Úgy vett fel 60 milliárd forint hitelt Döbrögisztán, hogy szinte semmit nem tudunk róla

Több mint hatvanmilliárd forint (175 millió euró) hitelt vett fel Magyarország az Európa Tanács Fejlesztési Banktól (CEB) a járvány elleni védekezés költségeinek fedezésére – jelentette be a múlt héten a Pénzügyminisztérium (PM). Elsőre érthetetlen, miért volt szükség a forrásra a komoly költségvetési mozgástér és a jelentős kormányzati tartalékok miatt, másodikra pedig még érdekesebb a hitel, hiszen szinte semmit nem lehet tudni a részletekről. A megállapodásról kiadott angol nyelvű közleményben viszont egy új információt is elárultak: a kormány várakozásai szerint akár az ezermilliárd forintot is meghaladhatja a járvány elleni védekezés idei költsége.

Hatvanmilliárdos hitellel a járvány ellen

Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) 175 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak a járvány elleni védekezésre – jelentették be a múlt héten. A PM közleménye szerint a kormány a kedvezményes hitelt többek között maszkok, gyógyszerek, tesztek, fertőtlenítőszerek, valamint intenzív ágyak beszerzését biztosítja.

A közlemény szerint a strasbourgi székhelyű CEB eddig több mint 2 milliárd euró összegű finanszírozással járult hozzá magyarországi szociális célú fejlesztésekhez. Legutóbb idén tavasszal oktatási projektekre kaptunk 150 millió eurós hitelt a banktól.

Sok a furcsaság a hitel körül, de ez nem meglepő

A mostanihoz hasonló fejlesztési intézményektől felvett hitelek midennaposak Magyarország esetében, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei finanszírozási tervében félmilliárd eurós forrásbevonás szerepel ilyen formában. Ugyanakkor több érdekesség is van a megkötött hitel kapcsán:

• Eleve kicsit furcsa, miért van szükség a hitelre akkor, amikor a kormány azt hangoztatja, hogy folyamatosan biztosítja a védekezéshez szükséges forrásokat, van költségvetési mozgástér és a kormányzati tartalék is jelentős a kincstári számlán. Főleg a 60 milliárdos összeghez képest, ami elenyészőnek mondható költségvetési szempontból.
• A hitelügylet kapcsán a CEB is kiadott egy közleményt, amiben a forrás felhasználását illetően van egy kiegészítés a PM-közléséhez képest: ebből a forrásból szeretnék hazacsábítani a külföldön élő magyar egészségügyi dolgozókat, illetve más intézkedésekkel javítani a magyar egészségügy hatékonyságát. Vagyis a jelek szerint itthon a kormány továbbra sem szívesen beszél a tömeges magyar elvándorlásról, viszont szeretné azt visszafordítani.
• Érdekesség, hogy miközben az adósságkezelésben szinte minden elem (devizakötvények, forintkötvények, lakossági állampapírok, kincstárjegyek stb.) adatai ismertek, a mostanihoz hasonló bilaterális hiteleknél szinte semmit nem árulnak el a felek. Nem tudni például, milyen kamat mellett, milyen futamidőre kaptuk a hitelt, az erre vonatkozó kérdésünkre a CEB csak annyit válaszolt, hogy a hasonló fejlesztési hiteleknek megfelelő a kamatozás, a futamidő pedig megegyezik azzal, amit a többi tagállamnak kínálnak. Kérdéseinkkel megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
• A fejlesztési bank honlapján található adatok szerint a most bejelentett hitelmegállapodást már április 17-én jóváhagyták. Azt viszont nem árulták el, miért kellett három hónapig várni a bejelentéssel, csak annyit írtak a kérdésünkre válaszul, hogy országonként eltérő a jóváhagyás és a hatályba lépés között eltelt idő, függ a helyi bürokratikus folyamatoktól és a forrás sürgősségétől például. Hozzáteszik, hogy a korábbi magyar hitelkihelyezésekkel összevetve nem szokatlan a három hónapos átfutási idő.

VAGYIS ÖSSZEFOGLALVA: FELVETT MAGYARORSZÁG 60 MILLIÁRD FORINT HITELT, DE NEM TUDJUK, MENNYIT KELL VISSZAFIZETNI ÉS MIKOR, A PÉNZ FELHASZNÁLÁSÁRÓL PEDIG KICSIT MÁSHOGY KOMMUNIKÁL A KORMÁNY ITTHON, MINT A HITELT NYÚJTÓ BANK KÜLFÖLDÖN.

Ez egyébként nem szokatlan, a hasonló fejlesztési banki hitelek részletei általában titkosak. Mindössze annyit lehet tudni, hogy ezek kamatozása általában nagyon kedvező a piaci hozamokkal összehasonlítva, vagyis nem az a titkolózás oka, hogy magasabb kamatot fizetünk rájuk, egyszerűen csak ez a bevett gyakorlat.

Az sem szokatlan, hogy a CEB a koronavírus-járvány kezelésének költségeire nyújt hitelt, a pénzintézet honlapja szerint az utóbbi hónapokban több ilyen megállapodás is született, nem csak kelet-közép-európai, hanem nyugat-európai országokkal is.

A CEB által a járvány kezelésére nyújtott hitelek (millió euró)
Ország	Összeg
Olaszország	375
Litvánia	200
San Marino	10
Szerbia	220
Svédország	100
Horvátország	200
Észtország	200
Görögország	200
Koszovó	35
Lettország	150
Moldova	70
Törökország	200
Csehország	300
Magyarország	175
Szlovákia	300
Spanyolország	500
Forrás: CEB

Szép csendben bevallotta a kormány: akár 1000 milliárdba is kerülhet a járvány

Említettük már, hogy a hitel felhasználásával kapcsolatban kicsit ellentmond egymásnak a CEB és a kormány közleménye, vagy legalábbis az angol dokumentumban szerepel egy olyan mondat is, ami a magyarban nem:

Magyarország úgy becsüli, hogy a járvány összesen 3 milliárd eurós költségvetési tételt, a GDP 2%-át jelentheti 2020-ban.

Itthon eddig nem kommunikált hasonló becslést a PM, csak annyit lehetett tudni, hogy június végéig több mint 600 milliárd forintot emésztettek fel a védekezés költségei. A jelek szerint a kormány azzal számol, hogy ez a tétel még majdnem megduplázódik a második félévben, az említett 3 milliárd euró ugyanis több mint 1000 milliárd forintot jelentene. Természetesen erről is megkérdeztük a minisztériumot, de ahogy a hitel részleteire vonatkozó kérdésünkre, úgy erre sem válaszoltak.

Ugyanakkor a védekezés költségeinek elszállása egybecsenghet Varga Mihály csütörtöki szavaival: a pénzügyminiszter a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy az eddig a GDP 3,8%-ára tervezett költségvetési hiány magasabb lehet, más országok példáját említve 8-10%-os deifictről beszélt.

Újabb nagy fegyverüzletet köthet a qrmány, ami akár a horda néppárti tagságát is segítheti

A magyar kormány újabb fegyverszállítási, konkrétan légvédelmi rakétarendszer beszerzéséről szóló megállapodást köthet német cégekkel, és ez egyúttal akár a Fidesz néppárti tagságának megmaradását is segítheti – értesült a Népszava.

A lap emlékeztet rá, hogy miután a Magyar Honvédség korábban 44 darab Leopard 2-es harckocsit és 24 PzH 200-es önjáró löveget rendelt Németországból (és az első gyakorlótankok pár napja már meg is érkeztek hazánkba), a múlt héten a német védelmi miniszter, aki egyben a Német Kereszténydemokrata Párt (CDU) elnöke is, Budapesten járt és egy német érdekeltségű légvédelmi rakétarendszer megvásárlása is napirendre került.

A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program része a magyar légvédelem teljes megújítása és a kormány két lehetőséggel számol: a norvég-amerikai NASAMS vagy az európai MBDA terméke jöhet szóba. Utóbbi cégben az Airbuson keresztül a német állam is résztulajdonos és az egyik központja a bajorországi Schrobenhausenben található.

A lap úgy tudja, hogy bár formális döntés még nem született, de a német fél olyannyira bízik a magyar üzletben, hogy a lap egyik kormányzati forrása szerint ellentételezést is hajlandó bevállalni. Ennek keretében magyar cégek is bekapcsolódhatnának beszállítóként az MBDA tevékenységébe, a szóba jöhető részvevők körét már el is kezdték feltérképezni.

Kifejezetten érdekes információ még: a lap forrásai szerint

RÉSZBEN A HADIIPARI MEGRENDELÉSEKKEL FÜGG ÖSSZE, HOGY A FIDESZ SZÁMÁRA KEDVEZŐEN ALAKUL A HELYZET AZ EURÓPAI NÉPPÁRTBAN (EPP) A TAGSÁG,

ahol a tagsági státusza már bő egy éve fel van függesztve a magyar kormánypártnak.

Az, hogy a Fidesz számára kedvezően alakul az EPP-s tagság, azzal függ össze a lap szerint, hogy a CDU-val folyamatosan javul a magyar kormánypárt viszonya, és diplomáciai körökben köztudott, hogy a Fidesz maradását/távozását illetően az EPP-ben legnagyobb súlyú német kereszténydemokratáknak döntő szavuk lesz. A lap azt is megjegyzi, hogy információik szerint Gulyás Gergely és Novák Katalin még a múlt hét végén is Berlinben tárgyalt, ez rövid időn belül már a harmadik alkalom volt – igaz a tárgyalások témájáról nem írt.                                                                                   (portfolio)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: VESSÜK ÖSSZE EZT A KÉT HÍRT AZ UTÓBBI EGY HÉT LEGFONTOSABB TÖRTÉNÉSEIT KÍSÉRŐ QRMÁNYZATI DIJADALJELENTÉSEKKEL!

Ha ez megtörtént, rá is jövünk, hogy mekkora nagy bajban is vagyunk – MI MAGYAROK!