Kövér szerint el kell Magyarországon érni, hogy „soha ne lehessen többé mást, mint nemzeti politikát folytatni”
1990 után harminc évvel a felénél jár az ország annak a mentalitásváltásnak, amely a tanuljunk meg kicsik lenni helyett a „tanuljunk meg önmagunk lenni, és a merjünk nagyot álmodni gondolatát teszi a közösségi cselekvés vezérfonalává,” mondta az Országgyűlés elnöke a Magyar Művészeti Akadémia budapesti emlékülésén pénteken. Kövér László szerint olyan gazdasági, társadalmi és szellemi változásokat kell elérni Magyarországon, hogy
„soha ne lehessen többé mást, mint nemzeti politikát folytatni”.
A házelnök beszédében kiemelte, hogy az elmúlt száz esztendőből 55 éven keresztül nemzetellenes vagy a nemzet iránt közömbös politika gyakorolta a főhatalmat Magyarországon, csak 45 esztendő adatott eddig a nemzeti politikának, hogy kormányzati eszközökkel éljen.
„Trianon óta nemcsak a nemzet egyharmada van kisebbségben a külhonban, hanem Magyarországon még mindig kisebbségben van a nemzeti politika is,”
jelentette ki Kövér. A Magyar Művészeti Akadémiáról elmondta, hogy az nemcsak tagja önmegvalósításához biztosít keretet, hanem arra is hivatott, hogy a 21. századi magyar szellemi önvédelem egyik bástyája legyen. (444)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…csak 45 esztendő adatott eddig a nemzeti politikának, hogy…” – ITT EGY ÉLHETŐ ORSZÁGOT, VISZONYLAGOS JÓLÉTTEL sikerült összehozni! Bár Kövér Ökör aligha erre gondolt, ez az 1945 – 1990 KÖZÖTT ELTELT !% ÉV ALATT TÖRTÉNT!
A többi 55 esztendő álnemzetieskedésből, és főként az utolsó harminc a szocializmus korszakának eredményei szétrablásáról, az ország gyarmati sorba süllyesztéséről, a mértéktelen lopásról szólt!
DE EL FOG JÖNNI AZ IDEJE ANNAK, AMIKOR MINDEZEKKEL A BŰNCSELEKMÉNYEKKEL EL LESZNEK SZÁMOLTATVA A GONOSZTEVŐK! AZOK, AKIK FOGNAK MÉG KICSIKET IS ÁLMODNI!
Mondjuk megérni a következő reggelt Csukotkán, NEM JEGESMEDVEÜRÜLÉKKÉNT!
„Kövér László szerint olyan gazdasági, társadalmi és szellemi változásokat kell elérni Magyarországon, hogy “soha ne lehessen többé mást, mint nemzeti politikát folytatni”.”
A rendeleti kormányzás alatt szépen sunyiban zajlott az állami vagyon kiárusítása a nemzeti és a nemzetközi tőkének. Orbán a kínai elnöknek meg egyenesen a tövéig bekapta a péniszét.
Kövér elvtársnak nem most ment el az esze.
Nemzetinek nevezendő az a politika, ahol a nemzet gyarapodik.
Emberben, és egyéb nemzeti vagyonban.
Ilyen rendszer volt a kádári szocialista rendszer.
1990 után ennek a megteremtett összvagyonnak a felélése történt. Még ma is van mit ellopni belőle. Ma is azokból a házakból dobják ki a nemzet polgárait, amelybe Kádár rendszere költöztette be a munkásait, akiknek második generációjának most ki kell költöznie (ez napi szinten jóval 1000 feletti szám, e pillanatban is).
1990 óta világháborús veszteségeket szenvedett az ország. Ezt nem lehet letagadni, ehhez még Realista elvtárs is kevéske, bár őt küldik megvédeni (sz.r munkája van, de ő választotta).
Veszítettünk majdnem egymillió embert, tehát 1990 után még trianonra is rátettek a „nemzetiek” egy-két lapáttal, sikerült a lehetetlen.
A többi csak ócska lózung, álnemzeti cafrang, bagaméri parasztoknak való vakítás.
Új fejlemények a magyar őstörténet kutatásában
https://akarakter.blog.hu/2020/06/05/uj_fejlemenyek_a_maygar_ostortenet_kutatasaban
Szakadjunk el a „nemzeti” pózolók politikusi baromságaitól! Sokkal érdekesebb dolgok zajlanak a háttérben.
Tolvaj kutyából nem lesz nemzeti szalonna.
Melyik nemzet?
Én is csak ennyit akartam kérdezni!
Melyik „nemzet” politikáját is kell követni?
Magyarország még mindig gyarmat…
Realista szerint:
2020-06-06 – 15:10
„sehova se vezető csukotkás lázálmokat látva, sőt mantraszerűen rácuppanva a baromságra ”
Elárulok egy titkot , de NE add tovább :
Nem Admin az egyedüli aki egyre többször emlegeti szibériai rabtartást !
„“Trianon óta nemcsak a nemzet egyharmada van kisebbségben a külhonban, hanem Magyarországon még mindig kisebbségben van a nemzeti politika is,”
Kéne szólni a bukott KISZ titkárnak , hogy az az egyharmad az kétharmad .
Úgy területileg mint népességileg .
https://www.facebook.com/m.munkaspart/photos/a.462638180517053/2967278976719615/?type=3&theater
Trianon 100
(Balszemmel 2020.05.30)
Olyan országban születtem, amelynek 93 ezer négyzetkilométer volt a területe. Tanultunk Trianonról. Tudtuk, hogy Magyarország volt nagyobb is. Tudtuk, de elképzelni nehéz volt. A „Nagy Magyarország” eszméje a Horthy-rendszerhez kötődött, s mint ilyen nem tudott az új korban megkapaszkodni. Diáktársaim egy-egy átmulatott este után az éjszakába kiáltották: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!” De valljuk be őszintén, a székely himnusz eléneklése inkább fiatalos csíny volt, mintsem politikai hitvallás.
A gimnázium harmadik osztálya után Horváth Antal tanár úr elvitt bennünket Erdélybe. Furcsa volt, külföldön vagyunk, Romániában, de magyarul beszélnek. Az erdélyi falu, ahol megállt a buszunk, szegényebb volt, mint a mi falvaink. Egy idős parasztember igazított bennünket útba. Nem volt mivel megköszönnünk, úgyhogy neki adtuk az Egri csillagokat, ami éppen nálunk volt. A bácsi elsírta magát. Akkor éreztem először, hogy a falu főterén ugyan román zászló lobog, de ez a föld magyar.
Trianon problémájával a rendszerváltás előtti utolsó években találkoztam élesben. Kádár János távozása után a kormányzó MSZMP vezetésében két erő uralkodott el. A globalisták, a világpolgárok, akik hittek abban, hogy elég levenni a vörös csillagot a parlament kupolájáról, s az új rend, a kapitalizmus minden gondunkat egy csapásra megoldja. Náluk messze hangosabbak voltak a nacionalisták, akik ugyanúgy szabadulni akartak a munkások és parasztok országától, csak éppen a nemzetre hivatkozva. Ők ketten ölték meg az egykori pártot.
Most itt vagyunk, Trianon századik évfordulójánál. Ma már lehet emlékezni a nemzeti tragédiára, és azt gondolom, hogy kell is. Trianonban földjeinket, honfitársainkat vették el, kiszolgáltatott országgá tettek bennünket.
Mondom, bennünket, magyarokat. De a nemzeti tragédia fájdalma ne tévesszen meg bennünket! A milliárdos is magyar, a dolgozó ember is magyar, mégsem közös a sorsunk. Nem egyformán éltük meg az EU-hoz való csatlakozást. És bármit is mondjon a hivatalos média, nem egyformán éljük meg a koronavírust sem.
Sok minden változott harminc év alatt, de a világpolgár és a nemzeti szemlélet ma is itt van velünk. Mi lenne jobb? Egy nagy európai államban élni, ahol nem az a lényeg, hogy magyar, német vagy éppenséggel afgán vagy, hanem az, hogy te szabad vagy, te mindent megtehetsz, és nem kell törődnöd azzal, hogy mi lesz a másikkal. Vagy ellenkezőleg, mindenki járja a saját útját, legyünk erős magyarok, erős németek, s erre építsük az új Európát.
Úgy tűnik, hogy e két út között kell választanunk. De a két út egy felé vezet. A világpolgár is, a nemzeti is olyan világot képzel el, ahol a pénz az úr. A globalizmus és a nacionalizmus két út a kapitalizmus megmentéséhez. Ők küzdenek egymás ellen, harcolnak a hatalomért, de leginkább küzdenek ellenünk, a dolgozó emberek milliói ellen.
A koronavírus sok ember szemét felnyitotta. Nem lehet jó az a rendszer, ahol az egészségügy pár nap alatt összeomlik. Sokan kezdenek el gondolkodni. Miért úszták meg könnyebben a kelet-európai országok? Azért, mert az ő kórházi rendszerük valaha az emberek szolgálatára épült ki, és nem azért, hogy profitot termeljen a tőkének. Azért, mert minden pusztító változás ellenére az orvosok és ápolók mentalitása más, mint a nyugatiaké. Azért, mert Európa keleti részében három évtizede még szocializmus volt.
Globalizmus vagy nacionalizmus? Világpolgárság vagy nemzeti út? Nem szabad e kettő között választanunk. A globalizmus elnyomja a dolgozó embert, a bankok rabszolgájává teszi. De úgy, hogy közben ígéretekkel lebeszéli arról, hogy harcoljon a tőke ellen. Minek is harcolni, ha van európai érdekegyeztetés? Minek sztrájkolni, ha lesz közös európai minimálbér?
A nacionalizmus a nemzeti érzéseinkre apellál, a nemzeti öntudatunkra és büszkeségünkre. Ne törődj azzal, hogy szegény vagy gazdag vagy, magyar vagy! Értelmetlen béremelésért, jobb munkakörülményekért harcba szállni! Arról nem is beszélve, hogy eszedbe ne jusson a szocializmus! Ha gazdagodhat a gazdag magyar, majd neked is több jut!
Mi oldja meg Trianont? Megélhetjük-e valaha, hogy visszaálljon az 1920 előtti világ? Nem tudjuk. De nem lenne igaz azt mondani, hogy nem lehetséges. A tőkésországok egymás elleni küzdelme gyökeres változásokat idézhet elő a világban. A háborúk, ne adj isten, hogy legyen, sok mindenre módot adnak. De a magyar politika háború nélkül is dönthet úgy, hogy a keleti nyitást nem kisegítő eszköznek tekinti, hanem a főcsapás irányának, és Oroszországot, Kínát, az Eurázsiai Uniót választja fő szövetségesének. Trianon megváltoztatásához nyugaton biztosan nem talál partnereket.
Trianon nem a népek akarata volt. A háborúban győztes tőkéscsoportok erőltették rá akaratukat a vesztes tőkéscsoportokra. Területet, vagyont vettek el, piacokat osztottak újra. Tették ezt a népek és nemzetek nevében. De a népek és nemzetek nem nyertesei, hanem elszenvedői voltak Trianonnak.
Képzeljünk el egy világot, ahol nem a pénz a döntő! Ahol nem az a lényeg, hogy egyik vagy másik tőkéscsoport profitot szerezzen, hanem az, hogy az emberek kielégítsék szükségleteiket. Ahol a nemzet nem más nemzetek rovására fejlődik, hanem a közös boldogulásért. Ahol a „bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”, ahol anyanyelvétől függetlenül mindenki azonos jogokkal rendelkezik. A gordiuszi csomót az új közösségi társadalom vághatja át. Az új közösségi társadalom útján Trianon nem lesz több mint figyelmeztető tanulság az emberiség tőkés időszakából.
Thürmer Gyula
” Nem volt mivel megköszönnünk, úgyhogy neki adtuk az Egri csillagokat, ami éppen nálunk volt. ”
Romániában , középiskolai diákok , kiránduláson életszerü az Egri csillagokat cipelni .
Akkor ez a különbség Thürmer és közötted. Nála a csillagok, nálad a bikavér!