Sztálinnal, Szaddám Huszeinnel és Döbrögivel illusztrálta a diktátorok pszichológiáját egy finn lap
Kovács Zoltán szerint ezzel a Helsingin Sanomat nemcsak a miniszterelnököt, hanem a magyar embereket is megsértette.
Diktátorok viselkedéséről és pszichológiájáról írt hosszú cikket a legnagyobb finn napilap. A Helsingin Sanomat „Nárcizmus, pénz és az akadályok elhárulása – ezzel magyarázzák a kutatók a diktátorok évtizedes ragaszkodását a hatalomhoz” című írásában olyan példákat hoz fel egymás mellett, mint Aljakszandr Lukasenka, Joszif Sztálin, Szaddám Huszein és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A cikkre a Twitteren hamar megérkezett Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reakciója. A politikus botrányosnak nevezte az írás hangnemét, különösen annak a fényében, hogy a Helsingin Sanomat „megkezdte a finn médiapiac felvásárlását, mellyel félmonopóliumot érne el”.
Kovács arra is emlékeztetett mindenkit, hogy Orbán Viktor volt az, aki 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén a szovjet csapatok kivonását követelte Magyarországról.
Ilyen kijelentésekkel a Helsingin Sanomat nemcsak a miniszterelnököt, hanem a magyar embereket is megsértette”
– tette hozzá.
Kovács arra is rámutatott, hogy különösen furcsa a diktátor kifejezés egy olyan országtól, ahol „gyakori az etnikai profilalkotás, nem tilos a horogkereszt nyilvános ábrázolása, nincs alkotmánybíróság stb.”. A felsorolással az államtitkár valószínűleg arra utalt, hogy nem ez az első alkalom, amikor a magyar kormány vitába keveredik a finnekkel.
Amikor tavaly az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország keményen fellépett a jogállamiságot be nem tartó tagállamokkal szemben és Magyarország meghallgatását is indítványozta a tanácsban, az Origo külön cikksorozatban emlékeztette olvasóit arra, hogy Finnországban nem is olyan jó az élet, mint azt sokan gondolják.
A Helsingin Sanomat cikkére nemcsak Kovács, hanem Magyarország helsinki nagykövete is reagált. Urkuti György nyilvános – finn nyelvű – Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: „a népirtás és a miniszterelnök egy csoportba való elhelyezése annyira abszurd, megalázó és sértő, hogy azt kell mondanom: nevetségessé tette magát az újság”.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Az ilyen véleményvezérek által irányított felhördüléseknél általában egy dologról szoktak megfeledkezni: arról, amiről az egésznek szólnia kellene, vagyis az eredeti írásról.
https://www.hs.fi/ulkomaat/art-2000006619720.html
Itt nem almát hasonlítottak körtéhez. Szotyimanót tökéletesen lehet elemezni hasonló társaságban, mert függetlenül attól, hogy alig leplezett diktatúrákról, vagy mondjuk a Freedom House által „hibrid rezsim” címkével ellátott berendezkedésekről van szó, a vezetők agya mindegyikben hasonlóan működik (a pszichopatákéval mutat szoros hasonlóságot), és legfeljebb az eszközeik különböznek, de bizonyos tulajdonságaik nem. Olyanok, mint az impulzivitás, az empátia hiánya, a felelősség áthárítása, az akadályok lebontása a hatalom útjából, olykor paranoia, nárcizmus – ezek világosan jelen vannak vagy jelen lehetnek.
Aztán az utókor persze értékelheti, hogy mik voltak a pozitívumaik és negatívumaik, mit tettek le az asztalra az építés és a rombolás területén, mennyire voltak meghatározó személyiségek a történelemben. Ha ezt nézzük, Sztálin és Szotyimanó messze nem azonos súlycsoportban vannak. Sztálin azonban csak egy pszichológiai trükk volt a cikkben, egy képes illusztráció az olvasó hangulatba hozására. Valójában nem is közvetlenül róla volt szó a képaláíráson kívül, hanem általában az autoriter vezetőkről. Savanyú a szőlő az államtitkárnak, plusz meglehetősen előnytelen, amikor a keselyű galambot akar játszani.
Kül.
Ha valaki ismeri ezt a beszélgetést Hoppál Mihállyal, akkor emlékezhet rá, hogy inkább kedvező véleménnyel volt Kína kisebbségpolitikájáról. Nos, ez a (han) kínai hozzáállás változni látszik az utóbbi időkben Hszi Csin-ping alatt, mert míg korábban leginkább a tibetiek rossz sorsáról lehetett hallani, a Kínában élő népesebb kisebbségek közül mostanában az ujgurok, legújabban pedig a mongolok csatlakoztak a bedarálandók klubjához.
https://www.devdiscourse.com/article/international/1194528-ethnic-mongolians-in-china-protest-removal-of-traditional-language-in-schools
Sztálin faékkel vette át a hatalmat, de az utódjára atombombát hagyott. Orbán faékkel vette át a hatalmat, és az utódjára is azt fogja hagyni.
„Orbán faékkel vette át a hatalmat, és az utódjára is azt fogja hagyni.”
Ha el nem lopják azt is .
Szerintem a finneknek meg van az oka a szovjetfóbiájának
Twipsy szerint:
2020-09-02 – 11:58
.
Az lehet , de nem az oroszok kezdték a buzerálást .
vas_as szerint:
2020-09-02 – 14:48
.
Jó írás !