A Népi Demokrácia győzelme
(Idézet: A Magyar nép története – Rövid áttekintés 1951)
Népköztársaságunk Alkotmánya (1949 augusztus)
Az országunk gazdasági és társadalmi szervezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki, a további fejlődés útját jelöli meg a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amelyet 1949 augusztusában fogadott el a Magyar Országgyűlés és iktatott törvénybe.
Az Alkotmány kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«, hogy: »minden hatalom a dolgozó népé«. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka és »minden munkaképes polgárnak joga és kötelessége és becsületbéli ügye, hogy képessége szerint dolgozzék«, és ennek megfelelően »a Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája után«.
Népköztársaságunk az egész országban kiépülő helyi tanácsoktól a legfelsőbb állami kormányzati szervekig egyesíti a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Az Alkotmány biztosítja a helyi tanácsok és a dolgozó tömegek közötti szoros kapcsolat kiépítését. A képviselők kötelesek a választóknak működésükről rendszeresen beszámolni. Amennyiben a nép választottja nem felel meg a hozzáfűzött reményeknek és nem teljesíti a néppel szemben vállalt kötelezettségét, választói által visszahívható. A választás elve érvényesül a legmagasabb kormányszerveknél is, így az országgyűlés választja a minisztertanácsot és az országgyűlés jogait gyakorló Elnöki Tanácsot is. Az Elnöki Tanács az elnökön kívül két helyettes elnökből, titkárból és tizenhét tagból áll.
Népköztársaságunk Alkotmánya biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a munkateljesítménynek megfelelő munkabért.
A mi alkotmányunk a Sztálini Alkotmányhoz és a népi köztársaságok alkotmányaihoz hasonlóan, törvénybe foglalja a dolgozók jogait, gondoskodik azoknak a feltételeknek a biztosításáról is, melyek a jogok gyakorlását lehetővé teszik.
Így a munkára való jogot tervszerű gazdálkodás és megfelelő munkaerőgazdálkodás biztosítja. 1949 decemberében a sikerrel lezárt két év és öt hónap alatt megvalósított hároméves terv lényegében felszámolta a munkanélküliséget. A terv utolsó évében számos területen már jelentékeny szakmunkáshiány mutatkozott.
Az Alkotmány biztosítja a dolgozók jogát a pihenéshez és az üdüléshez. Ezt a törvényes munkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdültetésének megszervezése teszi lehetővé.
A dolgozók egészségvédelme érdekében a társadalombiztosítás egységes vezetés alá került.
A művelődés joga ma már a dolgozóké. A régi osztott iskolarendszerrel szemben kiépült az ingyenes és kötelező egységes iskolák hálózata. A Dolgozók Iskolájával, szakérettségi tanfolyammal lehetővé vált a továbbtanulás azok számára is, akiket ebben a régi reakciós rendszer akadályozott. Megnyíltak a főiskolák, egyetemek kapui a nép fiai és leányai előtt.
Az Alkotmány biztosítja a polgárok törvény előtti egyenlőségét, a törvény szigorúan bünteti a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint. Az Alkotmány biztosítja minden nemzetiség számára az anyanyelvén való oktatást, és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét. Alkotmányunk mélységes internacionalista jellege mutatkozik meg abban, hogy biztosítja a menedékjogot mindazon idegen állampolgárok számára, akiket demokratikus magatartásukért vagy a népek felszabadítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek.
A nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Az anyaság és a gyermek fokozott védelemben részesülnek. Népköztársaságunk külön gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére. Tanoncotthonok, kollégiumok kiépítésével, az ifjúsági szervezetek támogatásával és ezernyi más formában következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.
Népköztársaságunk hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát. Az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia a tudományos kutatás tervszerűségének biztosításával új korszakot nyitott a magyar tudományos élet fejlődésében.
Az Alkotmány biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Ennek érdekében az egyházat különválasztja az államtól. A dolgozók szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságát az Alkotmány védelmezi.
A polgárok szent kötelessége a Népköztársaság, a haza védelme, megtiszteltetést jelent a magyar hadseregben szolgálni, mely hazánk függetlenségét, népünk érdekeit és a békét védelmezi.
Alapvető kötelessége minden magyar állampolgárnak a nép vagyonának, a társadalom tulajdonának megvédése.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya nemzetünk történetében nagy fordulatot jelent. Alkotmányunk védelme és megtartása, minden jó hazafinak elsőrendű kötelessége.

Népi demokráciánk erősödése, a szocializmus építésének gyors üteme népünk ellenségeit még elkeseredettebbé, elszántabbá s vakmerőbbé tette.
SaLa
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya megtalálható a balrad.ru nyitóoldalán. Csak rá kell klikkelni a képre!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!



„Az Alkotmány kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«, hogy: »minden hatalom a dolgozó népé«”
Nem volt a hatalom a dolgozó népé. Még abban a formában sem, hogy képviselőik gyakorolták a hatalmat. Helyette brutális hatalmi harc fojt a színfalak mögött, ami koncepciós perekben mutatkozott meg. Ezekbe a hatalmi harcokba nem volt beleszólása a dolgozó népnek.
„A koncepciós per egyfajta harc, amit semelyik osztálytársadalom nem hagyhat el. A szocializmusban valószínűleg csak így lehetett megszabadulni az ellenségtől,…”
Mint Rajktól vagy Kirovtól ugye? Egyetlen bűnük a népszerűség volt a párton belül.
Ne haragudj, de megint tévedésben vagy: „Az ÁVH-ban bizonyára nyüzsögtek a Horthy hívők, csak másnak mutatták magukat.”
Nem Horthy hívők nyüzsögtek az ÁVH-ban, hanem a volt nyilasok és nem az ÁVH-ban, hanem a PRO-ban és az ÁVO-ban! Az ÁVH-ból már kiszórták a kétes múltú egyéneket. Amikor a testvérből elvtárs lett, azt hívták a köznyelvben átöltözésnek.
Nagy Imréért meg nem hullatok krokodil könnyeket. Valószínűleg ott volt Jekatyerinburgban, az Ipatyev házban.
xxx
2020-08-20 – 16:16
Ki kell, hogy ábrándítsalak. A jóléthez kétségkívül a kizsákmányolás vezet.
Kevés ennyire nyilvánvaló kijelentés létezik…