Amerikai helyzetelemzés a Capitolium ostromának egy éves évfordulóján

Washington, 2022. január 6. (AP)

Egy évvel a haláleseteket kiváltó 2021. január 6-i zavargások után az ország nem hogy egyesült volna, hanem törvényhozói még inkább eltávolodtak egymástól – írta az amerikai hírügynökség politikai helyzetelemzésében.

A mélyen megosztott kongresszus a rendezetlenség benyomását kelti a Capitoliumon. Igen rendezetlen benyomást kelt. A nemzet továbbra is válságban él.Egyes képviselők a capitoliumi felkelésről egy perces csenddel szeretnének megemlékezni. Mások azzal töltik a napot, hogy amerikai polgárokat oktassanak a demokráciáról. És olyanok is vannak, akik szerint a kongresszus elleni életeket követelő támadás nem olyan esemény amelyről megemlékezni kellene.
Az, hogy a fenti alternatívák közül melyiket választják, nagyjából a politikai pártállástól függ. Ez a megrendítő szembeállás mutatja, hogy törvényhozóink nem tudják egységesíteni szétszakadt nemzetünket.
Donald Trump elnök, aki fair és legitim vereséget szenvedett, azt mondta a rajongóinak, hogy “úgy küzdjenek, mint a pokol”, hogy megállítsák Biden beiktatását, és azt is mondta, hogy ő is velük tart a Capitolium ostromában, de aztán ígéretét nem teljesítette. Következménye az erőszak, a rendbontás, mely öt ember életét követelte, százak állnak bíróság előtt, és több millió dollár anyagi kár keletkezett.
A két párt fellépésének hiánya, hogy az ostromért felelősségre vonják a tetteseket, megingatta a közvélemény bizalmát a törvényhozókban. A normális törvényi viták ma már újabb potenciális válságok kiindulópontjai lehetnek, és adott a lehetőség, hogy a következő vitatott választás is erőszakba torkoljon.
A jövő bizonytalan, és felmerül a kérdés: január 6. egy korszak végét, és egy új korszak kezdetét jelenti-e?
“Egy fontos dolog január 6-val kapcsolatban: az embereknek figyelembe kell venni a demokrácia törékenységét” – mondta Joanne Freeman, a Yale egyetem amerikanisztika tanszékének professzora, akinek “Field of Blood” címmel könyvet írt a polgárháború előtti évek kongresszusában történt erőszakról és vérontásról.
Kevés történelmi párhuzam van, ezért Freeman így figyelmeztet: “A történelem olyan pillanata ez, amelyben olyan dolgok, amelyek tegnap a demokratikus politikában magától értetődőek voltak, holnap már nem lesznek azok.”
Január 6. nyomasztó emlék azoknak a törvényhozóknak, akiknek aznap az életüket kellett félteniük.
A Capitolium, amely a zavargások előtt az amerikai demokrácia nyitottságát szimbolizálta, ma már zárva a látogatók előtt, részben a koronavírus járvány miatt, részben a törvényhozókat ért erőszakos fenyegetések miatt. A képviselők csak fémdetektorokon keresztül tudnak bejutni, mert a Demokrata-párti képviselők nem bíznak Republikánus-párti kollégáikban, hogy nem próbálnak fegyvert bevinni az ülésekre.
Jamaal Bowman, New York állam Demokrata-párti képviselője minden egyes alkalommal amikor kilép az irodájából, ellenőrzi, hogy biztonságos-e a folyosó. Bár a fekete képviselő másutt már hozzá szokott ehhez, azzal nem számolt, hogy kongresszusi képviselőként is ki legyen téve ilyen veszélynek.
“Félelemtől mentes mozgásszabadság nem létezik a Capitoliumban. Ezt mint képviselő mondom” – így Bowman.
Bowman arra kérte Bident, hogy nyilvánítsa január 6-t a Nemzeti Gyógyulás Napjává.
De John Cornyn, Texas állam szenátora ezt nem tervezi, és azt gondolja, hogy másoknak sem kéne így tenni.
Szerinte: “A dolog már így is túlpolitizált, és egy ilyen intézkedés csak felhevítené.”
Trump hamis állítása a választási csalásról további megosztáshoz vezetett, melyről az olyan Republikánus-pártiak akik nem hajlandók Trumpnak ellentmondani, mélyen hallgatnak.
A képviselőház republikánusainak kétharmada, valamint néhány republikánus szenátor szavazott Biden beiktatása ellen aznap este, amikor a rendőrség többórás harcot, gyakran közelharcot vívott a tüntetőkkel. Az a tény, hogy a republikánusok ezután is ellenkeztek, meglepte demokrata kollégáikat. A nézeteik hajthatatlanná váltak.
Josh Hawly, Missouri állam Republikánus párti szenátora, aki a tüntetések után is megpróbálta megakadályozni a beiktatást, nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, mondván, hogy már eleget mondott az eseményekről.
A texasi Republikánus szenátor, Ted Cruz, azóta sem gondolta meg azon döntését, hogy arra szavazott, állítsák meg a beiktatást.
“Büszke vagyok arra, hogy én vezetem a szavazások integritása érdekében kifejtett törekvéseket” – mondta Cruz. Az ostromról azt mondta, hogy “elfogadhatatlan” és hogy “terrorista támadás”. De szerinte a demokraták ragaszkodása ahhoz az állásponthoz, hogy nem volt széles körű csalás a választásokon, “olaj volt a tűzre”.
A The Associated Press által végzett viszgálat a “csata-államokban” 25 és fél millió leadott szavazat között 475 olyan esetet talált, amikor csalás történt. Ez statisztikailag elenyésző.
Eltérően a múlt traumáitól, így a 2001-es terrortámadásoktól, az országnak jelenleg nincs útiterve. Nem tudja, hogyan tovább.
Mikie Sherrill, New Jersey állam demokrata szenátora, egykori helikopterpilóta az amerikai tengerészgyalogságnál, aki a szeptember 11-i terrortámadásokról nemrég megemlékezést tartott, azt mondta, mindenkit meglepett, hogy azon a napon mennyire összefogott az ország, különösen, a mai helyzethez képest.
“Mintha elszakadtunk volna a történelmünktől” – mondta Sherrill.
Ez azzal a következménnyel járt, hogy megszűnt a kollégák közötti bizalom csakúgy, mint a demokrácia szabályai és normái iránti közös elkötelezettség.
A kongresszusban mindennapi viták fajulhatnak fenyegetéssé. Példa rá, hogy egyes republikánus képviselőket erőszakos fenyegetés ért, beleértve egy halálos fenyegetést is, amikor mindkét párt által támogatott olyan infrastruktúrával kapcsolatos törvénnyel kapcsolatban szavaztak, melyet Trump ellenzett.
Két republikánus vizsgálja a támadást, Liz Cheney és Adam Kinzinger képviselő. Őket egyesek ki akarják rúgni a pártból.
Annak ellenére, hogy bírósági döntések és publikált jelentések tucatjai kiállnak amellett, hogy nem történt választási csalás, Trump alaptalan állításait a pártja komolyan veszi, és már egy “lappangó felkelésről” beszélhetünk. Trump támogatói a helyi választások gépezetén dolgoznak, és ez aggasztja azokat, akik a választási jogok mellett állnak.
A demokraták küzdenek azért, hogy átvigyenek egy olyan törvényt, amely erősíti a szavazáshoz jutást, és megvédi a választási tisztviselőket a zaklatásoktól. De a szenátus két egyenlő részre oszlik a törvényt illetően, így a demokratáknak különleges intézkedésekre van szüksége, hogy a törvény átmehessen.
Trump sok támogatója is úgy gondolja, hogy ők küzdenek a demokráciáért. Az amerikai polgárok két-harmada állítja, hogy a Capitolium elleni ostrom nagyon vagy rendkívül erőszakos volt, az AP-NORC közvélemény felmérése szerint a republikánusok csak negyven százalékának ez a véleménye.
Lisa Murkowski, alaszkai republikánus szenátor szerint “tovább szőtték” a hamis történetet, hogy a választásokat elcsalták. “Ez azzal fenyeget, hogy az emberek ilyen alapon cselekedhetnek” – mondta.
Több száz olyan amerikai állampolgár van, aki a bíróság előtt felel, mert részt vett a január 6-i zavargásokban, azokat a képviselőket viszont, akik szintén részt vettek benne, semmilyen szankció sem éri, sőt még jutalomban is részesülhetnek.
Mind Hawley, mind Cruz indulhat a 2024-es elnökválasztáson.
Kevin McCarthy, Kalifornia állam republikánus szenátora, aki sietett Mar-a-Lagora, bocsánatot kérni Trumptól, mert bírálta a felkelést, sínen van, hogy házelnök legyen a kongresszusban, ha a republikánusok, Trump segítségével győznek a novemberi választásokon.
Marjorie Taylor Greene, Georgia állam republikánus képviselőjének presztízse és a neki küldött adomány hatalmasra nőtt annak hallatára, hogy osztozik Trump alaptalan elméleteiben, és aggódik a támadás után őrizetbe vett polgárokkal való bánásmód miatt.
“Egyfajta senki földjén vagyunk, ahol bármi történhet, és ez aggasztó egy törvényhozás számára. Nem beszélve arról, mennyire aggasztó az országra nézve” – mondta Peter Welch, Vermont állam demokrata képviselője.

Lisa Mascaro cikkét magyarra fordította: Hetényi Balázs