Valami nagyon szokatlan dolog zajlik az államkasszában – És a kormány ennek nagyon örülhet

A költségvetési bevételek rendkívül erőteljes növekedése és a bejelentett kiigazító lépések együttesen már elegendőek lehetnek a 2022-re és 2023-ra kitűzött kormányzati hiánycélok eléréséhez, még akkor is, ha a helyreállítási alapokról nem születik megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között – erre a következtetésre jutottak a legújabb kormányzati szektor adatokból az OTP Bank elemzői.

Új alappálya kezd kibontakozni a költségvetésben

Egy hónappal ezelőtt a bank költségvetési elemzői azzal számoltak a vártnál nagyobb kormányzati kiigazító csomag bejelentése után, hogy teljesülhetnek a költségvetési hiánycélok idén és jövőre az intézkedéseknek köszönhetően, viszont ehhez arra is szükség van, hogy megérkezzenek az uniós források, vagyis a kormánynak meg kellene állapodnia Brüsszellel.

Ehhez képest friss elemzésükben már úgy fogalmaznak, hogy a megállapodás hiányában sincs veszélyben a költségvetési hiánycél egyik évben sem. A fordulat pedig annak köszönhető alapvetően, hogy a költségvetés bevételi oldalán egészen szokatlan dolgok történtek az év eddig eltelt részében. Ezt pedig a napokban megjelent első negyedéves kormányzati szektor adatok erősítették meg legutóbb.

VAGYIS AZ ELMÚLT HÓNAPOK KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEI MINDEN ELŐZETES VÁRAKOZÁST FELÜLMÚLÓ MÉRTÉKBEN TELJESÜLNEK.

Ebből kiderült az elemzők szerint, hogy a kormányzati szektor négy negyedéves gördülő hiánya 6,4%-ra csökkent az idei első negyedévben a tavaly év végi 6,8%-ról (a GDP arányában). Ez annak köszönhető, hogy a bevételek GDP-arányosan jobban növekedtek (+1,0%), mint a kiadások. Pedig a költségvetés az idei első negyedévben rendkívül kiköltekező volt a kiadások tekintetében, elég ha csak a jelentős béremelésekre, a nyugdíjasoknak juttatott plusz támogatásokra, a fegyverpénzre gondolunk. Az OTP Bank szakemberei arra is kitérnek, hogy az uniós ESA módszertan szerint az szja-visszatérítést 2021-re kell elszámolni.

Összességében tehát a bevételek növekednek nagyon látványosan. Éves szinten például az áfabevételek 26,2%-kal ugrottak meg az idei január-márciusi időszakban. Azzal számolnak az elemzők, hogy az eredeti 2022-es költségvetési tervekhez képest a GDP arányában 3 százalékpontnyi többletbevétel érkezik az államkasszába, mindez pedig a magasabb nominális GDP-növekedésnek és a gazdaságösztönző intézkedések fogyasztásélénkítő hatásával függ össze.

Előretekintve azt gondolják az elemzők az első negyedéves büdzséadatok és a kormányzati intézkedések miatt, hogy mind az idei 4,9%-os hiánycél, mind pedig a 3,5%-os jövő évi cél teljesíthető, amennyiben a kormányzati kiigazítás a tervek szerint meg is valósul.

Egyenesen azzal számolnak, hogy

A HIÁNYCÉLOK MÉG AKKOR IS TELJESÜLHETNEK, AMENNYIBEN AZ EU-VAL NEM SIKERÜL MEGÁLLAPODÁSRA JUTNIA MAGYARORSZÁGNAK AZ RRF-FORRÁSOK ÜGYÉBEN.

Vannak azonban kockázatok

Ezt az alappályát azonban övezik kockázatok, főleg 2023-ban – figyelmeztetnek az OTP Bank elemzői.

Egyrészt a beterjesztett 2023-as költségvetési tervezetből nem derülnek ki a működési kiadások csökkentésének részletei.
Másrészt még ha a bevételek jelenleg jelentős növekedésben vannak, a növekedési kilátásokat komoly kockázatok övezik, és a kormány által jövőre előrevetített 4,1%-os GDP-növekedés meglehetősen optimista. Legutóbbi épp a jegybank vágta vissza növekedési prognózisát: 2-3%-ra módosította a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését.
A magánszektor 11,6%-os bérnövekedése jövőre szintén optimistának mondható, tekintettel az 5,2%-os inflációs előrejelzésre és a lassuló növekedési dinamikára 2023-ban.
Újdonság a tavaly év végén megállapított 2023-as költségvetési számokhoz képest, hogy az új tervekben már 0,1%-os GDP-arányos többletet vár el a kormány az önkormányzati alrendszertől, míg tavaly még 0,2%-os mínuszt is megengedett a szektornak.
Végezetül, bár úgy tűnik, hogy van némi extra tartalék a a költségvetésben az RRF-megállapodás hiányának fedezésére, a rövid távon nagyon magas szinten teljesülő bevételek miatt, ugyanakkor a kormány nyilvánvalóan nincs abban a helyzetben, hogy fedezze a jelenlegi vagy a következő évekre vonatkozó esetleges bevételkiesést az uniós pénzügyi ciklusokból (2014-2020-as és 2021-27-es többéves pénzügyi keretből). Ez a GDP 2,5%-ára rúgó bevételi összeget tesz ki, ami elvileg visszatartható, ha a jogállamisági vita folytatódik.

A legreálisabb forgatókönyv szerint azonban a hiánycélok teljesülhetnek és ha az összes uniós forrás beérkezik a tervek szerint (ideértve az RRF-pénzeket is), akkor a kormány egy teljesen új helyzettel is szembesülhet.

Egy ilyen környezetben elképzelhető, hogy nincs szükség akkora kiigazító csomagra, mint amekkorát a kormány eddig bejelentett, ezért nem kizárt, hogy a kiadási oldalon csökkenti a visszavágás mértékét.

– vonják le a következtetést a fenti folyamatok alapján az OTP Bank elemzői.

Nincs megállás a lejtőn: büntetik a forintot, már 409 felett az euró

Kedden meredek gyengüléssel kezdett a forint a vezető devizákkal szemben.ggeli esési hullámban történelmi mélypontja közelébe került az euróval szemben, majd meg is döntötte azt, a dollár ellenében is elérte mindenkori legrosszabb árfolyamát. Napközben gyakorlatilag óráról órára esik új mélypontra a forint, amiben kulcsszerepe van a hazai gazdaságpolitikának…

Egyelőre nem látszik, mitől állna meg a fájdalmas áremelkedés Magyarországon, és még csak most jön a rekordgyenge forint hatása

Júniusban szinte biztos, hogy tovább emelkedett a magyar infláció az előző havi 10,7%-ról, az MNB már közölte, hogy saját számításai szerint 11-12% lehetett az áremelkedés üteme. A Portfolio által megkérdezett elemzők is hasonlóra számítanak, azonban szerintük még ez sem a csúcs, a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció. Még érdekesebbek a 2023-as előrejelzések, van olyan szakértő, aki szerint még másfél év múlva is 10 százalék felett lesz az áremelkedés üteme, de ez egyelőre a kisebbségi vélemény.

Nincs még vége a fájdalmas áremelkedésnek
Az utóbbi hónapokban folyamatosan újabb és újabb évtizedes csúcsokról beszélhetünk a magyar infláció esetében, a májusi 10,7% több mint húsz éve nem látott szintet jelentett. Ezzel párhuzamosan egyre nehezebb jelzőket találni az inflációs nyomásra, pedig még nincs itt a vége, az egész világon további emelkedés látszik.

A múlt héten Virág Barnabás az MNB alelnöke a kamatdöntést követően azt mondta, hogy a jegybank számításai szerint a júniusi infláció 11-12%-ra emelkedhetett. Vagyis nem nagyon lehet kétségünk abban, hogy nem a májusi érték volt a csúcs, az utóbbi hónapokban rendre bejöttek a jegybank számításai.

A Portfolio által megkérdezett elemzők is erre számítanak, a júniusi várakozások mediánja 11,5%. Ennél sokkal érdekesebb, hogy a decemberre vonatkozó előrejelzések megint jelentősen emelkedtek, már 12,%-ra emelkedhetett. Vagyis nem nagyon lehet kétségünk abban, hogy nem a májusi érték volt a csúcs, az utóbbi hónapokban rendre bejöttek a jegybank számításai.

A Portfolio által megkérdezett elemzők is erre számítanak, a júniusi várakozások mediánja 11,5%. Ennél sokkal érdekesebb, hogy a decemberre vonatkozó előrejelzések megint jelentősen emelkedtek, már 12,5%-os inflációt várnak a szakértők az év végére az egy hónappal ezelőtti 10,35% után.

VAGYIS EGYRE INKÁBB EGY OLYAN INFLÁCIÓS PÁLYA KEZD KIRAJZOLÓDNI, MELYBEN UGYAN NÉHÁNY HÓNAP MÚLVA TETŐZHET AZ ÁREMELKEDÉS ÜTEME, UTÁNA VISZONT SOKÁIG MAGASAN MARAD MAJD.

Erre extrém példa Halász Ágnes előrejelzése, az Unicredit Bank szakembere szerint még 2023 végén is 10 százalék felett lehet az infláció. Ezzel egyelőre kilóg a többi szakember közül, de egyre kevésbé számít meglepőnek egy ilyen prognózis.

Persze nagyon sok a bizonytalanság, elsősorban továbbra is az árstopok jövőjével kapcsolatban. Aktuális inflációs előrejelzésünk arra a forgatókönyvre épül, hogy az üzemanyagot és egyes élelmiszereket érintő árkorlátozások év végéig meghosszabbításra kerülnek, majd januártól  fokozatosan megszűnnek. Ezzel kapcsolatban azonban több olyan kormányzati kommunikációból származó hír jelent meg az utóbbi időben, amelyek szerint az árstop kivezetése már októbertől megkezdődne, és 2023 június végéig fokozatosan szűnnének meg – emelte ki Halász Ágnes.

Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt sugallják, hogy továbbra is rendkívül erős maradhatott a havi átárazás. Legalábbis egyelőre semmi nem utal ennek az ellenkezőjére – hangsúlyozta Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint Magyarországon továbbra is igen erőteljes a bérköltségek emelkedése, továbbá az energiaárak, a szállítási költségek vagy éppen az alapanyagok árában sem volt megfigyelhető érdemi enyhülés június folyamán.

Virovácz Péter szerint az élelmiszerek havi áremelkedése szezonális okokból valamelyest lassulhatott, de szinte biztosra vehető, hogy 20 százalék felett volt a drágulás ennél a termékkörnél. Emellett tovább erősödhetett a tartós fogyasztási cikkek inflációja, amely meghaladhatta júniusban a 12 százalékot is, de ugyanígy az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében – főként bázishatás miatt – tovább élénkülő inflációval számolhatunk.

A júniusi adat azonban aligha jelenti majd a csúcspontot. Júliusban már várhatóan beépülnek az árakba a megemelt termékadók (jövedéki- és chipsadó) és bizony, akik „extraprofitadót” fizetnek sem lesznek restek árat emelni

– véli az ING Bank szakembere. Szerint valamikor szeptember-októberben kicsivel 13% alatt lehet a tetőzés, majd nagyon lassú visszarendeződés jöhet, de a kockázatok ott is felfelé mutatnak. Virovácz szerint az árstopok csak valamikor 2023 közepén, a világpiaci árak csökkenésével párhuzamosan tűnhetnek el.

A gazdasági szereplők körében mostanra teljesen elfogadott gyakorlattá vált a költségek áthárítása, ráadásul erre bőven megvan mozgásterük a feszes munkaerőpiac által hajtott bérkiáramlásnak és az állami jövedelem kiegészítéseknek köszönhetően. A jelenlegi inflációs és munkaerőpiaci trendek alapján egyre jobban nő az esélye egy ár-bér spirál kialakulásának, a régióban nálunk a legnagyobb ennek kockázata.

– tette hozzá Halász Ágnes is.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is azt emelte ki, hogy az árstopok fennmaradásának függvényében teljesen más inflációs pályák rajzolódnak ki. Szerinte ha októbertől nem kerülnek meghosszabbításra az intézkedések, akkor az év végén akár 21%-os áremelkedés is jöhet, ha viszont jövő januártól vezetik ki azokat, akkor a 2023-as átlagos infláció lehet magasabb, akár 16%.

Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója a júniusi adat kapcsán azt emelte ki, hogy a jegybank alelnöke által jelzett sáv felső széléhez várja az adatot, de azt sem zárja ki, hogy 12% feletti statisztika érkezik.

Még csak most kezdjük érezni a 400 forintos euró hatását

A jövőbeli inflációs pályával kapcsolatban az egyik kockázat az árstopok fennmaradása, a másik pedig a rekordgyenge forintárfolyam, melynek továbbgyűrűző hatásait biztosan érezni fogjuk, de a mértéket egyelőre csak becsülni lehet. Az importárakon keresztül már viszonylag hamar megjelenhet az inflációban is a 400 feletti euróárfolyam.

Virovácz Péter szerint a forint gyengülése még gyorsabb átárazásra késztethette a vállalatokat. hasonlóan vélekedik Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint

egyre több ágazatban alkalmazkodnak a 400 forintos euró árfolyamhoz, ama tartós cikkek árait emeli tovább.                                                                               (portfolio.hu )

A balrad.ru kommentje a „kunyera” utánKérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: TEHÁT: a magyarok agyonra adóztatásával (mint pl. a 27 százalékos ÁFA – val) az EGYSZERŰ EMBEREK MINDENNAPI FOGYASZTÁSA  az, ami életben tartja a NER – t!

Az egyre növekvő infláció pedig egyre több adóbevételhez juttatja a qrmánynak nevezett gyarmati Intéző Bizottság büdzséjét! Persze a LÉNYEGES ÁGAZATOK – (KÖZ)oktatásügy, (KÖZ)egészségügy – KIELÉGÍTŐ FINANSZÍROZÁSÁRA EZ AZ ÖSSZEG KEVÉS!