IRÁN ÉRDEKELT A TERRORIZMUS VISSZASZORÍTÁSÁBAN

Domokos Lajos, a Magyar Békekör tudósítója jelenti:

A közel-keleti térség helyzetének javítására irányuló erőfeszítések a koronavírus-járvány alatt sem szüneteltek – hívta fel a Magyar Békekör tudósítójának figyelmét egy iráni forrás. Az érintett ankarai, moszkvai, teheráni vezetők telefonon, videó-konferenciákon egyeztettek az elmúlt hónapokban. Ennek köszönhető, hogy a járvány miatti diplomácia stopot követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elsőként Mohammad Javad Zarif iráni kollégáját fogadta személyes találkozón, június 16-án. Az iráni diplomata Ankarából érkezett Oroszországba, ahol tárgyalásokat folytatott török partnerével, Mevlüt Çavuşoğluval.

A tárgyalások középpontjában mindenekelőtt a szíriai helyzet rendezése állt, s ezzel összefüggésben egy hamarosan Teheránban sorra kerülő hármas csúcstalálkozó megszervezése. Új lendületet kívánnak adni az kazahsztáni Asztanában – ma: Nur-Szultan – 2017-ben, Oroszország, Irán, Törökország felelősségvállalása mellett kezdődött tárgyalás sorozatnak. A cél, hogy a szíriai belső erők közötti konfliktusokat új alkotmány kidolgozásával oldják meg, s hogy hazatérhessen a Törökországba menekült 3,6 millió szír nagy része.

A hivatkozott iráni diplomáciai forrás azt is hangsúlyozta: Teherán az egész térségben érdekelt a terrorizmus visszaszorításában, a polgárháborúktól sújtott Közel-Kelet, az Öböl-térség viszonyainak konszolidálásában, a számára gazdasági lehetőségeket is kínáló újjáépítésben, az Iránban menedékre lelt három millió afgán, köztük félmillió gyerek, hazatérésében, a hatalmas méretekben zajló drogkereskedelem visszaszorításában. A forrás megemlítette: „Végső soron Európának is ez az érdeke, ha nem akarja, hogy újabb menekültáradattal kelljen szembenéznie. Ezért, aki Iránt támadja, szankciókkal sújtja, önmaga alatt is vágja a fát.”

A célzás nyilvánvaló: az USA-nak az Irán nukleáris tevékenységét korlátozó és az ellenőrzést lehetővé tevő egyezményből való 2018-as kilépése, és az az állítása, amit a nyugat-európai hatalmak – Nagy-Britannia, Franciaország, Németország – vezetői sem osztanak, miszerint Teherán megsérti az egyezményt, s emiatt kell kiszélesíteni az embargót vele szemben, ezúttal sem hozta meg a perzsa állam Washington által remélt gazdasági összeomlását. Ebben Kínának és Indiának, nem utolsó sorban Oroszországnak is szerepe van. Többek között árucsere-szerződések, regionális gazdasági együttműködés révén tartják fenn a kereskedelmet. Kína és Oroszország miatt arra sincs esély, hogy Washington az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül szerezzen érvényt akaratának.

Az amerikai kormány mesterkedései ellen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kikelt az említett, június 16-i találkozót követő sajtótájékoztatón. Többek között kijelentette: „Washingtonnak nincs joga Iránt büntetni az ENSZ Biztonsági Tanácsában meglévő hatalmával spekulálva, lényegében manipulálva az ENSZ Titkárságát, s magát a főtitkárt.” Hasonló szellemiség hatja át az orosz és az iráni külügyminiszter által aláírt, négyoldalas, tizenhárom pontból álló, moszkvai nyilatkozatot. Ez címében is megjeleníti, hogy Moszkva és Teherán annak jegyében akar érvényt szerezni a nemzetközi jog előírásainak, hogy minden állam egyenjogú.

Elítélik egyes államok bármilyen beavatkozását más államok belügyeibe vagy külpolitikájába azzal a céllal, hogy megdöntsék a törvényes kormányt. A nemzetközi kapcsolatokból kizárják a kettős mércét, s azt, hogy egyes államok mások fölé helyezve magukat olyan szankciókat vezessenek be, amelyek egy másik államban a legkiszolgáltatottabb tömegek helyzetét rendítik meg.

A Nyilatkozat 10. pontja szerint „Az Orosz Föderáció és az Iráni Iszlám Köztársaság a terrorizmus minden formáját és megnyilvánulását olyan, a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető globális fenyegetésként ítéli el, ami aláássa a nemzetközi jogon alapuló világrendet. Ezért a terrorizmust nem szabad semmilyen valláshoz vagy állampolgársághoz kapcsolni.”

Anélkül, hogy túlértékelnénk e gesztusokat, főleg a valláshoz kötődő kitételt, a Magyar Békekör tudósítója szerint egy olyan teokratikus állam esetében, ahol a vallási szempontok uralkodnak a világi meggondolások felett, érdemes odafigyelni a hangsúlyváltásra, amit a fenti idézet utolsó mondata tükröz. Más kérdés, hogy a nyugati hatalmi központokban, s főleg Washingtonban, ki akarják-e olvasni belőle ugyanezt – jegyezte meg a szerző, akinek részletesebb elemzését, a Bekiáltás blogon olvashatja az érdeklődő. Onnan származik a címkép is, amelyen Mohammad Javad Zarif iráni és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter aláírják a nyilatkozatot, ami határozottan jelzi, hogy Teherán együtt lép fel Moszkvával a washingtoni diktátum ellen.