Az orosz képviselők kedden jóváhagyták a Vlagyimir Putyin államfő által aláírt megállapodást arról, hogy Oroszország megvédi a donbasszi népköztársaságok területeit, amelyek függetlenségét az orosz elnök előző nap elismerte.
„A donyecki és luganszki népköztársaságok függetlenségének elismerése, valamint a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások ratifikálása véget kell, hogy vessen a konfliktusnak, az ott élő polgártársaink halálának”– jelentette ki nyilatkozatában az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszlav Vologyin.
A képviselők a két szöveget egyhangúlag fogadták el, az egyik esetben 400, a másikban 399 támogató szavazattal, mivel egy képviselő nem nyomta meg időben a gombot.
A szövegek még ma átkerülnek a felsőház, a Szövetségi Tanács elé.
A kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások egy évtizedig érvényesek. A megállapodások a védelem, a gazdaság és a pénzügyek területén együttműködést írnak elő Moszkvával.
Az Állami Duma honlapján közzétett szövegek szerint a felek egymás védelméről, a katonai bázisok megosztásáról és a határok közös védelméről rendelkeznek. EZZEL EGYÜTT IS AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA JELENTETT: A NYUGATI HISZTI ELLENÉRE SEM TARTÓZKONAK JELENLEG DONBASSZBAN OROSZ KATONAI EGYSÉGEK!
Csaknem egy hete Donbassz az új katonai eszkaláció állapotában él, amelynek ereje és hevessége a 2014 – 15 – höz hasonló. Az ukrán csapatok inváziójának fenyegetése miatt a népköztársaságok vezetésének soha nem látott lépéseket kellett tennie. Múlt pénteken bejelentették a civil lakosság evakuálását, majd a férfi lakosság mozgósítását.
Ezek az események nagyon gyorsan felpörgették a médiakörnyezetet, és Donbassz ismét, akárcsak hét – nyolc évvel ezelőtt, az egyik legtöbbet emlegetett sajtótéma lett.
A FRONTHELYZETRŐL…
Február 22 – én az ukrán fegyveres erők „BM-21 Grad” sorozatvetőkkel lőtték Donyeck Kijevszkij kerülett. Emellett 122 mm – es tarackokból is ostromolták Donyecket.
A DNR önvédelmi erői hohol tűzvezető pontot semmisítettek meg Donyeck közelében:
Ma kora délután Kijev latorjai megkezdték Gorlovka tömeges ágyúzását.
Az LNR – es Zsjelobok ostromában egy népköztársasági védő elesett.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Mindez nincs ha nem állítják meg őket a minszki tűzszünettel !
Sokkolja a kijevi lakosokat Putyin döntése: „Ez a legijesztőbb hír, mióta nyolc éve Kijevbe költöztem”
„Ha a szomszédjaid bejönnek a lakásodba és azt mondják, hogy ez a szoba az övék, akkor kell-e foglalkoznod a véleményükkel?” – tette fel a kérdést egy kijevi nő.
Címkép: Northfoto/ZUMA Press/Bryan Smith – szmo.hu
2022. február 22.
Link másolása https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/sokkolja-a-kijevi-lakosokat-putyin-dontese-ez-a-legijesztobb-hir-miota-nyolc-eve-kijevbe-koltoztem/
Az AFP helyi tudósítója szerint valósággal sokkolta Kijev lakosait, hogy Putyin hétfő este bejelentette, Moszkva elismeri a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat, és orosz csapatokat küld a területre.
„Nagyon megdöbbentem, mert sok családtagom van Kelet-Ukrajnában. Ez a legijesztőbb hír, mióta nyolc éve Kijevbe költöztem”
– mondta egy 22 éves szakács, aki az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött Donyeckből menekült el még 2014-ben.
„Én a Csernyihivi területről származom, ami közel van a fehérorosz határhoz, és tényleg ijesztő, hogy a csapatok száma egyre nő ott” – mondta egy másik kijevi lakos.
„Ha a szomszédjaid bejönnek a lakásodba és azt mondják, hogy ez a szoba az övék, akkor kell-e foglalkoznod a véleményükkel? Ez a te lakásod és mindig is a te lakásod marad”
– fogalmazott egy 48 éves nő.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelinszkij televíziós beszédében kedd hajnalban azt mondta: „A saját földünkön vagyunk, nem félünk senkitől és semmitől, nem tartozunk senkinek semmivel, és nem is adunk senkinek semmit, és ebben biztosak vagyunk. Mert nem 2014 februárja van, hanem 2022 februárja. Más ország, más hadsereg, de ugyanaz a cél: a béke, Ukrajna békéje.”
Szemtanúk szerint nagy létszámú orosz hadoszlop indult a frontvonal felé Donyeckből
A helybeliek szerint a harckocsikból, egyéb páncélozott járművekből és katonákból álló oszlop kijevi idő szerint este tíz óra körül haladt át Donyeck központján, és északnyugati irányba tartott, azaz a frontvonal felé.
Következő:
„Vedd le a Putyin-képet a falról” – Orbánnak üzentek az ukrán helyzet miatt ellenzéki politikusok
Ukrajna/Népesség 44,13 millió (2020.) Németország 83,24 millió Lengyelország 37,95 millió
2020. jan. 23. — A 2001-es népszámláláskor Ukrajna lakossága 48,5 millió fő volt, a kilencvenes évek elején pedig csaknem 52 millió.
A legutóbbi népszámlálást 1989-ben rendezték a volt Szovjetunió területén, így értelemszerûen Ukrajnában és Kárpátalján is. Az adatfelvételnél használt kérdõív 8. kérdése a nemzetiségre, a 9. az anyanyelvre, illetve arra a szovjetunióbeli nyelvre kérdezett rá, amelyet az adatközlõ „szabadon bír”-t.
1989-ben a Szovjetunió területén 285 millió 762 ezer ember élt. 145 millió 155 ezer (50,8%) orosz, 44 millió 186 ezer (15,5%) ukrán, 171 ezer (0,06%) magyar nemzetiségûnek vallotta magát (Brunner 1995:78-79.) Ukrajnában 163.111 (Ebbõl Kárpátalján 155.711), Oroszországban 5.712, Kazahsztánban 683, Lettországban 347, Moldovában 299, Grúziában 244, Észtországban 241, Üzbegisztánban 211, Belorussziában 205, Litvániában 107, Azerbajdzsánban 82, Kirgizsztánban 57, Örményországban 35, Türkméniában 35 és Tadzsikisztánban 21 fõ tartotta magát magyar nemzetiségûnek akkor (vö. Dupka 1994). A volt Szovjetunióban tehát 1989-ben 171. 390 magát magyarnak valló ember élt, s 99,66%-uk Ukrajnában, 94,98%-uk Kárpátalján élt.
Ukrajna lakosságának nemzetiségi összetételérõl az 1989. évi népszámlálás hivatalos adatai alapján az alábbi táblázat tudósít:
Ukrán 37.419.053 72.7 % Orosz 11.355.582 22.1% Zsidó 486.326 0.9 % Belorusz 440.045 0.9 % Moldáv 324.525 0.6 % Bolgár 233.800 0.5 % Lengyel 219.179 0.4 % Magyar 163.111 0.3 % Román 134.825 0.3 % Egyéb 675.588 1.3 % – Összesen 51.452.034 100 %
A táblázatból kiderül, hogy az ukrajnai magyarság az elõzõ, 1979. évi népszámlálás eredményeihez képest 0,8%-kal csökkent, miközben a köztársaság ukrán lakossága 2,5%-kal, az orosz lakossága 8,4%-kal növekedett. 1989-ben a táblázat adatai szerint Ukrajna lakosságának 27,3%-a nem volt ukrán nemzetiségû. Ha pedig az anyanyelvi adatokat vesszük figyelembe, azt találjuk, hogy az ország lakosságának 64,6%-a (33.271.865 fõ) volt ukrán anyanyelvû, 35,4%-a viszont más nyelvet tekintett anyanyelvének. Az orosz anyanyelvûek aránya az összlakossághoz mérten meglehetõsen magas: 32,8% (16.898.273 fõ).
A hivatalos népszámlálási adatok arról tanúskodnak, hogy Kárpátalja legnagyobb kisebbsége a magyar. A magyar anyanyelvûek (166.700 fõ) alkották 1989-ben a terület lakosságának 13,3%-át. Azok közül a nem magyar nemzetiségûek közül, akiknek nemzetiségük és anyanyelvük különbözik, a legtöbben a magyart nevezték meg anyanyelvként. A nem magyar anyanyelvû, de magát magyar nemzetiségûnek valló kárpátaljaiak közül 3.200-an az ukránt, 991-en az oroszt nevezték meg anyanyelvükként.
A nem orosz anyanyelvû kárpátaljaiak 53,7%-a saját bevallása szerint „szabadon bírja” az orosz nyelvet. Az orosz anyanyelvûekkel együtt eszerint Kárpátalján 1989-ben 732.556 fõ, az összlakosság 58,5%-a beszélt oroszul. 48.106-an vallották azt a nem ukrán anyanyelvûek közül, hogy anyanyelvükön kívül ukránul is szabadon beszélnek. Az ukrán anyanyelvûekkel együtt 1.020.933 fõ, a lakosság 81,9%-a beszélte tehát az ukrán nyelvet Kárpátalján 1989-ben. 514.516-an (a lakosság 41,3%-a) saját bevallásuk szerint csak anyanyelvükön beszéltek.
A magyarok száma Kárpátalján az 1979. évi adatokhoz képest csökkent. Ez egyrészt a magyarok kivándorlásával, másrészt azzal magyarázható, hogy a magukat korábban fõleg magyarnak valló cigányok közül 1989-ben többen vállalták saját nemzetiségüket, mint azelõtt (vö. Jemec–Gyacsenko 1993:9). Erre utal, hogy a magyarok számának csökkenésével egyidõben a cigányok száma 1979-hez képest csaknem megduplázódott.
Kárpátalján ma 10 városi rangú település található: Ungvár, Munkács, Huszt, Beregszász, Nagyszõlõs, Szolyva, Rahó, Técsõ, Ilosva, Csap. Ebben a tíz, ma városi státusú helységben a századfordulón és a századelõn a magyar lakosság aránya volt a legnagyobb. Mára az arányok megváltoztak. Véleményünk szerint nem érdektelen egy kis kitekintést tennünk néhány város nemzetiségi adatainak alakulására a 19. század végétõl a 20. század végéig.
A városok magyar lakosságának aránya jól láthatóan változott az államfordulatokat követõen. Az 1910. évi magyar és az 1930. évi csehszlovák népszámlálás közötti 20 év alatt minden városban ugrásszerûen zuhant a magyarság aránya, viszont az 1941. évi, immár ismét magyar népszámlálás nagy növekedést regisztrált, s a következõ (már szovjet) statisztikai felmérés újabb csökkenést mutat. A századelõn még magyar többségû városokban a magyar lakosság aránya olyannyira visszaesett, hogy ma már csupán egyetlen magyar többségû város maradt Kárpátalján: Beregszász. Az 1989. évi népszámlálás szerint Kárpátalja 1.245.618 lakosa közül 346.791 fõ (27,8%) élt városban, 898.827 fõ (72,2%) pedig faluban.
A magyar lakosság aránya a városokon belül szinte azonos a terület összlakosságán belüli arányával. Az ukránok aránya valamivel kisebb, az oroszoké viszont sokkal nagyobb, mint arányuk Kárpátalja összlakosságához képest.
Kárpátalja falusi lakosságának nemzetiségi összetétele szerint a magyarok aránya a falvakban is közel azonos a terület összlakosságához mért arányával, az ukránoké pedig magasabb, az oroszoké jóval alacsonyabb.
Ha azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes nemzetiségeken belül milyen a falusi, illetve a városi lakosság aránya, kiderül, hogy a kárpátaljai magyarok jellemzõ településtípusa a falu, akárcsak az ukránoké, az oroszok többsége viszont városi lakos, ami nem véletlen, hiszen elsõsorban a városokba telepítették õket a szovjet hatóságok. Az orosz nemzetiségû városlakók aránya messze meghaladja a városiak megyei átlagát. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 38.744 orosz nemzetiségû városi lakos közül 29.077 (75%) a terület két legnagyobb központjában, Ungváron és Munkácson él. A magyar városi lakosság aránya némileg meghaladja a megyei átlagot. STB. ITT: http://www.karpatalja.com.ua/karpatalja/nepesseg.html
MINTLÁTJÁTOK: NEM A LAKOSSÁG LÉTSZÁMA A MÉRVADÓ – HA NEM AZ KIÉ A TERÜLET – ÉS EZ KÁRPÁTHAZÁMRA IS ÉRVÉNYES… AMI SOKKAL DE SOKKAL RÉGEBBI TÖRTÉNET!
SZOVJETUNNIÓ ALAKULT: A Szovjetuniót 1922-ben négy szovjetköztársaság hozta létre, melyek az Orosz Birodalom területén alakultak meg annak 1917-es megszűnése után,
TÖRTÉNELME:
A tatárokon át vezetett az út
Amíg az Újvilág meghódoltatása, Hernán Cortés vagy Fransisco Pizzaro hadjáratai a gyarmatosítások történetének „legnépszerűbb” fejezeteinek számítanak – ahogy India vagy Afrika európai uralom alá vetése is -, addig Szibéria meghódítása már nem érdemel(t) ekkora figyelmet. De hogyan jutottak el a keleties moszkvai cárok a gyarmatosító politikáig?
A keleti szláv fejedelemségek történetében nagy törést hozott a tatárjárás. A Kijevi Rusz fővárosát 1240-ben vették be a később Magyarországra is betörő mongol hódítók és lassan minden orosz fejedelemséget maguk alá gyűrtek, az északnyugati Novgorodot leszámítva. Moszkva fejedelme eközben az Arany Horda vazallusaként lassanként egyesítette az orosz fejedelemségeket. A tatár időszak alatt kezdett el egyesek szerint Oroszország elkeletiesedni, azaz eltérni az európai fejlődéstől, amelyben Nagy Péter fog csak gyökeres változásokat hozni.
Ám a 15. századra olyannyira meggyengült a mongol uralom, hogy a fejedelem már adót sem fizetett. A tatár igát véglegesen III. Iván (1462-1505) rázta le. A viking eredetű Rurik-uralkodó alatt az immáron független Moszkva rohamos területi terjeszkedésbe kezdett. A maradék orosz területek egyesítésével lassan kialakult a ma „Európai Oroszország” néven ismert terület északi része.
A Rettegett jelzőt kiérdemlő IV. Iván (1547-1584) alatt már az Urálig terjedt a cár hatalma. Iván először a maradék európai tatár államokat, az Asztraháni és a Kazanyi Kánságokat hajtotta fennhatósága alá, így megnyílt az út Szibéria felé (a krími tatár állam még a 18. század végéig fennmaradt, egészen más történelmi úton járva). Kazany – amely ma is a Tatár Köztársaság fővárosa – vált később a szibériai hódítások ugródeszkájává….” STB. ITT:
https://mult-kor.hu/20140919_igy_szuletett_meg_az_orosz_birodalom
Így született meg az Orosz Birodalom 2014. szeptember 22. 15:02 Csernus Szilveszter
Zsindely Ferenc egy korszakon át rejtegetett naplója
Oroszországot talán ma már el sem tudjuk képzelni Szibéria nélkül. Az óriási, Európánál is nagyobb kiterjedésű, ám mindössze 40 millió léleknek otthont adó terület már több mint három és fél évszázada Oroszország része. Azonban a történelemtanításnak igencsak margóra szorult fejezete, hogy miként került Szibéria orosz fennhatóság alá. Ennek oka, hogy Szibériát nem lehet a klasszikus értelemben vett gyarmatokkal összehasonlítani, de részben az ország területének nagyjából háromnegyedét kitevő nagytáj tette Oroszországot nagyhatalommá, és hátország jellegével megadta a „legyőzhetetlen orosz medve” mítoszát. Alábbi írásunkban bemutatjuk, hogy miképpen zajlott le a hatalmas terület birtokba vétele. Kevéssé köztudott, hogy a kozákok oroszlánrészt vállaltak Szibéria meghódításában, s még a Bering-szoros felfedezése is egy kozáknak volt köszönhető. ..” STB. A LINKBEN…
SZÓVAL A MÍTOSZ: legyőzhetetlen orosz medve” NEM AZ, SE NAPÓLEONNAK SE HITLERNEK – SE SENKINEK NEM SIKERÜLT MA IS PUTYIN TARTJA EGYBE – AZ, HOGY MINT SZOVJETUNIÓ NEVÉBEN NINCSEN CSAK LÁTSZAT – AZT MEG TUDNI KELL MINDENKINEK SEMMI SEM AZ AMINEK LÁTJUK ÉS MUTATJÁK – 2007- TÁCSI ISTVÁN ÍRÁSA ÓTA – …AZ ÍRÁSA NÁLAM MEGVAN PONT MA LELTEM RÁ 2022.02.22-ÉN)
ÍGY AMIT AMERIKA ÉS A MÖGÖTTE LÉVŐ LÁTHATATLAN ERŐ MŰVEL, PUSZTULÁSUK BORÍTÉKOLHATÓ, HA A MEDVÉT FELBOSSZANTJÁK, AMIT IGAZOL A TÖRTÉNETE!
id. Kiss László 2022.02.22.
ui: A kijevi Rusz 1240-ben, a mongol inváziót megelőzően
A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzseket. A 9. század végén jött létre.
innen: http://historia-cronologia.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1202667
Ruszki szó jelentése Népies: orosz Eredet [ruszki l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is,[3][4] szerbül ‘Fehérvár’ jelentéssel Београд / Beograd Hallgat ejtése) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Először az i. e. 3. században a kelták éltek itt, mielőtt római kolóniává vált mint Singidunum. Belgrád néven először 878-ban említik. 1403-ban lett először Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt, majd 2006-tól ismét csak Szerbia fővárosa.
A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel találkozik. Belgrád városmegye lakossága 2011-ben hivatalosan 1 659 440 fő,[5] amíg maga a városé 1 166 763 fő.[6] Belgrád a volt Jugoszlávia legnépesebb városa.
Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – a Vinča–tordosi kultúra – bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, ezt a szlávok betelepülése követte, a 7. században. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, amíg az oszmán törökök el nem foglalták, 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé tegyék. 1403-ban először lett a független szerb állam fővárosa (1427-ig, amikor is Magyarországhoz került). Ezen státusát 1841-ben visszanyerte, de a törökök ténylegesen csak 1867-ben hagyták el. A 20. században a sokféle változáson átment Jugoszlávia fővárosa lett, egészen 2006-ig, amikortól Szerbia ismét független állam.
Belgrád Szerbia közigazgatásában külön közigazgatási egységet képvisel, saját városi önkormányzattal. A városnak 17 kerülete van, mindegyiknek élén saját tanáccsal. Szerbia területének 3,6%-án fekszik, a szerbiai népesség 21%-a él az ország kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központjának számító városban.
A várost és várát számos alkalommal ostromolták. 1456. július 4–22. között a nándorfehérvári csatában Szilágyi Mihály és Hunyadi János fontos győzelmet arattak II. Mehmed oszmán szultán ostromló hadserege fölött, több évtizedre visszavetve a török hatalom balkáni terjeszkedését.:::” WIKI
Kerestem az összefüggéseket , tanulságokat , de nem leltem .
petymeg ! …én is kerestem a sok infó között, de nem találtam, viszont a szorgalmas „gyűjtö-
gető ” munkához : elismerésem .