Leszakadunk a régiótól: rendkívül gyenge osztályzatot kapott Döbrögisztán a költségvetése miatt

Magyarország a költségvetés átláthatóságát vizsgáló nemzetközi felmérésben a lehetséges 100 pontból csupán 45 pontot szerzett. Ez azt jelenti, hogy a lassan javuló nemzetközi trendekkel szemben a hazai helyzet lassan romló irányt mutat, továbbra is a legrosszabb értéket tudja felmutatni az uniós tagállamok között (Európából csak Észak-Macedónia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina végzett hátrébb) és jócskán elmarad a 61 pontos „megfelelő szinttől”. Ez a gyakorlatban azt jelenti az elemzés készítői szerint, hogy a közös pénzünkről egyre inkább az adófizetők nélkül döntenek, a kormányt egyre nehezebb elszámoltatni a közpénzek felhasználásáról. Megjelent a kétévente elkészülő nemzetközi (ezúttal 117 országot vizsgáló) Open Budget Survey 2019-es felmérése.

A magyar költségvetési átláthatóság egyre jobban leszakad a régiótól

Az Open Budget Survey multilaterális intézmények (OECD, IMF, INTOSAI) által kidolgozott, nemzetközileg elfogadott kritériumok felhasználásával, 109 mutató segítségével méri a költségvetési folyamat átláthatóságát. A teljes kutatás körülbelül 18 hónapot vett igénybe 2018 augusztusa és 2020 januárja között, 117 országban mintegy 300 szakértő bevonásával (Az Open Budget Survey 2019 a 2018. december 31-ig történt eseményeket, tevékenységeket és fejlesztéseket veszi figyelembe.). A Magyarországra vonatkozó jelentést a Költségvetési Felelősségi Intézet készítette el.

Az eredmény pedig nem túl kecsegtető a kormány szempontjából.

MAGYARORSZÁG A LEHETSÉGES 100 PONTBÓL ELÉRT 45-ÖS EREDMÉNYÉVEL PONT A 45 PONTOS GLOBÁLIS ÁTLAGON HELYEZKEDIK EL. A 2019-ES ÉRTÉK SZINTE MEGEGYEZIK A 2017-ES PONTSZÁMMAL (46).

Ha viszont az OECD-átlagot vizsgáljuk, ami 71 pont, akkor kijelenthető: Magyarország messze alulteljesíti a fejlett országokat a költségvetés minősége szempontjából és érdemes azt is kiemelni, hogy az OBI értéke alapján minden régiós ország hazánk előtt végzett.

A Költségvetési Felelősségi Intézet külön szól a magyar helyzetről kelet-európai összevetésben. Az elmúlt öt felmérés során ez a régió töretlen fejlődést mutatott, de délebbre is található kiugró eredmény Bulgária esetében. A 2015-ös jelentéshez képest az akkor még Magyarország mögött végző Albánia, Törökország és Ukrajna megelőzött minket, így már csak Szerbia, Bosznia és Macedónia maradt mögöttünk. Eközben az előttünk lévő országok (Bulgária, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Románia) átlaga minimálisan emelkedett, így

A CSÖKKENŐ MAGYAR PONTSZÁM EGYRE JOBBAN LESZAKAD A RÉGIÓTÓL.

Az átfogó jelentés során használt 109 mutató alapján értékelik, hogy a központi kormányzat megfelelő időben nyilvánosságra hozza-e a nyolc költségvetési kulcsdokumentumot, és hogy az ezekben található adatok teljes körűek és jól hasznosíthatóak-e.

A jelentés Magyarországgal foglalkozó része kiemeli, hogy 2017 óta a magyar kormány javította a költségvetési információk elérhetőségét azzal, hogy közzéteszi online formában a Polgárok költségvetése nevű dokumentumot. Ugyanakkor a magyar kormány elmulasztotta megtenni az átláthatóságot javító lépéseket abban a tekintetben, hogy bár készített féléves jelentést, azonban nem hozta nyilvánosságra és nem hozta nyilvánosságra a költségvetési irányelveket.

Kisebb mértékű, de pozitív változást jelentett, hogy a havonta megjelenő adatok között a részletes költségvetés aktuális állapotát is közzéteszi a kormány a Magyar Államkincstár honlapján. Ezáltal nem kizárólag összegzett szinten, hanem az egyes költségvetési tételek szintjén követhetővé vált a költségvetés. Külön kiemelendő, hogy a jó gyakorlatként pdf mellett a számolásra alkalmasabb excel formátumban is elérhetőek az adatok.

Tartalmi romlásnak a zárszámadás makrogazdasági értékelése tekinthető. Míg a 2015-ös zárszámadás az összefoglaló táblázat mellett magyarázattal szolgált az előrejelzett és megvalósult értékek közötti eltérések okaira, addig a (2018-ban készitett) 2017-es zárszámadás mindössze értékelte a tényadatokat, de nem tett említést az eltérések okairól. Az ilyen típusú értékelések nem elsősorban a számszaki pontosságról szólnak, hanem arról, hogy az olvasó állampolgár megértse: mennyiben bizonyultak igaznak, vagy hamisnak az eredetileg elgondolt makrogazdasági pálya mögötti feltételezések,  illetve az eltéréseknek és az előre nem látott tényezőknek mi lett a hatása. Egyúttal a kormány ezekkel bizonyíthatja, hogy folyamatosan értékeli és igyekszik javítani a tervezés pontosságát. Több kérdés esetében csökkent a pontszám, mert a vizsgált információk eddig szórványosan, ad hoc módon jelentek meg a költségvetésben, és az aktuális költségvetési dokumentumok éppen nem tartalmazták ezeket. Ilyen például az új intézkedések hatásának bemutatása, amelyekkel kapcsolatban eddig előfordult egy-két többletinformáció, de a 2019-es költségvetési törvényjavaslatban kizárólag az intézkedés leírása jelent meg, mindenféle hatás említése nélkül. Ugyanez igaz a nem pénzügyi eredményekre, mert korábban elvétve még található volt egy-egy fejezeten belül számszerűsített mutató, de 2019-ben már ennyi sem volt felfedezhető.

A fentiekben részletesen bemutattuk, hogy a magyar értékelés mennyire kezd leszakadni a régiótól. A jelentés ennek kapcsán kiemeli, hogy az egyik jelentős tényező a régiós országoktól való lemaradásban, hogy a kormány az egyébként rendelkezésre álló adatokat sem mutatja be a költségvetési dokumentumokban. Erre példa az elmúlt évek költségvetési előirányzatainak/tényszámainak bemutatása, vagy az központi költségvetés adósságának részletes adatainak beillesztése. (Utóbbi egyébként elérhető az ÁKK honlapján.)

A költségvetési átláthatóság változásának magyarázatai a 2017-es OBS felméréshez képest
Változás az előző felméréshez képest	Hatás a pontszámra	Változás jellege
Az új intézkedések számszerű hatásának elmaradása	-0,6	Rontás: semmilyen számszerű hatás nem található az indoklásban
Költségvetésen kívüli alapok adatainak kihagyása	-1,3	Módszertani változás: a társadalombiztosítási alapok nem költségvetésen kívüliek
Nem pénzügyi eszközökről nem található információ	-0,3	Rontás: eseti adat sem található az eszközök állományáról vagy tranzakcióiról
Több éves célok bemutatása	0,3	Javulás: a középtávú kitekintésben leírt célok, valamint a több éves programok bekerültek a törvényjavaslatba
Nem pénzügyi adatok a felhasznált erőforrásokról	0,3	Módszertani változás: a minden intézménynél bemutatott létszámadatok a nemzetközi összevetés nyomán magasabb értékelést kapott
Nem pénzügyi adatok az eredményekről	-0,3	Rontás: szórványosan sem található adat az elérni kívánt eredményekről
Polgárok Költségvetése elfogadása	1	Javulás: a rendszeres megjelenés miatt elfogadottá vált a publikált dokumentum
Részletes adatok bemutatása a havi jelentésben	0,6	Javulás: a kincstár honlapján külön publikált előirányzat szintű adatok rendszeres megjelenése
A makrogazdasági adatok terv-tény összevetésének elmaradása	-0,6	Rontás: a zárszámadás nem ad magyarázatot a tervezett és megvalósult makrogazdasági adatok eltéréseinek okaira
Forrás: OBS, KFIB, Portfolio

Nem kíváncsiak a civilekre

Az átláthatóság mellett az elemzés a nyilvánosság részvétele és a költségvetés felügyelete szempontjából is értékeli Magyarországot. Az átláthatóság önmagában ugyanis nem elegendő a kormányzás minőségének javítására. A jobb költségvetési átláthatósághoz kapcsolódó pozitív eredményeket a nyilvánosság bevonása révén lehet maximalizálni. A nyilvánosság bevonásának értékelésére az Open Budget Survey azt vizsgálja, hogy a kormányzat milyen mértékben biztosít lehetőséget a lakosságnak, civil szervezeteknek a költségvetési folyamatban való részvételre. Ideális esetben a kormányzat, a törvényhozás, illetve a számvevőszék a teljes költségvetési folyamat alatt biztosítja ezt a lehetőséget.

A MAGYARORSZÁG ÁLTAL ELÉRT PONTSZÁM (4 PONT A LEHETSÉGES 100-BÓL) AZT JELZI, HOGY A KORMÁNY KEVÉS LEHETŐSÉGET BIZTOSÍT A LAKOSSÁGNAK A KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE. EZ A PONTSZÁM JELENTŐSEN ELMARAD A 12 PONTOS GLOBÁLIS ÁTLAGTÓL.

Az Open Budget Survey vizsgálja a törvényhozás, számvevőszék és független költségvetési intézmények szerepét a költségvetési folyamatban, valamint, hogy milyen mértékben képesek a költségvetési folyamat hatékony ellenőrzésére. Ezek a szervezetek kulcsszerepet játszanak a költségvetés tervezésében és végrehajtásának ellenőrzésében, mely funkciójukat gyakran az alkotmányban is rögzítik – áll az OBS jelentésében.

AZ ELEMZÉS MEGÁLLAPÍTOTTA: A TÖRVÉNYHOZÁS ÖSSZESSÉGÉBEN KORLÁTOZOTT FELÜGYELETET GYAKOROL A KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS SORÁN.

A hatékony felügyelet fő akadályai:

• A törvényhozás nem tart előzetes vitát a költségvetésről.
• A törvényhozás bizottságai nem vizsgálják a költségvetés évközi végrehajtását, és nem tesznek közzé erről Interneten elérhető jelentést.
• A gyakorlatban a költségvetés végrehajtása során a kormány nem kéri a törvényhozás jóváhagyását, mielőtt a költségvetési törvényben meghatározott irányítási egységek között csoportosít át forrásokat, költi el a tervezetten felüli bevételt vagy csökkenti a kiadásokat a bevételek elmaradása esetén.

Arra is kitér a jelentés, hogy a számvevőszék megfelelő ellenőrzést gyakorol a költségvetés felett.

Mit árul el a magyar mutató?

Az eredmény nem azt jelenti, hogy a kormány nem tesz eleget a vonatkozó hazai jogszabályoknak a költségvetés vonatkozásában, hanem azt, hogy sok fontos, a megértést könnyítő részletet kihagy a dokumentumokból. Ilyen, hogy a költségvetési törvényjavaslatban nem található meg a kiadások, bevételek előző évre tervezett értéke vagy a legutolsó tényadat értéke, a javasolt új intézkedések számszerűsített hatása, nem tesz közzé részletes féléves értékelést a végrehajtás során, vagy a költségvetés benyújtása előtt nem vitathatóak meg a kormány tervezett intézkedései. Az átláthatóság elsősorban nem pénz, hanem politikai akarat kérdése, amit jól mutat, hogy olyan országok értek el kiváló eredményt, mint Georgia, Mexikó, Ukrajna, Bulgária vagy Guatemala – értékelte az adatokat a Költségvetési Felelősségi Intézet.

A felmérés eredményei alapján a jelentést készítők megállapítják:

A KORMÁNY TOVÁBBRA IS SAJÁT BELÜGYÉNEK TEKINTI A KÖLTSÉGVETÉST.

A kormány ragaszkodik, ahhoz, hogy a költségvetés tartalmával kapcsolatban az eddig rögzült gyakorlatot folytassa, pedig az elmúlt időszakban a világ elhaladt emellett. A felmérés átláthatósági alindexe alapján korlátozott maradt a közzétett információk köre, viszont egyaránt romlott a két évvel korábban is gyenge társadalmi bevonás indexe, valamint a korábban még megfelelőnek talált költségvetési felügyelet.

ÖSSZESSÉGÉBEN KÖZÖS PÉNZÜNKRŐL EGYRE INKÁBB NÉLKÜLÜNK, ADÓFIZETŐK NÉLKÜL SZÜLETNEK A DÖNTÉSEK, A KORMÁNYT PEDIG EGYRE NEHEZEBB ELSZÁMOLTATNI A KÖZPÉNZEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL.

Nem csak kritikus, ajánlásokat is ad

Az Open Budget Survey készítői Magyarország számára is megfogalmaznak ajánlásokat annak érdekében, hogy a romló tendencia véget érjen. A költségvetési átláthatóság növelése érdekében a következő lépésekre van szükség:

• A költségvetési irányelvek és a féléves jelentés elérhetővé tétele az interneten a nyilvánosság részére.
• A költségvetési törvényjavaslat információtartalmának bővítése a korábbi évekre vonatkozó adatok (különösen a részletes kiadási és bevételi adatok) bemutatásával, az új intézkedések számszerűsített hatásának leírásával.
• A Polgárok költségvetése tartalmazza a költségvetés tervezéséhez használt makrogazdasági előrejelzést, a lakosság részére biztosított elérhetőségeket, valamint a kormány ösztönözze a lakosságot a dokumentum tartalmával kapcsolatos visszajelzésekre.
• A Számvevőszéki jelentés mutassa be a költségvetésen kívüli alapok ellenőrzését. Ezen túl a kormány publikáljon összefoglaló jelentést a számvevőszéki jelentésben feltárt hiányosságokra adott lépésekről, míg a számvevőszék (vagy a törvényhozás) tegyen közzé jelentést a megtett lépések megvalósulásáról.

Arra is kitérnek a költségvetési szakértők, hogy milyen lépésekre lenne szükség annak érdekében, hogy a lakosság aktívabb legyen a kérdésben:

• A kormány
  • Hozzon létre új lehetőségeket, amelyeken keresztül a költségvetés végrehajtása során is elmondhatják véleményüket a lakosok, civil szervezetek.
  • Bővítse a költségvetés megalkotása során elérhető részvételi módokat, hogy mindenki elmondhassa véleményét a benyújtott költségvetéssel kapcsolatban.
  • Proaktívan támogassa a hátrányos helyzetű lakosok véleményének meghallgatását.

• A törvényhozás tartson bizottsági ülést a költségvetés megalkotása és végrehajtása során, amelyen a lakosság vagy civil szervezetek képviselőit is meghallgatja.
• A számvevőszék hozzon létre hivatalos módokat, hogy a lakosság érdemben részt vehessen a számvevőszéki ellenőrzésekben, valamint javaslatokat tehessen az ellenőrizendő témákra.

És természetesen a költségvetés felügyelete terén is lenne mit javítani:

• A törvényhozás tartson vitát a költségvetés irányairól a törvényjavaslat benyújtása előtt és tegyen javaslatokat a készülő költségvetéssel kapcsolatban.
• A törvényhozás bizottságai vizsgálja a költségvetés évközi végrehajtását és erről tegyen közzé interneten nyilvánosan elérhető jelentést.
• A törvényhozás gyakorolja jogát, hogy jóváhagyását kell adnia, mielőtt a kormány a költségvetési év során az elfogadott költségvetésben forrásokat csoportosít át az irányítási egységek között, elkölti a tervezetten felüli bevételeket vagy a bevételek elmaradása esetén csökkenti a kiadásokat.
• A törvényhozás költségvetési bizottsága érdemben tárgyalja meg a számvevőszéki jelentést, és tegye közzé a jelentéssel kapcsolatos meglátásait.
• A Költségvetési Tanács tegye az interneten nyilvánosan elérhetővé az új költségvetési intézkedések költségbecslését.
• A Költségvetési Tanács tegye az interneten nyilvánosan elérhetővé a saját makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseiről készült jelentéseket és azok módszertanát.
• A számvevőszék külső, független auditorral vizsgáltassa felül ellenőrzési módszertanát, és az erről szóló jelentést tegye nyilvánossá.

Milyenek a nemzetközi folyamatok?

Az egyes országok a maximális 100 pontból elért pontszámuk alapján nyerik el az Open Budget Indexben a helyezésüket. Az OBI a világon az egyetlen független, országok közötti összehasonlításra alkalmas eszköz a költségvetés átláthatóságának mérésére.

Az összes vizsgált ország átlagpontszáma 45, de a „megfelelő” szint 61 pontos alsó határát mindössze 37 ország érte el. A felmérés mind a hét hullámában részt vevő 77 ország átlagpontszáma 41-ről 49-re emelkedett, ami azt mutatja, hogy bár a 2006-os indulás óta lassú fejlődés tapasztalható, de a költségvetési átláthatóság még éppen elfogadható szintje is messze van még. Regionális bontásban elemezve az adatokat a javulásért Kelet-Európa és Közép-Ázsia, Latin-Amerika, és Kelet-Ázsia- Óceánia felelős. Ráadásul ezek a régiók 2008 óta folyamatosan javuló trendet mutatnak.

Az átláthatóság elsősorban erős elkötelezettség kérdése, amit alátámaszt egyrészt, hogy Dél-Ázsia kivételével valamennyi régióban található legalább 61 pontot elérő ország, másrészt azoknak az országoknak (Guatemala, Indonézia, Kirgizisztán és Ukrajna) a példája, amelyek rövid távon jelentős fejlődést értek el.

Világszinten az egyik fő probléma, hogy a kormányok nem teszik közzé a nemzetközi ajánlások alapján elvárt költségvetési dokumentumokat. A dokumentumok mintegy harmadát egyáltalán nem, vagy időben túl későn ismerheti csak meg a lakosság. Pedig sok esetben a dokumentumokat a kormány belső használatra elkészíti. Az átláthatóság érdekében manapság ezeket már ki sem kellene nyomtatni, elég lenne (egy helyre, lehetőleg adatformátumban) feltenni a kormányzati honlapra.

A nyolc költségvetési kulcsdokumentum közül az elfogadott költségvetést és a költségvetési javaslatot publikálják a legnagyobb arányban, míg legkevesebben a költségvetési irányelveket és a féléves jelentést. A legnagyobb változás a Polgárok Költségvetésénél történt: 2017-hez képest 24-el több kormány publikálja, köztük immár a magyar is. Ennek értékéből azonban levon, hogy a dokumentumot közzétevő 72 kormány mindössze harmada érdeklődik az állampolgárok költségvetési prioritásai felől. Bár a kormányok bizonyos mértékben tájékoztatják a lakosságot, de az már jóval kevésbé fontos számukra, hogy bevonják őket a költségvetési döntésekbe.

A PONTSZÁMOK IDŐBELI VIZSGÁLATA ALAPJÁN A FOLYAMATOS ÉS ÉRDEMI FEJLŐDÉST FELMUTATÓ ORSZÁGOK MELLETT HÁROM KEDVEZŐTLEN MINTÁZAT RAJZOLÓDIK KI.

Az egyik a visszaesés, amikor egy – általában politikai – esemény kedvezőtlenül változtatja meg az átláthatóságot. Ez történt Venezuelában és Jemenben, de hozzánk közelebb Szerbiában is, ahol a korábban közzétett költségvetési irányelveket és a zárszámadást nem publikálták. (Magyarországon szintén kedvezőtlen fejlemény volt, hogy a nullás működési egyenleg technikai kimutatása érdekében a törvényjavaslat mellékletének korábbi háromhasábos szerkezetét négyhasábosra alakították, így az előző évi adatok már nem fértek el a lapon.)

A második a stagnálás, amikor a kormány ragaszkodik az addigi gyakorlathoz, így se nem javul, se nem romlik a helyzet (pl. ilyen Trinidad és Tobago, amely 2008 óta mindig ugyanazt a három dokumentumot publikálja.). A harmadik a volatilitás, amikor a kormány ad-hoc jelleggel publikálja a dokumentumokat, nincsen kialakult gyakorlat mögötte, ezért a felmérésekben hol több, hol kevesebb pontot ér el. (Erre példa Malawi és Pápua Új-Guinea, ahol az elfogadott költségvetés elérhetősége szinte felmérésenként változik.)

Így is lehetne

Az Open Budget Survey 2019-es felmérése kapcsán számos ötletes kezdeményezés kaphat nagyobb nyilvánosságot. Ezek legtöbbje egyszerűen és gyorsan megvalósítható akár egy az egyben átvéve, akár a hazai igények szerinti módosításokkal. A kezdeményezések legtöbbje valamilyen igény, probléma megoldására jött létre, ezért a megvalósítás során arra kell koncentrálni, hogy milyen igényt kíván kielégíteni a kormány az új eszközzel.

A kincstári rendszerben rejlő lehetőségeket kihasználva Ukrajna és Nigéria napi szinten elérhetővé teszi a kincstári számláról végrehajtott kifizetéseket. Ennek révén szinte valós időben nyomon követhető, hogy mire költ a kormány és a tételes adatsorokból sok részletes kérdés megválaszolható vagy éppen érdekes kérdések tehetőek fel. Ukrajna a közönség számára csalogatóbb módon interaktív térképpel, összefoglaló adatokkal valósította ezt meg. Nigéria egyszerűbb megoldással élve Excel táblázatokban publikálja az adatokat.

A költségvetési dokumentumok, adatok könnyebb publikálását és keresését segíti, ha a kormány egy helyen teszi elérhetővé őket. Rengeteg országban egy külön honlapot hoztak létre erre a célra. Példaként Indonézia költségvetési portálja, valamint Új-Zéland összefoglaló oldala hozható.

Georgia még egy lépéssel továbbment a költségvetési adatok közérthetőségének javítása érdekében: vizualizációjában a számvevőszék interaktív grafikonokkal, idősorokkal, alábontható adatsorokkal próbálja egyszerűvé tenni a költségvetési számokat. Az oldal egyben a számvevőszék felülete a nyilvánosság bevonására, hiszen a gyanús adatok esetén rögtön jelezni lehet az észrevételt a számvevőszék felé.

A teljesítménymérés tekintetében az új-zélandi „jólléti” költségvetés indított érdekes kísérletet. Az eddigi szemlélettel szakítva a kizárólag gazdasági mérőszámokkal leírható teljesítmény mellett a kormány igyekezett az állampolgárok „jóllétét” mérő mutatószámokat meghatározni a költségvetés tervezése során. Ehhez a statisztikai hivatalon keresztül a lakosság véleményét kérték, hogy mely területek kapjanak prioritást és ezt követve alakították ki a társadalom számára fontos területek alakulását követő mutatókat.

A közpénz elköltésének céljainak és ennek mérésének bemutatására az ausztrál költségvetés ad kiváló példát. Már a bevezetőben kifejti, hogy eredményeknek a kormányzati programokkal elért hatásokat tekinti és ezeket mutatja be. A nagyobb eredményeket részterületekre bontja, meghatározza az egyes részterületekhez kapcsolódó programokat, valamint, hogy melyik intézmények milyen módon járulnak hozzá az eredmény eléréséhez. Mindezt áttekinthető, táblázatos formában és időben összehasonlítva (mik az eddigi eredmények, mik a tárgyévre vonatkozó célok és mik a következő évekre kitűzött vállalások). Nem mindenhol található számszerű teljesítménymérés, de többnyire így is megállapíthatóak az egyes kiadásokhoz kapcsolódó elvárások.

Mivel a központi költségvetés az adófizetők pénzéből gazdálkodik, illendő, ha az erről szóló döntéshozatalba is bevonják az adófizetőket a kormányok. A lakossági vélemények meghallgatására és azok megfogadására az Egyesült Királyság szolgáltat jó példákat. Kezdésnek külön dokumentumban folyamatosan nyomon követhető, hogy milyen ügyekben várják a lakosság véleményét. Amennyiben valamely konzultáció felkelti az érdeklődést, a megadott elérhetőségen részletes dokumentum található, ami leírja a konzultáció célját és főbb paramétereit, de ami még fontosabb minden kérdéshez kapcsolódóan igyekszik részletes és pártatlan háttérinformációkat nyújtani. A konzultáció lezárása után megkapott véleményekre részletes beszámolóban dolgozzák fel. A beszámolóban leírja, hogy hány válasz érkezett hozzá, valamint, hogy az egyes kérdésekre melyik volt a többség által támogatott válasz, de emellett milyen egyéb szempontokat érdemes figyelembe venni a további válaszok alapján.

A nyilvánosság bevonása nem kizárólag a kormány feladata, a törvényhozó hatalom vagy a számvevőszék számára ugyancsak fontos a lakossági vélemények becsatornázása. A törvényhozó hatalom által biztosított lehetőségben Peru tekinthető iránymutatónak, ahol a parlament honlapján külön aloldal érhető el a költségvetési tervezet véleményezésére. Az oldalon a tervezethez kapcsolódó összes dokumentum megtalálható és egyúttal az érdeklődők ezzel kapcsolatos meglátásaikat továbbíthatják a képviselőknek. A lakossági hozzászólásokat teljes egészében nyilvánosságra hozza a parlament, így pontosan követhető, hogy milyen további szempontokat vehettek figyelembe a képviselők a döntéshozatal során.                                         (portfolio)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVESZIK!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: Döbrögisztánban „…a nullás működési egyenleg technikai kimutatása érdekében a törvényjavaslat mellékletének korábbi háromhasábos szerkezetét négyhasábosra alakították, így az előző évi adatok már nem fértek el a lapon…”

-Oszt’ mánis szép a zeredmény! Ami eljárás a Gazdának jó! Mert ha nem lenne jó? – elapasztaná a júdáspénzek patakját! De mivelhogy a Gazdának a vajdaság „versenyképessége” MINDENEK ELŐTT VALÓ, a sokadrangú dolgokkal nem foglalkozik!

Versenyképességünk meg a zúnijó legkívánatosabbja! Kell nekünk ennél több?