Kína és Oroszország a többpólusú világrendért – Erősödik a rubel

Tunxi (Kína), 2022. március 31. csütörtök (MB)

     Kína és Oroszország közös célja az amerikai hegemónia felszámolása és egy többpólusú világrend létrehozása. Ennek érdekében erősíti kül- és biztonságpolitikájának összehangolását – jelentette a Magyar Békekör tudósítója  Szergej Lavrov orosz, és Vang Ji kínai külügyminiszter Tunxiban folytatott szerdai tanácskozásáról.

      Peking szerint a két ország stratégiai együttműködése kiállta az ukrajnai katonai konfliktus próbáját, nincs határa az együttműködésének a biztonságért, és a globális hegemónia elleni küzdelem terén. A világ nehéz helyzetére való tekintettel Moszkva és Peking még jobban erősíti stratégiai partnerségét, és egységesen beszél. A két ország vezetésének közös célja a nemzetközi kapcsolatok demokratizálása. Peking reményét fejezte ki, hogy Moszkva és Kijev kompromisszumra jut, a nemzetközi közösség pedig segít a kompromisszum elérésében.

     Szergej Lavrov kijelentette: többpólusú világrend alakul ki. Az új valóságban nem fog egyetlen hatalom sem uralkodni a világ felett, hanem a világgazdaságra és a globális politikára döntő hatást gyakorló kulcsfontosságú államoknak megállapodásokat kell kötniük egymással. Hozzátette, azokról az országokról beszél, amelyeken az ENSZ Alapokmánya nyugszik, és melynek egyik alapelve az egyenjogúság a nemzetközi kapcsolatokban. “Senkit ezen a földön nem szabad másodlagos játékosnak tekinteni. Mindenki egyenlő és szuverén” – mondta Lavrov.

     Kína és Oroszország többek között a dollár meggyengítésével akarja felszámolni az amerikai hegemóniát – írta tudósítónk. Úgy ítéli meg, hogy az elmúlt években megingott a dollárba vetett bizalom, és a világkereskedelemben kezd meghonosodni a nemzeti valutában történő elszámolás. A két keleti nagyhatalom egymás közötti kapcsolatában is rubelben és jüanban való fizetés felé vesz irányt, különös tekintettel az energiahordozókra.

     A rubel tovább erősödött a dollárhoz képest, és visszaállt az ukrajnai katonai beavatkozás előtti árfolyamszintre: a március 7-én jegyzett 139,7 rubelnyi legalacsonyabb árfolyamról a szerdai 76 rubelre. Az orosz valuta annak köszönheti megerősödését, hogy Moszkva rubelben követeli a gázszámla kiegyenlítését az Oroszországgal szemben szankciópolitikát folytató országoktól. Ezek között a „barátságtalan államok” között hazánk is szerepel az EU tagjaként. A rubel elszámolásra történő átállást fokozatosan vezetik be, és erről rövidesen tájékoztatni fogják az érintetteket. Tudósítónk emlékeztet arra, hogy az intézkedést azért hozták, mert a Nyugat befagyasztotta Oroszország kinnlevőségeit, kb. 300 milliárd dollárt.

     Moszkva nemcsak a gáz rubelben történő elszámolása felé vett irányt, hanem vizsgálják a nyersolaj, a gabona és a fűrészáru rubelben történő kiegyenlítésének lehetőségét is. Az erről szóló kezdeményezés Vjacseszlav Volodintól, az orosz parlament alsóházának elnökétől származik.

     A nyugati országok Oroszországgal szembeni szankciói a globális pénzügyi rendszer széttöredezéséhez vezethetnek, és felhígíthatják az amerikai dollár dominanciáját – figyelmeztetett szerdán Gita Gopinath, a Nmzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának első helyettese.+++

Kiadta: Magyar Békekör