap állandó tökéletesítését és fejlesztését.
(idézet: Marxista fogalomlexikon)
Állam: az uralkodó osztály politikai hatalmának legfőbb szerve, amelynek feladata az uralkodó osztály érdekeinek védelme, a fennálló termelési és társadalmi viszonyok fenntartása, a vele szemben álló társadalmi-politikai erők elnyomása, a társadalom ügyeinek az uralkodó osztály érdekeinek megfelelő intézése és irányítása, az uralkodó osztály érdekeinek védelme külsőerőkkel szemben. Jellegét és céljait végső fokon a gazdasági rendszer határozza meg. Az állam az uralkodó osztály hatalmát különböző erőszakszervezetek és intézmények (hadsereg, rendőrség, büntetőszervek, hivatali apparátus) rendszerével biztosítja. Az állam történelmi kategória: a kibékíthetetlen osztályellentétek terméke és megnyilvánulása. A szocialista forradalom megsemmisíti a volt uralkodó osztály államhatalmát és megvalósítja az új típusú szocialista államot, amely a dolgozó többség hatalmát biztosítja. A szocialista állam funkciói: 1. a lakosság túlnyomó többségét kitevő tömegek érdekében a kizsákmányolók és az ellenséges erők elnyomása, az ország védelme; 2. a dolgozó kispolgári, paraszti tömegek megnyerése a szocializmus építése számára; 3. a szocializmus építése, a szocialista gazdasági-társadalmi, ideológiai, kulturális élet szervezése, irányítása. A szocializmus építésének különböző szakaszaiban az egyes funkcióknak más és más a jelentősége. A szocialista állam nélkül nem lehetséges a szocializmus felépítése, az osztálykülönbségek teljes felszámolása, az osztály nélküli kommunista társadalom elérése. Ezért a marxizmus-leninizmus éles harcot folytat azokkal az opportunista, revizionista és anarchista nézetekkel, amelyek tagadják a proletárdiktatúra szükségességét, illetve a szocializmusban az állam azonnali elhalását hirdetik. Csak a kommunizmus teljes felépítése és a kapitalista környezet megszűnése teremti meg az állam teljes elhalásának feltételeit. A szocializmus megszilárdulása és fejlődése eredményeként az erőszakszervezetek fokozatosan elvesztik jelentőségüket, míg az állam, gazdasági-szervező és kulturális-nevelőfunkciói még sokáig nélkülözhetetlen lesznek; az állam sok funkciója fokozatosan a társadalmi szervezetek kezébe megy át.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!